Magyar Szó, 1977. április (34. évfolyam, 104-117. szám)

1977-04-26 / 114. szám

10. oldal VAJDASÁG ■ VAJDASÁG ■ VAJDASÁG ■ VAJDASÁG ■ VAJDASÁG B VAJDASÁG MÁJUS ELSEJI ÜNNEPSÉGEK Ünnepi ülések, kiállítások, rendezvények Szenttamáson, Turján és Nádalján közös kirándulásra mennek a dolgozók Az idén május 1-ét, a mun­­ka nemzetközi ünnepét a Tito jubileumok évfordulói­nak jegyében ünnepük meg a szenttamási község hely­ségeiben. A minap elkészült az ünnepség részletes prog­ramja. A szakszervezeti alap­szervezetekben munka jel­legű üléseket tartanak és be­szédekben méltatják Tito elvtárs forradalmi munkássá­gát, beszélnek a munkaszer­vezetek eredményeiről és a soron következő feladatok­ról is. Egyes munkaszerve­zetekben kiállításokat nyit­nak. A szenttamási műked­velőik csoportja több munka­szervezetbe látogat el, és alkalmi redezvényt tart. Áp­rilis 28-án, a községi szak­szervezeti tanácsban ünne­pi ülés lesz. Beszámolót ol­vasnak fel Tito elvtárs for­radalmi és harcos életútjá­­ról. Kiosztják az oklevele­ket az önigazgatók iskolája hallgatóinak. Április 27-én a munkássportjátékok győz­teseinek ünnepélyesen átad­ják az elismeréseket. Beszá­molóban méltatják a testne­velés a társult munkában be­töltött szerepét. Május elsején kirándulá­sokat szerveznek. Szenttamá s°n a csatorna mentén levő kiserdőben, Túriyán, a Réka uica nevű kirándulóhelyen, Nádalján pedig a labdarúgó­stadionban. Szenttamáson délelőtt 9 óra körül lesz a gyülekező a Szabadság té­ren, ahol a községi szakszer­vezeti tanács elnöke tart be­szédet. Ezt alkalmi kulturá­lis műsor követi, majd együt­tesen kivonulnak a kiserdő­be, ahol kulturális és sport­­rendezvény, valamint majá­lis lesz. Turján és Nádalján a helyi iroda épülete előtt lesz a gyülekező. Az ünnepi beszámolót rövid alkalmi mű­sor követi. S. O. A szenttamási emlékmű Ajándékb­a kapott képzőművészeti alkotáso­kból kiállítás nyílt Topolyán Tegnap délben Topolyán az Április 20.-a Általános Is­kolában ünnepséget tartot­tak abból az alkalomból, hogy a topolyai művésztelep taná­csa 17 képzőművészeti alko­tást az iskolának ajándéko­zott.­­ A tanács nemrégen tar­tott ülésén úgy határozott, hogy a tulajdonában levő és a művésztelep munkájában részt vevő alkotóktól kapott alkotások nagy részét a tár­­sultmunka-szervezetekre ru­házza át — mondotta ÁDOR PÁL, a tanács elnöke. Első­nek a topolyai iskola vette át 16 művész alkotását. Ha­sonló ünnepség lesz csütörtö­kön délben a topolyai Má­jus 1-e Építővállalatban, ahol a művésztelep képvise­lői 14 képzőművészeti alko­tást adnak ennek a társult­­munka-szervezetnek. Ápri­lis 28-án a topolyai műve­lődési otthon színháztermé­nek előcsarnokában pedig ki­állítás nyílik azokból a kép­zőművészeti alkotásokból, amelyeket a topolyai művész­telep munkájában részt ve­vő alkotók Topolyának aján­dékoztak. Sz. J. A lovakat traktorral váltották fel Tordán húsz évvel ezelőtt még 1250 igásló­valt, ma viszont csak 350 van Ahogyan a városban fej­lődik a gyáripar, ugyanúgy fejlődik falun a mezőgazda­ság­­ is. A gyáriparban dol­gozók igyekeznek megsza­badulni az elavult, korsze­­rűtlen gépeiktől, hogy he­lyükbe újat, korszerűbbet szereljenek be, hogy ezáltal többet, jobbat és korszerűb­ben termeljenek. Elavult gé­pekkel nem lehet korszerű­en termelni és jövedelmet megvalósítani. Ugyanezt te­szik falun is. A földműve­sek igyekeznek megszaba­dulni a lovaktól és helyük­­be korszerű mezőgazdasági gépet vásárolnak. Ezt azért ítélzük, mert fejlődni szeret­nének és nem akarnak le­maradni a gyáripar fejlődé­sétől. A gyáripar fejlődésé­vel több nyersanyagra is szükség van. Ezt a falusiak is jól tudják. Több nyers­anyagot előállítani, termel­ni a régi módszerrel nem lehet. Így valósul