Magyar Szó, 1977. április (34. évfolyam, 104-117. szám)

1977-04-20 / 108. szám

Szerda, 1977. április 20. MAGYAR SZÓ VAJDASÁG ■ VAJDASÁG ■ VAJDASÁG Huszonnégy millió dináros beruházás a gyógyfürdőbe A jövő év decemberére elkészül a terápiás blokk BEZDÍN. A bezdáni rehabilitációs központot csak ,,gyógyfür­dő” néven emlegetik a köz­ségben. Most fennállásának legnagyobb beruházása előtt áll. A hetvenes évek elején született egy olyan tarto­mányi terv, amely a vajda­sági gyógyfürdők, rehabili­tációs központok felújítását, korszerűsítését szorgalmaz­ta. Az utóbbi időben ezt meg is valósították Új­vidéken, Melencén, s a tervek szerint a berdánsra is sor kerül. Az akkori tervek szerint 35 mil­liós összberuházással kor­szerűsítették volna a berdá­­nit. Időközben azonban — hallottuk dr. BALLA Fe­­renctől a rehabilitációs köz­pont igazgatójától — meg­alakultak az érdekközössé­gek ,s bezáródásuk miatt el­húzódott a tervek kivitele­zése. — Jelenleg ott tartunk, hogy pályázatot írunk ki a több mint 2000 négyzetmé­ter hasznos felületű fedett terápiás blokk kivitelezésére. Az építkezés már júniusban megkezdődhet. A tervek sze­rint jövő év decemberéig be kellene fejezni a terá­piás blokkot. A pénzt már előteremtették. A 24 millió­ból 22-től a tartománytól kapunk, egymillióst a mun­kaközösség, egyet pedig a zombori községi betegség­biztosítási érdekközösség ad. 1980-ig fejlesztésre, korsze­rűsítésre 5 millió dinárt ka­punk az érdekközösségtől. Mintegy 4 millió dinár ,,aranytartalékunk” is lesz arra az esetre, ha megdrá­gul az építőanyag, és ebből a pénzből készítjük el 1980- ig a gyógyintézet tervrajzát is, s a jelzett időig elvégzik a talajmunkálatokat, és megvásárolják a telket. Medencék, gyógytornát é­rme­k A terápiás blokkban hid­roterápiás részleg lesz, egy nagyobb és egy kisebb me­dencével, ez utóbbiban tor­­náztatás folyik majd. Lesz egy helyiség, ahol vízalatti masszázs lesz, szauna, elekt­­roterápiás terem, egy nagy gyógytorna, egy kisebb, ugyanilyen célt szolgáló, s­ a súlyosabb esetek kezelé­sére szolgáló terem is épül. A termoterápián parafinos és egyén pakolásos kezelés folyik majd, és természete­sen­ mindehhez kapcsolódnak az öltözők, a mellékhelyisé­gek is. Az 1985-ig tartó sza­kaszban kell felépülnie a gyógyintézetnek, ahol 100 fekvő beteg számára lesz hely. Az utóbbi kivitelezé­sének megkezdése előtt ke­rül sor a hőtelep (az össz­­épületeket ezzel fűtjük) és a belső, „házi” trafóállomás építésére. Elkészül a szenny­­vízderítő és a levezetőcsa­torna-rendszer is.­­ A beruházások elké­szültével újabb, 50 közép­fokú, főiskolai és egyetemi végzettségű szakember áll munkába. A gyógyturizmus is fellenülhet, ha felépül a Turist szállodája, s megszer­vezik a vendégszoba-szol­gálatot. És tovább lehetne sorolni még az előnyüket. A legfontosabb mégis az, hogy sokkal több üzemi balesetet szenvedett járóképtelen em­bernek tudunk korszerű gyógykezelést adni és­ túl­nyomó többségüknek vissza­adjuk munkaképességét, egészségét... Ш Elhangzott már olyas­mi is, hogy a bezdániak nem­­ kaphatnak beutalót a helyi­­ gyógyfürdőbe, mi az igaz­ság ezzel kapcsolatban? — Nemcsak a bezdániak­­ról van szó. Korábban az volt a gyakorlat, hogy ha valaki ízületi