Magyar Szó, 1977. szeptember (34. évfolyam, 255-269. szám)

1977-09-17 / 256. szám

4. oldal MAGYAR SZÓ Szombat, 1977. szept. 17. Ismét ébrednek a remények A belgrádi Mostogradnja végzi Zenta csatornázásának munkálatait Már számos esetben fog­lalkoztunk­ a zentai csator­nahálózat körüli huzavoná­val. Az építkezés megkez­désekor kiderült, hogy a be­ruházás terve sem felel meg a város távlati követelmé­nyeinek, a szabadkai tarto­mányi tervezőintézet által készített terv szerint ugyan­is lényegesen kevesebb volt már a főcsatorna kapacitá­sa, mint amilyennek lennie kell. Ezért a hónapokig tar­tó tárgyalások és megbeszé­lések eredményeként a zen­tai közművesítési érdekkö­zösség az újvidéki városren­dezési munkaszervezettel is felülvizsgáltatta a terveket, majd pedig -­­ az érdekkö­zösség közgyűlésének hatá­rozata alapján — az emlí­tett intézményt bízta meg az új terv elkészítésével. A későbbiek során meghirdet­te a pályázatot a kivitelező megválasztására is. K­ét ismert vállalat nyúj­totta be igényét a város csa­tornázási munkálatainak vég­zésére. Szem előtt tartva a közelmúltban jelentkező hi­bákat, alaposan érdeklőd­tünk a számunkra kevésbé ismert munkaszervezetek ed­digi ilyen irányú tevékeny­kedése iránt. Végül is a belg­rádi Mostogradnjára esett a választás, amely pillanatnyi­lag többek között Újvidéken a Pirosi út környékén végez hasonló munkát. Megtekin­tettük az építőhelyüket és megbizonyosodtunk róla, hogy jól felszerelt, korszerű technológiával dolgozó mun­kaszervezetről van szó — hallottuk a zentai közműve­sítési önigazgatási érdekkö­zösség megbízott titkárától. — A szerződés aláírására a közeljövőben sor kerül, és a mi elképzeléseink, valamint a Mostogradnja a munkála­tokat szeptember 20-án meg is kezdheti.­­ Milyen feladattal bíz­ták meg a belgrádi vállala­tot?­­ Egyelőre csak a Tiszá­tól a Karadjordje utca és az Újvidéki út sarkáig terjedő 2482 méteres fő gyűjtőcsator­na kivitelezéséről van szó. A számítások szerint ez a sza­kasz mintegy 40 millió dinár­ba fog kerülni, beleértve a cukorgyárnál és a kórház­nál­­ levő egy-egy sínpár alatt­ végzendő munkákat is. A titkártól azt is megtud­tuk, hogy a Mostogradnja 1978. június 30-áig eleget ten­ne a vállalt kötelezettségek­nek, de időközben lehetőség nyílik a főcsatorna befeje­zett részének használatára.­­ Az első szakasz befeje­zése után kik vehetik igény­be a főcsatornát? — Egyelőre — sajnos — csak a munkaszervezetek, mert azoknak mindenkép­pen ki kell építeniük a mel­lékágat. Pontosabban: a Po­beda és a Crvena Zastava zentai részlege, a helyőrség laktanyája, a kórház, az épülőfélben levő készétel­gyár és a kendergyár. A fel­sorolt munkaszervezeteknek már a télen és a tavaszra esedékes munkálatok idején is folyamatos lehetőségük nyílik a szennyvíznek a fő csatorna segítségével való el­vezetésére. # S a polgárok? — Az elsődleges terv sze­rint is csak a második sza­kaszban irányoztuk elő a ma­gánházaknak a csatornaháló­zatba való bekapcsolását. Ez azonban nem zárja ki an­nak lehetőségét, hogy már jövőre bizonyos számú ház­tartás használhassa a léte­sítményt. BOTH M. A biztonságos közlekedés veszélyeztetői Egyetlen napon 167 járművet zártak ki a forgalomból Vajdaságban A közlekedési balesetek gyakori kiváltója a hiányos felszerelésű, a biztonságos közlekedésre alkalmatlan jár­mű. A tartományi belügyi szervek évente körülbelül tízszer szerveznek fokozot­tabb közúti ellenőrzést az idegenforgalmi idényben, az iskolaév kezdetekor,­­ az őszi mezőgazdasági munkálatok alatt. Egy ilyen ellenőrzés al­kalmával a múlt hónapban 13 000 