Magyar Szó, 1977. október (34. évfolyam, 285-300. szám)
1977-10-19 / 288. szám
6. oldal Mori ei igmohrdloo hiányzés Ezzel a problémával foglalkozón a becsei Zidar Építőipari Vállalat munkástanácsa is HADÜZENET AZ IGAZOLATLAN HIÁNYZÁSNAK címmel a becsei Zidar Építőipari Vállalat üzemi lapjának szeptemberi számában terjedelmes cikk foglalkozik behatóan ezzel az utóbbi időben egyre jobban elharapózó, a munkaszervezet folyamatos ügyvitelében zavarokat okozó jelenséggel. Az írás kapcsán látogattunk el a munkaszervezetbe. — Sajnos, nálunk a munkából való igazolatlan hiányzás már nem egyedi eset, hanem általános jelenség. A fegyelmi bizottságok tagjai egyszerűen elképednek, amikor egy-egy személy felelősségre vonásakor egyfajta közömbösséggel találjuk szembe magunkat. A munkából kimaradt dolgozó legtöbbször nem is igyekszik valamilyen elfogadható okot felhozni távolmaradásának igazolására, hanem egyszerűen közli, hogy halaszthatatlan ügye volt, mondjuk, a hízókat kellett átadnia, kukoricát kellett kapálnia stb. A munkaszervezetben eddig is méltányolták és minden valószínűség szerint a jövőben is méltányolják azokat a halaszthatatlan ügyeket, amelyek elintézésére a dolgozónak fizetett vagy esetleg fizetés nélküli szabadságot, szabadnapot kell adni. Természetesen ezt idejében kell kérni, hogy a csoportvezetők jó előre elvégezhessék a megfelelő beosztást, nehogy a hiányzás zavarja a munkafolyamatot. Az egész munkaszervezetet éri kár Az igazolatlan hiányzás legtöbb bajt a határidős munkában okoz. Négy-öt dolgozó pár napos bejelentetlen szabadsága több napos határidőeltolódással jár, ez pedig késedelmi kamat fizetését vonja maga után. Vagyis néhány fegyelmezetlen, saját ügyét a közösségi érdek elé helyező dolgozó miatt az egész munkaszervezet kárt szenved. Az igazolatlan hiányzás különösen az építészeti operatíva tmaszban nagy gond. Az ácsok és a kőművesek egységének vezetőivel, KRAJTMÁR Dezsővel és BERTÓK Józseffel beszélgettünk el a problémáról. Az ácsok egységében öszszesen 132 dolgozó tartozik — mondta Krajtmár Dezső —, és szeptember folyamán 57 nap veszett el a dolgozók igazolatlan hiányzása miatt. Ugyanebben a hónapban 13 nap évi szabadság, 1 nap fizetett és 6 nap igazolt fizetés nélküli szabadság terhelt bennünket. Az igazolatlanul hiányzók között legtöbb a szakképzetlen és betanított dolgozó. A 132 dolgozó közül összesen 41 -en szegték meg ily módon a fegyelmi szabályokat. Szombaton és hétfőn hiányoznak a legtöbben A kőműveseknél ugyanebben a hónapban 63 munkanap veszett el. Egy 23 tagú brigád 31 nap igazolatlan mulasztást jegyzett fel, tehát több mint egy hónapot. Az egységvezetők és a munkaszervezet illetékesei a jelenség okát boncolgatva különféle felméréseket végeztek. Kiderült, hogy szombaton és hétfőn hiányoznak a legtöbben. Megtudtuk, hogy a hiányzás főként a mezőgazdasági munkák és az építkezések idényében a leggyakoribb, logikus tehát a következtetés, hogy a dolgozók egy része mellékkereset szerzésére használja fel a munkaszervezettől „elcsent” napot. A munkához való felelőtlen hozzáállásnak mindenképpen véget kell vetni — hangzik a munkástanács közelmúltban hozott határozata. Mindenkinek következetesen kell tartania magát a munkaidőbeosztáshoz. Az építésvezetőknek és más munkaszervezőknek számon kell tartaniuk mindazokat, akik a munkáról hiányoznak, késnek vagy pedig a munkaidő befejezése előtt távoznak. Az igazolatlan hiányzással a társadalmi-politikai szervezetek is foglalkoznak. A munkahelyi mulasztásnak csak mindent felölelő szervezett általános akcióval lehet elejét venni, s hangsúlyozták a Zidarban. Nem ok nélkül tárgyalják ezt a kérdést éppen most ilyen komolysággal, hiszen itt a kukoricatörés ideje. Egy hold leszedéséért 1500 dinárt is fizetnek, továbbá az építkezések befejezését is sürgeti az idő, és a gyakorlat azt mutatja, vannak olyanok, akik a mellékkeresetért könnyen cserben hagyják a közösséget. L. Gy. Jó az orvos a háznál Az