Magyar Szó, 1977. június (34. évfolyam, 148-162. szám)

1977-06-09 / 156. szám

KÜLDÖTTEK HÍRADÓJA Tartományi közlöny­ ­ VAJDASÁG SZAT GAZDASÁGI MOZGÁSAI AZ 1977. ÉVI JANUÁR—ÁPRILISI IDŐSZAKBAN * (Folytatás az 1. oldalról) s ez a k­ülsk­e­resk­edel­m­i árucsere-forgalom egyéb­ként is bonyolult problé­máit még összetettebbé teszi. Az árak tavaly lassúbb ütemben emelkedtek a ter­melési költségeknél,­­s ez csökkentette nagyszámú társultmunka-szer­vezet ter­melésének kifizetődőségét. A­z idei évi nagyobb érté­kesítési lehetőségek egy­út­tal módot adnak arra is, hogy a­­megnövekedett költségeket az árak révé­n fedezzük. Az árak terüle­tén jelentkező ilyen ked­vezőtlen mozgások alapo­san veszélyeztetik az idei évi kialakított árpolitikát. A január-áprilisi időszak­ban az árak meghatáro­zott kereteit sok terüle­ten már túlléptük, a nél­külözhetetlen st­ab­i­lizációt pedig nem értük el. A GAZDASÁG­­ MEGTERHELÉSE NAGYOBB • LEHETŐSÉGEINÉL A jelenlegi gazdasági­ helyzetet megterhelik a jövedelemelosztás problé­mái is. Az árak megvál­tozása kifejezi az elsődle­ges elosztásban tapasztal­ható ingadozásokat, a má­sodlagos elosztásban is vannak azonban rendkívül nagy problémák, mert a gazdaság megterheltsége nagyobb jelenlegi lehető­ségeinél. A gazdaságot el­szegényíti újratermelési és fel­halmozó képességének csökkenése is, s ez a csök­kenés az utóbbi­­időben aggasztó méreteket öltött. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a személyi jövede­lem jórészt a jövedelem­től, illetve a munkaterme­lékenységtől függetlenül alakult. Az eg­yenlősdi ten­denciája egyre kifejezet­tebb, ez pedig nem ser­kenti a munkatermelé­kenység fokozását és a termelés, illetve a jöve­delem növelésére irányu­ló egyéni törekvést. A kereslet terén meg­nyilvánuló folyamatok (be­ruházások, újratermelés és a lakosság kereslete) még mindig lehetővé teszik a szilárd termelést, jóllehet a kínálatot jelentős köl­csönök igénybevételével tartják fenn. Megfigyelhe­tő az is, hogy valamivel gyorsabb ütemű a taka­rékbetétek igénybevétele. Az ilyen mozgások eset­leg csökkenthetik a keres­letet, mert az említett for­rások viszonylag gyorsan kimerülnek, illetve né­hány hónap alatt. AZ ÉRTÉKESÍTÉS GYORSABB ÜTEMŰ A TERMELÉSNÉL Az év első négy hónap­jában a gyáripari terme­lés 12,7 százalé­kkal na­gyobb, mint a tavalyi, s ez az idei évi gazdasági mozgások legkedvezőbb eredménye Az átlagosnál valamivel gyorsabb ütemű növekedési arányt ért el az élelmiszeripar, a vegy­ipar és a­­faipar. Az átla­gosnál azonban lassúbb ütemben növekedett a ter­melés a vajdasági gyár­ipar bizonyos jelentős ága­zataiban, illetve a kőolaj­iparban, építőanyag- és textiliparban. A múlt évi azonos időszakhoz képest­­ kisebb volt a termelés aránya a fémfeldolgozó iparban, a gépiparban, a bőrelőállító iparban, a ci­pőiparban és a bőrdíszmű árut készítő iparban. Mi­vel azonban ezek az ága­zatok adják a gyáripari termelésnek körülbelül 19 százalékát, jelentősen be­folyásolják eredményeit is. A gyáripari termelés idei évi növekedése érté­kesítésének gyors ütemű fokozódásán alapszik, s ez fontos a további moz­­­gások­ra nézve is. Az érté­kesítés ugyanis az egész említett időszakban gyor­sabb ütemben növekedett a termelésnél, és az el­múlt négy hónapban 16 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt évben. Hang­súlyozni kell, hogy a gyár ipari késztermékek foko­zott értékesítése folytán nemcsak az idei évi ter­mékek keltek el, hanem a korábbi időszakból szár­mazó készletek egy része is, úgyhogy a gyáripar raktárkészlete körülbelül 4 százalékkal kisebb, mint a­­múlt év áprilisában. MÉG NEM ÉRTÜK EL A KIVITEL TAVALYI ARÁNYÁT Noha az idei évi vetés végleges eredményei még nem ismeretesek, az eddi­gi adatokból kitűnik, hogy az idén sem teremtettük meg a vetési akcióprog­ramban előirányzott ará­nyokat, úgyhogy nem kö­vetkezhet be a mezőgaz­dasági termelésnek a fej­lesztési célokkal összhang­ban való tervezett átcso­portosítása sem. Az állat­tenyésztés egy része (ser­téstenyésztés) azonban