Magyar Szó, 1977. március (34. évfolyam, 58-72. szám)

1977-03-02 / 59. szám

Szerda, 1977. március 2. BEZDÁN: A múlt héten ülést tar­tott a bezdáni Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület választmánya, hogy előké­szítse az egyesület közgyű­lését. Az összejövetelen a pénzügyi helyzetről is szó volt. Közgyűlésre készül a művelődési egyesület Mivel a bezdáni művelő­dési egyesület megfelelő ott­hon hiányában már évek óta alig tevékenykedik, a tagok a múlt heti ülésen is csak az eddig már többször hangoztatottakat ismételhet­ték meg. A Drobina-féle ven­déglő nagyterme az egyedü­li terem, amely az egyesü­let rendelkezésére áll. Ez vi­szont semiképpen sem felel meg egy-egy színi előadás megrendezésére, más vidéki együttesek fogadására. A ta­gok lényegében nem tehet­nek mást, mint azt, hogy jobb munkakörülményekre várva arra összpontosítsák figyelmüket, hogy az egye­sület tulajdonában levő ér­tékek, emlékek ne menjenek veszendőbe. Erre a célra köl­tik minden pénzüket. Az egyesület tavaly az év ele­­jén megközelítőleg 40 000 di­nárral rendelkezett, ebből a Drobina-féle vendéglő nagy termének meszelésére, javí­tására töb mint 10 000 di­nárt költött. A művelődési egyesület közgyűlésének előkészítése kapcsán a választmányi ta­gok leszögezték, hogy véle­ményük szerint addig, am­íg el nem készül az új műve­lődési otthon, Bezdánban le­hetetlen amatőr tevékenysé­get kifejteni. Szem előtt tart­va viszont, hogy mások az ilyen mostoha körülmények között is tehetnek valamit, dr. P­app Mihály, az egye­sület alelnöke kijelentette, hogy a jövőben nem vállal tisztséget az egyesületben. A választmány végül elha­tározta, hogy a Szocialista Szövetség helyi szervezeté­nek kéderügyi bizottságéhoz fordul, hogy a március vé­gén megtartandó közgyűlés előtt jelöljön új alacokat az egyesület választmányába. S. F. A. ■ !— Egyre színvonalasabb Szombaton este Kupuszi­­nán lépett fel az ötösfogat fiatal, lelkes gárdája. A kö­zönség színültig megtöltötte a Petőfi Sándor Művelődé­si Egyesület nagytermét. Si­essünk elmondani, a műsor után nem távoztak csalódot­tan. A gyakran föl-fölcsatta­nó taps is azt jelezte, hogy a kupuszinai közönségnek tetszett a műsor. Legtöbbször a gombosiak léptek a közönség elé, ők ismertették falujuk fény- és árnyoldalát, balladát szaval­tak, énekeltek. Műsorukról talán annyit jegyezzünk meg, hogy majd 45 perces volt, ajánlatos lenne lerövi­díteni. Amit nem tettek meg a gombosiak és a doroszlóiak, megtették a szilágyiak, ki­hagyták az egyfelvonásos bo­hózatot, így műsoruk kere­kebb, tömörebb lett. A kupuszinaiakról annyit, hogy ismét népviseletben pompáztak a lányok, Makk Rózsa és Buják István kap­ta a legtöbb tapsot. A műsor után a közönség egy csoportjától is véle­ményt kértünk. Balogh Er­zsébetnek, Papp Ilonkának, Branyai Katalinnak, a szilá­gyi Szűcs Erzsébetnek tet­szett a műsor, mert válto­zatos. Guzsvány János mér­nök is jó véleménnyel volt a látottakról és hallottakról, de szerinte a tavaly előadott műsor színvonalát még nem érték el. Az Ötösfogat következő fellépése Telecskán lesz. Értékelni a komoly zene! Körkérdés egy koncert Bikaiméból FERNBACH Gábor fiatal, tehetséges fuvolaművész, feb­ruár 28-án a zombori zene­iskolában hangversenyt tar­tott Többek között Händel, Bach, Mozart, Honegger és Debussy szerzeményeit adta elő zongorakísérettel, nagy sikerrel. Ritka az olyeti hangver­seny, amelyre ilyen szép számban jön össze a közön­ség. A műsor után megkér­deztünk néhány zenekedve­lőt, mi a véleménye a kon­certről, a zombori zenei élet­ről általában. Zlatoje PAJCIC, egyetemi hallgató: — A ma esti koncert iga­zán színvonalas volt. Külö­nösen az tetszett, hogy Fein­bach Gábor a műsor elején röviden ismertette e ritka hangszer, a fuvola múltját. Minden egyes szerzemény el­játszása előtt részletesen el­magyarázta, mit hallunk, és mire ügyeljünk