igazolatlan hiányzásról beszélgetve a Zidarban feltettük a kérdést: Mi a helyzet a betegszabadsággal? — Amióta üzemi orvosunk van, a betegszabadság gyakorisága érezhetően csökkent, nem beszélve arról, hogy az egészségvédelem javult.Még jobb lenne a helyzet, ha sikerülne huzamosabb időre állandó orvost biztosítani, aki rövid idő alatt teljesen megismerné pácienseit, azokat is, akik valamilyen betegségben szenvednek, de még inkább azokat, akik képzelt betegségükkel igyekeznek egy-két szabadnaphoz jutni — hallottuk. Egyszóval a Zidarban úgy tartják, nagyon is jó, ha orvos van a háznál. Mimién szerdán Képes Ifjúság Ifjúsági hetilapunk mai számából: Ф Bencsár Tivadar: A törvény mi vagyunk 0 J. Garai Béla: Tito Franciaországban és Portugáliában 0 Garai László: Halicanumi üzenet Tomka Gábor: Esernyőgyártók között 0 Dudás Károly: Pincefalu (II) 0 Urbán Valéria: Nobel-díjasok 0 Mi a marxizmus (III.) © Magossy Magdolna: Tizenhét éves anyuka © Benkó Magdolna: Sztárok és sztárjelöltek 0 Sebők Zoltán: Lynyrd Skynyrd © Vajdasági írók arcképcsarnoka: Mikola M. Kocsis — Cikkek — Színes írások — Tudósítások — Képzőművészet — Iránytű — Sport — Női oldal — Fejtörő ALAP ÁRA 2 DINÁR MAGYAR SZÓ , Szerda, 1977. okt. 19. Enyhe árcsökkenés Korlátlan kínálat kukoricából — Csak a növendékmarha ára szilárd — Tart az előtakarmány hiánya — Terménytőzsdei elemzés A kukoricatörés az igen kedvező időjárás eredményeként teljes ütemben halad. Mind nagyobb fejfájást okoz azonban az idei rekordhozam tárolása, a szárítóhiány lassítja a munkát. A még szabad tárolási kapacitások is hamarosan megtelnek, s az idei magas búzahozam az eredetileg kukoricának szánt helyet foglalja el. Ennek felszabadítására, mint az újvidéki terménytőzsde utóbbi összejövetelein alakult forgalomból kitűnik, a búzát, főleg a lágy fajtákat, már hetek óta kínálják, de érdeklődés nélkül, noha emiatt az ára már a szavatolt árszintre sülylyedt. Ez a helyzet természetesen kihatással van a forgalomra. A malmok jól el vannak látva, készletük elegendő, s nincs szabad tárolási helyük. Ugyanez okból a kukorica kínálata napról napra fokozódik, ma már sokszorosa a mind szerényebb keresletnek. Tavalyi kukoricából ugyan még mutatkozik jelentősebb kereslet, de ennek ellenére is enyhe árlemorzsolódás tapasztalható. A tavalyi természetesen száraz kukoricát legutóbb (a szállítási feltételektől függően) 2,30 és 2,34 dináros ár között fizették. Figyelemre méltó, hogy a tavalyi és idei szárított kukorica ára között túl nagy a különbség. Az idei iránt nemigen van kereslet. A terménytőzsdén azonnali szállításra 2,08 dináros áron kelt el, határidős szállításnál (I—IV-i szállításra) azonban 2,15—2,16 dináros árat fizettek. A nyers kukorica kínálata is mindinkább emelkedik, s a 28 százalékos nedvesség mellett 1,40 dináros árszintet ért el. Egészben véve a kukorica eladása fokozatosan lanyhul. A fő vásárlók, a takarmány- keverő üzemek is tartózkoóbbak, kérdés, miként alakul a minőségi erőtakarmányfélék beszerzési lehetősége. A fehérjetakarmányok behozatali korlátozása változatlan, a hazai lehetőség pedig korlátolt, korántsem fedezheti a sokrétű szükségletet. Egyéb gabonaféléből nagyjában változatlan a helyzet. A sörárpát némileg keresik 3,30 dináros átlagáron, takarmányárpából nagyobb a felhozatal 2,50 dináros, zabból pedig változatlanul 3,15 dináros árszinten. Kínáltak kétszerest (árpa+búza) 2,80 dináros áron, de kereslet A minőségi takarmányfélék kereslete már hosszú idő óta változatlanul nagy. Az idei hazai répaszelet, olajosmagdara megközelítőleg sem fedi a szükségletet, s s rögzített árszinten legtöbbször más kevésbé keresett terményhez kötve lehet csak beszerezni. A takarmányhiányt igazolja az elenyésző felhozatal s a magas ár. Jelentős kereslet mutatkozik búzatevekben is, nagyjából 2,50 dináros magas árszinten. Ellenkező a helyzet a konyhakerti terményeknél. Szinte korlátlan tételeket kínálnak főleg burgonyából, hagymából, káposztából, zöldpaprikából, de