Magyar Szó, 1977. október (34. évfolyam, 270-284. szám)

1977-10-05 / 274. szám

8. oldal SZABADKA 9 SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA Hova a sok kukoricával? Még mindig magas a szem nedvességtartalma Több mint 33 000 hektár kukorica betakarítása vár az idén a község mezőgazdasá­gi termelőire. Ebből eddig alig 2000 hektárnyiról került biztonságba a termés. Jófor­mán csak a birtokok fogtak hozzá a betakarításhoz, ott is csak a korai fajtákat vet­ték sorra, a legtöbb helyen azonban még ezt sem tették szívesen, mert még mindig nagy a kukorica nedvesség­­tartalma, helyenként meg­haladja a 35 százalékot, és ilyen állapotban nem aján­latos a kombájnozása, mert túl sokba kerül a szárítás. A termelőket máris­ ag­gasztja a termés elhelyezése. A községben levő gabona­­tárolók ugyanis már a nyá­ron, színük­ig teltek, és a bennük levő gabonát csak lassan ürítik ki, így a már meglevő tárolókban alig lesz szabad hely. Mindent össze­vetve a mezőgazdasági bir­tokok is alig tudják majd elhelyezni a saját termésü­ket, így azt remélni sem le­het, hogy fennakadás nélkül átvehetik a magántermelők­től is a kukoricát, megőrzés­re. Lehet, hogy éppen ez a körülmény lassítja részben a kukorica szedését, ugyanis­­ a géppel betakarított kuko­ricát mindenképpen száríta­ni kell, és megfelelő körül­mények között tárolni, erre viszont igen korlátozottak a lehetőségek. Az idei termés jó minőségűnek mutatkozik, és így a górébani tárolásra alkalmas lesz. A tárolási gondok ellenére azonban már a héten foko­zott ütemben kell nekilátni a kukorica betakarításának, ugyanis a legtöbb táblán bú­zát szándékoznak vetni e kapásnövény után. KÉT ÉV UTÁN Újra megjelent a Sada— Jelen ifjúsági lap A jövőben a Fiatalok Marxista Központja adja ki Kétévi szünet után újra megjelent a Sada—Jelen ifjú­sági lap, amely 1970­ és 1975 között kisebb nagyobb szünetekkel és több válto­zást megérve állt a szabad­kai fiatalok tájékoztatásá­nak szolgálatában. A leg­újabb számában megjelent vezércikk ismerteti a meg­jelenés körüli nehézségeket és rámutat, hogy további sorsa sokban függ az ifjú­sági szervezetek hathatós tá­m­ogatásától. Az ifjúsági lapot a jövőben a Fiatalok Marxista Központja adja ki. Alapítója a szocialista ifjúsági szövetség szabadkai községi választmánya. Fő- és felelős szerkesztő Boško Kova­­čevič. A havonként megjelenő tájékoztatási eszközt a Minerva Nyomdában nyomják. Az újjászületett lap első szá­mában az ifjúsági építőtáborok befejezésének ka­pcsán idézi dr. Tihomir Vlaškalić, a KSZ szer­biai Központi Bizottsága elnö­kének, a munkaakciók, jelentő­­ségével kapcsolatos beszédét. A lap terjedelmes cikkben foglalkozik, a szakirányú okta­tásban elért eredményekkel és fogyatékosságokkal és azok il­lusztrálására más tájékoztatási eszközökből átvett cikket is közöl. Érdekes cikk jelent meg az ifjúsági lapban Branka Krnajs­­ki tollából. Azt a kérdést bon­colgatja, hogy az ösztöndíjak juttatása szolidaritás, , avagy szociális segély, s hogy annak juttatása, illetve elfogadása mi­lyen kötelezettséget von maga után. A Sadda Jelen a többi között foglalkozik még a küszöbönálló választások egyik sarkalatos kér­désével, a káderpolitika követ­kezetes