hallgatás közben, így mi, laikusok is könnyebben megérthettük egyes kompozíciók monda­nivalóját. Szerintem Zombor­ban jól szervezett a zenei élet. Tavaly nyáron a Zom­bori Zenei Estéken világ­hírű, elismert előadóművé­­szek hangversenyeit volt al­kalmunk élvezni. Sajnos, mindig ugyanaz a közönség jár a komoly zenei előadá­sokra. Kevés a fiatal. BODOR László gimnazis­ta, a zombori szimfonikus zenekar tagja: — Kortársaim nem szíve­sen járnak komoly zenei ko­certekre, pedig belépődíj sincs. Mégis inkább drága pénzért tekintik meg a pop-rock együttesek legtöbb­ször értéktelen előadásait. Például ezen a minőségi hangversnyen is alig volt fiatal a közönség soraiban. SZAUERBORN Ilona nyugdíjas: — Gyönyörűen játszik Fernbach Gábor, bizonyára nagy jövő áll előtte. Kevés ilyen zenekedvelő fiatal van ma. Az én fiatalkoromban jobban értékelték a komoly zenét. Talán a tévé meg a sok tanulás köti le az em­bereket. FITUS Teréz két évig a szegedi középfokú zeneisko­lába járt, most pedig a sza­badkai zeneiskolában foly­tatja zongoratanulmányit. Elmondta, hogy Magyaror­szágon sokkal jobban érté­kelik a komoly­zenét, mint nálunk, ott minden jegy el­kel, már hetekkel a hang­versenyek vagy operaelőadá­sok előtt. A zenekedvelők között sok a munkás meg a fiatal, míg például erre a hangversenyre egyetlen mun­kás sem jött el. — Nálunk az emberek nem becsülik a zeneművész munkáját — mondta. — Ez ma is bebi­zonyosodott, amikor két fiú előadás közben kiment és az ajtó előtt popzenét hall­gatott zsebrádión, szándéko­san zavarva a koncertet. Szer­ettem a gyerekekkel már az általános iskolában meg kell szerettetni a ko­moly zenét. Az oktatásban ne csak a tudomány kapjon helyet. JANKOVICH Lídia zene­­művészetet ad elő a zombori gimnáziumban. — A zenei oktatásra az ál­talános iskolákban nagyobb súlyt kellene helyezni. Zene órákon lemezeket kell hall­gatni a gyerekekkel, hogy közelebb kerüljenek a ko­moly zenéhez. Csoportosan kelletne megtekinteni a kon­certeket. Akkor az emberek nem zárnák el a rádiót, ha komoly zenét közvetítenek. (RADICS) Fernbach Gábor a hétfői koncerten (Zámbó felv.) . DUNATÁJ Gomboson vendégszerepelt a Szabadkai Népszínház Szombaton este Gomboson vendégszerepelt a Szabadkai Népszínház magyar társula­ta. A Jó reggelt boldogság című vígjátékkal mutatko­­­­zott be nagy sikerrel. Kár,­­ hogy ezúttal sem volt na­­­­gyobb érdeklődés, sok szék­e üresen maradt, s ez szinte már megszokott jelenség a vendégszereplések alkalmá-­i val. LASKÓ Gazdag munkaterv A laskái a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nem­rég felújított vezetőségé­nek, amelybe a helyi okta­tásügyben dolgozók is be­kapcsolódtak, nagy tervei vannak. — Nem ülünk, nem ü­lhe­tünk ölbe tett kézzel — mondta Terhes József titkár (az elnök Tórizs Gyula, a pénztáros meg Kovács Ist­ván). Hamarosan kidolgoz­zuk az alapszabályzatot, a bíróságon bejegyeztetjük az egyesületet, folyószámlát nyitunk. Értesítettük a köz­ségi művelődési érdekközös­séget, hogy számítunk anya­gi támogatására. Reméljük, hogy a laskói helyi közös­ség is támogatni fog ben­nünket, az idén ugyanis rendbe szeretnénk hozni a színpadot (a régi mozite­remben), szeretnénk, ha va­lamilyen úton-módon rende­ződne a filmszínház hely­zete is. Ha mód van rá, miért ne kerülhetne a Pe­tőfi Sándor Művelődési Egyesülethez? Íme, mit irá­nyoz elő munkatervünk. . — MÁRCIUS folyamán megszervezzük Török Ist­ván szabadkai festőművész önálló kiállításét, népzenei matinét tartunk, Dormán László népi hangszereken játszik, egy népdalénekes közreműködésével. — ÁPRILIS: irodalmi ösz­szeállítás Adynak, a ma­gyar líra XX. századi for­radalmi megújítója születé­sének 100. évfordulója alkal­mából. Ünnepek, hétközna­pok — néprajzi kiállítás. Ennek keretében használa­ti tárgyakat mutatunk be, népviseletet stb. A Dráva­­szög népköltészete. Előadó dr. Katona Imre, a budapes­ti