Magyar Szó, 1977. június (34. évfolyam, 148-162. szám)
1977-06-09 / 156. szám
KÜLDÖTTEK HÍRADÓJA KÉSZÜLŐ JOGSZABÁLYOK TÖRVÉNYTERVEZET A TÁRSADALMI TERVEZÉSRŐL A társadalmi tervezés feladatkörének Az e területre vonatkozó első tartományi törvénytervezet megállapítja azt az elvet, hogy a tervezés minden tényezőjének a társult munka alapszervezetében tervezett jövedelemből kell kiindulnia A JSZSZK Alkotmányában megállapított kötelezettség alapján 1976-ban megszületett a társadalmi tervezésről és Jugoszlávia társadalmi tervéről szóló törvény. A tartomány saját törvényével eddig még nem szabályozta ezt az anyagot. Így A társadalmi tervezésről szóló törvénytervezet, amelyet a Végrehajtó Tanács május 24-én elfogadott és Vajdaság SZAT Képviselőháza elé terjesztett, az első tartományi törvénytervezet ezen a területen. A törvénytervezet kidolgozása során abból az álláspontból indultak ki, hogy a szocialista önigazgatási termelési viszonyok fejlesztésében biztosítani kell a munkások és általában a dolgozók alapvető önigazgatási hatóeszközét. Hogy a készülő tartományi törvény egységes egészet alkosson, szabályozza a társadalmi tervezési rendszer valamennyi kérdését, egyszersmind a szövetségi törvény egyes rendelkezéseit teljes egészükben vagy némimódosításokkal alkalmazza. A törvénytervezet a rendszer alapjaiból kiindulva csak azokat a kérdéseket szabályozza, amelyek a társadalmi tervezési rendszer feladatkörének ellátói számára közösek. Ezzel kapcsolatban szem előtt tartották, hogy a tervezés olyan társadalmi viszony, amelyet más törvényi mellékjogszabály és önigazgatási társadalmi aktus is szabályoz vagy szabályozni fog. A KÖZSÉGEK ÉS A TARTOMÁNY TERVE AZ EGYBEHANGOLT KÖZÖS ÉRDEKEKEN ÉS CÉLOKON ALAPUL A törvénytervezet több alapelvre épül. A törvény mindenekelőtt a társadalmi tervezésnek a szövetségi törvényben szabályozott alapjaival összhangban szabályozza a társadalmi tervezési rendszert, a társult munka alap- és más szervezetei, az önigazgatási érdekközösségek, a helyi közösségek, más önigazgatási szervezetek és közösségek terveinek, valamint a községnek és a tartomány tervének meghatározását. A társadalmi tervezés feladatkörének alapvető ellátói az önigazgatási szervezetekben, közösségekben és 4. oldal V ELEMZÉSEK Vajdaság külkereskedelmének több éven át tartó kedvezőtlen alakulása után 1976-ban jelentős változás állt be. Növekedett ugyanis a kivitel, a behozatal viszont csökkent, ennek eredményeként csökkent a nemzetközi árucserében keletkezett aránytalanság, és Vajdaság szempontjából javult a nemzetközi fizetési mérleg. Az árucserének e kedvező alakulása Vajdaságban nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen az ország nemzetközi árucseréjében keletkezett aránytalanság. Ezt állapította meg a Tartományi Végrehajtó Tanács, amikor június 1-én megtartott ülésén elfogadta a Vajdaság nemzetközi árucseréjének 1976. évi alakulásáról szóló jelentést, továbbá a külkereskedelem első negyedévi alakulásáról szóló tájékoztatót, valamint a Vajdaság külkereskedelmi hálózatának tavalyi működéséről szóló jelentést s végül Vajdaság gazdasága és a külföld között létrejött gazdasági együttműködésről szóló elemzést. Ezeket az anyagokat a TVT eljuttatta a Tartományi Képviselőháznak megvitatás és elfogadásvégett. 1976-BANA MEZŐGAZDASÁGNAK A KIVITELBEN VALÓ RÉSZARÁNYA 7,4 SZÁZALÉKKAL NÖVEKEDETT Az elemzések azt mutatják, hogy tavaly Vajdaság kivitele 7 százalékkal gyorsabban növekedett az ország kivitelénél, a behozatal pedig 8 százalékkal gyorsabban csökkent az ország behozatalánál. Ilyen körülmények között 1976- ban a behozatal 78,6 százalékát lehetett fedezni kivitellel, míg tavalyelőtt ez a fedezet csupán 54,5 százalékos volt. Ugyanakkor az egész ország külkereskedelmére vonatkozóan a fedezet 52,9 százalékról csak 66,2 százalékra növekedett. Hogy Vajdaságban a kivitel gyorsabban növekedett, mint az országban, abban mindenekelőtt a mezőgazdasági termékek kivitele játszott közre, hiszen a mezőgazdasági termékeknek a Vajdaság kivitelében való részaránya 25,2 százalékról 32,6 százalékra emelkedett. Ezzel egyidejűleg az arra irányuló intézkedés, hogy a behozatal a korábbi időszakban a kivitel és a behozatal között fennálló arányoktól függjön, sokkal inkább hatott a