Magyar Szó, 1977. április (34. évfolyam, 89-103. szám)

1977-04-13 / 101. szám

8. oldal MA: Szabó Márta hangversenye Ma este fél 8-kor a város­háza dísztermében SZABÓ MÁRTA szabadkai szárma­zású brüsszeli hárfaművész­nő ad önálló hangversenyt. A fiatal zeneművésznő mű­során Händel,­­Bach, Zippli, Krumpholtz, Roussel, Mor­­tari és Hasselmans művei szerepelnek. Belépődíj 20 di­nár, tanulóknak és a Zene­kedvelő Ifjúság tagjainak 10 dinár. SZABADKA © SZABADKA W> SZABADKA# SZABADKA ft SZABADKA © SZABADKA ^ Lehet jelentkezni a rovinji nyaralóba A Harcos Szövetség köz­ségi szervezete minden év­ben gondoskodik a tagok üdültetéséről és pihenéséről. A szervezet rovinji nyaraló­jában az idén is kedvezmé­nyesen nyaralhatnak a ta­gok. A nyaralót május 14- én nyitják meg. A nyaralót tagságon kívü­liek is igénybe vehetik, ha akad szabad férőhely; ez kü­lönösen az idény előtti idő­szakra és az utóidényre vo­natkozik. Az elszállásolás szemé­lyenként napi 30 dinár, az ellátás (reggeli, ebéd vacso­ra) pedig a­­szabadkai nyug­díjasok közvetlen közelében levő nyaralójában 54 dinár személyenként. Bővebb felvilágosítás a Harcos Szövetség szervezeté­ben kapható­. Szabadka, Lá­zar Nešić tér 3/1­. GAZDASÁGI ÉLET Új termelési programok a vagongyárban Három év múlva 520 milliós össztermelés A Bratstvo Vagongyár alap­vető és állandó jellegű mun­kája, a vasúti teherkocsik javítása és gyártása mellett a rendelkezésre álló szak­káder és a teljesítőiképesség ésszerű kihasználása érde­kében az utóbbi években új termelési tervet dolgozott ki. Tizenöt évvel ezelőtt a va­gongyártás és a -javítás a vállalat termelésének 90, ta­valy pedig már csak 65 szá­zalékát képezte. Meg kell jegyezni azonban, hogy en­nek ellenére ez a munka nem csö­kkent, hanem évről évre növekvő irányzatot mu­tat. A Bratstvo m® is az or­szág legnagyobb teherva­gon-javító vállalata, de nem szándékozik teljesen áttérni más munkára, sőt igyekszik kihasználni a lehetőségeket, hogy évi 3000 helyett­ 3500 vasúti teherkocsit javítson. Mindez reális terv annak el­lenére, hogy mások is sze­retnék vállalni ezt a mun­kát, jóllehet az érdekeltek megállapodást kötöttek ar­ról, hogy nincs szükség újabb vagon­javító részlegek megnyitására. A Bratstvo e munka terén 90 éves múltra tekint vissza, s bár a tapasz­talatai és szakemberei egy­aránt megvannak ahhoz, hogy ebben a munkában to­vábbra­ is helyt álljon, az ed­digieiknél nagyobb megren­delésekre nemigen számít­­­ hat, mert a Jugoszláv Vas­­utak is növeli vagon­javító műhelyeinek teljesítőképes­ségét. Új munka a vagongyár­ban a személyőr kocsi­­szállító vasúti teherkocsik gyártása, amire már szer­ződésük is van, továbbá elvállalták a mozgó mű­helyek és szolgálati kocsik javítását is. A Brats­tvo néhány­ éve foglalkozik nagy acélszer­­kezetek és újabb környe­zetvédelmi berendezések gyártásával is. Ez a mun­ka gyors ütemben bővül és újabb termelési terv készül az élelmiszeripari, konkrétan cukorgyári be­rendezések gyártására. Ez utóbbi a jövőben mind nagyobb­­ tervtételt képez a Bratstvóbaa, s új munka lévén, megköveteli a mun­kaerő és a teljesítőképesség átszervezését, sőt bizonyos beruházásokat is igényel, melyeknek csak egy részét eszközölheti a saját erejé­ből. A dolgozói közösség re­méli, hogy az általa kidol­gozott be*-”’' -'-aci politika he­lyeslésre talál, mert annak megvalósu­lsa egyik előfel­tétele a szabadkai villamos­­sági és fémipari komplexum gyorsabb fejlődésének. A vagongyár középtávlatú fejlesztési terve szerint a tervidőzzak végéig az új programok a társult munka­­szervezet össztermelésének 70 százalékát