Magyar Szó, 1977. május (34. évfolyam, 118-130. szám)

1977-05-11 / 127. szám

Szerda, 1977. május 11. Befejeződött a tavaszi vetés Szépen fejlődnek a kalászosok A zombori község területén véget ért a tavaszi ve­tés hajrája. Meg kell állapítani, hogy a dolgozók és magántermelők kivételesen jó munkát végeztek. Nagy lemaradást sikerült pótolniuk különösen a talaj alap­megmunkálása terén, és ennek köszönhetően nagy lépést tettünk a jó terméseredmények elérése érde­kében. Egyébként az akcióprog­ramban előirányzott vetési terv erre az évre sem való­sult meg maradéktalanul, úgy, ahogy, azt a társadalmi érdekek megkívánják. Leg­nagyobb a lemaradás a cu­korrépa vetésében. A terve­zett 500 hektár helyett mind­össze 78 hektáron került földbe cukorrépamag a ma­gántermelők földjein. Ezt a kevés répát is főleg Doroszló és Aleksa Santié társult ter­melői vetették el. A mező­­gazdasági kombinát társa­dalmi szektora a tervezett 3356 hektár cukorrépa veté­si területét 40 hektárral túl­szárnyalta, és már javában folyik a répa egyelése. Az áprilisi hideg időjárás a je­lek szerint nem okozott je­lentősebb károkat a répave­tésben, amely egyelőre szé­pen fejlődik. A napraforgó vetési tervét a magánszektorban a ter­melők jelentősen túlteljesí­tették, úgyhogy a tervezett 4000 hektár helyett 5126 hek­táron vetették el. Külön je­lentőséggel bír az a fontos tényező, hogy az újvidéki hibrid vetőmagból a terme­lők csaknem 800 hektárt ve­tettek be jól előkészített ta­lajba. A társadalmi szektorban napraforgót a tervezett 4935 hektár helyett majd 500 hek­tárral kisebb területen ve­tettek, azaz mindössze 4470 hektáron. A másik olaj nö­vény, a szója vetésterve sem valósult meg. A magánter­melők mindössze 39 hektá­ron vetettek szóját a terve­zett 538 hektár helyett, míg a társadalmi szektorban a lemaradás mérsékeltebb, 1316 hektáron került szója a földbe a tervezett 1788 hek­tár helyett. A kukorica továbbra is a legnagyobb földterületeket foglalja el. A várakozástól eltérően a kukoricát mind a magántermelők, mind a tár­sadalmi szektorban nagyobb területen vetettek, mint ta­valy. Így a magánszektorban a tervezett 28 347 hektár he­lyett 29 027 hektáron vetet­tek kukoricát, míg a társa­dalmi szektor a tervezett 9689 hektár helyett 10 630 hektáron vetett. Ezek az eltérések a terve­zett vetésszerkezetet illetően több okra vezethetők vissza. Eléggé jelentős szerepet ját­szik a vetésforgó átállítása is, ugyanígy a mind töme­gesebb használt vegyszerek, valamint a kultúrák érzé­kenysége is. Az újra vetés ugyanazon a területen nagy­ban gátolja a megfelelő ve­tésszerkezet kialakítását, különösen, ha figyelembe vesszük azokat a gátló kö­rülményeket is, hogy a ma­gántermelők általában kor­látozott nagyságú földterüle­tekkel rendelkeznek, ahol valójában nehéz minden szempontot kielégítő vetés­forgót kialakítani. Általános véleménye sze­rint" mégis a legjelentősebb tényező a szakemberek nem megfelelő hozzáállása a ter­melők vetésszerkezetének a kialakításához. Ez különö­sen vonatkozik a cukorrépá­ra, mely jelentős jövedelmet biztosíthatna a termelőink­nek. Szinte megmgyarázha­­tatlan az a magatartás, ahogy a magánszektorban a cukorrépa termelésének bő­vítéséhez viszonyulnak. Tár­sadalmunk jelentős eszkö­zökkel támogatja a termelés gépesítését, az értékesítés is hosszú távon biztosítva van, mégsem tudunk jelentősebb haladást elérni a termelés tömegesítése terén. Valójá­ban az