Magyar Szó, 1977. február (34. évfolyam, 30-44. szám)

1977-02-09 / 38. szám

Társultan újabb és újabb, teljes egé­szében új lényeget, új tar­talmat kifejező szavak ke­rülnek az újságírók gyakor­latába. Címlapunkon, vezér­cikkekben, láthatjuk, olvas­hatjuk a kifejezést: társul­tan, együtt erősebbek va­gyunk; társulnak a szebb, boldogabb jövő érdekében; a munka és az eszközök tár­sítása elsődleges feladat stb. A társulás a mindennapi újságírói gyakorlatnak egy fontos, sokat használt kife­jezése lett (a gyakori beteg­ségünk a szószegénység, az egyes kifejezések hiánya mi­att lehet hogy már az una­lomig emlegetjük a társulás kifejezést). Egy olvasó mondta falu­járásunk alkalmával: — Hogyan lehet az, hogy az újságíró nem veszi észre, túlzásba viszi a társítást, a társulás kifejezés használa­tát, szinte mindenütt, min­denhol erről ír, viszont nem látja, hogy például a föld­műveseknek az agyonra hang­súlyozott társítás csak mini­mális eredményt, jobb meg­élhetést hozott, a földműves társulás eddig csak egész kis százalékban valósult meg. Bevalljuk, sokszor túlzás­ba estünk, ha az említett kérdéssel foglalkoztunk, te­kintet nélkül arra, hogy a magántermelők eszközeinek, munkájának célszerűbb ki­használásáról, mondjuk még egyszer — a társításról volt szó — vagy éppen kisebb­­nagyobb gazdasági munka­­szervezetek integrációjáról. Az ember — lévén kétke­dő, kevésbé hiszékeny — mégis remél az új formák­ban. Az újságíró például többször nem is ellenőrzi, hogy miről van szó, hanem a napi fokozott munka üte­mében úgy tudósít, hogy a „társulás mindkét félnek hasznára válik, mert I. A társult munka törvényé­nek életbelépése után végső ideje teljes realitással fog­lalkozni a kérdéssel. Minde­nekelőtt arra fontos rámu­tatni, hogy: — a társulás (az eszközök és a munka társítása)­ nem csupán törvényes kötelezett­ség, hanem elsődleges gaz­dasági szükséglet is, mert egyebek között így valósít­ható meg a­ dolgozók teljes érdekeltté tétele a termelé­kenység növelésében, ezzel együtt pedig a jövedelem el­osztásának szabályozásában is; — a nagyobb fokú társulás­sal tovább növelhető a ter­melékenység, fokozható a jö­vedelem, lehetőség nyílik a további befektetésekre, új munkahelyek kialakítására; — a gazdaság stabilizáló­dásának, teljes megszilárdí­tásának az egyik formája ugyancsak a társítási folya­matok erősítése.­­Sajnos, van még eset, hogy a társítást, mint csupán po­litikai feladatot fogják fel, nem vizsgálják a gazdasági létszükségletet, több vállalat­ban pedig a vezető beosztá­sú egyének tisztségüket félt­ve vetnek gáncsot az integ­rációnak. A mindennapi élet, a gya­korlat azt mutatja, hogy pél­dául a zombori tejgyárttak úgy lehetne elegendő nyers­anyagot biztosítani, ha meg­szerveznék a tejtermelőknek a gyárral való teljes társu­lását, teljes együttműködé­sét; a zöldség- és gyümölcs ellátás a zombori piacon ak­kor lenne még jobb és még olcsóbb, ha a termelők az árut a kereskedelmi vállala­toknak adnák át, nem pe­dig viszonteladóknak, és az átadott áru értékének ará­nyában kapnának a tiszta jövedelemből; a tésztagyá­rak akkor termelhetnek fel BARANYA: Több új lakást A Kommunista Szövetség pélmonostori községi választmányának ülése Az elmúlt héten ülést tartott a Kommunista Szö­vetség pélmonostori községi választmánya. Megvitat­ták a foglalkoztatottság helyzetét, Baranyában ez annál is inkább fontos, mert havonta mintegy 15 vendégmunkás érkezik haza. A munkanélküliek száma Baranyában is állandóan növekszik, a munkaközvetí­tőben nyilvántartottak száma is emelkedik, tehát mind többen kapják a munkanélkülieknek járó se­gélyt. Ezzel a kiadással együtt növekszik a betegségi­biztosító kiadása is. Mindezek a tények azt bizonyít­ják, hogy Baranyában igen sok tennivaló van a fog­lalkoztatottság terén. Pillanatnyilag szinte csak idénymunkát lehet vállalni. Ez a mezőgazdaságra és az építőiparra vonatkozik első­sorban. Az utóbbi három év­ben a következőképpen ala­­­­kult a foglalkoztatottak ará­nya: 1973-ban meghatározott időre 2384, állandó munkavi­szonyba pedig 205 személyt vettek fel. Egy évvel ké­sőbb 2624, illetve 442 mun­kást alkalmaztak. 