Magyar Szó, 1977. október (34. évfolyam, 270-284. szám)
1977-10-15 / 284. szám
8. oldal MAGYAR SZÓ VILAGGAZDASAG VILAGGAZDASAG VILAGGAZDASAG VILAGGAZDASAG VILAGGAZDASAG VILAGGAZDASAG Suk olajbogyó termett Görögországban Görögország jelenleg nagy értékesítési gondokkal küszködik, az olajfák terméseiből készült étolaj nehezen talál vevőre. Az idén ugyanis igen jó volt a termés, de nem csak itt, hanem más mediterrán országban, úgyhogy a piacon nagy a felhozatal. Görögországban ennek folytán az idén az olajtermelést 180 000 tonnára becsülik, de ezenkívül megmaradt még tavalyról körülbelül 160 000 tonna. Ezt mind nyilván nehéz lesz eladni a hazai és a külföldi piacon, jórészt azért is, mert az olajbogyóból készült étolajat Spanyolország 810 dollárért kínálja (egy tonnát), a görögök pedig 1150 dollárt kérnek egy tonna olajért. Az olajfák egyébként Jugoszláviában is szépen hoztak termést, s 4,5 millió fáról 33 500 tonna olajbogyót szedtek le. Ennek ellenére Jugoszlávia behozatalra szorul, mert a fogyasztás nagyobb, mint a hazai olajtermelés. Lengyelország Európa legnagyobb réztermelője Európában a réz kitermelése terén Lengyelország áll az első helyen, megelőzve Jugoszláviát, amely a második helyet foglalja el. Egyes hírforrások szerint ennek az országnak a termelése 1976- ban 270 000 tonna volt, a World Bureau of Metal Statistics, amely a világ fémkitermelésének statisztikáját vezeti, a lengyelek rézkitermelését 1976-ra 310 000 tonnára becsüli. Akár az egyik, akár a másik adat a hiteles, Lengyelországot mindenképpen a világ legnagyobb kitermelői közé lehet sorolni, s ezen a téren jelenleg csak az USA, Chile, Kanada, Zaire, Zambia és a Szovjetunió előzi meg. A fejlesztési tervek szerint Lengyelországban a réz kitermelése 1980-ig eléri a félmillió tonnát. Mellesleg a World Bureau adatai szerint Jugoszlávia kitermelése 1976-ban 130 000 tonna volt, s ezzel a nemzetközi ranglistán számításunk szerint a 12. helyet foglaljuk el. Jelentős réztermelő továbbá a Fülöp-szigetek, Guinea, Ausztrália és Peru. Kína réz kitermelése pedig feltehetően megközelítőleg annyi, mint Jugoszláviáé. Idegenforgalmi „boom” Spanyolországban Spanyolország az idén csúcsteljesítményt ért el. Július folyamán például devizabevétele 680 millió dollár volt, s ez csaknem kétszerese (pontosabban 93 százalékkal több), mint amenyit tavaly értek el ebben a hónapban, egyszersmind minden idők legjobb eredménye volt. Az idén egyébként Spanyolország devizabevétele hét hónap alatt (tehát július végéig) elérte a kétmilliárd dollárt, s ez 21 százalékkal több, mint a tavalyi megfelelő időszakban. Ha az idegenforgalom rendkívüli sikeréhez hozzávesszük még azt, hogy Spanyolországnak az utóbbi időben sikerült csökkentenie a kőolaj behozatalát s növelnie a gépkocsik, kocsialkatrészek, különféle gépek és más fémipari termékek kivitelét, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ennek az országnak most már kiegyensúlyozottabb a nemzetközi fizetési mérlege. Az idegenforgalom és a kivitel eredményessége folytán megszűnt az ország devizatartalékainak csökkenése. Ebben nagymértékben közrejátszott az is, hogy a nyáron leértékelték a spanyol pezetát, mégpedig körülbelül húsz százalékkal. Egy hónappal ezen intézkedés után Spanyolország devizatartalékai 0,9 milliárd dollárról 5,4 milliárd dollárra növekedtek. I Az arab országoknak alumíniumra van szükségük AZ ARAB államokban nincsen bauxit, legalábbis nem olyan mennyiségben hogy kitermelése gazdaságos lenne. Az alumíniumtermelés mégis fellendült ezekben az országokban, mivel ez a könnyűfém közkedvelt az építészetben, és az építészet itt a legaktívabb gazdasági ág. Az alumíniumgyártásról az utóbbi időben sokat tárgyalnak ezekben az országokban, főleg a konkurenciától való félelem miatt. Egyiptomban ugyanis tavaly megalakult egy amerikai— egyiptomi cég, évi teljesítőképessége 3000 tonna alumíniumból készült építőanyag, ebből egyharmadrészt kivitelre termelnek. Közben Irak is felépített egy 3800 tonna teljesítőképességű alumíniumgyárat, termékeik kétharmad részét