elkövetkező időszak­ban jelentősebb előrehala­dást kell biztosítanunk e té­ren. Végezetül még annyit, hogy a május eleji esők és lehűlés különösen jót tettek a búzavetésnek, mely a ka­­lászosodás fázisában van, és ennek a fejlődési fázisnak éppen az ilyen időjárás fe­lel meg a legjobban. Min­denesetre sokat ígérően fej­lődnek a kalászosok. MAKÓ Ferenc mérnök Baranyai hírek A zágrábi fakultáson ma m­i­giszterré avatták Juraj­­ SPOLJARICOT, a baranyai­­ Bellye Kombinát szakembe­­­rét, aki a cukorrépa perme­tezésével és a cukorrépa megvédésével kapcsolatban írt magiszteri munkát. Ju­raj Spoljaric különben 1969 óta dolgozik a Bellye Kom­binátban. A pélmonostori népegye­tem könyvtárát és olvasó­körét a minap Pavao Mar­­kovac oklevéllel jutalmaz­ták a sok évi eredményes munkáért. A díjat Zágráb­ban a köztársasági szakszer­vezeti tanácsban adták át MERKI Laurának, a könyv­tár vezetőjének. Ebben a nagy elismerésben egyéb­ként a Horvát Szocialista Köztársaság területén még 8 könyvtár részesült. Baranyában összesen 12 könyvtár tevékenykedik, a könyvek száma több mint 50 000, egy lakosra közel egy könyv jut. Megjelent a pélmonostori Dunai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Vállalat üze­mi lapjának második száma. Ebben a munkaszervezet­ben 600-an dolgoznak. A lap 8 oldalán a legidő­szerűbb kérdésekről számol be a dolgozóknak, de hírt ad arról is, hogy 30 évvel ezelőtt alakult meg a Du­na­. Az évforduló alkalmá­ból a munkaszervezetben ünnepséget tartanak. Baranya területén még két üzemi lapot adnak ki, éspedig a Bellye Kombinát­ban és a Progres Építővál­lalatban. B. St. Több napraforgó a tervezettnél Csonoplyán A csonoplyai magánter­melők minden kedvező pil­lanatot kihasználva igyekez­tek bepótolni a lemaradást a mezg­azdasági munkák végzésében. A törekvésnek köszönhetően 95 százalék­ban sikerült is idejekorán elvégezni a vetést. Csonop­lyán az idén 440 hektár napraforgót vetettek a föld­művesek, kétszer többet, mint amennyit a vetési terv előirányzott. Kukorica 745, szójabab 28 hektáron került földbe. Gyér az érdeklődés a cukorrépa-termelés iránt, mindössze 4 hektárnyit ve­tettek a földművesek. A helyi növénytermeszté­si társultmunka-alapszerve­­zetben, amely a Zombori Mezőgazdasági Kombinát­hoz tartozik, április 29-éig befejezték a vetést. Sz. P. DONATA.I 3. oldal Az eszéki község területén igen jó lehetősége van a több ezer sporthorgásznak az eredményes fogásra a Dunán, a Dráván, a Valkón és más belvizeken. A halastavakon is jó fogás ígérkezik. Josip Petric azt a pillanatot örökítette meg felvételén, amikor a koprivnai halastón a halászok kezdik kiszedni a zsákmányt a partra húzott hálóból. (Koprivna pár kilométerre van Harasztitól, ott egy nagy halastórendszer van.) . sz*­szf ZOMBOR: Meddig halogatják még a dunai motel építését? Megalakult a községi Turisztikai Szövetség választmánya A zombori község Turiszti­kai Szövetsége az elmúlt hét végén tartotta évi közgyűlé­sét. A megjelentek közt volt egyebek között Stipan OST­­ROGONAC, a zombori közsé­gi képviselő-testület végre­hajtó tanácsának elnöke, Ste­van ŠTORK, a Szocialista Szövetség községi választmá­nyának titkára és Mirko Krz­naric, a VSZAT Turisztikai Szövetségének titkára. Napirenden szerepelt a Tu­risztikai Szövetség választ­mányának megalakítása, a múlt évi tevékenység tagla­lása, a pénzügyi tervnek, az idei év tevékenysége, továb­bá a turisztikai propaganda pénzelését biztosító önigazga­tási megállapodás. Az elmúlt év tevékenysé­géről szóló beszámolót Radis­lav MARINKOVIC, a szövet­ség titkára olvasta fel. Kitért a sokrétű tevékenységre, ame­lyet a szövetség fejtett ki az utóbbi egyéves időszakban. Beszélt a zombori község te­rületén tevékenykedő utazá­si irodák munkájáról. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy ideje lesz az itt tevékenyke­dő utazási irodáknak azzal is foglalkozniuk, hogy milyen turisztikai lehetőségek van­nak a zombori községben, s a turistákat erről kellő idő­ben, megfelelő szövegkíséret­ben tájékoztassák is. Hangsú­lyozta, hogy változtatni kelle­ne már végre azon a gyakor­laton is, hogy a zombori köz­ségből csak „kiszállítják” a potenciális turistákat, azaz az idegenforgalmi vásárló közön­ség pénze más községekbe kerül. A vendéglátással kapcsolat­ban a szálláshelyhiányról, a szervezetlen szállóvendégfo­gadásról is említést tett. Szükségesnek tartotta meg­említeni azt is, hogy a zom­bori község idegenforgalmi látványosságairól minél na­gyobb példányszámú prospek­tust, alkalmi közlönyt kell megjelentetni. A község ide­genforgalmának fellendítését hivatott szolgálni az idegen­­vezetők képzése is. Ugyanis áprilisban ért véget az ide­genvezetői tanfolyam, amely­nek 40 hallgatója volt. A pénzügyi beszámolóból kitűnt, hogy az elmúlt évben mintegy 287 ezer dinár volt a bevétel, s az össz­kiadás után is 11 972 dinár maradt még erre az évre. Az idei pénzügyi terv 392 500 dinár, s a munkaprogram is széles skálájú, sokrétű tevékenysé­get irányoz elő. A vitában Stipan PEKANO­VIC azt hangoztatta, hogy a munkásüdültető érdekközössé­get mielőtt meg kell alakíta­ni. Ellenállás volt tapasztal­ható, különösen az „erősebb” munkaszervezetek részéről, de most már jobb a helyzet. Ivan SIMUNOV, a Jelen küldötte arról beszélt, hogy munkaszervezete idén ünnep­li 25 éves fennállását. Ennek alkalmából ünnepségeket ren­deznek július 4-én Monostor­szegen. Az ünnepségsorozat keretében a Jelen munkásai összemérik tudásukat motor­fűrészes favágásban, labdarú­gásban, sakkban, asztalite­niszben, céllövészetben, háló­labdában és kötélhúzásban. Javasolta, hogy ez a prog­ram, mivel Tito elnök kettős jubileumának évében va­gyunk, kerüljön a turisztikai szövetség akciótervébe. Javas­latát el is fogadták. Mirko KRZNARIC, a Vaj­dasági Turisztikai Szövetség titkára: — Mindössze négy éve tevékenykedik ez a szö­vetség, de már elérték, hogy a község vendéglátásában és idegenforgalmában a koordi­nátor, a kezdeményező sze­repkör jutott nekik. Szerin­tem az alakuló munkásüdül­tető érdekközösség nyaraló­kat építhetne a Duna-parton, mivel közel van, s a pénz is helyben maradhat. Veljko SIMIN: — Növelni kell a községben a szálláshe­lyek számát. Nem értem, mi­ért hanyagoljuk el a Dunát. Ott van a turisztika jövője, különösen akkor, ha megépül a Rajna—Majna—Duna-csa­­torna. Hétvégeken már most igen élénk a bezdáni Duna­­part. Nem szabad tovább ha­logatni a dunai Motel építé­sét. És a Duna-parton nyara­lókat építhetnének a vállala­tok, az érdekközösségek. Mi­ért ne mehetnének a község gyermekei a Duna-partra nyaralni? Az érdekközössé­gek a tengerpart helyett itt ruházhatnának be. Nikita ANDRE­JE­V: — Se megfelelő szállodánk, se mo­telunk, se szervezett szálló­­vendégfogadásunk nincs. Hogy akarunk ilyen módon idegenforgalmat? Végezetül megválasztották a turisztikai szövetség vá­lasztmányának elnökségét. El­nöke