fájdalmakra panaszkodott, ide küldték. Az öregkori megbetegedés­ben szenvedőkön azonban a gyógyfürdő már nemigen tud hathatósan segíteni. Hiába kezelteti magát egy idegbántalmakra panasz­kodó hozzánk beutalt sze­mély. A meleg víz még na­gyobb fájdalmakat okoz neki. Hiába jönnek a forgó (kopott), ízületi és egyéb idősebb korban előforduló betegekkel az emberek, csak segíthetünk, de meggyógyí­tani ... — Száz szónak is egy a vége: a nemrég megalakult községi beutaló bizottságok elsőbbségben részesítik a még munkára alkalmas egyéneket. Nem azért, mint­ha az idős betegnek nem kellene gyógykezelés, hanem sok a beteg és nagy a hely­szűke. Ezért a bizottságok szelektálják a betegeket, és ehhez mérten írják, a be­utalót.­­ A terjeszkedéssel kap­csolatban néhány bezdáni polgár nemtetszését fejezte ki, önkényes kisajátítást emlegetve...? — Annak idején, amikor a referendumon elfogadták Bezdán városrendezési ter­vét, megállapodtunk, merre terjeszkedünk. A tervet a községi képviselő-testület is jóváhagyta, s mi ehhez tart­juk magunkat. A felesleges perpatvarok elkerülése ér­dekében szépszerével kívá­nunk a telektulajdonosok­kal megegyezni. A célunk az, hogy egy több hektáros rehabilitációs központot hoz­zunk létre parkokkal, par­kolóhellyel, sétányokkal. Eh­hez pedig területre van szükség . .. Elfogadható áron­­ veszünk meg minden telket. Fejlődésünk megköveteli a telekvásárlást, ha másképp nem lehet, akkor a leg­utolsó megoldáshoz, a kisa­játításhoz kell folyamod­nunk. Sz. F. Feketicsi hírek A kamenicai Tüdőgondozó Intézet április 21-étől 23- áig tüdőszűrő vizsgálatot tart Feketicsen a moziterem­ben. A vizsgálat reggel 7 órakor kezdődik. Minden 14 éven felüli polgárnak köte­lező a megjelenés. A vizsgá­latra vigyék magukkal a be­tegkönyvet és az idézőlapot. A SZISZ feketicsi szer­vezete bővített ülést tartott. Meghozták a szervezet idei munkater­vét. Megválasztot­ták az öttagú m­unkacsopor­tot, amely a május elseji ünnepség tervét készíti el. Sz- PÉNTEKEN ÉS SZOMBATON: Amatőröm-fesztivál Bajsán A nyilvános zsűrizés eredményei A topolyai Fotó- és Ama­tőr Filmklub szervezésében öt évvel ezelőtt, 1972-ben rendezték meg először a klub­közi amatőr-filmfesztivált. Csakhamar kinőtte a község határait, s ma már országos rangú versenyként tartják számon. Az idei, sorrendben VI. amatőr­ filmfesztivált április­ 22-én és 23-án tartják Baj­sán. Akárcsak az elmúlt év­ben, most is tömegesen ne­veztek be rá az amatőr film­klubok az egész országból. A bíráló bizottságnak (Ljubo­­mir Lukic volt az elnöke) két teljes napba telt, amíg megtekintette a benevezett 124 filmet és közülük kivá­lasztotta azokat, amelyeket a fesztiválon nyilvános vetítés­re javasol, illetve díjakra ter­jeszt elő. Az idén történt meg először, hogy a bíráló bi­zottság nyilvánosan végezte a munkáját és a filmek el­bírálásában és kiválogatásá­ban bárki részt vehetett. Az ország 30 amatőr film­klubja 124 amatőrfilmet ne­vezett be, a legtöbb színes (100) technikában készült és magnóhangos (84). A szaba­don választott témára érke­zett a legtöbb film a szerve­zőkhöz, jóllehet még egy té­mája van az amatőr­ filmfesz­tiválnak: az általános hon­védelem. Ilyen jellegű filmet (6) azonban csak a topolyai