Magyar Szó, 1977. május (34. évfolyam, 118-130. szám)

1977-05-06 / 122. szám

Pénte­k, 1977. május 6. ■ VAJDASÁG 19 VAJDASAG Ш VAJDASAG ■ VAJDASAG H VAJDASÁG ■ VAJDASÁG ■ Kirándulásra mennek ZRENJANIN: a kanizsai fiatalok A kanizsai ifjúsági otthon Vezetősége május 21-én és 22-én kirándulást szervez a fiatalok számára? Útjük fő állomásai: Kumrovec, ahol Tito elvtárs szülőházát és az emlékmúzeumot tekintik meg; a Plitvicei-tavak, amely sok fiatalnak élményt jelent majd. Szombaton Krapinska Konjicére látogatnak, az éj­szakát pedig Zágrábban töl­tik. A vasárnapi ebédet Bi­­hacon fogyasztják el. Vasár­nap az éjszakai órákban tér­nek vissza. Az útiköltség 23 dinár. A fiatalok az ifjúsági otthonban kaphatnak bővebb­­felvilágosítást. A szervező bizottság fel­kér minden fiatalt, aki részt szeretne venni a kétnapos (□ránduláson, hogy május 8- áig jelentkezzen a kanizsai ifjúsági otthonban. PALOTÁS Rózsa Csak nyolc szakszervezeti alapszervezet foglalkozott a szanációs programnál A zrenjanini községi szakszervezeti tanács legutóbbi ülésén a veszteséggel dolgozó munkaszervezetek helyze­tével foglalkoztak. Kiértékelték a szakszervezeti alap­szervezetek tevékenységét. Elsősorban abból indultak ki, hogy a munkaszervezetek dolgozóit milyen formá­ban és mikor tájékoztatták a veszteségekről, okairól és a közvetlen termelőknek volt-e beleszólásuk a szanációs programokba. A 34 veszteséggel dolgozó munkaszervezet közül ezek­re a kérdésekre csak mint­egy 20 alapszervezet adott választ, főleg azok, ame­lyekben még fedezetlenek a veszteségek. Ezek közül a munkaszervezetek közül csak nyolcban foglalkozott ezzel a kérdéssel a szakszer­vezeti alapszervezet. A töb­binél vagy nem volt erre lehetőség, vagy nem volt rá idő, hogy szakszervezeti szinten is megtárgyalják a fennálló helyzetet és a fel­adatokat, így érthető, hogy a szanációs program kidol­gozását főleg a szakszolgá­latok végezték. Csak két munkaszervezetben: a velen­cei Narcisban és a városi kertészettel együttműködő temetkezési vállalat dolgo­zói tárgyaltak róla szakszer­vezeti szinten is. Az olaj­­gyárban erre nem volt idő, a harisnyagyárban pedig úgy vélték, hogy elegendő, ha azt a társadalmi-politi­kai szervezetek együttes ülé­sén vitatják meg és fogad­ják el, míg a legtöbb mun­kaszervezetben ezt a mun­kástanácsra bízták és a ha­tározatokat ismertették a dél­gőzök gyűlésein. Az ülésen megállapították, ilyen mó­don a szakszervezet helye és szerepe korántsem jut ki­fejezésre. Ezt pedig a tár­sult munkáról szóló tör­vény, a Jugoszláv Szakszer­vezeti Szövetség statútuma meghatározza. A szakszerve­zet, mint szocialista önigaz­gatásunk szerves része, csak akkor tölti be szerepét, ha tevékenységével egybehangol­ja a dolgozók felelősségét és feladatát önigazgatói jogaik és kötelezettségeik gyakorlá­sában. Az ülésen megvitatták a szakszervezet feladatát, amely a társult munkáról szóló törvény alapján a jö­vedelemszerzés és annak fel­osztása, valamint ennek a személyi jövedelemhez való viszonyulásából ered. Elfogadták azt az előter­jesztést, hogy egy társadal­mi megállapodással a lakás­építési járulékot az eddigi 6,54 százalék helyett a dol­gozók bruttó személyi jöve­delme után 7,10 százalékban állapítsák meg. Az ebből befolyó különbözetet, ami évente mintegy 10 millió di­nár, kizárólag a folyamat­ban levő lakásépítésre, és a közművesítési szükségletek­re fordítják. A távfűtés, a vízvezeték- és csatornaháló­zat, posta- és villanyháló­zat építésére összesen 55,5 millió dinárt fordítanak eb­ben az évben. (hi) Csökkentették a