Magyar Szó, 1977. március (34. évfolyam, 58-72. szám)
1977-03-07 / 64. szám
4. oldal Március 7-e a műszaki alakulatok napja Ha kell építenek, ha kell rombolnak A Jugoszláv Néphadsereg fegyverneme az idén ünnepli először saját napját „A műszaki alakulatok napjaként március 7-ét jelölöm ki annak emlékére, hogy 1943-ban ezen a napon a Főparancsnokság parancsára végrehajtotta legfontosabb akcióját: a IV. ellenséges offenzíva idején Jablanicánál hidat vert a Neretván, és lehetővé tette mintegy 4000 sebesült biztonságba helyezését.” A fenti parancsot a múlt év április 22-én adta ki Josip Broz Tito, a Jugoszláv Néphadsereg főparancsnoka. Az idén tehát ez a fegyvernem először ünnepli saját napját. Miért is annyira jelentős március 7-e? 34 évvel ezelőtt, reggel kilenc órakor kezdte meg a Főparancsnokság utászszázada az 56 méter hosszú és 2,5 méter széles ideiglenes híd építését a Neretván, hogy az ellenség sikeres megtévesztése után átkeljenek rajta a partizánegységek, a mintegy 4000 sebesült, a partizánokkal menekülő nép és a Főparancsnokság. A sebesültekért vívott csata néven a történelembe bekerült ütközet joggal nevezhető a hadtörténelem leghumánusabb ütközetének. Sikeréhez a zseniális hadvezetési elgondoláson kívül sokban hozzájárultak az utászok is. Azóta sok év múlt el, az alig 35 főt számláló utászszázad hadseregünk modern, jól felszerelt fegyvernemévé nőtte ki magát. • Időközben, mindjárt a felszabadulás után nagy segítséget nyújtott a háború nyomainak eltüntetésében és az ország újjáépítésében — mondja Vladimir Bulajić alezredes. — A műszaki alakulatok minden tagja hozzájárult a lerombolt hidak, vasútvonalak, utak rendbehozásához, az aknamezők felszárítolásához. Az utóbbiakból elég sok maradt hátra a visszavonuló ellenséges csapatok után. Különösen Szerémségben voltak nagy kiterjedésű aknamezők. Megtisztításuk 1972-ben fejeződött be. A rendkívül veszélyes munka persze áldozatokat is követelt. Nem kevésbé volt veszélyes a Duna és a Tisza nagy áradásaikor az emberek és az anyagi javak mentése, amelyből a tisztek és a katonák szintén derekasan kivették részüket. Akárcsak a jég robbantásából a Tiszán és a Dunán, hogy megóvják a hidakat a jég romboló hatásától.. Nem hiába mondják, hogy a műszaki alakulatok még békeidőben is harcolnak. Küzdelmet kell vívniuk a vízzel, a jéggel, útépítéskor a sziklákkal és filás akadályokkal. Ha kell azonban, rombolnak is. Gyakran hívják őket segítségül a munkaszervezetek egy-egy épület rombadöntéséhez, hogy út kerüljön a helyére. Mindennek az elvégzése kitűnő képzettséget, jó felkészültséget, hozzáértést követel. Az eredmények azt mutatják, hogy műszaki alakulataink katonái egyikben sem szenvednek hiányt. HABRAM Károly I V . Akcióban a műszaki alakulat Katonáink építenek Vajdaságban Hadseregünk műszaki alakulatainak katonái Vajdaságban összesen 180 kilométer utast, 12 kilométer gátat, 40 különféle hidat építettek (részt vettek az újvidéki, a gombosi és a pancsovai híd építésében is), ezenkívül 220 kilométer hosszúságú vízvezeték csatornát, ástak ki. Megtisztítottak több száz hektár területű aknamezőt is. (7) Tartalmazza az Аг jelzésű vírust, továbbá a Victoria elnevezésű vírusaltörzset, amely 1975-ben kisebb méretű járványt okozott, valamint a B-törzset. Ha módosult A-vírus jelenik meg, amely azonban hasonló a Victoriához, az oltóanyag megvéd a fertőzéstől, de ha az A-vírus egy új típusa okozna járványt — amiben a szakemberek kételkednek —, a már kész oltóanyaghoz