ELTE Néprajzi Tanszé­kének docense. — MÁJUS: Ja­j, de széles, jaj, de hosszú az az út... Helyi népdalok, balladák, szokások bemutatója a las­­kói énekesek előadásában. Találkozást tervezünk Her­ceg Jánossal. A neves ju­goszláviai magyar írót sze­retnénk meghívni egy író- olvasó találkozóra, amelyen dedikálná is könyveit. — JÚNIUS: A Szabadkai Népszínház vendégjátéka. — JÚLIUS: A Baranyai Művésztele­pen (Riskőszeg) készült képzőművészeti al­kotások bemutatása. — AUGUSZTUS: A Hor­­vátországi Magyarok Szö­vetsége központi táncegyüt­tesének fellépése. — SZEPTEMBER: A Drá­va-szögi Alfaluk népi ha­gyománya­in­ak hamut­at­á­s ? Előadó: Lábadd Károly. És ugyanebben a hónapban sze­retnénk vendégül látni — Vendégünk című estén — egy neves jugoszláviai ma­gyar színművészt. — OKTÓBER: Október, könyv, ezzel a címmel író­­olvasó találkozót tervezünk, majd „Az én versem” cím­mel szavalóversenyt szerve­zünk a laskai általános és középiskolások, munkásfia­talok számára. Ép ugyaneb­ben a hónapban egy könyv kiállítást is tervezünk. Laskán a vezetőség szá­mít a lakosok támogatására, s közreműködésére, remélik,­­ hogy segítséget nyújt a IHMSZ is. 4. oldal Élőújságot tartottunk Szilágyin Szilágyin nagyszabású faluépítési akció van fo­lyamatban, összefogott, elhatározta a falu népe, hogy közös erővel legyőzi a sarat, kikövezik az utakat. E célból növelték a közelmúltban a helyi járulék ösz­­szegét, most pedig baleset- és életbiztosítás megkö­tésével szándékozzák megfelelő kölcsönhöz juttatni a helyi közösséget, a falut. A Dunatáj szerkesztősége elhatározta, hogy segíti, népszerűsíti ezt az akciót, így került sor a pénteken este megrendezett alkalmi műsorral egybekötött élőújságra. Az élőújságon megjelent URBANOVSZKI Mihály, az apatini községi képviselő­­testület alelnöke, BUJÁK János községi önigazgatási ügyész, a Dunav Biztosító­intézet újvidéki közösségé­nek képviselői, Pavle STRUGAR igazgató, Uroš MARIC, a személyi biztosí­tási részleg vezetője. Triva ARSENOVIC személyi biz­tosítási előadó, BABOS László, a zombori kirendelt­ség vezetőj­e. A műsorban fellépett HERCEG János író, Milen­­ko BELJANSKI publicista, NAGY BOLDIZSÁR Kata­lin, a Magyar Szó bírósági tudósítója, MATUSKA Már­ton és PAPP Gábor újság­írók, TÓTH László, HAJ­NAL Árpád, és KŐVÁ­RI Árpád, a Dunatáj mun­katársai, a szilágyi is­kolások két tánccsoportja, valamint a helyi tambura­­zenekar. A műsorban két beszélgetés is elhangzott: először Babos László, a Du­na­ Biztosítóintézet zom­bori kirendeltségének veze­tője ismertette a baleset- és életbiztosítás előnyeit, azt, hogy ezáltal már áprilisban 1,5 millió dinár kölcsönhöz juthat a falu. Minden bizto­sított személy után tízezer, vagyis egymillió régi dinár kölcsönt folyósít a Duna­. Ezt a pénzt kétszerezi meg a megfelelő bank. URBANOVSZKI Mihály az apatini község időszerű gazdasági kérdéseiről, az egyenjogú nyelvhasználat­ról, a szilágyi útépítési ak­cióról, a falu jövőjéről szólt. HERCEG János író a vaj­dasági falvak, a külföldön dolgozók és a falusi lakos­ság, a parasztember átala­kulásáról szólt. Nagy Boldi­zsár Katalin pedig szakmai „élményeiről” beszélt. Ma­­tuska Márton, Papp Gábor, Hajnal Árpád, Kővári Ár­pád pedig egy-egy írását olvasták fel. Mint már any­­nyiszor, most is Milenko Beljanski nevettette meg a szépszámú közönséget. A Kis Ferenc Általános Iskola tanulói magyar tánco­kat adtak elő. Urbanovszki Mihály, az apatini községi képviselő­testület alelnöke Kővári Ár­pádnak, a Dunatáj ú­jságí­­i­ó­jának kérdéseire válaszol. A Szilágyin megtartott élőújságon Nagy Boldizsár Katalin, a Magyar Szó új­ságírója is fellépett. A Dunav Biztosítóintézet zombori részlegének vezető­jével, Babos László mérnökkel Tóth László, a Dunatáj szerkesztője beszélget a közönség előtt az életbiztosítás előnyeiről. A szilágyi kisdiákok tán­ccsoportja Balázs László pedagógussal.

Next