Magyar Szó, 1977. október (34. évfolyam, 285-300. szám)

1977-10-20 / 289. szám

8. oldal • SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA • Befelez® szakaszban a Szabadkai Bank megalakítása Szabadka és Kanizsa közös általános bankot alapít . Csaknem 200 társultmunka-szervezet, Érdekközösség társul keretében A keddi nappal befeje­ződött a nyilvános vita a sza­badkai Hitelbank által készített önigazgatási meg­egyezés-tervezetről, amely felvázolja a bank- és hi­telrendszer alkotmányos átalakításának elvei alapján létrehozandó általános bank szervezeti és önigazgatási felépítését — közölték az újságírókkal a tegnap tartott sajtótájékoztatón a Hitel­bank és a fenti kérdéssel foglalkozó bizottság képviselői. Elmondták, hogy az elmúlt hónapok folyamán kétszáz társultmunka-szervezet, ön­igazgatási érdekközösség és más intézmény, illetve ön­­igazgatási szervezet, továbbá a társadalmi-politikai szer­vezetek megfelelő önigazga­tási vagy politikai szervei­nek mintegy 2600 tagja — több mint fele közvetlen ter­melő — véleményezte az ön­­igazgatási megegyezés-terve­zetet. A nyilvános vita részve­vői elfogadták a felkínált tervezetet, és megtették ész­revételeiket. A vita alapján most már véglegesnek te­kinthető a javaslat, mely sze­rint Szabadka és Kanizsa te­rületén egy erős általános bank alakul összesen mint­egy 200 társu­ltmunka-szerve­zet, önigazgatási érdekközös­ség, intézmények és más ön­­igazgatási szervezet társulá­sával. A leendő banknak 3 milliárd 300 millió dinár hi­telkerete lesz, és az említet­tek eszközeinek ily módon történő társításával meghat­ványozódik felaprózott esz­­köz­ek értéke, hatékonyab­ban támogathatják a gazda­ság és felépítmény tevékeny­ségét és fejlesztését. A nyilvános vita idején a Koszovói Bank szabadkai ki­rendeltségének több mint harminc alapítója — zöm­mel szabadkai társultmun­­ka-szervezetek, ügyviteli szö­vetségek —, kinyilvánították óhajukat, hogy kiváljanak a Koszovói Ban­kból, és a le­endő szabadkai általános bankban társítsák eszközei­ket. A végső határozathoza­tal a Koszovói Bank önigaz­gatási szerveire vár, s Sza­badkán úgy vélik, hogy nem lesz akadálya az elképzelés megvalósításának.­ Ha az em­ellettek is a Szabadkai Bank­ba társulnak, annak újabb 300 millió dinárral bővül hi­telkerete. További 15—20 szá­zalékos növekedésre lehet számítani a tartományi ön­igazgatási érdekközösségek Szabadkán a leendő bank út­ján befektetett pénzeszközei­nek felhasználásával. Járműtulajdonosok figyelmébe Miután Szabadkán is szá­mos személygépkocsi tulaj­donos használ pótkocsit, s azt csak a közlekedésbizton­sági szabályoknak megfelelő állapotban lehet vontatni — az illetékes újvidéki intézet Szabadkán is megkezdi az úgynevezett vontatórudak műszaki ellenőrzését. Ezért az érdekelt járműtulajdono­sok már mától kezdve je­lentkezhetnek az autó-moto­ros egyesület Matija Gubec utca 56. szám alatti műsza­ki központjában, ahol köz­üik velük, hogy mikor ke­rülhetnek sorra. Ugyanis az újvidéki intézet szakbizott-­­­sága szombaton egész nap Szabadkán végzi a vontató­rudak műszaki ellenőrzését. TUSKOLABÚ VISSZATÉR KULCSSZÓ lett megint a tudatformálás, mert a dolgozó megérdemli az igazi kultúrát. Mondhatjuk, hogy igényli a színházban Lorcát, a moziban a Berg­­man-filmeket, a