hozzáadjuk az új vírustörzs ellen védő elemeket. Egyetemes hatású vakcina? Az influenza azonban — be kell vallani — már jó néhányszor készületlenül találta az immunológusokat, képtelenek voltak idejekorán reagálni a vírus sajátságainak módosulására. Ha mellőzzük is az 1918. évi világjárványt, amikor még nem is gondoltak védőoltásra, ki kell mondanunk, hogy ez történt 1957-ben és 1968- ban. Mire az oltóanyag elkészült, a járvány mindkét esetben körüljárta a földgolyót, csak a második és harmadik hulláma ellen vethették be a vakcinát. Ezek a tapasztalatok arra ösztönözték a szakembereket, hogy igyekezzenek egyetemes hatású oltóanyagot előállítani, olyat, amely minden influenza-vírustörzs ellen hathatós lenne. Az első ilyen irányú kutatásokat az Egyesült Államokban, Angliában és Franciaországban végezték. A legnagyobb figyelmet az Angliában, legyengített vírusokból készített vakcina keltette, debizonyos sikereket értek el az USA- ban és Franciaországban is. Mindhárom ország már 1973-ban közzétette a kutatások eredményeit, az új oltóanyagokat azonban még sehol sem alkalmazták, kedvező hatásukról, eredményes voltukról tehát még nem lehet beszélni. Annál nagyobb figyelmet keltett világszerte a hír, hogy a szovjet tudósok számottevő eredményt értek el az egyetemes oltóanyag előállítása terén. A nagy feltűnést keltő hír, 1976 tavaszán bejárta a világot, ahogy nem szenzációhajhász hírlapi kacsáról van szó, bizonyítja az a körülmény, hogy a fölfedezésről Anastolij Alekszandrov, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke számolt be a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongreszszusán. Később közölte azt is, hogy a fölfedezést szabadalmaztatták és a szabadalmat először a Német Demokratikus Köztársaság, majd további nyolc ország, köztük Anglia, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, az USA és Japán vásárolta meg. Az oltóanyag előállításán húsz tudós dolgozott, akik a hosszan tartó állatkísérletek után önmagukon próbálták ki az új vakcina hatását. S az eredmény? Megállapították, hogy szervezetük ellentest-fermelése hirtelen megnövekedett, s az influenzaellenes gammaglobulin töménysége a tízszeresére emelkedett. Szóval megvalósult az, amire a szervezetnek szüksége van, hogy az influenza ellen védekezhessen, legyőzhesse a vírusok rohamát. Az Influenza vírusa nem nyugszik, ez egyetemes hatású és egyben olcsó oltóanyag fölfedezése tehát rendkívül fontos és sürgős feladat, az egész világ lakosságának érdeke. Ezt bizonyítják a közelmúltban történt események, amelyeknek híre mindenütt aggodalmat keltett. DavidLewis 19 éves amerikai katona a New York állambeli Fort Dix nevű katonai táborban hirtelen meghalt, s a boncoló orvosok megállapították, hogy halálát náthaláz okozta. Még nagyobb volt a megdöbbenés, amikor az elektromikroszkóp kimutatta, hogy a gyilkos vírus a spanyolnátha vírusa. Pánik A spanyolnátha vírusát sertésvírusnak is nevezik, s amint a Fort Dixben történt haláleset bizonyítja, ismét átlépte az ember és az állat közti határt. Ez elég volt ahhoz, hogy riadót fújjanak. A pánik először is az Egyesült Államok tudományos köreiben tört ki. A szakemberek tanácsa határozatban követelte Ford elnöktől, kövessen el mindent, hogy megakadályozhassák a járvány kitörését, amely gyilkosabb lehet, mint az 1918-ban pusztított spanyolnátha. Akkor 500 000 amerikai halt meg, 1976/1977 telén azonban a halálos áldozatok száma elérheti a 4 milliót is. (Folytatjuk) A láthatatlan ellenség újabb támadásra készül az influenza vírusa MAGYAR SZÓ Hétfő, 1977. március 7. 