szőlőből és almából is, a lehető legalacsonyabb, még az önköltséget sem fedező árszinten, így a terménytőzsdén príma fajburgonyát adtak el kisebb tételben, 1,90, vöröshagymát pedig 2,80 dináros áron. A jelek arra mutatnak, hogy a sertéshizlalás, noha igen szerényen mutatkozó mértékben, javulásnak indul. Részben a hizlaldák kezdték meg a vágóhidakkal kötött egyezség alapján, részben pedig a társastermelők, tekintettel a hússertés kedvező áralakulására. Eredmény pedig, természetesen a hizlalás alakulásától függően, csak majd a tél közepén mutatkozik. Jelenleg, noha a felhozatal egy árnyalattal kedvezőbb, a hússertés kereslete továbbra is számottevő, de enyhe árcsökkenés mellett. A terménytőzsde utóbbi összejövetelein már nagyobb tétel hússertés kelt el (fedezték a felhozatalt), de most már 22,80 és 23,50 dináros áralakulás mellett. A hízó malac kínálata jelentős, s az érdeklődők 27—28 dináros árat fizettek. A növendékmarha kereslete és áralakulása szilárd: a hízott üszőért 23,50, a hízó üszőért 27,80—28,50 dinárt fizettek, míg a vágómarha esetében 16 (I. osztályú), illetve 14 (II. osztályú) dináros árat értek el. —ez Római kori leletek Vukovárnál Értékes katonai oklevél Az Eszéki Tájmúzeum a napokban vett nyilvántartásába egy művelődési emléktárgyat, egyikét azoknak a ritkaságszámba menő, világraszóló archeológiai leleteknek, amelyeket eddig hazánkban találtak. Ez a valóban ritkaságszámba menő különlegesség egy római korból származó, bronzból készült katonai oklevél, amely a megállapítás szerint időszámításunk első századából származik. Ez a kivételes művelődési történelmi, muzeális érték tudósainknak sok és értékes történelmi, régészeti és nyelvészeti adatot szolgáltatott. Eddig, az egész világon, a római korból mindössze mintegy 50 darab katonai diploma van nyilvántartásban. Nálunk a Zágrábi Archeológiai Múzeumban ezekből három darab található, közülük csak egy van teljes egészében megőrizve. Ez az utolsó lelet épségére való tekintettel óriási muzeális értékű. Jóllehet ez a történelmi ritkaság már két évvel ezelőtti lelet, az illetékesek csak nemrég szereztek róla tudomást: egy Vukovár melletti faluban, Negoslavcin egy ház alapjainak ásása közben talált rá a vukovári Božidar Petrović. A Vukovári Városi Múzeum és az illetékes községi közigazgatási szerv csak ez év júliusában értesült róla, s mindjárt értesítették az Eszéki Tájmúzeumot. A szakemberek, akik látták és megvizsgálták a leletet, el vannak ragadtatva szépségétől, megőrzöttségétől, nemkülönben sok és értékes írott adatáról. Ezt a katonai oklevelet, mint már említettem, bronzból öntötték. Két egyforma nagyságú részből áll, ezek középütt és a sarkokon rézdróttal vannak összefűzve. Tulajdonosa valamilyen LICCAIO, Liccaiónak a fia, a BRENKA törzs leszármazottja. E törzs a római korban, az akkori Római Pannónia délkeleti csücskét, tehát Vukovárt is lakta. A nevezett Licciao 25 évi katonai szolgálat után, ennek a diplomának az alapján, szabad római polgári jogot kapott. Az ilyen katonai oklevelek nagyon értékes okmányoknak számítanak, mert temérdek adatot tartalmaznak nemcsak a római birodalom jogi berendezéséről, hanem a római katonai alakulatoknak a határ menti tartományokba való elhelyezéséről is, tulajdonképpen hitelesített másolatai voltak a császári törvényeknek. A kiszolgált katonák az ilyen oklevéllel egyfajta „menlevelet” kaptak, egyszersmind maguknak, valamint utódainak szabad római polgári jogot, valamint más társadalmi osztályból származó nővel való házasságkötésre engedélyt. Az oklevelet a római légiósok rendszerint magukkal vitték a csatába is. A vukovári lelet bevezető szövegében bronzból van kiöntve az akkori római uralkodó neve, összes tisztségeinek megjelölésével. A továbbiakban azok a katonai alakulatok vannak megnevezve, amelyekben az illető katona szolgált, végül az előírásos szöveg következik, amellyel az oklevél tulajdonosa polgári jogot és nősülésre való