könyvesboltokban Hemingwayt­ és Beethovent a hangversenytermekben. Sohasem volt kétséges az sem,­­hogy a múlt ittfelejtett egynéhány (?) derék atyafit, akik a gyakorlatban eltorzítják valósá­gunkat, a naftalint nem szórják le magukról. Még ab­ban az esetben sem, ha a föld nem forog, hanem gu­rul. Egy ilyen „naftalinos” polgártárssal hozott össze a véletlen a minap.A Művészetbarátok Klubjában cin­kosan az asztalomhoz lépett és megszólított: — Magát biztosan érdeklik a könyvek? Ilyenkor illik lelkesen bólogatni. Ez a kulturális in­dividualizmus megnyilatkozási formája. Ismerősöm aztán — igen óvatosan — közölte velem, hogy olyan könyvekkel rendelkezik, amelyeket indexre tettek — elvárja tőlem a támogató-elismert­ figyelmet, holnap behozza és megfelelő pénzösszegért hajlandó túladni rajtuk. Szakadatlanul felébredezik az emberben a kí­váncsiság. Semmi kétség: érdekes élményben lesz ré­szem. Mentem magam a csúfolódó szavak zápora alól. Egy­szerűen kíváncsi voltam, hogy milyen könyvek kerül­tek indexre — tudtommal ilyen lajstrom nincs, de ha van, akkor lássuk a medvét — azaz, harapjunk bele a tiltott gyümölcsbe. Józanító felismerés: Új „barátom” a két világháború között piacra dobott ponyvákkal tisztelt meg. Leleszy Béla cowboy-regényei, Forró Pál úr szerelmes történetei, Pengős Regénytár, Félpengős Regénytár, Sárga Könyvtár, Tízfilléres Regénytár, a sárga NOVA-sorozat. És az írók? Raymond Chandler, Agatha Christip, Dashiell Hammett — Aragon kedven­ce — és p. Howard. Elsárgult lapok, szamárfülek, agyonolvasott holmi, a könnyű műfaj eminens és ke­vésbé eminens képviselői — a tömeggyilkosok. Még azt sem mondhatom, hogy barátunk giccset árult, hiszen Friderich Dürrematt is írt bűnügyi regényeket, és ne tagadjuk: mindannyian szívesen vásároljuk az Albat­rosz-sorozat egy-egy sikeresebb kötetét. Pedig a bűn­ügyi regényeket drágábban árulják, mint például az irodalomtörténeti kiadványokat. — Ezt tessék megnézni... „Tuskólábú újra kopog”, „Tuskólábú visszatér”, „Tuskólábú bosszúja”... Ezért minden pénzt megadhat! P. Howard... a legismertebb angol író... ,J­ockás Pierre az idegenlégióbanEr­­dö­ck­? Csendesen elirányítottam. Felvilágosítottam, hogy nem „tiltott gyümölcsöt” árul, szegény planétánkon Agatha Christie írógépét senki sem kobozta el. Szerb­­horvát nyelven pedig annyi krimi jelenik meg, hogy Palicsot rekeszthetünk velük. A „kupec” összevonta a szemöldökét. — De a „Tuskólábú visszatér” csak nekem van meg? .. Igen, a Tuskólábú tudtommal nem kapott új kön­töst. A könyvmoly fordult jobbra, fodult balra, és pil­lanatok alatt túladott a készleten. Diadalittasan vágta be maga mögött az ajtót. Hát igen, a krimiírók roó-i­rusa csúfolódik velünk. Még haragudni sem lehet rá­juk, s nem bánnám, ha egynéhány új, irodalmi értékű kiadvány is „indexre” kerülne. Talán vevőhöz segítené őket a csillagjárás és az emberi értetlenség. B. Z MAGYAR RZÓ Csütörtök, 1977. okt. 20. Egyre népszerűbb a hitel A zöldterv hiteleszközeit 1Q százalékban kihasználták a háromnegyed évben Az első zöldtervet 1975- ben hozták meg. Célja az volt, hogy az ügyviteli ban­kok eszközeinek egy bizo­nyos százalékát céleszköz­ként kizárólag a mezőgazda­sági termelés fejlesztésére fordítsák. Az első évben a szabadkai Hitelbanknak er­re a célra 10 