Magyar Szó, 1977. október (34. évfolyam, 270-284. szám)

1977-10-14 / 283. szám

10. oldal Szerelem és düh Az utóbbi időben rende­zőinket legjobban a mai té­mák vonzzák. Ez a tény azonban nem jelenti azt, hogy a közel- és a távolab­bi múlt többé nem érdekli őket. Bakir Tanovic sza­rajevói rendezőnek például a legutóbbi filmje, A ju­hász dokumentális felfogás­ban jelenkori problémát taglalt, Szerelem és düh cí­mű új művében pedig — amelynek forgatását nemré­giben fejezte be — a XIX. század első felébe tér vis­­sza. Novak Simic Feljegy­zés Simeunovicáról és Ah­met Jusufról című novellá­ja nyomán készülő filmjé­ben történelemhűen és nép­rajzilag hitelesen rekonstru­álja az egykori szatócsvi­lág szokásait, erkölcsi felfo­gását, és társadalmi légkö­rét. Ebben a környezetben szö­vődik Simeunovica drámá­ja. A szép, fiatal, tapaszta­latlan lány kezdetben csu­pán tárgy, majd fokozato­san felébred az öntudata, asszonnyá érik, s tudatosan kezd harcolni természetes jogaiért és korának társa­dalmi normái ellen. A film erkölcsi kérdéseket is érint, hiszen a XIX. század elején Boszniában erkölcsösnek számított, hogy egy aggas­tyán, ha elég gazdag, fiatal lányt vegyen feleségül. Az is természetes volt, hogy az asszonynak ha „bűnbe esett” állandóan rettegnie kellett. Hogy a film csupán egy letűnt világ emlékének a felidézése marad-e, vagy mondanivalójában a mához is fűződik, csak november­ben, az ősbemutató után fog kiderülni. A szarajevói Sut­jeska vállalatban készülő produkció női főszerepét Merima Isakovic belgrádi színinövendék alakítja. A többi főszerepben Adem Cervant, Viktor Starčićot, Dragomir Bojanic-Gidrát, Dara Čalenićot, láthatjuk. Közreműködik a többi kö­zött Miloš Kandic, Veljko Mandic, Faruk Zadic, Milan Strljić, Rade Colovic és Miodrag Breza is. Operatőr: Danijal Sukalo. Zeneszerző: Zoran Hristic. (I) Jelenet Bakir Tanovic Szerelem és düh című most ké­szülő filmjéből A kovačicai művelődési hónap Kiállítás, hangverseny, színházi előadás és író-­olvasó találkozó teszi színessé az ünnepséget Tito elvtárs 40 éves párt­vezetői tevékenysége és 85. születésnapja alkalmából­­ egyhónapos művelődési ren­dezvénysorozatot tartanak Kovačicán. A szeptember 30-án megkezdett ünnepsé­get a népfelszabadító hábo­rúban elesett harcosok em­lékművének megkoszorúzá­sával és egy forradalmi köl­tészetünket bemutató össze­állítással nyitották meg — azóta pedig már számos újabb rendezvényt i­s tar­tottak. A többi között például Kovack­ai- október címmel megnyitották a jól ismert helybeli naiv festők 25. tár­latát, megtartották az Új­vidéki Rádió szórakoztató zenekarának és szólistáinak hangversenyét, s egy nagy sikerű színpadi előadást is bemutattak­ Mihailo Vasilje­vi­c rendezésében. A múlt vasárnap délelőtt irodalmi matinét — író-olvasó talál­kozót — tartottak a Műve­lődési Otthonban, a hónap végéig pedig még a Gloža­­ni Jednota Művelődési Egye­sületet és a belgrádi eszt­­rád művészeket is vendégül látják. Külön dicséretes, hogy eb­ben a nagyszabású ünnep­ségben megkülönböztetett helyet kapott a kultúra. Ko­vack­a ezzel is bebizonyítot­ta, hogy a művelődésben elért eredményeit főképp ön­erejének, s a festészet, ké­zimunka, műkedvelés, folk­lór és irodalom iránt mele­gen érdeklődő dolgozóknak köszönheti. Sz. I. Lenin munkatársainak visszaemlékezései Lenin, tizenhét októbere címmel a moszkvai Politiz­­dat könyvkiadónál kétköte­tes dokumentumgyűjtemény látott napvilágot, amelyben a nagy októberi szocialista forradalom vezérének csak­nem négyszáz munkatársa, barátja, harcostársa mondja el visszaemlékezéseit. A könyv különösen erős fényt vet Leninnek az Áprilisi té­zisek közzététele és a nagy októberi szocialista forrada­lom közötti időszakban vég­zett rendkívül­­ intenzív el­méleti