alkalmazásával. A párt­szervezetben elkövetkező vá­lasztások kapcsán kivonatokat közöl Stipan Kopilović a köz­ségi pártbizottság titkárának előadásából, melyet a KSZ- alapszervezetek titkárainak és a politikai aktíva tagjainak tar­tott. V. I. SZABADKAN MA FILM JADRAN: Harapj a golyóba (FEST ’76), amerikai, szí­nes (16, 18, 20) LIFKA: Az ibolyaárus lány, spanyol, színes (16, 18, 20) ZVEZDA: A négy testőr, amerikai, színes (15.30, 17.30, 20) MUNKÁS: Frankenstain Jr. (FEST ’76), amerikai, szí­nes (15.30, 17.30, 19.30, 21.15), ÜGYELETES ORVOS: a Petőfi Sándor ut­cai mentőállomáson este 8-tól reggel 6-ig. GYÓGYSZERTÁR: A Város­háza alatt. MÚZEUM Állandó kiállításon a ré­gészeti, néprajzi és a törté­nelmi anyag hétfő kivételé­vel mindennap, kedden és pénteken 9—13, vasárnap 8—13 tart, nyitva. Időszaki kiállításon: Voj­­nich Oszkár világnéprajzi gyűjteménye, A pénzforga­lom története Észak-Bács­­ikában, ski CSANTAVÉREN: Több mint hatvanezer hízót nevelnek az idén A Mezőgazdasági Szövetkezetnek 400 társult termelője van viszont a faluban az idén több mint 60 000 hízót nevel­nek és adnak át a feldolgozó iparnak. Ez azt jelenti, hogy egy hektáron 10 hízót nevel­nek, és a faluban igen te­kintélyes a fejőstehenek és a hízó borjak száma is. A szövetkezet kooperációs osztályán szerzett értesülé­seink szerint szeptemberig 43 000 hízót vásároltak fel a faluban, és tekintettel, hogy a hizlalás üteme nem lany­hul, várható, hogy az év vé­géig eléri a 60 000-ret. Nem­csak ennyi hízót nevelnek azonban a faluban, hiszen ezenkívül néhány ezret el­vittek más, a faluban mű­ködő felvásárló állomások, néhány ezret pedig levágtak a falubeliek. A lakosság egy része ugyanis még mindig önellátó, legalábbis a hús­féleségek tekintetében. Csantavéren az utóbbi idő­ben gyors ütemben fejlődött a hizlalás, az elmúlt két év­ben 10 000-rel növekedett a felvásárolt hízók száma. Nem kétséges, hogyha to­vább folytatódik ez az irány­zat, akkor az évtized végére elérik, az előirányzott évi 100 000 hízó felnevelését. A hizlalás fejlesztésében je­lentős szerepe van a szövet­kezet kooperációs osztályá­nak, hiszen már most több mint 400 társult termelőjük van, akiknek zöme éppen jószághizlalással vagy ma­­lacneveléssel foglalkozik. Hogy miként lehet inten­zíven kihasználni a rendel­kezésre álló földterületet, ar­ra részben feleletet adnak a csantavéri mezőgazdasági termelők. A falu határában mindössze 6000 hektárnyi termőföld van, ugyanakkor MAGYAR SZÓ Szerda, 1977. október 5. Felszabadulásnapi ünnepségek Višnjevacon Felszabadulás- és iskola­­napot ünnepelnek október 8-án­­ Višnjevacon. Az ün­nepség délelőtt 9 órakor kez­dődik a csantavéri Néphő­sök Általános Is­kola diákjai­nak történelem órájával, ezt követően pedig megkoszo­rúzzák az Elesett Hősök emlékművét. Az ünnepi műsor azonban egyéb kulturális és­­ sport­­rendezvényeket is tartalmaz, este az iskolai díszüléssel zárul. Ez utóbbin Tito elnök kettős jubileumáról is meg­emlékeznek, és megjutalmaz­zák az említett tanintéz­mény kiváló dolgozóit. Szüret SEVILLÁBAN nagyhét, Rióban kar­­­­nevál, nálunk, a mi kis közsé­­günkben — SZÜRETI NAPOK. Magyarán fogalmazva: Ok az ivásra. Ilyenkor „lakodalom van a mi