Magyar Szó, 1977. október (34. évfolyam, 285-300. szám)

1977-10-19 / 288. szám

6. oldal Mori ei igmohrdloo hiányzés Ezzel a problémával foglalkozón a becsei Zidar Építőipari Vállalat munkástanácsa is HADÜZENET AZ IGAZOLATLAN HIÁNYZÁS­NAK címmel a becsei Zidar Építőipari Vállalat üzemi lapjának szeptemberi számában terjedelmes cikk foglalkozik behatóan ezzel az utóbbi időben egyre jobban elharapózó, a munkaszervezet folyama­tos ügyvitelében zavarokat okozó jelenséggel. Az írás kapcsán látogattunk el a munkaszerve­zetbe. — Sajnos, nálunk a mun­­k­ából való igazolatlan hi­ányzás már nem egyedi eset, hanem általános jelen­ség. A fegyelmi bizottságok tagjai egyszerűen elképed­nek, amikor egy-egy sze­mély felelősségre vonásakor egyfajta közömbösséggel ta­láljuk szembe magunkat. A munkából kimaradt dolgozó legtöbbször nem is igyek­szik valamilyen elfogadható okot felhozni távolmaradá­sának igazolására, hanem egyszerűen közli, hogy ha­laszthatatlan ügye volt, mondjuk, a hízókat kellett átadnia, kukoricát kellett kapálnia stb. A munkaszervezetben ed­dig is méltányolták és min­den valószínűség szerint a jövőben­­ is méltányolják azokat a halaszthatatlan ügyeket, amelyek elintézé­sére a dolgozónak fizetett vagy esetleg fizetés nélküli szabadságot, szabadnapot kell adni. Természetesen ezt idejében kell kérni, hogy a csoportvezetők jó előre el­­­­végezhessék a megfelelő be­osztást, nehogy a hiányzás zavarja a munkafolyama­tot. Az egész munka­szervezetet éri kár Az igazolatlan hiányzás legtöbb bajt a határidős munkában okoz. Négy-öt dolgozó pár napos bejelen­tetlen szabadsága több na­pos határidőeltolódással jár, ez pedig késedelmi kamat fizetését vonja maga után. Vagyis néhány fegyelmezet­len, saját ügyét a közössé­gi érdek elé helyező dolgozó miatt az egész munkaszer­vezet kárt szenved. Az igazolatlan hiányzás különösen az építészeti ope­ratíva tmasz­ban nagy gond. Az ácsok és a kőmű­vesek egységének vezetői­vel, KRAJTMÁR Dezsővel és BERTÓK Józseffel beszélget­tünk el a problémáról. Az ácsok egységében ösz­­szesen 132 dolgozó tartozik — mondta Krajtmár Dezső —, és szeptember folyamán 57 nap veszett el a dolgo­zók igazolatlan hiányzása miatt. Ugyanebben a hónap­ban 13 nap évi szabadság, 1 nap fizetett és 6 nap­ iga­­zolt fizetés nélküli szabad­ság terhelt bennünket. Az igazolatlanul hiányzók kö­zött legtöbb a szakképzet­­len és betanított dolgozó. A 132 dolgozó közül összesen 41 -en szegték meg ily mó­don a fegyelmi szabályo­kat. Szombaton és hétfőn hiányoznak a legtöbben A kőműveseknél ugyaneb­ben a hónapban 63 munka­nap veszett el. Egy 23 tagú brigád 31 nap igazolatlan mulasztást jegyzett fel, te­hát több mint egy hónapot. Az egységvezetők és a munkaszervezet illetékesei a jelenség okát boncolgatva különféle felméréseket vé­geztek. Kiderült, hogy szom­baton és hétfőn hiányoznak a legtöbben. Megtudtuk, hogy a hiányzás főként a mezőgazdasági munkák és az építkezések idényében a leggyakoribb, logikus te­hát a következtetés, hogy a dolgozók egy része mellék­­kereset szerzésére használja fel a munkaszervezettől „el­csent” napot. A munkához való felelőt­len hozzáállásnak minden­képpen véget kell vetni — hangzik a munkástanács kö­zelmúltban hozott határoza­ta. Mindenkinek következe­tesen kell tartania magát a munkaidőbeosztáshoz. Az építésvezetőknek és más munkaszervezőknek számon kell tartaniuk mindazokat, akik a munkáról hiányoz­nak, késnek vagy pedig a munkaidő befejezése előtt távoznak. Az igazolatlan hi­ányzással a társadalmi-po­litikai szervezetek is foglal­koznak. A munkahelyi mu­lasztásnak csak mindent fel­­­ölelő szervezett általános ak­cióval lehet elejét venni, s hangsúlyozták a Zidarban.