és az újvidéki amatőr filme­sek küldtek. Az amatőr­ filmfesztivál el­ső napján (pénteken) össze­sen 28, a második napon (szombaton) pedig 24 filmet mutatnak be. Mindkét napon 18 és 20 órakor kezdődnek a vetítések a bajsai művelődé­si otthon színháztermében. A beszélgetéssel egybekötött kü­lön filmvetítés április 23-án, szombaton délután 3 órakor lesz. A VI. topolyai amatőr-filmfesz­tivál Nagydíját Slavica TANASI­­JEVIC, az omoljicai 2ISEL Ama­tőr Filmklub tagja nyerte (La­birintus;* A csillagok jegyében). A szabadon választott témában ARANYPLAKETTET kapott: Bi­­ljana BELIC és Dragisa KRSTIC, a belgrádi ,,8’’ Amatőr Filmklub I tagja (Szeretném, ha itt lennél; I . ja biUtroniCii !.*...i Gyermek). EZÜSTPLAKETTEL jutalmazta a bíráló bizottság Ni­­­­kola VELCICET, a rijekai Jad­­dan Amatőr Filmklub tagját­­ (Gulliver: Zöldfüves világom). BRONZPLAKETTET kapott I HOFFMANN Artúr, az újvidéki I Novi Sad Amatőr Filmklub tag­­j­­a (Eltűnés). A fesztiválon részvevő amatőr filmklubok közül az újvidéki -i Pro Arte Amatőr filmklubot ki­­­áltotta ki a legeredményesebb­nek a bíráló bizottság. A forgatókönyvért EGRI Jó­zsef, a topolyai Prizma Amatőr Film­klub (Tanyák), a rendezé­sért Jaki BREGAR, a bežigrađi (Szlovénia) Svoboda Amatőr Filmklub (Utrip), a fényképezé­sért FÜSTÖS Dénes, a temerini Horizont Amatőr Filmklub (Do­­­­bozok), a montázsért Рего BO­­­­JOVIC, a Titograd Amatőr Film I klub (Ugrás) tagja kapott külön I díjat. A honvédelemmel kapcsolatos I filmek kategóriájában ARANY­­! PLAKETTET kapott GÁL LáSZ­­I­­ó, a topolyai Prizma Amatőr Filmklub tagja (Hadgyakorlat).­­ EZÜSTPLAKETTEL jutalmazta­­ a bíráló bizottság Zeljko MAZI­­VOT, az újvidéki Pro Arte Ama­tőr Filmklub (Május 21-e) tagját és BRONZPLAKETTET kapott Gál László, a topolyai Prizma Amatőr Filmklub tagja (Zenta­­gunaras ’75). A topolyai községi képviselő­testület Honvédelmi Tanácsának kü­löndíját Zeljko MAZIC, az új­­vidéki Pro Arte Amatőr Film­klub tagja érdemelte ki, a Má­jus 21-e című filmjével. Sz. X Ma este Zrenjaninban Ballada-est a Petőfiben A zrenjanini Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület nagytermében ma este a temerini Pap Pál Népegye­tem Művelődési Körének tagjai vendégszerepelnek. Rózsa Sándor címmel bal­lada-estet tartanak. A rész­vevők: Varga Judit, Fara­gó Kornélia, Szántai Sze­­rénke és Hegedűs Ágnes. Az előadás 19.15 órakor kezdődik. A vendégszereplést a Kultúrtribün szekesztősége szervezi. Szívesen látunk minden­kit. A belépés díjtalan. V T - ■■■ | ■ ИИДЦ— Д—1|ИИИИШИТ' 101 fb­fl KA Általános iskolai oktatásra — 57 millió dinár Jelentősen javultak az oktatás körülményei — Gazdagabbak az iskolák szertárai — Folytatódik az iskolaépítési program — A pedagógusok személyi jövedelmét 15 százalékkal növelik Jóleső érzéssel állapíttat­ja meg a gyermeke sorsáért : aggódó verbászi polgár és gyakorló pedagógus egy­aránt, hogy az oktatás kö­rülményei az utóbbi évek­ben szemlátomást javulnak­­ az egész község területén. Felépült és átadták rendel­tetésének a zmajevói isko­lát, a verbászi Testvériség- Egység iskola is új épület­szárnnyal bővült, Bačka Dob­ro Poljén és Kucorán jelen­tős felújításokat végeztek az iskolaépületeken. A nyár ele­jén lerakják a verbászi