utcánk­ban”, tehát szüret van a mi utcánkban, a homokvidéken. A végcél ismert. A la­kodalom bevezeti, lerakatja a családi élet alapköveit, a szüret pedig a bor érlelését segíti. Ez a nyitány. Nem Rossinitól, mert ennek a zeneszerzőnek nincs helye a nap alatt, neve nem örvend valami nagy nép­szerűségnek. Jóvini nevű zeneszerző pe­dig — sajnos — mind ez ideig nem szü­letett még ezen az égtájon sem. Tehát lesz borunk. A szüret — soha jobb nem volt — ezt ígéri. A bor — jó erre visszaemlékezni — a szőlő friss le­véből készül, és mi tudjuk, hogy a bor, szólunk most mindenkihez, szeszes ital. Isszák az eszesek is, amíg el nem vesztik az eszüket. Szeretik a szeszüket. Hát ily­­képpen nyomorítjuk hajnaltájt édes bor­ral édes anyanyelvünket. Kötelességünk — hiszen létérdek — vé­deni a bort, mert a bor mindenkié. Be­vonult a konyhába, az ebédlőbe, a háló­szobába, a világtörténelembe. Meg az iro­dalomba. A jártasabbja azt állítja — tán­torogva ugyan —, hogy a híres Siller-bor­ról kapta nevét a híres német költő és drámaíró. Shakespeare is módfelett sze­rethette a bort, hiszen egyik hősét Othel­­lóra keresztelte. Nálunk Rujicára keresz­telik a leányokat. A bort is keresztelik, de ezúttal ne öntsünk vizezett bort a pé­nz­tázba. Megteszik azt a kocsmárosok az első adandó alkalommal. Habár községünkben hozzávetőlegesen 5000 szesztestvért tartanak nyilván — nyilván sokkal többen vannak —, a mi reklámunk fabatkát sem ér. A szabadkai borok parlagi nevet kapnak. Bezzeg az olaszok, a franciák, a spanyolok! Tessék idefigyelni: Lacrima Christi. Mi ez? Ver­­di-opera? Nem, olasz asztali bor, amely­től az asztal alá kerülünk. A másik: Cha­teau Lafitte. Ki ez? Tábornok Napóleon seregében? Nem, francia nemes bor. Vé­gül: Malaga Blanco. Slágerénekes, fla­­menco-táncos? Nem, spanyol borfajta. Mi azt mondjuk, hogy „kocsisbor”, „ide azt a két decit”,­ „spriccert töltsétek”, „gyület a vinko”, „jó ez a homoki”. Az elit kadarkát, bikavért, ezerjót emleget. Pedig mi is nemesíthetnénk. Így: Elekt­­rovojvodina-nedű, Cistoca-pezsgő, Subotica trans-cseppek, Toplana-szesz. Tudjuk, tud­juk, ezek a vállalato­­ nem foglalkoznak bortermeléssel, de ha valahol szóba hozzák, a polgárok rögtön úgy viselkednek, mint a bes­zeszelt szakik, meg er­ed a nyelvük, káromkodnak, rendet bontanak. E négy testőr a mi EZERROSSZ-borunk. Sajnos, nem nemes fajta. Mégis végezetül csak azt mondhatjuk, amit őseink mondtak ezen a vidéken: Él­jen a szüret! Szabadka község polgárai: Fel a szüretre! Most vagy soha!... ' \£Z Élénk művelődési tevékenység a Solidban A SOLID Cipő-, Műanyag és Bőrkombinátban az utób­bi időszakban fellendült a művelődési tevékenység. A dolgozók művelődési életé­nek szervezésével megbí­zott új vezetőség, a kultúra demokratizálódási folyama­tával összhangban rendkí­vül aktívnak bizonyult. Eb­ben az évben elsősorban ar­ra törekedtek, hogy méltó­képpen megünnepeljék Tito elvtárs kettős jubileumát. Elmondhatjuk, hogy vala­mennyi megmozdulásuk en­nek jegyében­ történt. Muszin Imre, a kombinát kultúrfelelőse elmondta, hogy eddig minden állami ünnepet és jelentősebb év­fordulót műsoros rendez­vénnyel egybekötve ünne­peltek meg. Ezeken a ren­dezvényeken nagyszámú kö­zönség