Magyar Szó, 1977. október (34. évfolyam, 285-300. szám)

1977-10-20 / 289. szám

Csütörtök, 1977. okt. 20. MAGYAR SZÓ Nossi ph­ilip eredmények az első férévb­en (Folytatás az 1. oldalról) kedések most már­­ jobban éreztették hatásukat. A gaz­daság 11 ágazata közül pél­dául a gyáriparban, a mező­­gazdaságban, az erdőgazda­­­­ságban, a közlekedésben és a kereskedelemben javult a jö­vedelemelosztás, vagyis meg­növekedett az illető tmasz­­nak megmaradó rész. A har­minc iparág közül huszonkét főben javult az elosztási arány. Javult a felhalmozó­­képesség A tmasz­okon belül szintén helyes elosztási arányok a­la­kultak ki, hiszen a személyi jövedelmet és a közös fo­gyasztási alapokat mindösz­­sze 28,3 százalékkal növelték. Ennek­­köszönhetőleg számot­tevően javult a gazdaság fel­halmozóképessége is. Djordje Cvetković tartomá­nyi munkaügyi titkár beszá­molójában leszögezte, hogy az általános és a közös fo­gyasztás általában­ a megha­tározott keretek között moz­gott, jóllehet több munkaszer­vezetben nem tartották k­­a­­gukat a megállapodásokhoz. Egyes munkaszervezetekben csökkent a kereset, s ez nem csak a gazdaságban fordult elő, hanem például a közok­tatásban is. A három tanács együttes ülésén rövid vita alakult ki, majd a küldöttek elfogadták a jelentéseket, s határozatba foglalták az általános és a közös fogyasztás alakulásával és a személyi jövedelem el­osztásával kapcsolatban ki­alakult álláspontjukat. E ha­tározat szerint az illetékes szerveknek továbbra is arra kell törekedniük, hogy csök­kentsék az adókat és a járu­lékokat. Ezenkívül a közsé­gekben és az érdekközössé­gekben a kilenchavi elszá­molás alapján olyan mecha­nizmust kell meghatározni, hogy a fogyasztás arányos legyen a társadalmi termelés alakulásával. Megszakították a szociálpolitikai irányelvekről szóló vitát Évek óta dolgoznak Vaj­daság szociálpolitikájának meghatározásán. Megannyi fórumon és úgyszólván min­den szinten megtárgyalták ezt a valóban bonyolult kér­dést. Tegnap a Tartományi Képviselőház illetékes taná­csai napirendre tűzték a szo­ciálpolitikai irányelvek ja­vaslatának megvitatását. A Társadalmi-Politikai Tanács ülésén FÜRJESI Gá­bor tartományi egészségügyi titkárhelyettes, mint a Tar­tományi Végrehajtó Tanács képviselője indokolta meg a javaslatot. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a szo­ciálpolitika új alapokra való helyezése a Tito elvtárs és a JKSZ Elnöksége Végrehaj­tó Bizottságának levelében lefektetett irányadó elveken nyugszik, ezeket az elveket később a JKSZ X. kongresz­­szusa, a Szerb KSZ VII. kongresszusa, és a VKSZ XV. választási értekezlete még konkrétabban megfo­galmazta.­­. A szónok emlékeztetett ar­ra, hogy a pártlevél előtti időszakban a szociálpolitika csupán formálisan került be a fejlesztési tervekbe; nem volt azonos értékű láncsze­me annak a társadalmi-gazda­sági egésznek, amelyet a gazdasági alap és a társadal­mi felépítmény együttesen alkot. Fokozatosan olyan né­zet lett úrrá, hogy a szociál­politika szükséges rossz, hátráltatja a termelőerők fejlődését, ennélfogva az ilyen kiadásokat minimális­ra kell csökkenteni. Füvesi titkárhelyettes kü­lön szólt arról, hogy a ta­nács illetékes bizottsága né­hány nappal korábban egész sor észrevételt tett a javas­latra, majd­­ tájékoztatta a tanácsot arról, mit fogadott el és épített be a javaslatba ezekből a Tartományi Vég­rehajtó Tanács. Ezután Mara KEDMAN kért szót, és a bizottság ne­vében ismertette a tanác­­csal, melyek azok a mozza­natok, amelyek korábban nem kaptak helyet a javas­latban, és újabban is csak általánosságban kerültek be. A szociális biztonság fokozása nélkülözhetetlen Elsőnek a falusi lakosság és ezen belül az idős föld­művescsaládok szociális problémáját említette, hang­súlyozva, hogy e családok szociális biztonságának fo­kozása­­ nélkülözhetetlen, kérdésnek tehát helyet kell kapnia a javasl­­atban. Külön szólt az egészségvédelemről, pontosabban arról, hogy Vajdaságban 30 település lakosságának a minimális egészségvédelmet sem tud­ják biztosítani. Továbbá: a nagyobb városokban ,nincs elég napközi, megengedhe­tetlenül alacsony fokon áll a diákok és egyetemi hall­gatók életszínvonala stb.