Magyar Szó, 1977. október (34. évfolyam, 285-300. szám)

1977-10-17 / 286. szám

Magyar Sió ::::::: xxxiv. évf., 286. (io 915.) sz.'Hii Hétfő. 1977. október 17. £!■*£■: ■ QGBBB HBBUDH ■■■■■■■■■■■■■■вававвввсаг::зс=:а£всвавив1Вввил11ВвнввваиваввввааввпЕ17*гаа'авав1аввЕ1ВВВВвввввав В»«1111»||||аанШ|||||ВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВ1ВВВВВ«В1ВВВВВВВВИВВВВВВ11В1ВВВ V / ' ■ ' . Ára 3 dinár Elnökünk víkendje Városnézőben „A vendéglátást sohasem felejtem el” — írta Tito a vendégkönyvbe Eugenie-les-Bains-ből je­lenti a Tanjug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök a tegnapi napot pihenéssel töltötte a délnyu­gat-franciaországi Eugenie­­les-Bains-ben. Ma délelőtt a jugoszláv ál­lamfő hivatalos és baráti lá­togatásra Portugáliába uta­zik. Látogatása október 20- áig tart. Az elnök tegnap délelőtt a kíséretében levő személyisé­gek társaságában sétát tett rezidenciája, a Des Pres et des Sources szálloda parkjá­ban. Tíz óra tájban város­nézésre indult, és elsétált az üdülőhelyet övező első sző­­lőskerteikig. A séta délig tar­tott. A vendégkönyvbe Tito el­nök többek között az­ aláb­biakat jegyezte be: „Köszö­nettel tartozom a prefektus úrnak és a polgármesternek a rendkívül szívélyes fogad­tatásért. A vendégfogadást sohasem felejtem el.” Veselin Đurnnović Csehszlovákiába látogat­­ • Belgrádiból jelenti a Tamjug: Veselin Djuranovic, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács elnöke Lubomír Štrougal csehszlovák mi­niszterelnök meghívására október második felében hivatalos baráti látogatást tesz Csehszlovákiában. Lisszabon várja Titót A portugál főváros nagyszabású fogadtatást készít elnökünknek • A jugoszláv államfő a portugál köztársasági elnökkel és a miniszter­elnökkel tárgyal majd KÜLÖNTUDOSÍTÓNK TELEFONJELENTÉSE Lisszabon, október 16. Josip Broz Tito elnök hétfőn Lisszabonba érkezik. A portugál fővárosban már minden készen áll fogadá­sára. A tájékoztatási minisztérium épületében levő saj­tóközpont is biztosította már a megfelelő körülménye­ket az újságírók munkájának zavartalan végzéséhez. A hivatalos program elkészült: Tito a portugál köztár­sasági elnökkel, Eanessal és a miniszterelnökkel, Soa­­resszal egyaránt tárgyal majd. Lisszabon utcáin még ott láthatók a legutóbbi válasz­tások falragaszainak marad­ványai. „A Luta continua” — a harc folytatódik, hirdetik a falaikra írt feliratok, és a plakátok máris harcban áll­nak egymással. De a baloldal dominál: „A föld azé, aki megműveli”, és „Éljen a föld­reform” a leggyakoribb jel­szó. Mindez arról, tanúskodik, hogy elnökünk egy sajátos politikai helyzetben levő or­szágba látogat el. Eanes köz­­társasági elnök mindössze néhány nappal elnökünk meg­érkezése előtt mondta el eré­lyes hangú beszédét a parla­mentben, amelyben a politi­kai pártokat figyelmeztette a politikai helyzet veszélyeire. Egyszóval elnökünk egy olyan országba látogat el, amelynek belső fejlődése ben­nünket is érdekel, és amely­nek belső fejlődésében e lá­togatásnak is megvan a ma­ga helye. Kapcsolataink gyorsabb fejlődésének meg­alapozása Amíg Franciaországban a két ország hagyományos, két világháborút átvészelt, szaka­datlanul fejlődő barátságát kellett elmélyíteni, a politi­kai és gazdasági együttműkö­dés terén konkretizálni, ad­dig elnökünk portugáliai lá­togatása a kapcsolatok gyor­sabb fejlődését hivatott meg­alapozni. Tudnunk kell ugyanis, hogy 1974 áprilisáig, a forradalom győzelméig a két ország között semmilyen kapcsolat nem volt, sőt mind­két fél tiltotta az érintkezés valamennyi formáját. Azóta a két ország már fel­vette a diplomáciai kapcsola­tot, sőt rekordidő alatt elju­tottunk a vízumkényszer megszüntetéséig. Gazdasági kapcsolataink