­­ Nem ok nélkül tárgyalják­­ ezt a kérdést éppen most ilyen komolysággal, hiszen itt a kukoricatörés ideje. Egy hold leszedéséért 1500 dinárt is fizetnek, továbbá az építkezések befejezését is sürgeti az idő, és a gya­korlat azt mutatja, vannak olyanok, akik a mellékkere­setért könnyen cserben hagyják a közösséget. L. Gy. Jó az orvos a háznál Az igazolatlan hiányzás­ról beszélgetve a Zidar­ban feltettük a kérdést: Mi a helyzet a betegsza­badsággal? — Amióta üzemi orvo­sunk van, a betegszabad­ság gyakorisága érezhető­en csökkent, nem beszél­ve arról, hogy az egész­ségvédelem javult.­­Még jobb lenne a helyzet, ha sikerülne huzamosabb idő­re állandó orvost biztosí­tani, aki rövid idő alatt teljesen megismerné pá­cienseit, azokat is, akik valamilyen betegségben szenvednek, de még in­kább azokat, akik képzelt betegségükkel igyekeznek egy-két szabadnaphoz jut­ni — hallottuk. Egyszóval a Zidarban úgy tartják, nagyon is jó, ha orvos van a háznál. Mimién szerdán Képes Ifjúság Ifjúsági hetilapunk mai számából: Ф Bencsár Tivadar: A törvény mi vagyunk 0 J. Garai Béla: Tito Franciaországban és Portugáliában 0 Garai László: Halicanumi üzenet Tomka Gábor: Esernyőgyártók között 0 Dudás Károly: Pincefalu (II) 0 Urbán Valéria: Nobel-díjasok 0 Mi a marxizmus (III.) © Magossy Magdolna: Tizenhét éves anyuka © Benkó Magdolna: Sztárok és sztárjelöltek 0 Sebők Zoltán: Lynyrd Skynyrd © Vajdasági írók arcképcsarnoka: Mikola M. Kocsis — Cikkek — Színes írások — Tudósítások — Képzőművészet — Iránytű — Sport — Női oldal — Fejtörő A­LAP ÁRA 2 DINÁR MAGYAR SZÓ , Szerda, 1977. okt. 19. Enyhe árcsökkenés Korlátlan kínálat kukoricából — Csak a növendé­kmarha ára szilárd — Tart az előtakarmány hiánya — Terménytőzsdei elemzés A kukoricatörés az igen kedvező idő­j­árás eredmé­nyeként teljes ütemben ha­lad. Mind nagyobb fejfájást okoz azonban az idei rekord­hozam tárolása, a szárító­hiány lassítja a munkát. A még szabad tárolási kapaci­tások is hamarosan megtel­nek, s az idei magas búza­hozam az eredetileg kukori­cának szánt helyet foglalja el. Ennek felszabadítására, mint az újvidéki termény­­tőzsde utóbbi összejövetelein alakult forgalomból kitűnik, a búzát, főleg a lágy faj­tákat, már hetek óta kínál­ják, de érdeklődés nélkül, noha emiatt az ára már a szavatolt árszintre süly­­lyedt. Ez a helyzet természetesen kihatással van a forgalomra. A malmok jól el vannak látva, készletük elegendő, s nincs szabad tárolási helyük. Ugyanez okból a kukorica kínálata napról napra foko­zódik, ma már sokszorosa a mind szerényebb kereslet­nek. Tavalyi kukoricából ugyan még mutatkozik je­lentősebb kereslet, de ennek ellenére is enyhe árlemor­zsolódás tapasztalható. A ta­valyi természetesen száraz kukoricát legutóbb (a szál­lítási feltételektől