járművet vizsgáltak át tartományszerte, s ebből 1720 nem felelt meg a köz­lekedés követelményeinek. Százhatvanhét járművet és 93 gépjárművezetőt kizártak a forgalomból egyetlen nap alatt. A kizárásra 95 eset­ben a fékberendezés, 43 eset­ben pedig a kormány hibája szolgáltatott okot. Sok a kizárt teherautó és autóbusz. Jellemző, hogy a szállítóvállalatok a jármű­vek maximális kihasználásá­ra törekednek, és eközben elhanyagolják rendszeres karbantartásukat. A teherautókra és autóbu­szokra felszerelt tahométer, a jármű gyorsaságát jegyző szerkezet csak afféle dísz­nek szolgál az autón, mert mint az ellenőrzések során kiderült, alig akadt közöt­tük szabályosan működő. Gyakorlattá vált ugyanis a sofőrök körében, hogy elgör­bítik a szerkezet mutatóját, és így nem mutatható ki az elért sebesség teljes értéke, s amikor az autó 110—120 kilométerrel rohan az úton, akkor a tahográf csak az engedélyezett 80 kilométert mutatja. A súlyos közleke­dési baleseteknél kiszálló helyszínelő bizottság szinte egyetlen esetben sem talált szabályos tahográfot. Olyan gépkocsit hajtunk, amely éppen hogy csak át­csúszott a műszaki vizsgála­ton, pedig azzal is számolni­­ kellene, hogy ez a vizsgálat nem áll jól egy évig, tehát addig, amikor a nyilvántar­tásba vétel felújításához is­mét szükséges tüzetesen át­vizsgáltatni a járművet. A legtöbb vezető halogatja az apróbb hibák kijavítását, és már csak akkor fordul mes­terhez, amikor a jármű moz­gásképtelen. Hozzájárul eh­hez még az is, hogy autó­­állományunk igen tarka, emiatt az alkatrész-szükség­letet képtelenség kielégíteni, nincs megfelelő szerviz sem, s az autójavítás méregdrág­ bírság összege 1000 dinár, ga.­­ Ez azokra az esetekre val A közlekedésből kizárt gép u­natkozik, amikor a vezető járművezetők 90 százaléka­­ súlyos balesetet idézett elő, vezetői engedély nélkül haj­­ vagy kihágásával életve­­tett, a többit ittasság miatt­­­szélybe hozta a közlekedés zárták ki. Az eljárás erre­ más részvevőit. Ez a pénz­­nek­ egy éven belül nincs jó összeg nem tükrözi a­­vétség­ünk vizsgázni és 100—500 di súlyát, legtöbben könnyű­­kárig terjedő pénzbírság. A szerrel kifizetik, és tovább­­tartományi közlekedési­ biz­ ra is ugyanolyan felelőtle­­tonsági törvényt úgy módo­­nul hajtanak a későbbiek sították, hogy a traktorosok­­ során is. A tartományi bel­­esetében objektív okokból, ügyi tiktárság szakbizottsa­­nem érvényes a vizsgálól­gának véleménye szerint ezt való egyévi eltiltás, a trak-­­ a pénzbírságot 1000 dinárról toros munkájánál fogva to- 3000 dinárra kellene emel­­vebbra is a vezetésre kény­­ni. A javaslatot megvitatta szerül, és ismételten hajtani , és támogatta a Tartományi jog engedély nélkül is. Így Végrehajtó Tanács is, és a inkább ösztönözni kell őket készülő szövetségi közlekedő az engedély mielőbbi meg-­si biztonsági törvény meg­szerzésére, alkotóinak is figyelmébe A közlekedési vétségért ki­ajánlották, mondható legnagyobb pénz- ERNYES Klára líj gépek a régi gyárban Jelentősen növekedett a termelékenység az apa­tini Vukk­a Mitrovic Harisny­agyárban Köztudomású, hogy a tex­tilipar nincs éppen kedvező helyzetben, drága a nyers­anyag, nehéz eladni a kész árut, jó néhány gyárban el­avult gépeken folyik a ter­melés, emiatt alacsony a ter­melékenység, még alacso­nyabb a dolgozók keresete. Az apatini Vukica Mitro­­vic Harisnyagyár sem kivé­tel, különöse­n a tavalyi esz­tendő volt nehéz, mert töm­ve voltak a raktárai, akado­zott a termelés. Az 1977. év azonban jelentős javulást hozott magával, elkelt a rak­tárkészlet egy része, köny­­nyebb lett az