a nulláról in­dultak. Árucserénk 1975-ben nagyon szerény, 800 000 dollá­ros szintet ért el mindössze, a következő évben megkétsze­reződött. Az idén ezt a szin­tet hét hónap alatt érte el Több egyezményt írtunk alá A két ország államfői is több­ször találkoztak azóta — ez lesz elnökünk negyedik talál­kozója a portugál államfővel. Gomes elnökkel Helsinkiben szoros kapcsolatra lépett, Go­mes ellátogatott Jugoszláviá­ba is, és akkor hívta meg el­nökünket Portugáliába. A meghívást Banes új portu­gál köztársasági elnök is meg­erősítette, amikor portugál földön találkozott a Latin- Amerikából hazatérő Titóval. A látogatás célja mindenkép­pen az, hogy felkutassák a politikai és gazdasági együtt­működés magasabb szintre emelésének lehetőségét. A politikai együttműködés­re lehetőséget ad nemcsak a Helsinkiben megteremtett összhang, amely a belgrádi értekezleten is kifejezésre ju­tott mindkét ország eltökélt­ségében, hogy mindent meg­tegyenek az európai együtt­működés és biztonság elő­mozdítására. Portugália kü­lön érdekeltséget mutat a mediterrán országokkal való együttműködés iránt, de az iránt is, hogy az Európai Kö­zös Piac diszkriminációja el­len együttesen vegyük fel a harcot. Az Európán kívüli tér­séget nézve Portugália kép­viseltette magát az el nem kötelezett országok colombói csúcsértekezletén, és érdek­lődést mutat az el nem köte­lezett országokkal való együttműködés iránt, mert már azért is, mert a volt gyarmataival való viszony rendezése felé is az el nem kötelezett országokkal való együttműködésen át vezet az (Folytatása a 2. oldalon) Nagy gondban a bonni kormány Schmidt nem fogadta el a terroristák feltételeit Az alkotmánybíróság szabad kezet adott a kabinetnek . Egyre bizonytalanabb Schleyer és az elrabolt gép utasainak sorsa Bonnból jelenti a Tanjug. A nyugatnémet kormány vizsgálja tovább an­nak lehetőségeit, hogyan mentse meg a Luft­hansa elrabolt repülőgépének utasait és személy­zetét — követelték hivatalosan Bonnban. — Az NSZK kormánya és politikai pártjai tisztában vannak vele, hogy a helyzet válságos — hangsúlyozta Bölling, a kormány szóvi­vője. Minthogy a kormány szi­lárdan arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem tesz eleget a terroristák követe­lésének, akik Hans-Martin Schleyer gyároson kívül a Boeing 737 típusú utasgép 86 utasát és 5 főnyi személyze­tét is fogságban tartják, a helyzet még bizonytalanabb lett, s egyre fokozódik az ag­­yondolopi a túszok sorsa mi­att. Tegnap délben, miután a terroristák utolsó ultimátu­mának határideje is letelt, Helmut Schmidt kancellár vezetésével újra összeült a (Folytatása a 2. oldalon) Ц ЏШШ |рМ LABUD»ZAGREB I I­I Г\ r-111 I 1 fehér és tarka 111 1 k ^ ruhanemű mosáséra U_J4_J %_Р^_и_Ј szupe MNDEN ZACSKÓBÓL DIVATOS KÖTÉNY Mérsékelten felhős, száraz idő, reggeli köddel Vajdaságban ma reggel hűvös idő várható, a hőmérséklet több helyen a fagypontig is süllyed. Napközben mér­sékelten felhős lesz az idő. A hőmér­séklet 12—15 fok között mozog, délkeleti szél fúj. Az ország szárazföldi részén reggel hűvös, ködös idő lesz, napközben mérsé­kelten felhős idő, enyhe, változó irányú széllel. A legalacsonyabb reggeli hő­mérséklet 0—6, a legmagasabb nappali 12—17 fok. A tengerparton 20 fok körül alakul a hőmérséklet. A Pannon-sík­ság területén továbbra is a magas nyomású légtömegek határoz­zák meg az időjárást. Vasárnap 1 órakor az alábbi hőmér­sékleteket mérték: Versec, Palics, Buda­pest 14, Zombor, Újvidék, Ljubljana, Zágráb, Belgrád, Szarajevó 15, Szkopje, 17, Rijeka 19, Split 20, Dubrovnik 21 fok, Kikinda és Niš 13 fok. Harcosok és fiatalok találkozója Obrovacon tegnap meg­tartották az észak-d­­almát községek­­ Zadar, Obrrovac, Biograd és