vajdasági behozatalra, mint az országosra, s ennek folytán az újratermelési anyagok behozatal Vajdaságban 10 százalékkal csökkent (az országban 7 százalékkal), a beruházási eszközök behozatala 20 százalékkal volt kisebb (az országban 7 százalékkal), a közfogyasztási cikkek behozatala pedig öt százalékkal csökkent, ezzel szemben e termékek behozatala országos viszonylatban növekedett, mégpedig 20 százalékkal. A külkereskedelem regionális elosztásában is változások álltak be. A fejlett nyugati országokba irányuló kivitel ugyanis 32 százalékkal növekedett, a behozatal viszont 33 százalékkal csökkent. A szocialista országokba irányuló kivitel 17 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, a behozatal pedig csak 4 százalékkal növekedett. Ezen belül az iparilag fejlett nyugati országokkal való kereskedelmünk értéke 46,8 százalékról 43,4 százalékra csökkent, a szocialista országok vonatkozásában pedig 40,3 százalékról 43,6 százalékra növekedett. A fejlődő országok részaránya most is, korábban is 13 százalék volt, jóllehet Vajdaság kivitelében való részaránya 4,7 százalékról 7,4 százalékosra növekedett. A GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS FORMÁI A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKKAL Az idén az első negyedévben azonban sem a kivitel, sem pedig a behozatal nem az előirányzatnak megfelelően alakul. A jelentések szerint a kivitel például 16 százalékkal kisebb, mint a tavalyi megfelelő időszakban, jóllehet a tartományi gazdaságpolitikai határozat a kivitel 11 százalékos növelését irányozta elő. Ezzel egyidejűleg a behozatal 13 százalékkal növekedett a tavalyi megfelelő időszakhoz képest, jóllehet gazdaságpolitikai határozatunkban ennek mindössze 6,8 százalékos növekedését terveztük. Ez mindenekelőtt azért következett be, mert kevesebb volt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele ebben az időszakban, miközben nagyobb volt az újratermelési anyagok behozatala. Örvendetes azonban, hogy hónapról hónapra javulnak a kiviteli eredmények, s ennek alapján várható, hogy az elkövetkező időszakban a kivitel növekedése eléri a gazdaságpolitikai határozatban előirányzott szintet. Az egyszerű (klasszikus) VAJDASÁG KÜLKERESKEDELMÉNEK 1976. ÉVI ÉS 1977. ELSŐ NEGYEDÉVI ALAKULÁSA A tavalyihoz viszonyítva a kivitel Az idén az első negyedévben sem a kivitel, sem pedig a behozatal nem az előirányzatnak megfelelően alakul, de jobb szervezés révén az elkövetkező időszakban elérhetjük a külkereskedelemnek a gazdaságpolitikai határozatunkban előirányzott növekedését Tartományi közlöny JELENTÉSEK . A FÖLDMŰVESEK ADÓ- ÉS MÁS KÖZTERHEINEK ALAKULÁSA Igen nagy az egészségügyi járulék Fel kell mérni annak lehetőségét, hogy a megállapodásba foglalt összegnél kisebb kataszteri jövedelem esetén ne kelljen fizetni személyi jövedelmi adót adókötelezettek egyes csoportjai iránt. Az egyéni jövedelem megállapítása megnehezítené továbbá a mezőgazdasági termelés fejlesztésének ösztönzésére irányuló intézkedések eredményes foganatosítását, mert az adott megművelhető földterületen elért jövedelem a háztartás több olyan tagja között oszlana meg, akiknek egyetlen foglalkozása a földművelés. AZ ÉV VÉGÉIG BEVEZETIK A KATASZTERI JÖVEDELEM ÚJ ELSZÁMOLÁSI MÓDJÁT Az adókivetés alapja tehát továbbra is a kataszteri jövedelem marad. Meg kell ismételnünk, hogy az adókivetés és a járulékelszámolás jelenlegi alapját képező kataszteri jövedelmet még 1964-ben állapították meg. Asóta e téren jelentős változások történtek, és nyilvánvaló, hogy az említett kataszteri jövedelem többé nem tükrözi az egyéni mezőgazdasági termelők tényleges jövedelmét. A fentiekben vázolt problémák ismeretében Vajdaság SZAT Képviselőházának végrehajtó Tanácsa bizottságot alakított a kataszteri jövedelem megállapítására. Az ülőkések arra az egységes álláspontra helyezkedtek, hogy ki kell dolgozni a kataszteri jövedelem elszámolásának új módszerét, s az ezzel kapcsolatos munkát az év végéig be kell fejezni. Itt jegyezzük meg, hogy elkészült a kataszteri jövedelem megállapítására szolgáló alapkritériumokra vonatkozó köztársaságközi megállapodás tervezete, amely megszünteti a kataszteri jövedelem megállapításának statikus jellegét, mert a jövedelem összegét vagy folyamatos