függően) 2,30 és 2,34 dináros ár kö­zött fizették. Figyelemre méltó, hogy a tavalyi és idei szárított kukorica ára között túl nagy a különbség. Az idei iránt nemigen van kereslet. A terménytőzsdén azonnali szállításra 2,08 di­náros áron kelt el, határidős szállításnál (I—IV-i szállí­tásra) azonban 2,15—2,16 di­náros árat fizettek. A nyers kukorica kínálata is mind­inkább emelkedik,­­ s a 28 százalékos nedvesség mellett 1,40 dináros árszintet ért el. Egészben véve a kukorica eladása fokozatosan lanyhul. A fő vásárlók, a takarmány-­­ keverő üzemek is tartózko­­­­­óbbak, kérdés, miként ala­kul a minőségi erőtakar­­mányfélék beszerzési lehe­tősége. A fehérjetakarmá­nyok behozatali korlátozása változatlan, a hazai­ lehető­ség pedig korlátolt, koránt­sem fedezheti a sokrétű szükségl­etet. Egyéb gabonaféléből nagy­jában változatlan a helyzet. A sörárpát némileg keresik 3,30 dináros átlagáron, ta­karmányárpából nagyobb a felhozatal 2,50 dináros, zab­ból pedig változatlanul 3,15 dináros árszinten. Kínáltak kétszerest (árpa+búza) 2,80 dináros áron, de kereslet A minőségi takarmány­­félék kereslete már hosszú idő óta változatlanul nagy.­­ Az idei hazai répaszelet, olajosmagdara megközelítő­­l­­eg sem fedi a szükségletet, s s rögzített árszinten legtöbb­ször más kevésbé keresett terményhez kötve lehet csak beszerezni. A takarmány­hiányt igazolja az elenyésző felhozatal s a magas ár. Je­lentős kereslet mutatkozik búzatevekben is, nagyj­ából 2,50 dináros magas árszinten. Ellenkező a helyzet a konyhakerti terményeknél. Szinte korlátlan tételeket kínálnak főleg burgonyából, hagymából, káposztából, zöldpaprikából, de szőlőből és almából is, a lehető leg­alacsonyabb, még az önkölt­séget sem fedező árszinten, így a terménytőzsdén príma fajburgonyát adtak el ki­sebb tételben, 1,90, vörös­hagymát pedig 2,80 dináros áron. A jelek arra mutatnak, hogy a sertéshizlalás, noha igen szerényen mutatkozó mér­tékben, javulásnak indul. Részben a hizlaldák kezd­ték meg a vágóhidakkal kö­tött egyezség alapján, rész­ben pedig a társastermelők, tekintettel a hússertés ked­vező áralakulására. Ered­mény pedig, természetesen a hizlalás alakulásától füg­gően, csak majd a tél köze­pén mutatkozik. Jelenleg, noha a felhozatal egy árnyalattal kedvezőbb, a hússertés kereslete továbbra is számottevő, de enyhe ár­csökkenés mellett. A ter­ménytőzsde utóbbi összejö­vetelein már nagyobb tétel hússertés kelt el (fedezték a felhozatalt), de most már 22,80 és 23,50 dináros árala­kulás mellett. A hízó malac kínálata jelentős, s az ér­deklődők 27—28 dináros árat fizettek. A növendékmarha ke­reslete és áralakulása szi­lárd: a hízott üszőért 23,50, a hízó üszőért 27,80—28,50 dinárt fizettek, míg a vágómarha esetében 16 (I. osztályú), il­letve 14 (II. osztályú) diná­ros árat értek el. —ez Római kori leletek Vuko­várnál Értékes katonai oklevél Az Eszéki Tájmúzeum a napokban vett nyilvántar­tásába egy művelődési em­léktárgyat, egyikét azoknak a ritkaságszámba menő, vi­lágraszóló archeológiai lele­teknek, amelyeket eddig ha­zánkban találtak. Ez a való­ban ritkaságszámba menő különlegesség egy római korból származó, bronzból készült katonai oklevél, amely a megállapítás sze­rint időszámításunk első századából származik. Ez a kivételes művelődési törté­nelmi, muzeális érték tudó­sainknak sok és értékes törté­nelmi, régészeti és nyelvé­szeti adatot szolgáltatott. Ed­dig, az egész világon, a ró­mai korból mindössze mint­egy 50 darab katonai diplo­ma van nyilvántartásban. Nálunk a Zágrábi Archeo­lógiai Múzeumban ezekből három darab található, kö­zülük csak egy van teljes egészében megőrizve. Ez az utolsó lelet épségére való te­kintettel óriási muzeális ér­tékű.