­­ Mindezek a kérdések vagy csak általánosságban, a megoldásukra tett konkrét javaslat nélkül,, vagy pedig egyáltalán nem szerepelnek a javaslatban — állapította meg Mara Kecman. Őt követte a szónoki er­el­­vényen Andjelko GLAVA­­SEVIC, aki a Vajdasági Szo­cialista Ifjúsági Szövetség titkárságának nevében be­szélt. Nagyjából ő is az említett fogyatékosságokat sorolta fel, kiemelve, hogy a javas­lat az általános elvekig jut el csupán, a konkrét megol­dási formák hiányoznak be­lőle. Glavašević külön kiemelte, hogy a javaslat nem tartal­mazza a fiatal dolgozók la­­kás- és étkeztetési problé­máinak megoldását, vala­mint az ideiglenesen külföl­dön dolgozó munkások gyer­mekeiről való társadalmi gondoskodást. A társadalmi-politikai ta­nács e felszólalások után­ úgy döntött, megszakítja a vitát a javaslatról, s majd akkor folytatja, ha a Vajda­sági Szocialista Szövetség állást foglal a felmerült kérdésekben. A másik két tanács is magáévá tette a Társadalmi-Politikai Tanács álláspontját. SIFLIS Lajos CSORBA István Küldöttek kérdése Alapos tájékoztató a Prédáról РЕТШК János temerini küldött, a Tartományi Kép­viselőházban a Községek Tanácsának tagja tegnap a tanácsülésen indítványoz­ta, hogy a Tartományi Végrehajtó Tanács hatás­körének megfelelően ter­jesszen be a képviselő­háznak egy alapos jelen­tést az újvidéki POBEDA Szerszámgépgyárról. Kéri, hogy az illeték­es szervek tájékoztassák a küldötte­ket arról, mennyi a Pobe­­da vesztesége, milyen idő­szakból származik, milyen okokból keletkezett, mi­lyen intézkedéseket tettek a helyzet megváltoztatásá­ra, milyen eszközökből fe­dezik a veszteséget, s mi­lyen intézkedéseket foga­natosítanak egyesült fém­­feldolgozó vállalatban és az érintett községekben. Előkészületek a választásokra és a kongresszusokra (Folytatás az 1. oldalról) val és gazdagításával a legfontosabb teendőkre összpontosíthassák a fi­gyelmet. " — Lépéseket kell tennünk a szervezeti felépítés és esz­­le­ei­ politikai tevékenység ha­tékonyságának fokozására hangsúlyozta Bogdan Tanko­szé­k, s a kommunisták mű­ködését még jobban össze kell hangolnunk a társult munkában, a küldöttrend­szerben, a társadalmi-politi­kai szervezetekben, a helyi közösségekben, pártbizottsá­gokban és a KSZ központi vezetőségeiben. Máris szá­mos kezdeményezés történt ennek érdekében, a Vajda­sági Kommunista Szövetség keresi a legjobb megoldáso­kat a kongresszus előtti te­­vékenységében.­­ A Kommunista Szövet­ség csakis a társadalmi-po­litikai, önigazgatási rendsze­ren belül fejtheti ki tevé­kenységét, vagyis arra kell törekednie, hogy a pártta­gok, az egész önigazgatási rendszerben működjenek, kezdve a­­ munkástanácsok­tól, küldöttségektől a maga­sabb szervezeti formákig. Más időszerű társadalmi, önigazgatási és gazdasági kérdéseket feszegetve Tan­kosié megállapította, hogy a pártszervezeteknek és a VKSZ szerveinek fel kell mérniük az eszmei-politikai állásfoglalások, az alkotmá­nyos elvek és a társult mun­káról szóló törvény megvaló­sítása, valamint a gyakorlat közötti eltérés okait. Tapasz­talhatók ugyanis még követ­kezetlenségek ezen a téren, igen lassan valósul meg az a törekvés, hogy a dolgozók rendelkezzenek a jövedelem­mel, döntsenek a pénzeszkö­zök társításáról és felhasz­nálásáról. Minden környezet­nek fel kell mérnie, milyen mértékben érvényesülnek a jövedelmi