képezik, mi­közben a vagongyártás és -javítás nem csökken, ha­nem ellenkezőleg, bizonyos mértékben növekszik. A kö­zéptávlatú terv szerint 1980- ig az össztermelés értéke évente 20 százalékkal emel­kedik és eléri az 520 millió dinárt. A foglalkoztatottak száma három év múlva 1700 lesz. Ennek megvalósításá­hoz pedig 120—150 millió di­náros beruházás szükséges. V. I. MÁTÓL KEZDVE Drágább a baromfi-, a­rzmarha­­az üsző- és a borjúhús A községi végrehajtó ta­nács tegnapi határozata ér­telmében mától kezdve ma­gasabb a vágój­ószág felvá­sárlási ára. Ennek megfele­lően emelkedik a marha, a borjú- és az üszőhús kiske­reskedelmi ára is. A köztár­sasági és tartományi megál­lapodásokkal összhangban hozott­­községi határozat sze­rint a borjú felvásárlási ára 20,60 dinárról 23,70 dinárra,­­emelkedik, térítés nem jár a termelőknek. Az üsző felvá­sárlási ára 19,40 dinárról 20,24 dinárra növekszik, s ehhez még 3 dináros térítést kap a termelő. A vágómarha ára mától­ kezdve nem 14,50, hanem 16,70 dinár, amihez hozzá kell adni a 3,15 diná­ros térítést. A baromfi ára 25,50 dinárról 29 dinárra növekszik és a térítmény 2,40 dinár. Az említett húsok kiske­reskedelmi ára mától kezd­ve átlag mintegy 15 száza­lékkal növekszik. A borjú­hús átlag 15,05 százalékkal, az üszőhús 4,33 százalékkal, a marhahús 15,17, a barom­fi pedig 13,73 százalékkal drágul. Ez azt jelenti, hogy például a vágott baromfi kilója 31 dinár, a borjúcomb csonttal 59 dinár, csont nél­kül 70 dinár, az üszőcomb csonttal 52 dinár anélkül 62 dinár, a marhacomb csonttal 44, csont nélkül 50,60 dinár. KÖRNYEZETVÉDELEM Köztisztasági, Etik­atél­k­álcsi Késik a szolgáltatás gépesítése A szabadkai köztisztasági vállalat 140 dolgozója kö­zül százhúsznak mindenna­pi feladata, hogy az utca­­tisztításról gondoskodjék, to­vábbá, hogy a Zentai úti szeméttelepre szállítsa a ház­tartási és ipari hulladékot. Eleget tehetnek-e ezzel a létszámmal és a vállalat gép­állományával a köztisztasá­gi követelményeknek? Mivel ezt a kérdést a kör­nyezetvédelem esztendejé­nek célkitűzései is időszerű­vé teszik, a köztisztasági vál­lalat igazgatójához fordul­tunk felvilágosításért. Kor­szerűsíteni kellene a szolgál­tatást — mondotta Djura STIPIC igazgató. — Ezt el­sősorban egy úttisztító­ gép üzemeltetésével szeretnénk elérni. Sajnos, az idén nem válthatjuk valóra ezt a ter­vünket, mert a hazai gyá­rak még nem kezdték el az említett gép gyártását, a külföldi gyártmányúak pe­dig drágák. — Hogy miért piszkos még manapság is egyik-má­sik városrész? — Azért, mert egyesek még mindig az utcára szór­ják a szemetet, pedig a már két éve érvényben levő köz­ségi előírás szerint minden polgár a lakása négyzetmé­tere után fizeti a köztiszta­sági járulékot, s így majd harmincezer háztartásból visszük el hetente a hulla­dékot. Kivéve, ha tartós esőzések miatt nem tudunk teherkocsival bemenni egy­­egy utcába.­­ A helyzet javítása ér­dekében olyan javaslat is volt már, hogy más városok példájára nálunk is vezes­sük be a háztartási hulladék műanyagzsákban való táro­lását. A zsák azonban egye­lőre drága, s emiatt megkét­szereződne az évi szolgálta­tási díj.