kamatlábat A Vajdasági Bank zrenjanini fiókintézete alapító tanácsának üléséről A Vajdasági Bank zre­ Bjanini fiókintézete alapító tanácsának ülésén néhány igen jelentős gazdasági jel­legű kérdésben határoztak. Ez elsősorban a kamatlábak csökkentésére vonatkozik. Tavaly 376,5 millió dináros jövedelmük volt, ebből 150 millió dinár volt a tiszta jö­vedelem. Lehetőség nyílt tehát arra, hogy a gazda­ságnak visszaszármaztatott eszközök helyett csökkent­sék a kölcsönökre megálla­pított kamatlábat. A tár­­sultmunka-szervezetek az eddigi 9,5 százalék helyett 7,5 százalékot fizetnek. A betéteseknek az eddig meg­állapított kamatot számol­ják el, így az aktív és pasz­­szív kamat közötti külön­bözet a tavalyi forgalomhoz viszonyítva mintegy 63,5 mil­lió dinár, azaz ennyivel ke­vesebb megterhelése lenne Közép-Bánát gazdaságának Vasárnap este Doroszlón: János vitéz A kupuszinai Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület műkedvelő együttese va­sárnap este 8 órai kezdet­tel Doroszlón a helyi kul­túrotthon színháztermében bemutatja a János vitéz cí­mű háromfelvonásos daljáté­kot. Az előadást Sturc Jó­zsef tanító rendezte. Jegyek elővételben a Ma­gyar Szó helyi kioszkjában kaphatók. Helyárak 15 és 10 dinár. D. Z. a hiteleszközök kihasználá­sakor. A tavalyról megma­radt 150 millió dinárból 52 milliót a bank ügyviteli épü­letére fordítanak, 21,5 mil­liót a tartalékalapba helyez­nek, 76,5 milliót pedig visz­­szaszármaztatnak az alapí­tóknak. A határozat értel­mében az eszközöket az ér­dekelt községek szükségle­teihez mérten a társadalmi­lag fontos beruházásokra fordítják. Zrenjaninban pél­dául vasúti felüljárót és úszómedencét építenek, Csernyén pedig iskolát. A bank alapító tanácsa szavatosságot vállalt a Bag­­lyas lakótelepülés 316 új la­kásának építésére fordított 79,5 millió dinárra, s elfo­gadta a kölcsönök folyósí­tására vonatkozó szabályza­tokat. Eszerint a késedelmi kamatot az eddigi 6°/6 he­lyett 4-re csökkenti, a rö­vid lejáratú kölcsönök hitel­keretét viszont augusztus 15-éig 2 627 500 000 dinárban állapította meg. Elfogadták a tájékoztatót, amely a tö­rökbecsei fiókintézménnyel való társulásra vonatkozik. A gazdasági érdekeknek megfelelően a bankok társí­tását is tervbe vették. A társulásra vonatkozó nyilvá­nos vita június közepéig tart. Ez idő alatt kidolgoz­zák a gazdasági megindok­­lást, hogy a két dolgozói közösség is megvitassa. (hi) Moravicai morzsák Annak ellenére, hogy igen rosszak a horgászási lehetőségek Moravicán, a faluban népszerű ez a sport­ág. A minap például a Bajtsai út mellett levő úgy­nevezett Kisjáráson 10 ki­logramm 35 dekás halat fogtak. A híren felbuzdul­va, a moravicai horgászok nagy számban keresték fel a Kisjárást, hogy szeren­csét próbáljanak. Az egyik szenvedélyes pecást a falu központjában találtuk, ami­kor visszatért a horgászás­ról. — Jó lenne, ha bővül­nének a horgászási lehető­ségek Moravicán. Külön­ben a legszenvedélyeseb­bek a környező folyók, va­lamint csatornák vizeiben horgásznak. Úgy vélem, hogyha egyesületet alakí­tanánk, bőven lenne tagja. A labdarúgás után a ko­sárlabda a legnépszerűbb sport Moravicán. Különö­sen a nők körében hódít ez a sportág. A helyi női kosárlabda-csapatnak leg­több tagja van a­ környé­ken­. A kosárlabdázó lá­nyok szám­a megközelíti a százat, három csapatban játszanak. — Mi nem szorulunk ko­sárlabdázókból „behozatal­ra” — mondja dr. Kovács Zoltán, a Sloboda kosár­labda-csapat elnöke. — Vé­leményem szerint a­­mora­vicai Sloboda labdarúgó­­csapat elsősorban azért szo­rult „behozatali” játékosok­ra, mert nem gondoskodott idejekorán a fiatalok ne­veléséről. Moravicáról, igaz, néhányan elkerültek a környező csapatokba, de végeredményben bennün­ket nem bánt az a tény, hogy másoknak nevelünk játékost. A lényeg az, hogy csapatunk tömeges legyen és ennek során minden bi­zonnyal az eredmény, a mi­nőség sem marad el. Végezetül módjuk el, hogy vidám hangulatban töltötték a május elsejei ünnepeket a moravicaiak. Sokan keresték fel a kör­nyező kirándulóhelyeket, rokonokat. Az idén külö­nösebb tornarendezvény, bemutató, felvonulás nem volt, és éppen ezért a meg­szokotta­l kevesebben vol­tak a falusban. Értesülé­seink szerint május 25-e, az ifjúság napja és Tito elvtárs születésnapja alkal­mából tornabemutatót tar­tanak. Nincs utánpótlása a mo­ravicai cigányzenének. A Zemankó együttes, amely pillanatnyilag Moravicán játszik, az utolsó cigány­zenekar. Ha tagjai abba­hagyják a muzsikálást, nem lesz falubeli cigány­zenész. Igaz, néhanapján egy-egy moravicai jó han­gulatában­­ megragadja a hegedűt vagy a nagybőgőt a vendéglőkben. Így tör­tént ez a minap is, amikor a szünetelő zenészeket az egyik vendéglőben néhány moravicai váltotta fel. SZENTTAMÁS: Negyven új lakás építését tervezik A lakáskérdés fokozatos megoldása érdekében jelen­ DEBELYACSA: A helyi közösség új tanácsa A debelyacsai helyi kö­zösség eddigi tanácsának mandátuma lejárt, s ezért nemrégen új tanácsot vá­lasztottak. Az új tanácsot küldöttrendszer alapján ala­kították meg. A 21 tagú tes­tület tagjai: Vári Sándor, Tóth László, Szekeres Kata­lin, Sasi András, ifj. Rácz István, Radivoj Cvetić, Al­földi Sándor, Zima Imre, Is­tenes István, Nagy András, Géber János, Jó Rozália, Mi­lan Dabić, Péter Erzsébet, Nada Vojnovic, Gyenes Ist­ván, Kovács Vendel, Balog András, Almás­ Imre, ifj. Kovács Sándor és Virág Já­nos. A tanács elnökévé SASI Andrást választották. (T.M.Pl­­ós lépésre szánták el ma­gukat Szenttamáson. Az il­letékes érdekközösség prog­ramja szerint a Boris Kid­­rič és a Zmaj Jovina utca sarkán két négyemeletes la­kóházat építenek, 40 lakás­sal, a földszinten pedig üz­lethelyiséggel. A terv meg­valósítása, amely az utóbbi évek egyik legjelentősebb ilyen jellegű beruházása lesz Szenttamáson, mintegy 25 millió dinárba kerül. Az érdekközösségben el­mondták, már megkezdték a telkek kisajátításának elő­készületeit. Ha ezt a kér­dést rendezik, hozzáfognak a munkához. A lakások épí­tésével jelentősen csökken­tik a lakásproblémát. S. O. WÄGTAR RSO VERBÁSZ: Hol sportoljon a fiatalság? Kevés a sportpálya, a gyakorlótér, a tornaterem . Az oktatási és a testnevelési érdekközösség hosszú távlatú pro ramot készít a sportlétesítmények építésére A sport és a testnevelés, a társadalom alakulásá­ban a fiatal nemezdékek f­ormálásában nagy szerepet játszik. Mindez megfelelő létesítmények nélkül el­képzelhetetlen. A testnevelés, illetve a sportok szé­les skálájának valamelyike iránt érdeklődő, kedvte­lésből vagy elkötelezett­ségből űző különböző korú polgár, vagy versenyző számára sportpályákat, ját­szó- és gyakorlótereket, tornatermeket stb. kell léte­síteni, nemcsak Verbászon, hanem a falvakban is. A létesítmények mellé öltözőket, zuhanyozót kell épí­teni, gondoskodni kell a felszerelésükről és a sport­szerekkel való ellátásáról. haságára mutat rá. Megál­lapítja, hogy a község terü­letén kevés sportobjektum van. Ezek is, egy-két kivétel­től eltekintve, szabadtériek, tehát csak az év bizonyos szakaszában használhatók. Főleg labdarúgópályák, az iskolák mellett pedig kézi- és kosárlabdapályák épül­tek. Korszerű