viszonyok, milyen hatással vannak a termelés, termelékenység és az eszköz­társítás folyamatára, a stabi­lizációs törekvésekre és a dolgozók életszínvonalának emelésére. Tovább kell foly­tatni a harcot a technobü­­rokratikus erők maradvá­nyai ellen, harcolni kell a termelők és a forgalmazók munkájának és eszközeinek társításáért, a pénzintézmé­nyek­­ átalakulásáért, az ér­dekközösségek működéséért. — A kommunistáknak és szervezeteiknek sokkal gyorsabban kell válaszol­niuk a felmerülő káros je­lenségekre és problémák­ra, s minél előbb ki kell alakítaniuk az eszmei-poli­tikai álláspontokat meg­oldásukra — hangsúlyozta Tankosié­. — Erélyesen meg kell aka­dályozni a különböző poli­tikai aktívák szerepének eltúlzását, az olyan határo­zatok meghozatalát, ame­lyeket előzőleg nem vita­tott meg a kommunisták, a munkások legszélesebb köre. A káderkérdések fontos szerepet játszanak a párt­­szervezetek további működé­sében s egyebütt is. Ezúttal is körültekintően, a JKSZ káderpolitikai állásfoglalá­saihoz híven kell a jelölése­ket, választásokat megejte­ni nemcsak a Kommunista Szövetségben, hanem a Szo­cialista Szövetségben,'' szak­­szervezetekben, a Szocialis­ta Ifjúsági Szövetségben, mert ezekben szintén sor kerül a választásokra. Egész ií*?!1?tínuntt választások előtt áll ezért különleges jelentősége van a pártszer­­vezeti választások előkészí­tésének és lebonyolításának is. Egybe kell hangolni ezt a munkát, a káderek meg­választásában közös nevező­re kell jutni, és maradékta­lanul eleget kell tenni an­nak a követelménynek, hogy az új káderek elköté­st t­ar.­?a/ Egyenek a JKSZ politikájának és az önigazgatásnak. Tovább kell érvényesíteni a szociális megoszlásra vonatkozó köve­telményeket, a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsági­­va­kra váltását stb Minden jelölést demokrati­­kus vitának, körültekintő munkának kell megelőznie amelyben kifejezésre jut mindenkinek a véleménye. A beszámoló utáni vitá­ban számos kérdés került szőnyegre, túlnyomó részü­ket a vitaindító is érintette. A felszólalók, Ljubiša STAN­KOV ZEMBA, Stevan DO­­RONJSKI, Boško KRONIC, Stipan KOPILOVIC, Rado­van MEDJEDOVIC, Bogdan CREVAE, Marko DJUJU­­CIN, és végül Dusan ALIMPIC síkraszálltak azért, hogy a választásokkal kap­csolatos, most kibontakozó tevékenység a politikai rend­szer további fejlődésének céljait szolgálja. Kiemelték, hogy a választási akció nem csak személycserét jelent, a KSZ bizonyos tisztségeiben, hanem az utóbbi években bekövetkezett változások el­mélyült, bíráló értékelését is. E célból tehát szervezet­ten és teljes felelősségtudat­tal kell levezetni az akci­ót. A felszólalók síkraszáll­tak azért, hogy a választások után olyan emberek töltsék be a legfelelősségteljesebb tisztségeket, akik a megje­lölt úton legtöbbre képe­sek, maximális felelősség­­tudattal végzik munkáju­kat, és egyéni kvalitásaik is vannak. A választások során ugyan­is azzal, hogy bizo­nyos tisztségre kerül, Vajda­ságban mintegy 40 000 kom­munista érdemli ki elvtár­sainak bizalmát. Az utóbbi években a poli­tikai munka a X. kongresz­­szus határozatainak érvénye­sítésére és az alkotmány rendelkezéseinek életrekelté­­sére irányult. Ez a tevé­kenység még mindig tart, és nem szűnik meg a vá­lasztások után sem. Az új társadalmi-politikai és gaz­dasági viszonyok­­ kialakítá­sában hatalmas eredménye­ket mutatunk, fel, de mun­kánk a fogyatékosságoktól sem mentes. Például a dol­gozóknak a valóságos hely­zetről való tájékoztatása az üzemekben még nagyon kez­detleges. A pártszervezet­­­­nek az a kötelessége, hogy mélyrehatóan vizsgálja fe­lül az eredményeket, a vesz­teségek okait, ugyanis nem elég csak megállapítani a tényállást, vagyis azt, hogy jól vagy rosszul gazdálko­dunk-e. A felszólalók Edvard