munkásságára és po­litikai irányító tevékenysé­gére. QC g­a­r­ 1 M MAGYAR SZÓ TANÁCSKOZÁS A marxista nevelés fejlesztése Tegnap Újvidéken befeje­ződött a VKSZ TB Politi­kai és Marxista Nevelési Központjának kétnapos tájé­koztatója, amelynek témája A marxista nevelés fejlesz­tése és az eszmei-politikai képzés jelentősége a közsé­gekben volt. A községi köz­pontok szakmunkatársai ré­szére szervezett tanácskozás tegnapi vitaindítóját Sve­­tislav Stojakov, a JKSZ KB Elnökségének szakmunka­társa tartotta A marxista ne­velés és a politikai képzés ha­tékonysága a községekben címmel. Svetislav Stojakov az ok­tató-nevelő munka eredmé­nyeinek fölmérésére is ki­tért. Ismertette a tesztek ki­dolgozásának módszereit, fölhívta a részvevők figyel­mmét ezek jelentőségére, an­nál inkább, mivel szerinte általuk viszonylag pontosan kimutatható a minőségi és mennyiségi munka. Figyelmeztetett a téves kö­vetkeztetések levonásának veszélyeire is, amelyek zsák­utcába vezethetik a marxis­ta nevelést. A különböző tan­folyamok, iskolák hallgatói­nak előzetes tudására a szer­vezők általában kis súlyt he­lyeznek, ami a munka ered­ményességét is befolyásolja. A tanácskozás részvevői a vita során a gyakorlati mun­ka néhány momentumát tisz­tázták, s felhívták a figyel­met a további eszmecsere jelentőségére. (b) Minimúzeumok bemutatója Muzslya várja a gyűjtők nemzetközi kiállításának részvevőit A Jugoszláviai Gyűjtők Egyesülete és a muzslyai társadalmi-politikai szerve­zetek is igyekeznek méltón megünnepelni Tito elnök kettős jubileumát. Muzslyán október 15-én és 16-án­ megrendezik a­ gyűjtők és kézimunkázok nemzetközi kiállítását, vala­mint a gombfocizók nem­zetközi kupáját. A befutott jelentkezések alapján a kiállítás látogatói a legszebb kitüntetés-, jel­vény-, papírpénz-, képes­lap-, gyufacímke- fegyver­es más gyűjteményt, vala­mint a kézimunkázok leg­szebb munkáit láthatják. A kiállítás ünnepi meg­nyitója szombaton, 11 óra­kor lesz a Szervó Mihály Általános Iskolában. Köszön­tőt Molnár Ede, a helyi kö­zösség elnöke mond. Ekkor érkezik meg Újvidékről a Vajdasági Repülőszövetség különgépe, amely a repülő­­postát viszi az Újvidék— Muzslya és Muzslya—Újvi­dék vonalon. Délután 5 órakor, a Pető­fi Sándor Művelődési Egye­sület nagytermében tart­ják meg a gyűjtők találkozó­ját, bemutatják az eddigi nemzetközi kiállításokon készült színes filmeket, és megalakítják a gyűjtők muzslyai egyesületét. Este 8 órakor Vajdaság legjobb citerásai lépnek fel a Piros Csizmában, ahol tár­sasestet rendeznek a nem­zetközi találkozó részvevői­nek. Vasárnap 8 órakor kezdő­dik a nagy cserenap, amely­re hazánk minden részéből várják a részvevőket. Egy órakor a díjkiosztással ér véget a jubileumi rendez­vény. A magányos csillag Három évtizede a titok­zatosság homálya mögé rej­tőzik a film egykori koro­názatlan királynője, Greta Garbo. Nem engedte magát fényképezni, és szenzáció­­számba ment, ha mégis megjelent egy-egy felvétel róla, azokon is sötét szem­üveg és lehajtott szélű ka­lap fedte az arcát. A film­től való búcsúja óta most először adott interjút. A nyilatkozat elég szomorú: a hetvenkét éves ex-világsztár arról panaszkodik, hogy ma gúnyos, elpazarolta az éle­tét. Ahhoz pedig, hogy vál­toztasson rajta, már késő. Garbo évek óta egy sváj­ci kolostorban tölti a nyári hónapokat. — Olvasok, al­szom és várok — mondta. — De igazán nem tudom, mire. Hosszú sétákat teszek egyedül, gondolkozom a múlton, az életemen. Elmondta, hogy New Yorkban sokat járt szín­házba és operába. — De mi értelme van mindennek a számomra? — tette fel a kérdést önmagának. — Él­hetnék akár egy lakatlan szigeten is. Péntek, 1977. okt 14. Készülnek a párttörténeli könyvek­ A Vajdasági Kommunista Szövetség TB Elnökségének párttörténeti bizottsága