értékhelyesbítés vagy meghatározott időközönként történő újraelszámolás alkalmazásával állapítja meg. A LEGNAGYOBB ÉS A LEGKISEBB ADÓKULCS KÖZÖTTI ELTÉRÉS 30 SZÁZALÉKNÁL TÖBB NEM LEHET A polgárok megadóztatására vonatkozó törvény szerint az adókulcs progresszív vagy arányos lehet, de az adópolitika összeegyeztetéséről szóló községközi megállapodás előirányozza, hogy a legnagyobb és a legkisebb adókulcs közötti különbség 30 százaléknál nagyobb nem lehet. A jelentésbe foglalt adatok szerint progresszív adókulcsot 32 községben, egyenes arányú adókulcsot 9 községben vezettek be, 4 község pedig nem szolgáltatott adatokat. Nyilvánvaló, hogy a progresszív adókulcsok további alkalmazása nagyobb különbségek kialakulására nyújt lehetőséget az egyes községek között, ha viszont az egyenes arányú adókulcsok rendszerére térnének át, akkor a kisebb kataszteri jövedelmű földművesekre hárul nagyobb teher, ez pedig semmi esetre sem célja adópolitikánknak. A legkisebb és a legnagyobb kataszteri jövedelmetmegvalósító földművesek megadóztatása során a közteherviselésben megnyilvánuló különbségek kihangsúlyozása viszont a progresszív adókulcsok alkalmazásával lehetséges. Az említetteken kívül fel kell mérni annak lehetőségét is, hogy azokat a földműveseket, akiknek alapvető és egyetlen foglalkozása a földművelés, kataszteri jövedelmük azonban alatta marad a megállapodásba foglalt összegnek, mentesítsék a mezőgazdasági tevékenységből eredő személyi jövedelem megadóztatása alól. FELÜL KELL VIZSGÁLNI A BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK KULCSSZÁMÁT* A jelentésbe foglalt megállapodások alapján a Végrehajtó Tanács határozatjavaslatokat tett, amelyeknek keretében többek között ajánlja az adórendszer közös alapjaira vonatkozó köztársasági és tartományi álláspontok összeegyeztetésére irányuló munka meggyorsítását. Javasolja továbbá azt is, hogy a kataszteri jövedelem maradjon továbbra is a megadóztatás alapja. A Végrehajtó Tanács javasolja a községi képviselő testületeknek, tegyék elemzés tárgyává a területükön élő földművesek összes adó-, illetve közterheit, és tegyenek intézkedéseket annak érdekében, hogy ezek csökkenjenek. Az említett határozatjavaslatok külön meghagyása szerint a községi képviselő-testületeknek az egészségügyi önigazgatási érdekközösségekkel közösen felül kell vizsgálni a betegségi biztosítási járulék rendkívül nagy kulcsszámának indokoltságát. hesség megszakításáról minden nő szabadon dönt. A tizedik hét után, de legfeljebb a tizenkettedik hetéig a terhesség csak bizottsági engedéllyel szakítható meg. A bizottságnak legalább három tagja van, akik közül egy nőgyógyász szakorvos, egy belgyógyász szakorvos, egy pedig szociális gondozó. A terhesség csak az előírt feltételeknek megfelelő egészségügyi társultmunka-szerve Tartományi közlönyzetben szakítható meg. E szervezetek alakítják meg a bizottságokat is. A bizottság végzése elleni kifogás esetében az Újvidéki Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán alakított bizottság dönt. A KÖLTSÉGEK Az orvos a terhesség megszakítása előtt köteles figyelmeztetni a terhes nőt a beavatkozás esetleges következményeire, és szükség esetén a megfelelő szakorvos véleményét is köteles kikérni. A terhesség tíz hét után csak a kórházak nőgyógyászati osztályain szakítható meg. A törvényjavaslat előírja, hogy a beavatkozás költségeit a terhes nő, vagy pedig azokban az esetekben, ha életveszély elhárításáról, az egészség veszélyeztetésének a megszüntetéséről van szó, vagy a gyermek súlyos testi vagy szellemi fogyatékossággal születne, vagy a terhesség bűncselekmény, illetőleg magatehetetlen vagy fiatalkorúval történt közösülés következménye, vagy bizonyos helyzettel való visszaélésről, csábításról, vagy vérrokonságról van szó, az egészségügyi önigazgatási érdekközösség viseli. KÜLDÖTTEK HÍRADÓJA KÉSZÜLŐ JOGSZABÁLYOK A TERHESSÉG MEGSZAKÍTÁS ENGEDÉLYEZÉSÉNEK FELTÉTELEIRŐL ÉS ELJÁRÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRA ÉS KIEGÉSZÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ TÖRVÉNYJAVASLAT kell engedély a megszakításához A törvény módosítása és kiegészítése a születésről és a születendő gyermekek számáról való döntés szabadságáról szóló alkotmányi elvek érvényesítésére irányul 13. oldal