­­ Jóllehet ez a történelmi ritkaság már két évvel ez­előtti lelet, az illetékesek csak nemrég szereztek róla tudomást: egy Vukovár mel­letti faluban, Negoslavcin egy ház alapjainak ásása közben talált rá a vukovári Božidar Petrović. A Vuko­vári Városi Múzeum és az illetékes községi közigazga­tási szerv csak ez év júliu­sában értesült róla, s mind­járt értesítették az Eszéki Tájmúzeumot. A szakembe­rek, akik látták és megvizs­gálták a leletet, el vannak ragadtatva szépségétől, meg­őrzöttségétől, nemkülönben sok és értékes írott adatá­ról. Ezt a katonai oklevelet, mint már említettem, bronz­ból öntötték. Két egyforma nagyságú részből áll, ezek középütt és a sarkokon réz­dróttal vannak összefűzve. Tulajdonosa valamilyen LICCAIO, Liccaiónak a fia, a BRENKA törzs leszárma­zottja. E törzs a római kor­ban, az akkori Római Pan­nónia délkeleti csücskét, te­hát Vukovárt is lakta. A ne­vezett Licciao 25 évi kato­nai szolgálat után, ennek a diplomának az alapján, sza­bad római polgári jogot ka­pott. Az ilyen katonai okle­velek nagyon értékes okmá­nyoknak számítanak, mert temérdek adatot tartalmaz­nak nemcsak a­ római biro­dalom jogi berendezéséről, hanem a római katonai ala­kulatoknak a határ menti tartományokba való elhelye­zéséről is, tulajdonképpen hitelesített másolatai volta­k a császári törvényeknek. A kiszolgált katonák az ilyen oklevéllel egyfajta „menle­velet” kaptak, egyszersmind maguknak, valamint utódai­nak szabad római polgári jogot, valamint más társa­dalmi osztályból származó nővel való házasságkötésre engedélyt. Az oklevelet a római légiósok rendszerint magukkal vitték a csatába is. A vukovári lelet beveze­tő szövegében bronzból van kiöntve az akkori római uralkodó neve, összes tiszt­ségeinek megjelölésével. A továbbiakban azok a kato­nai alakulatok vannak meg­nevezve, amelyekben az il­lető katona szolgált, végül az előírásos szöveg követke­zik, amellyel az oklevél tu­lajdonosa polgári jogot és nősülésre való jogot szer­zett. Az illetékes szakemberek véleménye szerint az okle­vél Néró Császár uralkodá­sa idejéből, vagyis időszá­mításunk 54. és 68. közötti éveiből származik. BENCZE Sándor ZRENJANIN Naponta 660 vagon cukorrépa feldolgozása A zrenjanini Szervó Mi­hály Ipari-Mezőgazdasági Kombinát cukorgyára két napja 660 vagon cukorrépát dolgoz fel. Ez nagy siker­nek mondható, mert eddig naponta 400—450 vagon répa került a gyár csarnokaiba. A termelés növelését új gé­pek üzembe helyezése tette lehetővé. ORVOSI SZEMMEL (2.) Lelki válság okozhat-e betegséget? A mindennapi életben az em­ber gyakran kerül olyan lelkiálla­potba, amikor nem tudja, mihez folyamodjon. Nem ritka eset tehát, hogy a mai rendelőintézetek betegeinek több­sége határozott céllal megy orvoshoz, vagyis