600 millió dinár értékű munka A Jugoszláv Néphadsereg műszaki alakulatai a felszabadulástól napjainkig összesen 6000 kilométer utat, 915 hidat (27 kilométer hosszúságban), 116 alagutat (7,5 kilométer hosszúságban), valamint 700 kilométer vasutat építettek. A mai árakat figyelembe véve az elvégzett munka értéke meghaladja a 600 millió dinárt. A MAGYAR SZÓ HONeYROVINA Szerkeszti: BADA ISTVÁN a JUGYE kézimunkázok klubjának elnöke Újvidékről, Szabó Márta a budapesti Ez a Divat című újság főszerkesztőhelyettese, Tettinger Gizella Bácsbokod népművész, Ibolyka Buba Misic, a belgrádi NADA újság főszerkesztője, Dobrila Solar, a zágrábi SVIJET szerkesztője, Zorka Radojkovic a belgrádi PRAKTICNARENA főszerkesztője, Hegyi József, a JUGYE alelnöke a következőket díjazta.: Aranyérmet kapott: Kovács Katalin, hímzés (Bezdán), Dudás Ilona (Kula), Irina Olejar (Ruski Krstur), Csapó Ibolya (Bezdán), Bábeli Katica (Pag) horgolás és kötés. Valerja Muncan (Ada) Ljubinka Bjelicsé (Sirogojno), Kovács Katalin (Bezdán), Prósz Veronika (Budapest), Jelka Jovanovic, szőnyeg (Bjelina), Tamássy Zsuzsanna, faliszőnyeg (Kula), Guelmino Valéria, makramé (Senta), Dániel Klára, Katik (Kula), Veronika Pfaffert (Csonoplya), gobelin, Gyuráki Terézia (Temerin), Oláh Jusztina (Vrbas), Milena Bokov (Novi Kneževac), Vankó Basa Lenke (Stara Moravica), tányérok, Papp Ilona (Gombos) Kordis István (Ada) fafaragás, Ivan Sokčić (Palles) hajómodellek, Bérezni Đura (Sremska Mitrovica) képkeretek. Az érmesek listáját a Jövő Ságénak elnöke, Bencze Anna, heti rovatunkban folytatjuk. Pénteken bensőséges ünnepség keretében nyitották, meg Kilián az első nemzetközi kézimunkakiállítást. A megnyitón a kiállítás védnöke, Zvekic Miskolci Mária, Vajdaság Kommunista Szövetsége Tartományi Bizottságának Elnöksége Végrehajtó Bizottságának tagja , a többek között ezt mondta: Ez a kiállítás, amelyet ma megnyitunk, mindennapi életünk szerves része, munkánk, alkotásunk és lelkesedésünk megkapó illusztrációi, ezek nemesítik, megihletik az embert. Ez a kiállítás a legközvetlenebb módon hozza közelebb az embereket egymáshoz, megszilárdítja barátságukat, azt a barátságot, amely felfedi a szabad munka és élet értékeit. A kiállítás iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg. Három napon át autóbuszokkal, társasgépkocsikkal érkeztek úgyszólván Vajdaság minden községéből az érdeklődök. A bíráló bizottság, melynek tagjai: Bada István, a Jugoszláviai Gyűjtők Egyesületének elnöke, Marija Banski, a Vajdasági Múzeum néprajzosa, Mirjana Maluckov, a Vajdasági Múzeum néprajzosa, Irena Bálát művészettörténész, Tobolka Etelka képzőművész, Bada Johanna újságíró, a JUGYE pionírbizott Mennyit ér a találmány a gyakorlatban? Néhány szó egy tanácskozás kapcsán Ismeretes, hogy az utóbbi időben munkaszervezeteink és társadalmi-politikai testületeink egyre hathatósabb segítséget nyújtanak a feltalálóknak és az újítóknak munkájukban. Ez a kétségkívül figyelmet érdemlő támogatás azonban még mindig nem mondható kielégítőnek, természetesen ami a társultmunka-szervezeteklágítókészségét illeti. Nos, éppen az említett hiányosságokra hívta fel a figyelmet az a kétnapos tanácskozás, amelyet Újvidéken tartottak Vajdaság feltalálóinak és újítóinak részvételével. A jelenlevők hangsúlyozták a társult munka, valamint az egész társadalom segítségének szükségességét, és rámutattak, hogy milyen óriási haszna