P. P. Njegoš Általános Iskola új épületének alapjait. Gaz­dagabbak iskolák szertárai, gyűjteményei, és igen ko­moly összeget fordítanak az oktatás céljait szolgáló leg­korszerűbb technikai eszkö­zök beszerzésére. Sok hasz­nos ismeretterjesztő kötettel bővültek az iskolák könyv­tárai is. Az oktatás anyagi körül­ményeinek javítása mellett sokat tettek Verbászon az ok­tató-nevelő munka hatéko­nyabbá tétele érdekében is. A község általános iskolái­ban 381 pedagógus dolgozik. A felső tagozatokon kizáró­lag főiskolai, vagy egyete­mi végzettségű tanárok ok­tatnak, de az alsó tagozato­kon tanítók nagy része is továbbképezi magát, már megszerezte, vagy a közel­jövőben szerzi meg a főis­kolai képesítést a pedagógi­ai akadémiákon. Az oktatási érdekközös­ség erőfeszítései révén, az utolsó néhány évben jelen­tősen javultak a pedagógu­sok anyagi körülményei is. Személyi jövedelmük éven­kénti növekedése, az inflá­ció okozta drágulások ellen­­súlyozása mellett, megszün­tette, vagy enyhítette azt a hátrányos anyagi megkülön­böztetést, amelyben a peda­gógusok voltak más közszol­gálati dolgozókkal szemben. Illusztráljuk ezt néhány­­ adattal: az egyetemi végzett­ségű tanárok átlagos havi­­ jövedelme 1975-ben 4700, s 1976-ban 5500 dinár volt, a­­ főiskolai­ végzettségű tanáro­ké 3500-ról 4200-ra, a taní­tóké pedig 3000-ről 3550 di­nárra növekedett. Ebben az évben az okta-t tási érdekközösség a szemé­­­lyi jövedelmekre szánt esz- s közöket újabb 15 százalék­­­­kal növeli. Külön eszközök­­­ből biztosítja a nyaralási­­ pótlékot, ennek összege eb­ben az évben valószínűleg 1800 dinárra növekedik. Az iskolák munkaeredmények szerinti jutalmazására az ér­dekközösség 1,3 millió di­nárt teremtett elő. A korszerű oktató-nevelő munka igen komoly anyagi befektetéseket követel. A község lehetőségei azonban végesek, korlátokat emelnek a követelmények elé. A múlt évben az általános iskolai oktatásra fordított összeg 51,5 millió dinár volt. Eb­­ben az évben ez az összeg már 57,5 millió dinárra növekedik. Tegyük hozzá, hogy április elsejétől a kö­zépiskolai oktatás első két osztályának, az úgynevezett közös általános oktatásnak­­ a pénzelése is a községi ok­tatási érdekközösségre há­rul. Ez újabb 9 millió dinárt igényel, tehát az érdekkö­zösség teljes költségvetése 66 millió dinár! Óriási ösz­­szeg ez, 10 millió dinárral haladja meg a község teljes költségvetését. Végül még egy tanulsá­gos adat: 1975-ben 5450 ta­nulója volt a község kilenc általános iskolájának. Az ok­tatási érdekközösség ezek pénzelésére összesen 46 mil­lió dinárt fordított. Ebből könnyen kiszámítható, hogy egy tanuló iskoláztatási költ­ségei meghaladták a 8000 dinárt! Ilyen összeggel járul hozzá a közösség gyermeke­ink iskoláztatásához, évről évre — nyolc éven át — az általános iskola befejezésé­ig. A további iskoláztatás — például középiskolai szinten, természetesen még többe ke­rül. De erről egy másik al­kalommal. Zs. Gy. 9. oldal Tavaszi határszenile vadszám­lálás i­tn­on A jól fejlett búzák kalászbaszökkenése az idén már Mis vénén várható A verbászi vadász­ok, úgy látszik, egy kicsit meg­­­késtek a nyúlszámlál­ással. Igen, jól értették, a nyúl­­szám­lálással! Mert­­ ma már az erdő­mező vadjait