Benkovac harco­sainak és fiataljainak hete­dik találkozóját. Az egybe­gyűlt dolgozóknak és polgá­roknak Jovo Ugrčić, a Hor­­vát KSZ Központi Bizottsá­ga Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára tartott beszédet. Emlékeztette az egybegyűlteket, hogy az idei találkozó ünnepélyesebb a szokottnál, mert Tito elvtárs és a párt jubileumainak az évében tartják meg. Hozzá­fűzte, hogy az ilyen találko­zók is hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalabb korosztá­lyok magukévá tegyék a harcosok tapasztalatait, s hogy mind jobban tudato­sonjon bennük, az egykori harc eredményeként szüle­tett meg a mai Jugoszlávia. A Szidásló Szövetség helye a politikai rendszerben Kerekasztal beszélgetés Belgrádban A Szocialista Szövetség te­vékenységében jelentős ered­ményeket értünk­ el az új al­kotmány meghozatala után. A Szocialista Szövetség mind többet foglalkozik a dolgozók lényeges kérdései­vel, és igyekszik úgy meg­szerveződni, hogy minél si­keresebben oldhassa meg a társadalmi problémákat. Ezeket a megállapításokat Marin Cetinic, a Szocialista Szövetség Országos Választ­mányának megbízott elnöke mondta a Tanjug újságíró­jának adott­­ interjújában. Hangsúlyozta, hogy a­­ Szo­cialista Szövetség tevékeny­ségében előfordulnak meg nem értésből, sőt ellenállás­ból eredő nehézségek is. Egyesek, még a kommunis­ták közül is lebecsülik a Szocialista Szövetség szere­pét. Sokaknak nem világos a Szocialista Szövetségnek mint az összes szocialista erők egységes frontjának a szerepe — mondta Cetinic elvtárs. A JKSZ KB Elnökségé­ben folytatott viták és Ed­vard Kardelj felszólalásai arra köteleznek bennünket, hogy alaposan elemezzük a Szocialista Szövetség gyakor­latát, tevékenységi módsze­reit, állandóan szent előtt tartva önigazgatású szocia­lista demokratikus rendsze­rünk fejlődését. Ez az út vezet az összes szervezett szocialista erő egységes ak­ciójához, társadalmi szere­pükkel és a politikai rend­szerünkben elfoglalt helyük­kel összhangban, amire Tito elvtárs félreérthetetlenül rámutatott a JKSZ X. kong­resszusán mondott beszámo­lójában. A Szocialista Szövetségről, a politikai rendszerben be­töltött helyéről szakembe­rek és társadalmi-politikai dolgozók tárgyalnak majd a ma Belgrádban kezdődő ke­­rekasztal-beszélgetésen. A JKSZ XI. kongresszusára való előkészület szerves ré­szének tekinthető vita ösz­­tözően hat majd a politikai rendszer további kiépítésé­re irányuló tevékenységre — mondta Marin Cetinic. Az élet azt mutatja, hogy az új alkotmány meghozata­la óta jelentős eredménye­ket értünk el a Szocialista Szövetség tevékenységében. A Szocialista Szövetség mindinkább a dolgozók lé­nyeges problémáival foglal­kozik, és igyekszik úgy meg­szerveződni,­­hogy mind si­keresebben oldhassák meg a társadalmi problémákat. A Szocialista Szövetség tevé­kenységével mind jobban lehetővé teszi, hogy a tár­sadalmi bázis közvetlenül hasson a fontos döntések meghozatalára, ezenkívül nagy szerepet játszik a de­­­mokratikus viszonyok fej­lesztésében, nemzeteink és nemzetiségeink testvériségé­nek és egységének erősítésé­ben az ország biztonságá­nak megszilárdításában és az el nem kötelezett politi­kán alapuló nemzetközi kap­csolatok fejlesztésében. Ter­mészetesen a Szocialista Szövetség munkájában van­nak gyengeségek is, mint a szektásság, prakticizmus, formalizmus, és következet­lenség a megállapított cé­lok megvalósításában. A helyi közösségekben már fellelhető a társadalmi­politikai szervezetek, vala­mint különféle önigazgatási intézmények igen fejlett struktúrája: bizottságok, kül­döttségek, közgyűlések, a helyi közösségek tanácsai, a házi tanácsok, a lakók gyű­lése stb. Mégis még mindig (Folytatása a 3. oldalon)

Next