teg­nap délelőtti ülésén meg­vitatta a VKSZ történelmé­nek megírásába készült terv vázlatot és tájékoztatót hallgatott meg a VKSZ tör­ténelme feldolgozásának munkálatairól. Vitaindítójában Ljubiša Stankov Zemba bizottsági el­nök megállapította, hogy a JKSZ történelmének meg­írására készült, mintegy 100 oldalas tervezet a jugoszlá­viai munkásmozgalom ta­nulmányozásával foglalkozó intézmények közösségében első jelentős lépése a nagy feladat megvalósítása felé, s ezért a szövegre úgy kell tekinteni, mint a további munka alapjára, ihletőjére. A vita során megállapí­tást nyert, hogy sok min­dennel ki kell még egészíte­ni a vázlatot, meg kell hatá­rozni az egységes munka­­módszert minden témakörre vonatkozóan, az események, folyamatok, megfelelő idő­szaki felosztását, s azt, hogy hogyan illeszkedik be Vaj­daság az ország munkásmoz­galmának egészébe a maga sajátos helyzetének, folya­matainak megfelelően. A vajdasági munkásmoz­galom és pártmunka törté­netének folyamatban levő feldolgozásáról dr. Danika Kecié tájékoztatta a bizott­ságot. Mint megállapította, bizonyos korszakok tekinte­tében a kutatás már jelen­tős mértékben előrehaladt, s az 1918-ig terjedő idősza­kot összefoglaló munka leg­később két év múlva elké­szül. További négy-öt év alatt a többi időszak anyaga is végleges formát ölthet. Sok párttörténeti szakmun­ka időközben monográfia­ként, önálló dolgozatként is napvilágot lát, ezeket azután már csak szintetizálni kell. A vita végén a bizottsági elnök kifejtette, hogy a mun­kát meg kell gyorsítani, rö­videbbre kell fogni a határ­időket, ezzel kapcsolatban megfelelő, konkrét javasla­tokat tett, s a bizottság el­fogadta őket. Bejelentette to­vábbá, hogy a hasonló köz­társasági é­s szövetségi bi­zottsággal együttműködés jött létre, s ennek alapján is jelentős segítségre szá­míthatnak a vajdasági tör­ténészek. (!) DOSITEJ-NAPOK A költőnők III. vrdniki találkozója Holnap délelőtt 10 órakor Ürögon, Boško Krunić ün­nepi megnyitójával a Dosi­­tej-napok keretében kezde­tét veszi a költőnök III. vrdniki találkozója. A meg­nyitó után Svetlana Vel­­mar-Jankovié irodalmár Isi dóra Sekulié munkásságá­ról beszél, majd Desanka Maksimović megnyitja a ko vačicai naiv festők (Zuzana Halupova. Éva Husarlkova, Alžbeta Čižizova és Katari­na Kožikova) tárlatát. Délután 4 órakor Vrdni­­ken a részvevők megkoszo­rúzzák Milica Stojadinovié- Srpkinja forradalmár em­lékművét, és a zsabljai, verbászi és Velika Plana-i szavalóversenyek részvevői énekbeszéddel adóznak Mi-lica Stojadinpvié-Srpkinja emlékének: Este 6 órakor szintén Vrd niken irodalmi estet tarta­nak, melynek keretében Mi lica Radakovié, az újvidéki Szerb Nemzeti Színház mű vésznője bemutatja Olga Jo vanović-Čerevički monodrá­máját. A zenei kíséretet Maja Volk szolgáltatja. A monodráma után a költőta­lálkozó részvevői (Desanka Maksimović, Mira Alečko­­vić, Jara Ribnikar, Jelena Bosnia, Dudás Anna, Jo­­vanka Hrvaéanin, Radmila Gikić, Darinka Jevrić, Mi­lena Jovović, Tanja Kragu­­jević, Irina Hardi-Kovače­­vić, Ladik Katalin, Vaska Jukić-Marjanović, Mira Ma­rtinomé,' Marina Feličija- Munteanu, Jasna Melvin­­ger, Vesiljka Nikolić, Groz­­dana Olujić, Bosiljka Pušić, Melanija Pavlovié, Vjera Benkova-Popitova, Elvira Rajkovié, Szimi n Magda, Florika Stefan, Salgó Judit, Olivera Sijački, Zvezdana Sárié, Marija Simokovié, Draginja Vrošević és Vjera Vukšić-Vitošević) olvasnak fel műveikből. Magyar filmsiker A XV. barcelonai színes rövidfilm-fesztivál I. díját, az aranyérmet Huszárik Zol­tán A piacere című rövid­­film-összeállítása nyerte. A II. díjat, az ezüstérmet Jordi Feliu (Spanyolország) A katalán nyelv az iskolá­ban című filmje, a III. dí­jat ugyancsak spanyol ren­dező, Alejo Loren A másik Lajos című filmje kapta.

Next