is rendszeresen számba ve­­t­szik, leltározzák és lajst­­­­omozzák. Ezért járta csa-­­tárláncba fejlődve a múlt vasárnap vagy száz vadász a verbászi határt. A korán beköszöntött tavasz azon­ban megü­rés állta őket. A számításokon, ugarom ilyen­tájt már nemigen akad számlálni való, de a búzá­ból ás rilitkán ugrott fel a tapsáfüles, csendesen lapult­­ a néhol már térdig érő ga­bona haragos zöld tenge­rében. Fácán egyáltalán, fogoly is csak elvétve akadt, inkább csak meg­bújtak a biztonságot jelent­í­tő, harmatitól csillogó bú­zatáblák alján. Ha a vadszámlálás csa­­­­lódást is okozott a vadá­­­­szok körében — hiszen a­­ tényleg ég vagy látszólagos vadhiány miatt — őszre aligha engedélyezhető nyúl­vadászat, a gabonatáblák szépsége mindenkit magá­val ragadott. Tapasztalt mezőgazdászok, tisztesség­ben megöregedett földmű­vesek állítják, életükben nem láttak ilyen gyönyörű búzatáblákat április elején. A közös gazdaságok hatal­mas, összefüggő búzatáblái tényleg zöld tengerre ha­sonlítanak, térdig érő ha­ragoszöld búzatengerre. A vetések fejlődése olyan ro­hamos volt, hogy a kalász­ba szökés a meg­szokottnál 20—25 nappal előbb, tehát már április végén várható. A magántermelők par­celláin bizony gyengébb a búza. Igaz, itt is találhatók kivételesen szépen fejlődő táblák, d­e a vetések több­sége nem versenyezhet a közös gazdaságok búzatáb­láival. A kelés sem egyen­letes, sok helyen foghíjas, ritkás. A száraik fejlődése, nevelkedése is lassúbb. A vetések színe sem olyan haragos zöld, inkább zöldes sárga. Azonnal észrevehe­tő, a magántermelők több­sége nem képes olyan ag­rotechnikai módszerek al­kalmazására — gondolunk itt első­sorban a talajmű­velésre, a vetésre, növény­­ápolásra —, amelyek biz­tosítanák a nagyhozam­ú búzák optimális fejlődését, és garantálnák a hektá­ronkénti 60—70 mázsás át­lagokat. Nem változik a sertész ára Drágább a borjú-, az üsző- és a marhahús • Növekedett a baromfihús ára is A községi végrehajtó ta­nács pénteki határozata ér­telmében magasabb lett a vágójószág felvásárlási ára. Ennek megfelelő­en növeke­dik a borjú-, üsző- és a marhahús kiskeresk­edelmi ára. Drágább lesz a brojler csirke is. Nem változik azon­ban a sertéshús ára. A köz­társasági és a tartományi megállapodásokkal összhang­ban hozott községi határo­zat a borjú új, megemelt felvásárlási árát 23,7 dinár­ban, az üsző felvásárlási árát 20,4 dinárban, a vágó­marháét pedig 16,7 dinárban állapította meg. Szorosan a fenti­­árakhoz igazodik a friss hús kiske­reskedelmi ára. Így­ az üszőhús átlagos ára 40,7 di­nárról 42,5 dinárra, vagyis 1­4,3 százalékkal ,a borjúhú­ 4,3 százalékkal, a borjúhú­­ra, vagyis 15,1 százalékkal, a marhahúsé pedig az átla­gos 30,9 dinárról 36,1 di­nárra, vagyis 16,7 százalék­kal növekedik. Ez azt jelenti, hogy a vásárló ezután például egy kg borjúcombért csonttal 59 dinárt, csont nélkül pedig 70 dinárt fizet. Az üszőcomb új ára csonttal 52, csont nél­kül 62 dinár. A marhacomb csonttal 44 dinár, csont nél­kül pedig 50,60 dinár. A megemelt felvásárlási árak természetesen a barom­fihús árára is kihatnak. A sütésre kész brojlercsirke az eddigi 27 dinár helyett most 31 dinárba kerül ki­logrammonként, tehát 14,3 százalékos az árnövekedés.

Next