millió dinárja volt, tavaly már 12 millió dinárral rendelkezett, az idén pedig 15­ milliót szán­tak erre a célra. Eleinte a zöldterv hitel­eszközeinek felhasználása vontatottan ment. Az az időszak éppen egybeesett az állattenyésztésben uralkodó nagy halámvölggyel, és va­lószínűleg ez a magyaráza­ta, hogy az első évben csak a legnagyobb erőfeszítések árán sikerült a céleszközök nagy részét a rendeltetési helyükre irányítani. Tavaly már valamelyest javult a helyzet, de még ekkor sem sikerült teljes mértékben felhasználni az összes rendel­kezésre álló pénzt, egymil­lió dinár megmaradt és azt az idei eszközökhöz csatol­ták. Hogy tavaly nem hasz­nálták ki a teljes hitelkere­tet, annak elsősorban a vi­szonylag magas kamatláb volt az oka, amelyet 11 szá­zalékban állapították meg az 1975-ben érvényes 6 szá­zalék helyett. Az idén meglepően nagy érdeklődés nyilvánult meg a zöldterv hiteleszközei iránt. KISS Lajostól, a Hitelbank mezőgazdasági osztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy a szabadkai és a kanizsai község mezőgazdasági ter­melői a rendelkezésükre ál­ló 16 millió dinárból az év eltelt kilenc hónapjában ösz­szesen 14,4 millió dinárt használtak ki, azzal, hogy még mindig érkeznek az igénylések. Valószínű tehát, hogy még az év vége előtt elfogy a 16 millió dinár. Legtöbb hitelt ezúttal is a csantavéri termelők igé­nyeltek, eddig összesen­ 5 millió dinárt hagytak jóvá részükre. Az összeg 80 szá­zalékát, 4 millió dinárt, a jószágtenyésztés fejlesztésé­re fordítják. Majdnem ugyanilyen összegben kértek hitelt a Peščara Szövetkeze­ti Kombináttal társult terme­lők is: 4,7 millió dinárt ha­gyott jóvá számukra a Hi­telbank. Az összeg legna­gyobb részét, 2,5 millió di­nárt, ugyancsak a jószágte­nyésztés fejlesztésére szán­ták. 1,8 millió dinárért me­zőgazdasági­ gépeket vásá­rolnak, 420 000 dinárt pedig korszerű gyümölcstelepítvé­­nyek létesítésére fordítanak, összegszerűen a többi mező­gazdasági munkaszervezet társult termelői jóval ke­vesebb hitel után érdeklőd­tek. A jóváhagyott hiteleket elemezve szembetűnik, hogy az idén sokkal több pénzt kértek a­ társult termelők munkagép-vásárlásra, mint az előző években, amikor a céleszközök túlnyomó ré­szét az állattenyésztés fej­lesztésére szánták. A jóvá­hagyott 14,4 millió dinárból a jószágtenyésztés fejlesz­tésére mintegy 8 millió di­nárt kértek, tavaly viszont a jóváhagyott összegnek kö­zel 90 százaléka ment erre a célra. Túl keveset igé­nyelnek gyümölcsösök léte­sítésére, pedig vidékünkön éppen ez az egyik legcél­szerűbb befektetés. Ezzel szemben elmondható az is, hogy a szakemberek felmé­rése szerint a szabadkai­ köz­ségben már most elegendő mezőgazdasági gép van, te­hát nem indokolt ilyen nagy összegeket költeni er­re a célra. Igaz, most már nem fordítható ez a pénz másra, de legalább jövőre, a kérelmek megítélésekor figyelembe kellene venni ezt a tényt. Érdemes még megjegyezni, hogy 11 szá­zalékról 8 százalékra csök­kentették a zöldterv hitel­eszközei után járó kamat­lábat, és ez a határozat ér­vényes a tavaly jóváhagyott hitelekre i­s. Fogadták az érmes birkózókat Tegnap délelőtt, a községi Testnevelési Érdekközösség székházában az érdekközös­ség elnöke, Géza. Franciško­­vic és titkára Marko Fab­eré, valamint a Spartacus Birkózó Klub