meg a fa­lu szocialista átalakulása. Korszerűsíteni a termelést, többet és jobbat termelni, és nagyobb jövedelmet meg­valósítani. A nehéz fizikai munkát gépi termeléssel kell felváltani. A tordai állategészségügyi állomás nyilvántartása sze­rint a faluban 20 évvel ez­előtt még 1250 igásló volt, vagyis minden igáslóra 7 hold megművelhető földterü­let jutott. A hivatalos nyil­vántartás szerint jelenleg mindössze 350 igásló és 203 traktor van a faluban. Az adatok azt bizonyítják, hogy Tordán is megindult ez a folyamat. Az emberek sok­kal kevesebb fizikai mun­kát végeznek, mert helyet­tük a gépek végzik ezt. A korszerű termeléssel sokkal több nyersanyagot termel­nek a feldolgozó ipar részé­re. A feldolgozó ipar több nyersanyaghoz jut, és így nagyobb jövedelmet tud meg­valósítani, a földműves pe­dig az előállított nyersanya­gért több pénzt kap. Ehhez még csak az szükséges, hogy a feldolgozó és a termelő között közös érdekű önigaz­gatási megegyezés jöjjön lét­re. Ha létrejön az önigaz­gatási megegyezés a föld­művesek kiegyenlítődnek a gyári dolgozóval, és még na­gyobb lendülettel kapcsolód­nak be a több és jobb nyers­anyag termelésébe. DOBAI József Mapiri, kiserkölcsök S­ZINTE naponta ta­lálkozunk velük, mégsem szívesen beszélünk róluk. Pedig néha-néha még hálásak is vagyunk nekik. Rohanó világban élünk. Este 7-kor fellapozzuk a napisajtót, s ha ígéretes filmet vetítenek valame­lyik filmszínházban, rög­vest tárcsázzuk az isme­rős barát, vagy barátnő te­lefonszámát. Tíz-tizenöt perccel a film kezdése előtt általában már a jegypénz­tár előtt állunk. Azaz csak­ állnánk, mert ha nagy hír­verés előz meg egy filmet, a pénztár ablakából öles betűk tudatják velünk „Minden jegy elkelt.” Már­­már kiábrándultan visz­­szafordulna az olcsó, kelle­mes szórakozást igénylők serege, de ilyenkor mindig, feltűnik egy mentőangyal , a jegyüzér. S nála szin­te­­korlátlan mennyiségben kapható jegy, persze né­hány dinárral drágábban, mint a pénztárnál. Nemrégen mutatták be a szabadkai Zvezda moziban Janicsó Miklós „Magánbű­nök,­ közerkölcsök” című nagy port felverő ■ filmjét. Az érdeklődés szinte kivé­teles volt, olyannyira, hogy az üzérek a 10 clíiná­­­ros jegyet 50—60 dinárért árulták. Azt hiszem, papír és ce­ruza nélkül is ki tudjuk számítani, hogy az ügyes­kedők milyen szépen ke­resnek a kultúra rovására. Mert azt talán mondanom sem kell,­­hogy a néző szí­vesebben fizetne ilyen ma­gas árat, a szellemi élet, az alkotómunka fellendítésé­re, új kulturális intézmé­nyek építésére, mint ami­ért fizet a dologkerülők gondtalan dőzsölésére. A napokban örömmel vettünk tudomást az egyik mozipénztár előtt őrködő milicistáról, aki megaka­dályozta az üzérkedőket a viszonteladásban. Tartós megoldást mégsem csak a közbiztonságiaktól várunk. A mozivállalat ésszerűbb gazdálkodással könnyen elejét vehetné az üzérke­désnek. A nagy érdeklődésre szá­mot tartó kivételes értékű alkotásokat Szabadkán nem a kis férőhellyel ren­delkező Zvezdában kellene vetíteni, s főleg nemcsak egy esti előadásban. Ha Jancsó filmje a Jad­­ranban vagy a Liskában került volna bemutatásra dupla helyárral napi 3—4 előadásban, biztosan hop­pon maradnak az üzérek. NAGY KANÁSZ György MAGYAR SZÓ A szajániak sikeresen vendégszerepeltek Törökbecsén A szajáni Ady Endre Mű­velődési Egyesület,a Kalász nevű ifjúsági tánc- és ének­­csoportja nemrégen Török­becsén vendégszerepelt, azaz viszonozta a törökbecseiek szajáni vendégszereplését. Három kis­lány ül a padon címmel egész estét betöltő műsorral­­ szórakoztatták a közönséget. Fellépett az ének- és tánccsoport, vala­mint a színjátszó csoport egyes tagjai. Közreműkö­dött a szajáni tamburaze­­nekar Varga József és Mó­ra János vezetésével. A