atlétikai pá­lyát sajnos, nem találunk. Tornaterem kizárólag csak az iskoláknak van. A köz­ség területén működő ki­lenc általános és két közép­iskola közül mindössze négy rendelkezik elfogadható tor­nateremmel. A gyárak, nagy­üzemek mellett semmilyen sportlétesítmény nincs, a szabadtéri sportpályákat is hiába keresnénk! Mivel magyarázható ez a nagyfokú lemaradás? A szomszédos községek anyagi lehetőségei semmivel sem jobbak a verbásziakénál, és mégis ezek előbb teremtet­ték meg a testnevelés fejlő­désének anyagi és tárgyi feltételeit! Gondoljunk pél­dául arra, hogy Verbász csak most tervezi a sport­­csarnok megépítését, a szent­tamásiak pedig már mint­egy tíz éve használják a sportcsarnokot. Valljuk be őszintén: Verbászon hiány­zott az egységes, célra törő szemlélet és fellépés. A test­nevelés problémáit minden érdekelt a maga módján és A testnevelési érdekkö­zösség felmérést készített, s az elemzés a problémák sok­ egyéni érdekei szerint igye­kezett megoldani. Sok volt a vállalkozó. Építkeztek az iskolák, a sportegyesületek, munkaszervezetek, helyi kö­zösségek, de szegényes esz­r­közeikkel senki sem tudott maradandót alkotni. A helyzet tarthatatlansá­ga arra késztette a verbászi községi végrehajtó tanácsot, hogy a testnevelési és az oktatási érdekközösségek igazgató bizottságaival vi­tassa meg a problémákat és együttesen keressék a meg­oldás útjait. Az ülésen elfo­gadott határozatok az egy­séges fellépést és a hosszú távlatú tervezés szorgalmaz­zák elsősorban. A sportléte­sítmények megépítését a jö­vőben a helyi közösségek­ben működő vagy létesíten­dő testnevelési központokon keresztül kell megvalósíta­ni. A helyi közösségek terü­letén működő sportegyesü­­leteknak az iskoláknak együttesen kell kidolgozni­uk a sportlétesítmények épí­tésének tervét. A helyi kö­zösségekben az így elfoga­dott építési programokat be kell nyújtani az oktatási és a testnevelési érdekközös­ségnek. A két érdekközös­ség ezeket a terveket meg­vizsgálja, fontoságuk szerint meghatározza a létesítmé­nyek építésének sorrendjét és előteremti az építéshez szükséges eszközöket. Az értekezleten megszüle­tett az első konkrét megálla­podás is. A verbászi sport­csarnok építéséhez az ok­tatási érdekközösség 3 mil­lió dinárral járul hozzá. Így elhárult az építkezést gátló utolsó akadály is, és a sport­csarnok építését kétévi ha­logatás után, még ebben az évben el lehet kezdeni. Zs. Gy. B. oTđal Ez a felvétel nem Walesben készült, nem egy ősi várat ábrázol, hanem az Agrobečej Jezero Tmasz­ának igazgatóságai épületét, az egykori Dungyerszki-kastélyt, amelyet sajnos, mindeddig — néhány irodahelyiségen kí­vül — semmi másra nem használnak, holott a lehető­ségek szinte korlátlanok. Az építmény magában véve is idegenforgalmi látványosság, a ’ közvetlen közelében levő kápolnában pedig Uroš Predic festő értékes oltár­képeit őrzik. A kastély udvarában úszómedence is van, amelyet egy kis ráfordítással újból használhatóvá lehetne tenni, a kastélyban pedig mintegy 100 férőhe­lyes üdülőközpontot lehetne létesíteni. Mindenről a napokban tárgyaltak a társadalmi-poli­tikai szervezetek és javasolták az üdültetési érdekkö­zösség létrehozását. Az érdekközösség akcióprogramjá­ba foglalták a Dungyevszki-kastély és környékének rek­reációs központtá való átalakítását. A vállalkozás már most kedvező visszhangra talált, hiszen a festői kör­nyezetben levő épület alig 15 kilométerre van a vá­rostól, 500—600 méterre a becse—topolyai műúttól, ahonnan 3 méteres aszfaltút vezet. (Tomislav Stojkovic felvétele)

Next