fel­lendült, és hatást gyako­rol a vágóhidak megfele­lőbb ellátására. A nagyobb kínálat nem vonta maga után a vágóállatok árának csökkenését, mint ahogyan a korábbi időszakban tör­tént, és ez kedvezően befo­lyásolja a jelenlegi terme­lés megszilárdulását. A szarvasmarha-tenyésztés­ben azonban a tavalyihoz képest csökkenés tapasztal­ható, s emiatt a kínálat szintje is alacsony. Az idei év kezdetén a kivitel rendkívül kedve­zőtlen volt, de megállapít­hatjuk, hogy a helyzet hó­napról hónapra egyre in­kább javul, így például az áprilisi kivitel aránya 51 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi év azonos hónapjában. Ennek elle­nére azonban a múlt évi kiviteli arányt nem érük el. Noha javult a gyáripari termékek exportja, április­ban döntő hatása a növény­termesztési termékek, il­letve a kukorica kivitelé­nek volt. A gyáripari­ ter­mékek kivitelének kereté­ben még mindig lemaradás tapasztalható a villanymo­torok, berendezések, tex­til-, bőr- és élelmiszer-, ipari termékek, valamint a cipő kivitelében. Áprilisban a behozatal is nagy arányban, körülbe­lül 69 százalékkal növeke­dett, s ez befolyásolta, hogy az egész kivitel az első háromhavi 13 száza­lékról az első négy hónap­ban 26 százalékra növe­kedjen. A gyorsabb ütemű 2. oldal A fő feladat a gazdaság tehermentesítése Az évi szabadságokig a Végrehajtó Tanács számos olyan konkrét intézkedést terjeszt majd Vajda­ság SZAT Képviselőháza elé, amelyeknek hozzá kell járulniuk a társultma­unka­szervezetek újra­termelési és felhalmozóképességének fokozásához . Tanulmányozni fogjuk a gazdaság összes megterhelését, kezdve az általános társadalmi és közös szükségletekre elkülönített pénzeszkö­zöktől egészen a kölcsö­nkamatokig ELEMZÉSEK____________________ JELENTÉSEK A MŰVELŐDÉSI ÖN­IGAZGAT­ÁSI ÉRDEKKÖZÖSSÉGEKRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY ALKALMAZÁSA a nemzeti jövedelem növekedésével A művelődési önigazgatási érdekközösségek közgyűléseit legtöbbször a végrehajtó bizottságok és a szakszolgálatok, s nem a társultmunka-szervezetek, illetve helyi közösségek küldöttségeinek követelé­sére hívták össze .— Nem kielégítő azoknak a társultmunka-szervezeteknek az anyagi helyzete, ame­lyeket szabad munkacsere útján a művelődési önigazgatási érdekközösségek finanszíroznak zösség közül csak öt, illet­ve nyolc vitte a dolgozók és a többi polgár gyűlése elé az itt dolgozó társult munka­szervezetek szolgáltatása dí­jának, meghatározását, csak három, illetve hat esetben folyt erről nyilvános vita. Ugyanebben az időszakban mindössze 15, illetve 18 ön­­igazgatási megegyezés ké­szült az árak meghatározá­sáról. A művelődési önigazgatási érdekközöségekről szóló tör­vény meghatározta a dolgo­zók és a többi pol­gár közös kulturális szük­ségleteit finanszírozásának állandó forrásait. Eszerint ezek a pénzeszközök növe­kedhetnek az anyagi terme­lésben és a közszolgálatok­ban dolgozók gazdasági ere­jével és munkatermelékeny­ségével összhangban. A dol­gozók és a többi polgár kul­turális szükségleteire fordí­tott összeg azonban egyes községekben nincs mindig összhangban a különféle mű­velődési és művészi intéz­mények viszonylag fejlett há­lózatával. A gazdaságilag ke­vésbé fejlett községek szá­mos akcióját és rendezvé­nyét viszont serkentette és támogatta a Vajdasági mű­velődési önigazgatási érdek­­közösség, és ily módon leg­alább részben enyhült a mű­velődés és a művészi alko­tómunka kedvezőtlen anyagi helyzete. Ezenkívül tavaly a nem­zetek és nemzetiségek műve­lődési fejlődése egyenrangú­ságának szavatolására 16 833 dinárt fordítottak a tartomá­nyi költségvetésből. ALACSONY A MŰVÉSZEK ÉS MŰVELŐDÉSI SZAKEMBEREK SZEMÉLYI JÖVEDELME A társadalom szemmel lát­ható erőfeszítése ellenére, hogy serkentse a művelődés fejlődését és a művészi al­kotómunkát, a művelődés­­ügyi tevékenységek anyagi helyzete még mindig nem rendeződött kielégítően. Ez elsősorban a művelődésben működő, azon társult munka­szervezetekre vonatkozik, amelyeket túlnyomórészt a művelődési önigazgatási