mű­sor két részből állt, magyar nóták, csárdások, népdalok, vidám jelenetek, cigányda­lok és magyar táncok sze­repeltek műsoron. A törökbecsei Amatőr Nép­színház zsúfolásig megtelt nézőkkel, s a hálás közön­ség­ vastapssal jutalmazta meg a vendégek előadását. Az esten Micsiz Tibor és Nagy Valéria ■ konferált. A zenei számokat és táncokat Palatínus Imre tanította be és a műsort is ő rendezte. B. G. ■ Kedd, 1977. április 26. A­­ Falusi ,egyveleg FALUSI fruskák sem akarnak le­maradni a városiak mögött. Ami az öltözködést illeti, bizony már ne­héz megállapítani, melyik a falusi, me­lyik a városi. Különösen akkor, ha a fő öltözéket az agyonra koptatott farmer­­nadrág jelenti. A divatba nemigen szól­hatnak bele az idősebbek. Ha beleszólnak is, annak nincs foganatja. Új szavak keletkeznek. Különösen di­vatosak a rövidítések. Rozi néni a múlt­kor igen elcsodálkozott, amikor összeta­lálkozott két kopott farmernadrágos, rö­vidre nyírt frizurával. Lányok voltak. — Szesz! — nyafogja az egyik. Valami természetellenes hangon. — Szesz — válaszolja a másik. Akkor jött rá Rozi néni, hogy ez va­lami köszönésféle volt, rövidített válto­zatban. A harmadik leányzó már a következő többessel köszönt. — Szesztek!­­ Hazafelé ballagva elgondolkozott a dol­gon. Érdekesek ezek a mai fiatalok. Vi­dámak, céltudatosak. Sokkal csinosabbak lehetnének, ha többet adnának a ruház­kodásra. Egy része már átesett a szimp­la divathóborton. A fiúk kezdenek ren­desen megnyilatkozni. Köztük van már szeretett unokája is. Amikor hazaért, azt gondolta, megtré­fálja a tatát. — Alkohol! — köszönt rá — vagy a fe­nébe is mondjam, szesz! — No, hallod, azt jól tetted. Talán hoz­tál egy kis ,jóféle pálinkát? — Azt nem, csak köszöntem. GYESÜLT egy Intézmény, a köz­ség területén, a dolgozók számát egy kézen is meg lehetett volna számolni. Talán egy-két ujj még feles­leges is. Ez nem okozott semmiféle prob­lémát. Az emberek meg sem lepődtek rajta, hiszen ehhez hasonló eset számta­lan adódott már. Kicsi a munkaközös­ség, attól még dolgozhatnak eredménye­sen. A megalakulás után összeült a munka­­közösség, hogy megválassza az intézmény vezetőit. Élénk vita után megállapodtak abban, hogy egy személy lesz az igaz­gató, egy pedig az igazgató-helyettes. Ha pénzügyi, vagy technikai igazgató is kel­lett volna, akkor éppen mindegyiknek ju­tott volna vezető szerep, így csak egy dolgozó maradt. Most felvetődik a kér­dés, hogy mire volt ez jó: címkórság az egész, vagy valami más? Pr r /­g N­­­rr Zenes ébresztő, tábortűz Feketicsen nagyban készülnek május elseje megünneplésére A feketicsi munkaszerve­zetek dolgozói, a fiatalok és a polgárok nagyban készül­nek május elseje megünnep­lésére. Az ünnepi műsor áp­rilis 30-án fél 8-kor kezdő­dik tábortűzzel. A műsor­ban közreműködnek a mű­velődési egyesület zeneka­rai, szólistái, valamint a nemzetiségek folklór csoport­jai. A műsor előreláthatóan 22 óráig tart. Másnap, május elsején az ünnepség reggel 7 órakor kezdődik zenés ébresztővel. A művelődési egyesület tam­burazenekara és népi tánc­­csoportj­a a mezőgazdasági birtok traktorain járja be a falut. A munkaszervezetek­ben és a faluban több he­lyen májusfát állítanak, ahol a tánccsoport népi tán­cokat mutat be. Időközben a főutcán felszerelt hangszó­rókon keresztül népdalokat és indulókat sugároznak. A tánccsoport előrelát­hatóan 11 órakor érkezik az ünnepség főhelyére, a strand­ra, ahol a többi zenekar is bekapcsolódik a műsorba, amely 13 óráig tart. Az egyes zeneszámok közt ün­nepi beszédeket olvasnak fel. A műsor után elkezdő­dik a majális. A zenekarok a strand különböző pontja­in szórakoztatják a d­olgozó­­kat. A műsorhoz tartozik még a kézilabda- és­­ a futball­mérkőzés, valamint