vezetőségének tagjai fogadták a svédor­szági birkózó világbajnok­ságról hazatért két érmes szabadkai birkózót, Refik MEMIŠEVICET és Momir PETKOVICOT. A fogadáson megjelentek a sajtó és rádió, valamint a televízió képviselői is, akik a két neves sportolóval és edzőjükkel, Sreten Damja­­novictyal elbeszélgettek a világbajnoksággal kapcsola­tos élményeikről. SZABADKÁN MA FILM JADRAN: A Grizzly, ame­rikai színes (16, 18, 20) LIFKA: Dzsingisz kán, amerikai színes (16, 18, 20) ZVEZDA: Szerelmi történet — Gable Lombard, ame­rikai színes (15.30, 17.30, 20) MUNKÁS: Az angyalok is jobbal lőnek, olasz színes (15.30, 17.30, 19.30, 21.15) Matiné: A Grizzly, ameri­kai színes (10.00) ÜGYELETES ORVOS: a Petőfi Sándor ut­cai mentőállomáson este 6-tól reggel 6-ig. GYÓGYSZERTÁR: A Város­háza alatt. Adós fizess! Több mint ezer háztartás még a tavalyi villanyszámlát sem egyenlítette ki — Nagyobb fogyasztás — több adósság Nem újjkeletű probléma, hogy az áramfogyasztók egy része rendszertelenül tesz eleget fizetési kötelezettsé­gének. Így volt ez ak­kor is, amikor házhoz jártak in­kasszálni, és így van ez azóta is, amióta tíz év­vel ezelőtt az áramelosztó vállalat bevezette a korsze­rűbb, és hatékonyabbnak vélt új elszámolási rend­szert, mely szerint a fo­gyasztók akár postán, is be­fizethetik a vállalat által megjelölt előleget. Hatéko­nyabbnak vélték ezt első­sorban azért, mert a fogyasz­tók a hónap és nap minden szakában befizethették az áramszolgáltatás díját, de ezáltal­­több száz dolgozó­ját az Elektrovojvodina más munkára oszthatott be, amit a munka szervezése egyre inkább megkövetelt, az új rendszer azonban — amint az évek folyamán be­igazolódott — nem vált be, mégpedig azért, mert a fo­gyasztók egy számottevő ré­sze, az időnként bejelentett kényszerkikapcsolás ellené­re is igen nagy összeggel tartozik az Elektrovojvodi­­nának. A vállalatokkal nincs probléma Feltétlenül meg kell em­líteni, hogy a rendszertele­nül fizető áramfogyasztók túlnyomó többsége a háztar­tások közül kerül ki. Az ipari munkaszervezetek, gaz­dasági vállalatok és intéz­mények rendszeresen eleget tesznek ez irányú kötelezett­ségeiknek. Az elfogyasztott áramnak azonban több mint a fele a háztartásokra jut, s így a vállalatnak nem kis gondot jelent a több ezer adós tartozásának behajtá­sa. Példaként megemlítjük, hogy a tartozás összege ja­nuár elsején meghaladta a 21 millió dinárt, de ez év derekán sem csökkent, 20 millió dinár alá, jóllehet az év első felében — március­ban és májusban két ízben is kikapcsolták az áramot­­a rendszertelenül fizetőknél. Az­­ Elektrovojvodina nyil­vántartása szerint június végén még mindig nem ke­vesebb mint 1117 háztartás tartozott a tavalyi fogyasz­tás ellenértékével 138 ezer dinárral. A fenti adatok az áramelosztó egész körzetére vonatkoznak, amely 82 500 fogyasztót foglal magá­ban, de hasonlóan kedvezőtlen, a megfizettess aránya akkor is, ha csak Szabadkát vesz­­szük figyelembe. (28 ezer fo­gyasztó.) r Aki többet fogyaszt , hanyagabbul fizet Szembeötlő az is, hogy a nagyobb áramfogyasztók­­kö­zül kerül ki az adósok túl­nyomó többsége, amiből azt a következtetést lehet levon­ni, hogy a tartozás nem pénzkérdés, hanem hanyag­ság, nemtörődömség követ­kezménye. Ez rendkívül sú­lyos helyzetbe hozza nem­csak