származhat közösségünknek az általuk végzett tevékenységből. Ezúttal néhány gyakorlati példát szeretnénk ismertetni a fentiek igazolására. Elsőként talán az újvidéki Jugoslat feltalálóit és újítóit kell megemlíteni, akik találmányaikkal nemcsak Vajdaságban, hanem országos viszonylatban is ismertek. A gyárban 1972-ben alakult feltalálók aktívája 78 tagot számlál, s tevékenységükkel nagyban hozzájárultak munkaszervezetük jobb gazdasági eredményének megvalósításához. Íme, néhány példa. A gyár által behozott új menetcsiszológép szerkezeti hibákkal érkezett a helyszínre. A panasztétel után a leszállítók el is végezték a javítási munkálatokat, a hibát azonban nem sikerült kiküszöbölni. A gépen dolgozó munkás felhatalmazást kért a hiba megállapítására és kijavítására. Neki köszönhetőleg az említett gép már három éve két váltásban kifogástalanul működik. Másik eset ugyanabból a gyárból. A kihozatali önműködő csiszológép beállítása nyolc-huszonnégy órát vett igénybe, s eközben 18—20 selejtdarabot készített. Ezenkívül volt még néhány fogyatékossága, a többi között könnyen előidézhetett balesetet, sérülést is. Ezért kivonták a forgalomból. A gyár egyik munkása olyan szerkezetet készített, amelylyel mindössze 2 4 óra alatt be lehet állítani a gépet, megszűnik a sérülésveszély, s azóta is hibátlanul működik a drága gép. A Jugoalat egy munkása az automata esztergapadon olyan hasznos újítást végzett, amelynek eredményeként az egy-egy gépen való napi megtakarítás 75,50 dinár.Egy régi menetcsiszológépen, amely már kiselejtezésre volt ítélve, a munkások olyan újításokat végeztek, hogy nemcsak használhatóvá vált, hanem bővült az általa elvégzett műveletek száma is. S azóta — több mint két éve — hibátlanul működik, ezenfelül kiegészítő műveleteket is végez. A fenti példák az újvidéki fuglalatból valók, és azt bizonyítják, hogy milyen óriási megtakarítást jelent egy-egy találmány, újítás. Hasonló a helyzet a szabadkai Zorkában is. Ott három évvel ezelőtt hozták létre a feltalálók aktíváját a gyárban. Azelőtt évente átlag hét újítással jelentkeztek a dolgozók, amióta azonban megszervezték tevékenységüket, évente több mint 50 javaslat érkezik a munkásoktól, s ennek csaknem 70 százalékát a gyakorlatban is megvalósítják. A zrenjanini Proleter szőnyeggyárban 1966 óta foglalkoznak szervezetten a feltalálók és az újítók tevékenységével. Azóta 20 találmányt és újítást alkalmaztak a gyárban, s ez évente 830 000 dinár megtakarítást jelent számaikra. Pusztán ez a néhány példa is eléggé hűen érzékelteti, milyen hasznot hoz egy-egy társultmunka-szervezetnek, tágabb vonatkozásban pedig közösségünknek is ez a tevékenység. Vajdaságban az elmúlt két év alatt a feltalálók és újítók munkája nyomán gazdaságunk mintegy 2 milliárd dinárt takarított meg. Ezért szükségszerűen még egyszer ide kívánkozik annak a követelménynek a leírása, hogy az említett tevékenységgel foglalkozók nagyon is számítanak a nagyobb megértésre, erkölcsi és anyagi támogatásra mind a munkaszervezetek, mind a társadalom részéről. Annál inkább, mert e hasznos munka eredménye óriási hozzájárulást jelent stabilizációs törekvéseink következetes megvalósításához is. KIS IMRE Ferenc Ljubičić üdvözölte a műszaki alakulatokat NIKOLA LJUBICIC szövetségi honvédelmi titkár március 7-e, a műszaki alakulatok napja alkalmából üdvözletet intézett ezeknek az egységeknek a katonáihoz, tisztjeihez és az egységekben dolgozó polgári személyekhez. Sok sikert kívánt a további munkához.