1975-ben meghatározott időre 2395, meghatározatlan időre pedig 243 dolgozót vettek fel. Ezekben az években há­romnegyed évenként annyi embert alkalmaztak idény­munkára, mint ahányat há­rom év alatt állandó munka­viszonyra. A gyakornokok száma is hasonlóképpen alakult. Vet­tek fel ugyan rendszerint gyakornokokat, de közülük nagyon sokat a gyakorno­ki idő lejárta után elbocsá­tották — állapították meg a választmány ülésén. A munkanélküliek kö­zött nagyon sok a mező­­gazdasági szakember, ez azért is feltűnő, mert Ba­ranya kimondottan mező­gazdasági vidék, és mert a mezőgazdasági munka­szervezetek nagy részében még mindig kevés a vég­zett szakember. A foglalkoztatottak számá­nak növelését 2,4 százalékos alappal tervezik a gazdaság 7,2 százalékos növekedése mellett. Két évvel ezelőtt Ba­ranyában 8825-en voltak ál­landó munkaviszonyban. 1980-ra az alkalmazottak szá­mát 9903-ra szeretnék növel­ni. A foglalkoztatottak szá­mát az építőiparban 6,4, a kereskedelemben és vendég­látóiparban 3,6, közlekedés­ben 3,5, a gyáriparban 2,7 százalékkal tervezik növelni. A választmány ülésén la­kásproblémákkal is foglalkoz­tak, hangoztatva, hogy nem csa­k az általános helyzeten kell változtatni, hanem a la­káspolitikán is, mert elsősor­ban a munkások, a közvet­len termelők lakásproblémá­ját kell sürgősen megoldani. A lakásokkal kapcsolatos tényleges felmérést még a népszámláláskor végezték el. Akkor megállapították, hogy Baranyában 16 213 lakás volt. Ezenkívül 16 lakásként ■használt társadalmi helyi­­­­ség, 229 kényszerlakás. A la­­­kások 74,5 százalékában be van vezetve a villany. A víz­ellátás nincs valami jól meg­oldva. A lakásprobléma jelen­tős részét magánépítkezés­sel oldották meg az embe­rek. A szolidaritási lakás­tól nyugalommal, teljes len-­­ dülettel, ha együttműköd­nek a kereskedelmi vállala­tokkal és ismerik a piac szükségleteit stb. A hangsúlyozás kedvéért ismé­­lten ide kívánkozik: a társulás nem csupán törvé­nyes (politikai) kötelezettség, hanem nagyfokú gazdasági szükségletünk is. TÓTH László építés szép példája a hely­­yei birtok keserüsi társult munka-alapszervezetének kezdeményezése, amelynek során 550 lakást építettek Hercegszőlősön. Ide terve­zik Keserűs (Mirkovac), Keskenyerdő (Kozjak), Ka­talinpuszta (Sokolovac) és Jeszeföld (Jasenovac) tel­jes kitelepítését. A községi szolidaritási la­kásépítési alapból az idén­től kezdve 1930-ig évente 12 kétszobás lakás építését ter­vezik­ . A község dolgozóinak szer­mélyi jövedelméből létreho­zott alapból évente négy két szobás lakást építenek majd, és ugyanennyit az érdekkö­zösség eszközeivel egyesített pénzeszközből. — Nagy Baranyában a la­káshiány — hangsúlyozták a KSZ községi választmányá­nak ülésén, ezért az idén többször és több fórumon kell megvitatni a kérdést. CSÖRGITS József s­z----------------------------------------------------------------------­PÁRTÉLET ,­­ A IglaMalás ü­léséről A zombori Akkumulátor Kisipari ü­zemnek fennállá­sa óta nem volt ennyi előre biztosított munkája, mint az idén. A 17 tagú kollektíva 15 millió dinár értékű munkát tervezett az idén elvégezni, s már 10 millió di­nár értékű villany- és vízvezeték-szerelő és lakatosmun­kára kötött szerződést. Ennyi volt a tavalyi tízhavi össz- , jövedelem. Az üzem minden részlege teljes kapacitással dolgozik. Vidéki megrendelők is jelentkeztek, a dolgo­zói közösség azonban a meglevő munkaerővel már vál­lalhatja a munkát, mert javítási szolgáltatást is kell végeznie a lakásügyi érdekközösség részére. Az üzem pártalapszervezetének múlt héten megtartott ülésén Pa­­ja Cerčević igazgató felvetette az évi pénzügyi terv módosításának kérdését. A pártalapszervezetnek állást kellett foglalnia a munkavállalás növeléséről, amit munkaerő alkalmazá­sával és beruházással valósíthat meg. A pártszervezet vezető szerepet tölt be a munkaszervezet fejlesztésében,­ ezért előbb a párttagoknak kell kötelezettséget vállal­niuk, hogy a többi dolgozó kövesse példájukat. A vita folyamán olyan vélemény alakult ki, hogy a követel­ményeknek megfelelően munkásokat kell alkalmazni. A termelés korszerűsítésére, valamint a termelési folya­mat tökéletesítésére mintegy félmillió dinár beruházást kell előirányozni, hogy növelhessék a termelékenységet. Ily módon a párttagok részt vettek az üzem pénzügyi terve módosítási javaslatának előkészítésében. Ebbe bele kell vonni a többi dolgozót is, ez a feladat a szak­­szervezetre hárul. A dolgozók gyűlésén a kérdésről csak dönteni kell.