áruértékesí­tés. Az első félévi gazdálko­dási eredmények is azt sej­tetik, hogy az év végi mér­leg sem lesz lehangoló. Az említett kimutatás szerint ugyanis az össztermelés­­ 11, az áruértékesítés 19, a ter­melékenység 14 százalékkal növekedett, a megmaradt jö­vedelem pedig 2,5 millió di­nár volt. Az első félévben tapasztalt javulás a máso­dikban is folytatódott, így nem csoda, hogy a kilenc­­havi mérlegtől is hasonlóan jó eredményt várnak. Az utóbbi öt évben ugyanis nem volt példa ilyen arányú nö­vekedésre. Elsősorban a termelékeny­ség 14 százalékos növekedé­se tette lehetővé, hogy a ha­risnyagyár dolgozói szep­tember elsejétől vastagabb borítékot visznek haza, 20 százalékkal emelkedett a ke­reset. Eddig a dolgozók több­sége 2500—2800 dinárt kere­sett havonta, a növelés után 3000 dinár körül lesz a gyár­ban az átlagkereset. A sze­mélyi jövedelemben tapasz­talt nagy lemaradást azon­ban még így sem hozhatják be a harisnyagyári dolgo­zók. A Vukica Mitrovicban öt­venéves gépeken is dolgoz­nak a munkásnők. Habár az utóbbi 10 évben állandóan napirenden szerepelt az el­avult gépek felújítása, vagy 100 millió dinárt fordítottak erre a célra, mégsem sike­rült elérni a korszerűsítés kívánt szintjét. A dolgozók jobbára saját erejükre tá­maszkodhattak, a bizonyta­lan piaci helyzet nem tette lehetővé a komolyabb beru­házást, ezért inkább aprán­ként, e lehetőségekhez mér­ten cserélték a gépeket. Most azonban egy komo­lyabb beruházás véghezvite­lét tervezik, 55 új olasz kötő­gépet vásároltak 16 millió dinár értékben. A beruházás a termelés egy részének korszerűsítését, valamint 30 új munkahely megnyitását jelenti. A Vukica Mitrovic Har­is­­nyagyár 400 dolgozója jelen­leg 8 millió pár gyermek-, női- és férfihardenyát, zok­nit készít, termékeinek több­ségét a hazai piacon érté­kesíti, de a Szovjetunióba is szállít 180 ezer párat 2 millió dinár értékben. Két nyugatnémet céggel is együtt­működnek, a kiszabott ha­risnyákat varrják össze az apatrid gyárban, 75 dolgozó­nak biztosítanak ily módon munkát. Az első hat-nyolc havi gazdálkodási eredmények, az új gépek felszerelése, a jobb áruértékesítés, a sze­mélyi jövedelem 20 százalé­kos növelése az sejteti, hogy a Vukica Mitrovic Haris­nyagyár dolgozói jobb kö­rülmények között dolgoznak, élnek, mint a korábbi évek­ben. K. A. HOLNAP REGGEL indul a Felöli brigád csillagjára Mint ismeretes, 1970 óta minden évben megszervezik a Petőfi brigád autós túra­­versenyt, amelynek rajtja Topolyán, célja pedig Bol­­mánon, a dicső Petőfi brigád történelmi jelentőségű csa­tájának színhelyén van. Az idei verseny sorrendben már a nyolcadik, s a korábbi évekhez hasonlóan most is száznál több gépkocsi rajtol. Holnap reggel ünnepi dísz­be öltözik Topolya. A város ■központjában több ezer­ em­ber gyűlik össze, hogy jelen legyen a brigád emléktáblá­jának megkoszorúzásánál, és köszöntse a versenyzőket. Hét órakor felsorakozik a topolyai helyőrség díszszá­zada, majd a zászlófelvonás után megkoszorúzzák az em­léktáblát, amely azt hirdeti, hogy 1944 végén erről a helyről indultak el azok a magyar önkéntesek, akik becsületes helytállásukkal, vérük hullatásával és életük feláldozásával beírták nevü­ket a népfelszabadító hábo­­rú aranykönyvébe. A versenyzők indulása előtt Jantovits Rudolf tábor­nok, a brigád akkori politi­kai biztosa és Lazar Petrić,­­ a Harcos Szövetség topolyai bizottságának elnöke mond beszédet. Ezután megkezdő­dik a verseny, s a részvevők Bácsszokolacon, Telecskán, Zomboron, Bezdánon és Pél­­monostoron át érkeznek Bol­­mánra. Az eddig megtartott hét csillagtúrával