Kar­delj tanulmányára hivatkoz­va azért­ is síkraszálltak, hogy a községi pártszerve­zetek saját környezetük konkrét helyzetének lényeg­bevágó elemzésére építsék tevékenységüket, hiszen a pártszervezetnek vállal­niuk kell a felelősséget azon környezet haladásá­ért, amelyben működnek. Ilyen értelemben beszélt töb­bek között Stevan Doronjski és Boško Krunić. Végül Dušan Alimpic is arra hívta fel a figyelmet, hogy a választások eredmé­nyes lebonyolítása végett ma­­gas fokú szervezettségre és összhangra van szükség. E célból már a közeljövőben megbeszélésre hívják össze a községi pártbizottságok tit­kárait, hogy megállapodja­nak a tennivalók gyakor­lati kérdéseiben, és felül­vizsgálják a szerveződés le­hetőségeit a községekben. Ugyancsak nagyon fontos a társult munka szervezetei­ben tevékenykedő kommu­nisták szervezettsége is. Elő­fordulhat ugyanis, hogy sok helyen a vezetőség nincs felkészülve egy ilyen politi­­­kai akcióra.­­ Dusán Alimpié emlékez­tetett arra, hogy a JKSZ XI. kongresszusának fő té­mája a politikai rendszer fejlődése lesz. Ezzel kapcso­latban elmondta, hogy a pártszervezet eddigi mun­kamódszere gyökeres válto­zásokon esik ma­jd át, min­denekelőtt a Kommunista Szövetségnek a politikai rendszerben vállalt szerepét kell felülvizsgálni. Az Elnökség végül "elfo­gadta a VKSZ közvetlen feladatait tartalmazó javas­latot a választások, a párt­­kongresszusok és a VKSZ választási értekezletével kap­csolatban." . A második napirendi pont­tal kapcsolatban Veco TON­­KOVIC, az Elnökség tagja tartott beszámolót a szo­ciálpolitika érvényesítésé­nek időszerű kérdéseiről. Elöljáróban elmondta, hogy a VKSZ XV. választási ér­tekezlete óta kedvező kö­rülmények alakultak ki a dolgozó szociális helyzeté­nek és anyagi biztonságá­nak gyorsabb és hatéko­nyabb megoldására. A nem­zeti jövedelem például la­kosonként 25 százalékkal emelkedett, az életszínvonal alakulását befolyásoló kö­rülmények pedig, számok­kal kifejezve, 5,9 százalék­kal javultak. Az utóbbi időben, a párt­levél óta, felélénkült a szo­ciálpolitika érvényesítésére irányuló tevékenység. A községi pártszervezetek konk­rét akcióprogramokat dol­goztak ki, melyek megala­pozták az életszínvonal és a munkakörülmények javí­tására vonatkozó intézkedé­seket. A Kommunista Szö­vetség tevékenysége az aka­dályok ellenére is elősegí­tette a szociális fejlődés ked­vező alakulását. A korábbi­hoz képest pozitívumnak számít, hogy most a szoci­álpolitika programjainak megvalósításáért, éspedig a helyzet tartós rendezéséért szállnak síkra. A beszámoló utáni vitá­ban az Elnökség több tagja is felszólalt, megerősítvén a szociálpolitika megvalósítá­sára irányuló törekvéseket. P-L Gy. J. Az elnökségi ülés részvevői MA ülést tart a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya Bogdan Crevar, a Szo­cialista Szövetség Tarto­mányi Választmányának elnöke ma 9 órára össze­hívta a választmányt. Tag­jai csak egy napirendi pontot vitatnak. Értékelik a Szocialista Szövetség­nek a társadalmi önvéde­lem megvalósításában ki­fejtett munkáját, és kije­lölik a további feladato­kat. ­ A két pártkongresszus közti időszak tevékenységének elemzése A JKSZ KB Elnöksége társadalmi-politikai rendszerügyi bizottságának Ülése A JJKSZ KB Elnökségé­nek társadalmi-politikai rendszerügyi bizottsága teg­nap tárgyalt a JKSZ XI. kongresszusára készülő je­lentés tervezetének az al­kotmány és a X. pártkong­resszus rendelkezéseinek ér­vényesítésére vonatkozó, il­letve a társadalmi-politi­kai rendszer továbbfejlesz­téséről szóló részéről. A vita folyamán hangsú­lyozták, hogy a tervezet egyes problémákat túlságo­san általánosít. A jelentés­nek elemeznie kell a X. kongresszustól a XI. párt­­kongresszusig megtett utat, eredményeket._______ 5. oldal

Next