­­ Egyre gyakrabban hang­zik el, hogy valamiként hasznosítani kellene a ház­tartási és ipari hulladékot. Erre azonban­­ egyelőre még nem kerülhet sor, mert nincs hulladékválogató­ gé­pünk. Ugyanis ez annyiba kerülne, amennyit a válla­lat húsz éven keresztül összegyűjtött az alapokba. Ehelyett azt szorgalmazzuk, hogy az egyes gyárak ,már az üzemtelepen végezzék el az előzetes hulladékválo­gatást, osztályozást. Az így megtakarított pénzt pedig korszerű gépek és be­rendezés vásárlására kellene fordítani, hiszen évente ki­lencvenezer köbméter hulla­dék kerül a háztartásokból és üzemekből a Zentai úti telepre. ■ A. golnok Szemétrakás a belvárosban. Gépesít«*"' ke­ri a takarítást, de a szokásokon is illene­­változtatni (Fotó: KOVÁCS Károly) MAGYAR SZÓ SZOMBATON: A gyógypedagógiai iskolák tanulóinak találkozója Szombaton, április 16-án a szabadkai Bunjevacko kó­ló Művelődési Egyesületben találkozóra j­önnek össze az észak-bácskai gyógypedagó­giai iskolák tanulói és peda­gógusai. A találkozót az értelmi fogyatékos gyermekek meg­segítésére alakult szabadkai egyesület szervezi. Ezzel le­hetővé kívánja tenni az említett gyermekek jobb érvényesülését, találkozását, ismerkedését, a pedagógu­sok között a szakmai ta­pasztalatok kicserélését. Szombaton délelőtt 10 órakor a Bunjevacko hóló­ban megnyitják a becsei, a verbászi, a zombori, a sza­badkai, a moravicai és a kanizsai gyermekek képző­­művészeti és kézimunka ki­állítását. Délután fél 5-kor műsoros délutánon lépnek fel a tanulók, amelyen meg­emlékeznek Tito elvtárs kettős jubileumáról. Ez al­kalommal választják ki a legjobb­ műsorszámokat is, amelyekkel fellépnek a Zomborban május 13-án és 14-én sorra kerülő vajdasági szintű találkozójukon. A találkozó részvevői szombaton megtekintik a szabadkai Városi Múzeumot és a megújhódott Palicsi­­tavat is. Bitela feszié Szabadkán­bán Hétfőn Szabadkábra látoga­tott Nikola KMEZIC, a Tar­tományi Végrehajtó Tanács elnöke. A November 29-e Húsiák­ugyárban, az Agras Me­zőga­zda­sági-Ipari Kombiinát diríigiozóival az állattenyész­tés, elsősorban a sertéshhiz­­lalás problémáiról folytatott megbeszélést. A vajdasági vágóhidak, így a szabadkai November 29-e­i is idén több sertést dolgozott fel, mint az előző évek azonos időszaká­ban. Ez­t pedig elsősorban a termelőknek fizetett nagyobb felvásárlási ár tette lehető­vé. Ennek ellenére a vajda­sági vágóhidak szinte kivé­tel­­ nélkül veszteséggel zár­tá­k a negyedéveit. Az okaik után kuta­tva a tanácsskozás részvevői rámutattak arra, hogy a sertéshizlalás költsé­geit nagymértékben növel­ték a felvásárlók, továbbá a takarmánygyá­riak, az á­llati­­egés­zségügyi szolgál­tatás és nem utolsó sorban, a biztosí­tó intézeteik díjszabásai. Az említett szervezetek és intéz­mények ugyanis szolgáltatá­saikat indokciai,se,inál drágán vég­zik. Ezeken a viszonyo­kon mielőbb változtatni kell — mondotta Nikola Kmezić. A Tartományi Végrehajtó Tanács hamarosan határoza­tot hoz, amely a társult mun­ka törvényének szel­lem­éban állapítja meg, hogy ki mi­lyen mértékben részesül a csertéstenyész­tésben megvaló­síto­tt jövedelemiből. A November 29-e Húsáru­gyárban folytatott tanácsko­zás után Nikola Kmezn­é a 7 Nap szerkesztőségébe látoga­tott, ahol interjút adott a Lap munkatársainak. Három hónap alatt: ötven súlyos sérült Lesújtó képet mutat az első negyedév közlekedési mérlege: hét személy életét vesztette, öt­­venen pedig súlyosan megsérül­tek. A község területén január­ban, februárban és márciusban összesen 321 közúti baleset tör­tént, amely 1 millió 200 ezer dinár anyagi kárral járt. A legtöbb balesetet, 220-at a gépkocsivezetők idézték elő, eb­ből 183 szerencsétlenséget a sze­mélygépkocsitulajdonosok. A mo­torkerékpárosok 26, a buszso­főrök pedig 18 esetben idéztek elő karambolt. Az említett időszakban a leg­gyakoribb baleseti ok az előzési szabályok be nem tartása volt, ebből eredően 59 összeütközés történt a község területén. A második helyre a féktávolság be nem tartása került (54), míg az ittas vezetés okozta balese­tek száma csökkent. Több­­mint 