vett részt. Msázin Imre a szervezési gondok mellett magára vállalta az üzem szavalókórusának a betanítását is, amely mellett gyakorta vendégegyüttesek is fellépnek. Így nemrégi­ben a Lányi Ernő Művelő­dési Egyesület vegyeskara, Varga Péter vezetésével, a Népkör tánccsoportja, a Bratstvo Művelődési Egye­sület népi tánccsoportja és az Ivó Lola Ribar Általá­nos Iskola pionírjai szere­peltek a gyárban. Bognár László, a kombi­nát szakszervezetének elnö­ke hangsúlyozta, hogy kö­rülbelül kétezer aktív tag­juk van, vagyis majdnem minden­­ dolgozójuk részese valamilyen kulturális vagy más aktivitásnak. Fábián Menyhért, a So­lid egyik fiatal dolgozója például tagja a szabadkai Veljko Vlahovic Munkás­­egyetem festőklubjának. Nos, Fábián az üzemben si­keres kiállítást rendezett a dolgozók képzőművészeti al­kotásaiból. Innen már csak egy lépés az üzemi festők szakosztályának megalakítá­sa. Muszin Imre elmondta azt is, hogy sikeres kirándulást szerveztek Kumrovecbe. A kiránduláson a Solid meg­jutalmazott dolgozói vettek részt. Kumrovecben emlí­tésre méltó műsoros estet adtak. Ily módon ünnepel­ték Tito elvtárs kettős jubi­leumát. A napokban nyílt meg a Solidban Tóth Károly sza­badkai munkásfestő önálló tárlata. Az idén még két kiállítás ■ megrendezését ter­vezik. Megszervezik az üzem hobbijainak kiállítását és Urbán Gábor festő tárlatát. Decemberben nagyszabású műsoros estet tartanak a nyugdíjasoknak. A közelmúltban megkezd­te munkáját a kombináté kommunistáinak eszmei-poli­tikai iskolája. Ebbe az ok­tatási formába a munkakö­zösség sok tagja kapcsoló­dott be. Az eszmei-politikai képzés célja, hogy az utóbbi időben megjelent számos új törvényt, előírást, dokumen­tumot stb. a mindennapi te­vékenységben minél mara­dandóbban megvalósítsák, életre keltsék. Tehát a hall­gatók felkészültségüket, tu­dásukat saját környezetük­ben, illetve munkahelyükön kamatoztatják. Bognár László szakszerve­zeti elnök a kombinát üze­mi lapjáról is beszélt. A havonta megjelenő újság hasznos tájékoztatást nyújt az üzem több mint kétezer dolgozójának. A Népi Technika hetének rendezvényei Tito elnök kettős jubileu­ma, továbbá október 10-e, Szabadka felszabadulásának évfordulója tiszteletére szá­mos rendezvényt tartanak a Népi Technika hetének ke­retében. Október 3-ától 10- éig lesz nyitva az Ifjú Al­kotók műszaki tevékenységé­nek eredményeit szemlélte­tő kiállítás a Hadseregott­honban, amely naponta reg­gel 8-tól délután 6 óráig tekinthető meg. Ugyancsak egy hétig tart a rádióamatő­rök versenye is. Október 8- án, 15 órai kezdettel pedig Palicson megtartják az Ivan Sáric Repülőklub ejtőernyő­seinek, vitorlás és moto­­rosrepülőimek szemléjét, va­lamint a Palics Vitorlás Klub versenyét. A meggy lesz az ősz „slágere” Mintegy 250 000 gyümölcsfacsemete várja a vevőket A Peščara Szövetkezeti Kombinát faiskolájában a Rasadnik­i Termőbortban minden­­ évben több gyü­mölcsfát nevelnek. Az idén csaknem 250 000 gyümölcs­facsemete várja a vevőket, és ennek a mennyiségnek nagy részét már előre elad­ták. Az idén az év „slágere” valószínűleg a meggy lesz, és bár lényegesen több meggyfacsemetét neveltek a faiskolában, mint a korábbi években, mégsem lesz ebből a gyümölcsfajtából