Josip KOLAR községi párttitkárhelyettes, a Centro­­zanat küldötte. Alelnökök: Djura MILOSEVIC (Korlátos TK), dr. BALLA Ferenc (bez­dáni rehabilitációs központ), Radislav MARINKOVIC (tit­kár). Tagok: Mira ZEC (a Su­madija küldötte), Veljko SI­­MIN (Duna motorautikai klub), FUTÓ Ferenc (Sever­­trans), Petar VIRT (Belgrádi Bank), Djordje GRUJIC (Pros­veta nyomda), Božo DESPO­­TOVIC (Művelődési Közös­ség), Nikola RELIC (Tájékoz­tatási Központ), Stipan PE­KANO­VIC (Szakszervezet), Nikita ANDREJEV (Városren­dezési Intézet). A felügyelő bizottság tag­jai: Pető Kamilló (TKSZ), Nikola DJIPANOV (Bodrog TK), Julije SUBOTIC (Ljub­ljanai Bank). A Tartományi Turisztikai Szövetség választ­mányi küldöttei az elnök és a titkár, míg a tartományi turisztikai bizottság küldötte Stipan OSTROGONAC. SZABÓ Ferenc felgyorsítani a lakásépítést Az apatini Marko Oreš­­kovic Építővállalat évente 200 lakást építhet fel, en­nek ellenére tavaly csak 38- at fejezett be. Miért nem használták ki teljes egészé­ben meglevő kapacitásukat, hogyan lehetne meggyorsí­tani Apatinban a lakásépí­tést — kérdeztük Stevo GRUBLJESIC igazgatótól. — Községünkben nagy a szervezetlenség a lakásgaz­dálkodás terén, nagyon von­tatottan halad a telekrende­zés, a tervek elkészítése, az építkezés megkezdéséhez szükséges dokumentáció be­szerzése. Nem rajtunk, ha­nem a lakásgazdálkodási ér­dekközösségen múlott, hogy tavaly csak­ 38 lakást építet­tünk. Házhely nélkül nem lehet építkezni, volt időszak, amikor nem tudtunk mihez kezdeni, mert nem volt munka. Ezekben a hónapok­ban is hasonló helyzet állt elő, annyival azonban vál­toztak a körülmények, hogy most már 38 helyett 120 la­kás építését kezdtük meg.­­ A lakásépítés meg­gyorsítása érdekében több intézkedést is kilátásba he­lyeztünk. Már most alkal­mazunk néhány újítást, ahol csak lehet, abbahagy­juk a hagyományos, lassú építkezést, előregyártott, kész elemekkel tesszük gyorsabbá a lakásépítést. A munkaszervezés terén ta­pasztalható fogyatékosságo­kat is igyekszünk elháríta­ni. A teljesítmény szerinti javadalmazás következetes alkalmazásával kívánjuk még jobb és több múmiá­ra ösztönözni dolgozóinkat. Vállalatunkban jelenleg 710- en dolgoznak, van elegendő szakmunkás, az általuk vég­zett munka jó minőségű.­­ Csakis hosszú távú, legalább 3—5 évre szóló szerződés megkötésével le­hetne folyamatossá tenni a lakásépítést. Egy ilyen szer­ződés megkötésére most folynak az előkészületek vállalatunkban és a lakás­gazdálkodási érdekközösség­ben. Abban az esetben, ha lesz elegendő idejében biz­tosított, rendezett házhely, ígérem, Apatinban nem lesz fennakadás a lakásépítés­ben. Eladásra szánt lakáso­kat is építünk, csak legyen házhely. A rokon vállalatok­hoz képest mi még olcsón építjük a lakást, tavaly négyzetmétere 5200 dinárba került. Igaz, a most elkez­dett 120 lakás már drágább, 6000 dinárba kerül négyzet­­métere, de a drágulás nem­csak rajtunk múlott, hanem a tervezőkön is. Drágább lakást terveztek, az épülete­ken több a díszítő elem. K. A. Haraszti részlet Tájékozódási verseny A közelmúltban Pélmonos­toron, Szlavónbród, Vrbo­­vec, Kutine, Zágráb, Sibe­­nik, Zadar, Eszék, Zupanja, felderítőinek részvételével éj­jeli tájékozódási versenyt tartottak Bolmánnál. A nagy ütközet színhelyén történe­lemórát is tartottak és meg­emlékeztek az ütközet moz­zanatairól. A tájékozódási verseny legjobbjai a šibeni­­ki és a kutinei felderítők voltak.

Next