az áramelosztó vállala­tot, de kérdésessé teszi a rendszeres áramszolgálta­tást is, aminek elsősorban a gazdaság vallja kárát. Az Elektrovojvodina sza­badkai üzemrészlege jólle­het súlyosan érinti ez a probléma — nem szívesen alkalmazza a legszigorúbb „figyelmeztetést”, a kikap­csolást az adósoknál, bár er­re a törvény is lehetőséget nyújt, amennyiben záros ha­táridőn belül nem kapja meg az elfogyasztott vil­lanyenergia ellenértékét. A helyi rádió és sajtó útján is rendszeresen figyelmezteti üzletfeleit arra, hogy kikap­csolásra készülnek, és az utóbbi időben arra sem volt példa, hogy valakinél tör­vényellenesen beszüntették volna az áramszolgáltatást. Most egy „utolsó utáni” figyelmeztetésként ezt a problematikát a községi vég­rehajtó tanács elé terjesz­tették, azzal a kéréssel, hogy ez a szerv is járuljon hozzá annak felszámolásá­hoz. A rendszertelenül fizetők­nek a jövőben a következő­vel kell majd elszámolniuk: Amennyiben november else­jéi­g nem fizetik ki tavalyi tartozásukat, illetve 15-éig nem­ tesznek eleget folyó évi kötelezettségeiknek, az Elektrovojvodina a legszigo­rúbb szankciót alkalmazza, kikapcsolja az áramot. G. O. 4 Előkészületek a kelebiai határátkelő meg­nyitására val a feladattal, hogy vizs­gálja felül a kelebiai határ­átkelő megnyitásával kapcso­latos lehetőségeket — közöl­te tegnap Bárkányi Pál, a szabadkai végrehajtó­ tanács és az említett munkacsoport tagja. A korábban hozott állam­közi megállapodás szerint Jugoszlávia és Magyarország Kelebiánál határátkelőhelyet nyit, s ily módon mintegy 30 kilométerrel megrövidül Észak- valamint Nyugat-Eu­­rópa és az ókontinens keleti, valamint délkeleti részeit összekötő útvonal. Ezért vár­ható, hogy a horgosi határ­átkelőn áthaladó forgalom egy része ide irányul. A nagyszabású vállalkozás előkészületei keretében ju­goszláv részről hozzáláttak az átkelőhely és az E 85-ös nemzetközi út közötti út épí­tési tervének kidolgozásához. Az előkészületek során igye­keznek hosszú távon megol­dást találni a közlekedési kérdésekre. .. L — A Tartományi Végre­hajtó Tanács szeptemberben munkacsoportot alakított az­ ­ Nagyobb felelősséggel a közvagyon iránt A közvagyon megőrzése nincs kellő mértékben meg­szervezve, állapította meg minapi ülésén a társadalmi­politikai szervezetek általá­nos honvédelmi és társadal­mi önvédelmi közös bizott­sága. Tűzesetkor mind gyakrab­ban jelentkező tényező a­ fe­lelőtlen egyéni hozzáállás, az elmúlt két évben csak­nem húszmillió dinár érté­kű társadalmi vagyon vált a tűzvész martalékává. Egy másik elriasztó adat, hogy községünkben az idén au­gusztusig 63 tűzeset történt. A Szocialista Szövetség, a Kommunista Szövetség és a Szakszervezeti Szövetség ille­tékes községi bizottságai ép­pen ezért kötelezték a tmasz­ok önigazgatási szer­veit, hogy a legrövidebb időn belül vizsgálják felül tűzrendészeti szabályzatai­kat, és hangolják össze az érvényes tartományi rendel­kezésekkel. Elgondolkoztató az is, hogy községünkben az idén 150 gazdasági bűntényre de­rült fény. Elengedhetetlen az önigaz­gatási szervek és a belügyi titkárság megfelelő osztályá­nak fokozottabb együttműkö­dése. Nagyobb jogokkal kel­lene felhatalmazni a tmasz­­ok munkásellenőrző bizottsá­gait is — szögezték le a vi­­tázók az összejövetelen. KI

Next