gyógyszerért, és a szomszédtól, vagy hasonló forrásból azt is tudja, hogy milyen gyógyszerre van szüksége. Arra még csak nem is gondol, hogy ta­lán valamilyen feszültség okozta indulat emészti. Egész sor bizonyíték van arra, hogy például a bélgyulladást az esetek többségében érzelmi bonyodalmak okoz­zák. Bizonyítja ezt az is, hogy valami­lyen stress, azaz lelki válság súlyosbít­hatja az egészségi állapotot. Az életta­pasztalat azt mutatja, hogy nem érdemes feleslegesen érzékenykednünk, ha el akarjuk kerülni a szorongás okozta be­tegségeket. Sok esetben a bosszúvágy például bumerángként visszacsap, mert a bosszúálló saját magának többet árt­hat, mint a vélt ellenfélnek. A lelki válság sok esetben okozhat betegséget, vagy súlyosbíthatja a bennük lappangó feszültséget. Nemritkán valami­lyen betegség kezdetét is jelezheti. Hir­telen bekövetkező válság okozhat fekélyt, szívrohamot (infarktust), agyvérzést, vagy súlyos depresszióba sodorhatja az egyént. Gyakran gyomorgörcs, emészté­si zavar álmatlanság stb. a tünete. Na ilyen állapotban tablettáért rohanunk, természetesen nem cselekszünk helyesen. A gyógyszerek esetleg bizonyos ideig eny­hítik a tüneteket, de nem orvosolják a bajt. Különösen akkor tévedünk, ha nem ismerjük fel, hogy lelki zavarokról van szó. A belső feszültség okozta szervi pa­naszok csak akkor szűnhetnek meg, ha felfedtük tényleges okait. Amíg a szorongás hatása alatt állunk, addig nem tudunk igazán örülni, mert a lelki teher belénk fojtja az örömérzetet. A modern műszaki vívmányok, az anyagi javak nevre tudják szavatolni a lelki nyu­galmat, ellenkezőleg. A mai embernek, ha szeretné megőrizni egészségét, lelki nyugalmának megteremtésére időt kellene fordítania. Mérlegelnünk kell a nap-nap után ránk nehezedő nehézségeket. Nem szabad, hogy visszariasszanak bennün­ket, hanem tettre kell hogy sarkalljanak. Ha ilyen megvilágításban szemléljük a dolgokat, akkor nem esünk kétségbe, és le is gyűrjük a nehézségeket. Higgad­tan fel kell mérnünk mindennapi prob­lémánkat, hogy kitűnjön, hátha nem csak egyetlen mód vezet a megoldásukhoz, és nem az a leghelyesebb, amellyel az adott esetben hatni próbálunk. Az a sok ál­matlansággal töltött idő megérné talán, hogy néha belső életünkre is gondoljunk lelki egyensúlyunk megőrzése végett. A ma embere motoros járművekkel közlekedik, nincs ideje, s ha baj van, összeroppan a nagy rohanásban. Igye­kezzünk tehát elkerülni a lelki válságot. Ez nem is olyan nehéz, mint ahogy gon­doljuk. Mindig félünk az ismeretlentől, pedig nem kellene, csak egy kicsit ala­posabban megvizsgálnunk. Sok esetben másokat jobban ismerünk, mint saját magunkat, mert a magunk megismerésé­re nincs időnk. Vagy talán nem is akar­juk? Ha megbetegszünk, megtennénk min­dent, de már nemigen vagyunk képesek másnak a segítsége nélkül boldogulni. Pedig a lelki válság elkerüléséhez még nincs szükségünk valakire vagy valami­re, hanem csak önmagunkra. Próbál­juk meg. A lelki válság tehát mindig betegségbe torkollik, ha az egyén nem tud kellő­képpen reagálni a mindennapi élet ne­hézségeire. De mindig megtalálhatjuk a helyes utat, ha akarjuk. Nem könnyű, szinte lehetetlennek tűnik, de az igyeke­zetet végül siker koronázza. Dr. BIRÓ Pál

Next