ér­dekközösségek révén, szabad munkacserével finanszíroz­nak. A művészek és művelődé­si szakemberek személyi jö­vedelmét illetőleg megállapí­tották, hogy valamennyi tár­sultmunka-szervezetben ala­csony. A legszükségesebb magas szakképzettségű szak­emberek és alkotók személyi jövedelme például 4313—6486 dinár között mozog, s ebben az átlagban benne van a társultmunka-szervezetek igazgatóinak és más vezetői­nek átlagos személyi jöve­delme is. FELÜL KELL VIZSGÁLNI AZ ÉRVÉNYES ELŐÍRÁSOKAT Szem előtt tartva a hely­zetet és az eredményeket, megállapíthatjuk, hogy­­a tartomány művelődési tevé­kenységének átalakításában nagyjából alkalmazzák a meghozott előírásokat. Meg­alakultak ugyanis a műve­lődési önigazgatási érdekkö­zösségek, amelyekben feltéte­leket teremtettek ahhoz, hogy a dolgozók maguk ha­tározzák meg és hajtsák vég­re a politikát e téren is. Ezeknek az önigazgatási érdekközösségeknek a továb­bi és sikeres megszervező­­dése és működése azonban megköveteli az érvényes elő­írások felülvizsgálását is, valamint azt, hogy konkrét intézkedéseket tegyenek a társult munkáról szóló tör­vény rendelkezéseinek vég­rehajtására. Ezenkívül a dolgozók és a többi polgár művelődési szükségleteinek kielégítése és az elfogadott programok végrehajtása megköveteli, hogy a művelődés anyagi alapjait folyamatosan össze­hangoljuk a nemzeti jövede­lem növekedésével. VAJDASÁG SZAT KÖZÉPFOKÚ HIVATÁS IRÁNYÚ OKTATÁSI REFORMJÁNAK ELŐKÉSZÜLETEI eléréséhez szükséges legfontosabb feltételeket Az eddigi előkészületek a tevékenységi programmal összhangban haladtak . Az oktatási központok hálózatát és befogadóképességét a tmasz-sk igényeihez mérten állapították meg — A figyelmet a tan­könyvek előkészítésére kell összpontosítani — Pályaválasztási akció a tanulók helyes irányítása érdekében Az oktatási központoknak,­ a Vajdasági Pedagógiai In­tézetnek és az önigazgatási érdekközösségeknek munká­jukat továbbra is a tan­könyvek befejezésére, új tan­könyvek előkészítésére, az oktatók szakmai továbbkép­zésére és a szükséges isko­lai dokumentáció kidolgozá­sára kell összpontosítaniuk. E tekintetben már van­nak is bizonyos eredmé­nyek. Az önigazgatási ér­dekközösségek ugyanis idei pénzügyi tervükben 1 590 000 dinárt irányoztak elő a hi­vatásirányú nevelés és oktatás III. osztályában használható új tankönyvek kidolgozására. Emellett ki­dolgozták a község oktatói káderszükségleti tervét, Tartományi Közlöny szervezik az oktatók szak­mai továbbképzését, a tu­domány és az oktatás egyes területeire tudományos ok­tatási intézményeket létesí­tettek az ismereteknek az oktatási folyamatba való átvitelére, önigazgatási meg­egyezéseket kötöttek ezek­nek az egyetemi karokba való társulásáról, és meg­hozták a tmász jogi státu­sának elnyeréséhez szüksé­ges szabályzó aktusokat. SZORGALMAZNI KELL A MUNKAVÉGZÉS MELLETTI ÉS A MUNKÁBAN VALÓ OKTATÁST A hivatásirányú oktatás és nevelés III. osztályába való­­beiratkozásra irányuló politika sikeres érvényesíté­se végett nagyobb gondot kell fordítani, egyebek kö­zött, a tanulók helyes és a társult munka szükségletei­vel összehangolt pályaválasz­tására és a pályaválasztási tanácsadásra. A tantestüle­teknek, a tmasz­ok káder­ügyi és más megfelelő szol­gálatainak, a társadalmi szervezeteknek, elsősorban a Szocialista Ifjúsági Szö­vetségnek ebben a társadal­mi akcióba­n, a reform poli­tikai és gazdasági jelentősé­gének ismertetésében rend­kívül fontos szerepük vart. A társult munka szerve­zeteiben ezenkívül feltéte­leket kell teremteni a mun­kavégzés mellett és a mun­kában való képzésre, s az oktatási központokkal együtt hozzá­ kell látni a be­iratkozók számának megál­lapításához, a felvételi pá­lyázatok kihirdetéséhez, va­lamint a nevelő-oktató mun­kának a munkavégzés mel­letti oktatás feltételeivel való egybehangolásához. A jelentés végül is hang­súlyozza, hogy az előirány­zott feladatok sikeres vég­rehajtása hozzájárul­t. re­formcélok még következe­tesebb és hatékonyabb való­ra váltásához. küldöttek híradója 15. oldal

Next