párhuzamosan a szervező bizottság minden évben irodalmi és képzőmű­vészeti pályázatot írt ki a topolyai és a pélmonostori községek területén levő ál­talános és középiskolák ta­nulói számára. A pályázatok eredményeit a túraverseny indulásának napján hirdet­ték ki. Az idén eltérnek az eddigi gyakorlattól, mivel a versenyt az őszi esős időszak korai beállta miatt, egy hó­nappal előbbre hozták, így a pályázati munkák bekül­dési határideje a verseny utánra, október 5-ére esik. Az eredményt október 13-án, Topolya felszabadulásának napján hirdetik ki, amikor a díjnyertes képzőművészeti munkákból kiállítást szer­veznek. V. T. Január óta tartó vizsgálat Kiderül-e végül is, mi okozta a két és fél éves újvidéki Papp Anna halálát? Papp Anna két és fél éves újvidéki kislány tragédiájá­ról már többször írtunk. A gyerek torokgyulladást ka­pott januárban, betegségét penicillin-injekcióval próbál­ták­ gyógyítani az újvidéki Verseci utcai gyermekrende­lőben. Az orvos, mielőtt ki­írta volna az injekciókat, a beteglap alapján meggyőző­dött arról, hogy a kislány nem érzékeny a gyógyszerre, hiszen 1975-ben ötöt egy év­vel később pedig hatot ka­pott belőle injekció formá­jában. Január 20-án délelőtt Sla­­vica Simic nővér ügyeletes­­kedett, amikor Papp Annát az édesanyja a második pe­nicillin-injekcióra bevitte a rendelőbe. A gyereket ölbe vette, az anya, alig szúrta azonban bele a nővér a vas­tag húsba a tűt, a fecskendő teleszaladt vérrel. Néhány pillanat múlva Papp Anna már halott volt. Az ügyeletes orvosok min­den próbálkozása, hogy élet­re keltsék, hiábavalónak bi­zonyult. A kis holttestet rögtön az újvidéki klinika hullaházába szállították, majd egy nap múlva elte­mették. A szülők kétségbeesésük­ben fűhöz-fához rohantak, hogy megtudják, mi okoz­hatta kislányuk hirtelen ha­lálát. Feleletet csak néhány hó­nap elteltével kaptak, miu­tán a boncolóorvosok hiva­talosan is közzétették diag­nózisukat. Eszerint nem lé­pett fel penicillin-sokk An­nánál, az injekciót adták be neki rosszul, vénába, a gyógy­szer tehát a gyerek vérke­ringésébe jutott, azonnal tü­dő-, illetve agyembóliát okozva. A lelet alapján az újvi­déki községi bíróságon bűn­vádi eljárás indult Slavica Simic nővér ellen. A vizs­gálatot Molnár András bíró vezette, kihallgatta természe­tesen a gyanúsítottat, a ta­núkat, a szülőket, a törvény­széki orvosszakértőt. Slavi­ca Simic vallomásából idé­zünk: — Amikor a tűt beleszúr­tam a gyerekbe, éreztem, elalél. Azt hittem, penicillin­sokk. Kiabálni kezdtem, az­tán rosszul lettem. Elképzel­hetetlen, hogy vénába szúr­tam a tűt, ilyesmit nem tehettem. Áthelyeztek ké­sőbb egy másik munkahely­re, injekciót továbbra is ad­hatok, de nincs rá lelki erőm. A vizsgálóbíró összegezte a hallottakat. Meggyőződése szerint a boncolóorvosok le­lete és a tragédia szemta­núinak vallomása alapján Slavica Simic ellen beigazo­lódott a gyanú, hogy lelki­­ismeretlen fellépéssel, gon­datlanságból emberölést kö­vetett el. A f­eliratok ezután a további eljárás megindítá­sa végett még júniusban az újvidéki községi ügyészségre kerültek. Azóta elmúlt a nyár, három­negyed éve már, hogy Papp Anna meghalt. Hol porosod­hatnak azóta a periratok? — kérdezik joggal a szülők. Válaszért az illetékes új­vidéki községi bírósághoz fordultunk. A következőket tudtuk meg: Miután a­ vizs­gálat a nyár elején befeje­ződött, a községi ügyészség újabb szakvéleményezést ren­delt el. Most erre az újabb leletre várnak, ismét hóna­pok óta. A szülők, de a gyanúsított érdekében is nem lehetne meggyorsítani valahogy az eljárást? N. B. K.

Next