az ér­deklődők számára. Ugyanis a facsemeték legnagyobb ré­szét még tavaly előre elad­ták és most a Peščara is vi­dékről szerez be több mint 6000-et a saját szükségletei­re. Jövőre már jóval több meggyfacsemetéjük lesz, aki azonban biztosítani szeretné ezt a gyümölcsfajtát, az már­is megrendelheti a szüksé­ges facsemetéket, hiszen ez a gyümölcsfajta nagyon ke­lendő áru. A szabadkai faiskolában az idén is legtöbb almafa­csemetét neveltek. Úgyszól­ván mindenféle almafajta kapható, s bár a termelők­nek már évek óta gondot okoz az alma értékesítése, várható, hogy az almafa­csemetékből vásárolnak leg­többet. A homokvidéken ugyanis még mindig az al­ma terem legjobban, és a termelők is legjobban ezt a gyümölcsfélét ismerik és kedvelik. Különösen nagy érdeklődésre számíthat az Idared téli fajta, valószínű­leg nem is lesz elegendő csemete ebből a fajtából sem. Az almafélék közül fo­kozott érdeklődés nyilvánul meg a különféle termőkáros törpeorsó fák iránt, népsze­rűen spuroknak nevezik ezt a termelők, és egyre na­gyobb területet telepítenek be ezzel. Egyébként a faiskolában kapható­ lesz a homokvidé­ken termesztett összes más gyümölcsféle csemetéje is. BALESETKRÓNIKA Két karambol , kilenc sérült Tömeges sérüléssel járó szerencsétlenséget okozott egy felelőtlen tehergépkocsi­vezető tegnap délben, a Pa­­licsi úton. Tomislav Ivano­­vic kruániói lakos egy mun­kagép előzése közben fron­tálisa­n összeütközött a Vá­rosi Közlekedési Vállalat au­tóbuszával. A busz utasai közül súlyosan megsérült Katica Vujkovic szabadkai, Tomislav Stojkov dc leskova­­ci, Erdélyi Margit hajdújá­rási lakos, valamint Darabos János kalauz. Még négy sze­mély könnyebben sérült meg, őket már az elsősegély­­ny­újtás­ után hazaengedték a­ kórházból. A négy súlyosan sérült személy állapota nem életveszélyes. Az anyagi kár 60 ezer dinár. A figyelmetlen tehergépkocsi-vezető ellen bűnvádi eljárás indult. Tegnap este még egy sze­rencsétlenség történt Sza­badkán, a Jugoszlávia utcá­ban. Djuro Mrdalj szabadkai lakos nem a gyalogátjárón lépett az úttestre, és a sza­bályosan közlekedő Aleksan­­dar Grigoraš svetozarevói lakos személygépkocsijának kerekei alá került. A figyel­metlen gyalogos súlyosan­­megsérült.­­ KI A felszabadulás napján A belgrádi Pozorište na Terazijama vendégszereplése A belgrádi Pozorište­ na Terazijama színház október 10-én este fél 8-kor, Szabad­ka felszabadulásának évfor­dulója alkalmából a Sza­badkai Népszínházban bemu­tatja Ivan Rastegorac DRU­­GA TITA OGLED ALO cí­mű művét. A mű zenéjét Mi­hailo Vukdragovic, Jovan Bandur, Ivo Ti­jardovic és Branisl­av Jovic kiemelkedő jugoszláv zeneszerzők írták. Az előadás rendezője Ra­­doslav Daric. Vezényel Lju­­biša Lazarevic. Koreográfus Ljubiša Sanic. A színpad­­terv Dušan Stam­ic, a jelme­zek Nedeljko Nešić munkái. A szereplők: Vesna Predo­­jevic, Ljiljana Šljapić, Svet­lana Janicetic, Zlata Numa­­nagic, Tatjana Bošković, Dragica Bistanovic, Ljiljana Repić, Stojanka Nešević, Dragan Lakovic, Jovan An­tic, Dusan Golumbovski, Žarko Radiić, Branko Dju­­ric, Milan Strljic és Zoran Babic, valamint a balett­kar, a kórus és a zenekar. Fellép még a Baket mojih prijatelja elnevezésű pop­­együttes is.

Next