jogot szerzett. Az illetékes szakemberek véleménye szerint az oklevél Néró Császár uralkodása idejéből, vagyis időszámításunk 54. és 68. közötti éveiből származik. BENCZE Sándor ZRENJANIN Naponta 660 vagon cukorrépa feldolgozása A zrenjanini Szervó Mihály Ipari-Mezőgazdasági Kombinát cukorgyára két napja 660 vagon cukorrépát dolgoz fel. Ez nagy sikernek mondható, mert eddig naponta 400—450 vagon répa került a gyár csarnokaiba. A termelés növelését új gépek üzembe helyezése tette lehetővé. ORVOSI SZEMMEL (2.) Lelki válság okozhat-e betegséget? A mindennapi életben az ember gyakran kerül olyan lelkiállapotba, amikor nem tudja, mihez folyamodjon. Nem ritka eset tehát, hogy a mai rendelőintézetek betegeinek többsége határozott céllal megy orvoshoz, vagyis gyógyszerért, és a szomszédtól, vagy hasonló forrásból azt is tudja, hogy milyen gyógyszerre van szüksége. Arra még csak nem is gondol, hogy talán valamilyen feszültség okozta indulat emészti. Egész sor bizonyíték van arra, hogy például a bélgyulladást az esetek többségében érzelmi bonyodalmak okozzák. Bizonyítja ezt az is, hogy valamilyen stress, azaz lelki válság súlyosbíthatja az egészségi állapotot. Az élettapasztalat azt mutatja, hogy nem érdemes feleslegesen érzékenykednünk, ha el akarjuk kerülni a szorongás okozta betegségeket. Sok esetben a bosszúvágy például bumerángként visszacsap, mert a bosszúálló saját magának többet árthat, mint a vélt ellenfélnek. A lelki válság sok esetben okozhat betegséget, vagy súlyosbíthatja a bennük lappangó feszültséget. Nemritkán valamilyen betegség kezdetét is jelezheti. Hirtelen bekövetkező válság okozhat fekélyt, szívrohamot (infarktust), agyvérzést, vagy súlyos depresszióba sodorhatja az egyént. Gyakran gyomorgörcs, emésztési zavar álmatlanság stb. a tünete. Na ilyen állapotban tablettáért rohanunk, természetesen nem cselekszünk helyesen. A gyógyszerek esetleg bizonyos ideig enyhítik a tüneteket, de nem orvosolják a bajt. Különösen akkor tévedünk, ha nem ismerjük fel, hogy lelki zavarokról van szó. A belső feszültség okozta szervi panaszok csak akkor szűnhetnek meg, ha felfedtük tényleges okait. Amíg a szorongás hatása alatt állunk, addig nem tudunk igazán örülni, mert a lelki teher belénk fojtja az örömérzetet. A modern műszaki vívmányok, az anyagi javak nevre tudják szavatolni a lelki nyugalmat, ellenkezőleg. A mai embernek, ha szeretné megőrizni egészségét, lelki nyugalmának megteremtésére időt kellene fordítania. Mérlegelnünk kell a nap-nap után ránk nehezedő nehézségeket. Nem szabad, hogy visszariasszanak bennünket, hanem tettre kell hogy sarkalljanak. Ha ilyen megvilágításban szemléljük a dolgokat, akkor nem esünk kétségbe, és le is gyűrjük a nehézségeket. Higgadtan fel kell mérnünk mindennapi problémánkat, hogy kitűnjön, hátha nem csak egyetlen mód vezet a megoldásukhoz, és nem az a leghelyesebb, amellyel az adott esetben hatni próbálunk. Az a sok álmatlansággal töltött idő megérné talán, hogy néha belső életünkre is gondoljunk lelki egyensúlyunk megőrzése végett. A ma embere motoros járművekkel közlekedik, nincs ideje, s ha baj van, összeroppan a nagy rohanásban. Igyekezzünk tehát elkerülni a lelki válságot. Ez nem is olyan nehéz, mint ahogy gondoljuk. Mindig félünk az ismeretlentől, pedig nem kellene, csak egy kicsit alaposabban megvizsgálnunk. Sok esetben másokat jobban ismerünk, mint saját magunkat, mert a magunk megismerésére nincs időnk. Vagy talán nem is akarjuk? Ha megbetegszünk, megtennénk mindent, de már nemigen vagyunk képesek másnak a segítsége nélkül boldogulni. Pedig a lelki válság elkerüléséhez még nincs szükségünk valakire vagy valamire, hanem csak önmagunkra. Próbáljuk meg. A lelki válság tehát mindig betegségbe torkollik, ha az egyén nem tud kellőképpen reagálni a mindennapi élet nehézségeire. De mindig megtalálhatjuk a helyes utat, ha akarjuk. Nem könnyű, szinte lehetetlennek tűnik, de az igyekezetet végül siker koronázza. Dr. BIRÓ Pál