a kis­pályás futball, amely több napig tart. Az asztalitenisz bajnokságot április 30-án és május elsején rendezik meg a művelődési egyesület ter­meiben. SZOKOLA Béla Négy és fél millió dináros kár Ugyanannyi értékű a megmentett vagyon Zrenjanin község tűzoltó szervezetének beszámolóját a napokban a községi végre­hajtó tanács is megvitatta. Kitűnik, hogy a múlt év fo­lyamán 90 tűzeset volt a község területén. A kár meg­haladja a 8 millió dinárt. Az eleméri tűzeset során 6 mil­lió dináros kár keletkezett. Egy Diesel-mozdony ütkö­zött össze egy kőolajtartály­lyal, és elégett. A megmen­tett vagyon értéke meghalad­ja a 8,5 millió dinárt. A szervezet nagy erőfeszí­téseket tesz a tüzek megelő­zése érdekében. Ezt a tevé­kenységet a tűzoltó szerve­zet a hatáskörébe tartozó 245 munkaszervezetben, va­lamint a nyári mezőgazda­­sági munkálatok során vég­zi. Tevékenységének és fel­adatainak minél hatható­sabb elvégzése érdekében ta­valy 16 tűzoltót képeztek ki szakmailag. Még 10 munka­erőt kellene alkalmazni. A tűzoltószolgálat dolgozói kö­zösségének átlagos személyi jövedelme 4200 dinár; há­rom lakást vásároltak tag­jaik számára, noha ez nem oldja meg teljes mértékben a problémát. Hasonló a hely­zet a főtt étellel való ellátás­sal is. Ezt a kérdést nem si­került megoldaniuk, és így a dolgozók csak hideg étel beszerzésére kapnak vásárlé­si jegyeket. (hr) N­APJAINKBAN sokat foglalkoznak az alkoholizmussal. Ebben a hó­napban több olyan országos tanács­kozást is tartanak, ahol az alkoholizmus elleni küzdelemről beszélnek. Régebben a falvakban a szeszes italok közül a pá­linka és a bor volt a legkelendőbb. Az üzletekben azonban vajmi keveset vásá­roltak az emberek. Sokat változott azonban a helyzet. Egy iskolai beszélgetés során, amiben hatvan­öt (65) tanuló vett részt, a következők derültek ki: Bebizonyosodott, hogy a 8—10 éves ta­nulók nagyobb része (77 százalék) fo­gyasztott már alkoholt. Szeretik a pezs­gőt, a csokoládé­likőrt, a Szürkebarátot, a Sherry brandyt és más italokat. Alig van olyan család, ahol ne tartanának ott­,,­hon is italt. A családok többségében há­rom fajtánál is több van. Az életszínvo­nal emelkedése tehát megnyilvánul az ital­­fogyasztásban is. Csak a gyerekeknek ne adnának be­lőle­ . ~ Igen, mert hány van köztük olyan, aki rettentően nehezen tanul és gyorsan felejt — fűzi hozzá a másik pedagógus. ____ MARONKA János KISHEGYES Kulturális rendezvények május elseje tiszteletére A kishegyesi Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület szervezésében május 1-e tisz­teletére több kulturális ren­dezvényt tartanak. Április 28-án, csütörtökön este 7 és fél 9 órai kezdettel Hofi Gé­za magyarországi művész lép fel, április 29-én pedig a moravicai Ady Endre Mű­velődési Egyesület tánccso­portja ad alkalmi műsort a jubiláló kishegyesi mezőgaz­dasági birtok díszülése alkal­mából. A műsor címe: Szól a nóta perdül a tánc. Május elsején este a Fruska Géra vendéglőben Ködösök Mária­­ és Nagy Pál amatőréneke­sek szórakoztatják a ven­dégeket. A kötelező helyfog­lalás 30 dinár. K. L. SZENTTAMÁSON A piaci asztalok egy része fedelet kap A szenttamás Graditelis vállalat dolgozóinak legutób­bi gyűlésén határoztak 100 000 dinár kiválasztásáról. Az említett pénzből a válla­lat a központi piactéren mint­egy 150 négyzetméter terüle­tet befednek műanyaggal. Elsősorban azok fölé az asz­talok fölé készítenek tetőt, ahol tejtermékeket árusíts­a­nak. Ennek a lépésnek első­sorban egészségvédelmi-tisz­tasági jellege van, másrészt az árusokat is megvédik a csapadékoktól és a tűnő nap­tól. A mun­kála­tokat legké­sőbb május 25-é­ig elvégzik. Tervükben szerepel a piac kerítésének befestése és egyéb minkák elvégzése is. S. O.

Next