exportálják, úgyszintén az arab országok piacaira. Irak ezért azt javasolta, hogy az alumíniumgyártás terveinek összeegyeztetése végett szervezzék meg az érdekelt arab országok értekezletét. A javaslatot elfogadták, noha Egyiptomban úgy vélik, hogy a konkurenciától nem kell félni, a két vállalat ugyanis közösen sem tudja kielégíteni az arab országok igényeit. A megbeszélésen részt vettek Irak, Szaúd-Arábia, Egyiptom és Dél-Jemen képviselői. A meghívottak közül Líbia és Jordánia nem küldött képviselőket. Az értekezletenelvileg megállapodtak a jövőre vonatkozó tervek összeegyeztetésében. Az arab országokban hamarosan másfél millió tonna alumíniumot fognak termelni. Az alumíniumtermelés igen drága, és ezért a tartalékok ki nem használása nagy kárral járna. A bagdadi megbeszélésen az alumíniumgyártás két kulcselemével, a nyersanyaggal és a technológiával foglalkoztak a legtöbbet. Az, arab alumíniumgyárak mind bauxitot használnak nyersanyagként.. Mivel az arab országokban ilyen érc nincsen, kénytelenek külföldről behozni. A legrégibb alumínium-feldolgozó, a Bahreini például Ausztráliából importálja a bauxitot. A világpiacon azonban nem szilárd a bauxit ára és sokszor a beszerzéssel is baj van. Bagdadban úgy döntöttek, hogy két módon oldják meg ezt a kérdést: először is hat arab állam — Egyiptom, Szaúd-Arábia, Líbia, Irak, Kuvait és az Arab Emírségek Szövetsége — Guineával közös céget alakít a guineai bauxit hoszszú távú kiaknázására. Másrészt viszont az arab országok az UNIDO-val együttműködve befektetnek egy bizonyos összeget olyan ércek kutatására, amelyek helyettesíthetik a bauxitot, és amelyekkel az arab országok is rendelkeznek (hiszen erre már Franciaországban, Kanadában, az USA-ban és a Szovjetunióban is volt példa). Ami pedig a technológiát illeti, Bagdadban belátták, hogy a fiatal arab alumíniumipar máris korszerűtlennek számít. Úgy döntöttek, tehát, hogy komolyabban foglalkoznak a technológia importálásával, és közös erővel biztosítják az alumíniumgyártás technológiájának hosszabb távú behozatalát. Az UNIDO elemzései szerint a klasszikus módszerre esetleg még tíz évig támaszkodhatnak, és ha kereskedelmileg indokolt saját alumíniumipart kívánnak teremteni, már most el kell dönteniük, hogy milyen technológiát kívánnak követni a jövőben. Bagdadban az amerikai Alcoa cég technológiája iránt érdeklődnek, amely az extrakció és az elektrolízis csökkentésére törekszik, így egyharmadrészszel csökkentik az alumíniumgyártás energiaszükségletét. Mindent összevetve úgy tűnik, hogy az arab alumíniumgyártás ezen a megbeszélésen jelentős ösztönzést kapott, és megállapodtak abban, hogy az értekezletet minden évben megtartják a programteljesítés és az öszszeegyeztetés rendszeres ellenőrzése végett. Állandóan növekszik az angolok kőolajkitermelése A brit energetikai minisztérium közzétett adatai szerint állandóan növekszik az Északi-tengerből nyert kőolaj kitermelése. Szeptemberben például 6,9 százalékkal több kőolajat hoztak felszínre tenger alatti haltakból, mint egy hónappal korábban. A legnagyobb napi kitermelést májusban érték el, amikor egy nap 836 411 hordó olajat termeltek ki.. Egy hordó vagy angol nevén, barrel a kőolajkitermelésben nemzetközi mértékegységnek számít, és 159 liternek felel meg. Az európaiak számára elég nehéz barrelben, vagyis hordóban számítani. Általában egy tonna kőolaj 6 barrelnek felel meg. Ezeki szerint a fent említett menynyiség (vagyis a maximális májusi kitermelés) körülbelül 140 000 tonna. A hivatalos adatok szerint az Északi-tengerből az angolok nyolc hónap alatt 23,7 millió tonna kőolajat termeltek ki, ami annyit jelent, hogy évi kitermelésük 35 millió tonna lesz. Ez igen tekintélyes mennyiség, s nagymértékben megkönnyíti Nagy-Britannia energiaellátását. A TAKARÉKOSSÁG VILÁGNAPJÁN ÜDVÖZÖLJÜK VALAMENNYI BETÉTESÜNKET Takarékoskodjunk, hogy holnap birtokolhassuk azt, amit ma megkívántunk. A takarékoskodás a jövőnk — a fejlődés alapja jugoszláv ügyviteli bankok a jólét gyümölcse a takarékosság magjából sarjad Szombat, 1977. okt. II.