1800 személyt meg­bírságoltak. A kirótt büntetések összege meghaladja a 110 000 di­nárt. Szerda, 1977. április 13. SZABADKÁN MA FILM JADRAN: Kleopátra, ameri­kai színes, történelmi (16, 20) LIFKA: A bűnös asszony, olasz színes filmdráma (16, 18, 20). ZVEZDA: Bidai, indiai film (15.30, 17.30, 20). MUNKÁS: Az Ezüst-tó kin­cse, német színes kaland­film (15.30, 17.30, 19.30 és 21.15). ÜGYELETES ORVOS: A mentőállomáson a Petőfi Sándor utcában, este 8-tól reggel 6-ig. GYÓGYSZERTÁR: A Vá­rosháza alatt. MÚZEUM Állandó jellegű kiállítá­son a régészeti, néprajzi és történelmi anyag minden­nap, hétfő kivételével 9-től 13-ig, kedden és pénteken 16-tól 19 óráig. Szombaton 8—13 óráig. Időszaki kiállításon: Voj­­nich Oszkár világnéprajzi gyűjteménye és a pénzfor­galom története Észak- Bácskában. Pályaválasztás A KÖRNYEZETE szerint már kicsi korában , ki­vált társai közül. Kül­sőleg ez abban nyilvá­nult meg, hogy mindig ólom szürke ruhában já­rt. Ruhá­ján így nem látszott, hogy poros vagy kormos. A mindig tisztának látszó legényke pályaválasztási haj­la­ma kezdetben úgy nyilvá­nult meg, hogy mindenkor az erősebb csapathoz csat­lakozott. A játék iramában kezdet­től fogva nem szerette a fölösleges terheket. Az óvo­dában megmondta az óvó­nőnek, hogy ő jobban sze­ret a hintaló nyergében ül­­­­ni, mint vesszőparipán fut­kározni. Az iskola első osz­tályában megkérte a taní­tónőt, hogy adja kölcsön a szemüvegét, hogy ő is taní­tó legyen. A zeneiskolában pikulázni tanították, ráme­nős hajlama abban nyilvá­nult meg, hogy ő szíveseb­ben verte a kétfenekű do­bot. A középiskolában, ami­kor osztály ismétlési gond­jai voltak, tanúk jelenlété­ben mondta, hogy az összes osztályok közül legjobban szereti az osztály sorsjátékot, mert ha szerencséje van az embernek, akkor a valóság­ban osztanak, a kapott nye­reményt már szorozni is le­het, és mire kell az életben az a sok számtani művelet. Kiváló pályaválasztási ér­zéke akkor sem hagyta cser­ben, amikor feldobott pénz­zel döntötte el, hogy a szí­ve jobb oldala vagy bal ol­dala szerint kik játszanak szél ellen vagy a szél segít­ségével. Ekkor már túl volt a pályaválasztási orskínzás nehézségein, de még nem véglegezte, hogy a Labda­rúgópályán, vagy a tekepá­lyán hasznosítsa-e sípját. Az úszást vizenyősnek tartotta, ahol könnyen elcsúszik az ember. A korcsolyapálya is síkos. Röplabdapálya? rossz érzés lehet, ha valakit a biztosnak­­ vett fészkéből ki­röpítenek. Eszébe jutott, hogy drága, jó apjának voltak olyan re­ményei, hogy egyetlen fiacs­kája orvos vagy ügyvéd pá­lyára, művészi pályára lép majd. Az összes pályák kö­zül azonban a teniszpálya ígérkezett legkényelmesebb­nek: ülni, nézni, sípolni és a tiszteletdíjat felvenni. Életpályáját bármennyire is egyengették, kezdetben csak rögös volt, később meg, ami­kor a pályafutása során már kifutotta magát és a kiszol­gálás helyett az önkiszolgá­lásra volt utalva, rájött, hogy némileg pályatévesz­tett.Lezárult egy pályaszakasz anélkül, hogy bármiben is elérte volna a pályacsúcsot. Nem adta fel a reményt, ami késik, az nem múlik. Itt van például a pályaépí­­tő. Nem, ez nem jó, nyert nagy erőbevetést követel. Pály­ab­ér-b­eszedő? Lealacso­nyító és sok mászkálást igé­nyel. Pályafelügyelő! Jó len­ne, de felelősséggel jár Pá­lyaőrnek nem jó lenni, mert sokat kell menetein. Pálya­gondnok? Talán a legmeg­felelőbb апџак, aki előre tudta, hogy ehhez a képesí­tést nem kell már az óvo­­­dában kezdeni. • Így vált ki a társai közül, akik pályaválasztáskor ké­pességeiket tudással gazda­gították, míg ő lefutott min­den pályáról. URBAN János

Next