­­ A kisipari üzem jól gazdálkodik, s több mint 5 mil­lió dinár alappal rendelkezik. Módjában áll, hogy a Dušan Staničkov Építőipari Vállalatnak, amellyel koo­perál, 1 millió dinárt kölcsönözzön beruházások eszköz­lésére. A pártszervezet állást foglalt, javasolja a dol­gozók gyűlésének, hogy a kért kölcsönt adja meg az építőipari vállalatnak. V. J. A gyorsabb fejlődés érdekében A társulás mellett döntöttek a hódsági kombinát dolgozói Referendumot tartott a múlt héten a hódsági Me­zőgazdasági-Élelmiszeripari Kombinát a verbászi Ipa­ri-Mezőgazdasági Kombináttal való társulásról. Vajon milyen eredménnyel járt a referendum , érdeklőd­tünk Milan LICINA vezérigazgatótól. — A kombinát 2112 dolgo­zója közül 2045-en szavaz-t­tak, s több mint 90 százalé­kuk óhaja, hogy társuljunk a verbásziakkal. A referen­dum tehát teljes mértékben sikerült. Ezzel egyidejűleg a másik három községben: Ver­bászon, Szenttamáson és Kis­hegyesen is referendumot tartottak. A társult kombi­nát valamivel kevesebb, mint 12 ezer dolgozót foglal­koztat, 92 társultmunka-alap szervezete lesz, ebből is lát­szik, hogy Vajdaság egyik legnagyobb mezőgazdasági­­ipari komplexumáról van szó.­­ Több mint egy évvel ezelőtt indult meg az akció a hódságiak Verbásszal való társulásáról, később a szent­tamási és kishegyesi munka­szervezetek is csatlakoztak a nagy jelentőségű vállalko­záshoz. Azóta széles körű tevékenység folyt, aminek eredményeként elkészült a társulásról szóló önigazgatá­si megegyezés, és a múlt hé­ten el is fogadták. Mikor csatlakoznak hivatalosan is a verbászi kombináthoz? — A referendummal már jóformán meg is történt a társulás. Most az az elsőd­leges feladatunk, hogy meg­valósítsuk közös fejlesztési tervünket. Várható, hogy na­gy­obb nehézségek nélkül ez sikerül is, és s márciusban már a megegyezés születik a tejtermelésről, aratás előtt a liszt- és olaj­földolgozásról, és más termékek földolgozá­sáról, értékesítéséről is. Mun­kástanácsuunk pénteken írta ki a választásokat az új ön­­igazgatási szervekbe, és feb­ruár 14-én már meg is tör­ténnek a választások. Kom­binátunk a társulás előtt át­szervezésen ment keresztül, összetett társultmunka-szer­vezetből munkaszervezet let­tünk, amely 19 társultmun­­ka-alapszervezetből tevődik össze. Ezzel a referendum­mal még nem tettünk pon­tot a munka végére. Még ebben a hónapban referen­dum útján hozzuk meg az önigazgatási megegyezést a dolgozók munkájának társí­tásáról, valamint az új, ösz­­szetett kombinát szabályza­tát. Több mint egy évig tar­tó átszervezési tevékenysé­get fejezünk be, és hogy a munkánk jó eredménnyel zá­rult, ehhez nagyban hozzá­járult a társult munkában való állandó tevékenység. Községünk társadalmi-politi­kai, szervezeteinek vezetői, kombinátunk szakszervezete és kommunistái, az említett négy község képviselői mind-mind jelentős mérték­ben kivették részüket a tár­­■ sulással kapcsolatos tevé­kenységből. — Mit jelent a társulás a hódsági község szempontjá­ból? — A munka és az eszkö­zök társításával nagyobb gaz­dasági eredmények érhetők el. Kedvezőbb feltételek lesz­nek az árutermelésre, a mun­kamegosztás, a mezőgazda­­sági és ipari termelés szako­sítása maximális eredménye­ket hoz az élelmiszerterme­lésben. Lehetővé válik új ipari kapacitások megnyitá­sa és több dolgozó bevonása a term­elésbe. A közös piac­kutatás az árubeszerzés és -értékesítés is jelentős. Emel­lett még sok más tényező is van, amely igazolja a társu­lás fontosságát és helyén­valóságát — fejezte be nyi­­latkozatát Milan Ličina. h. u. Milan Ličina Elindult az ütösfogat. Részletes beszámolónk a 1. oldalon. Képünkön a gombosi és a kupuszinai fiatalok

Next