Magyar Szó, 1977. október (34. évfolyam, 285-300. szám)

1977-10-19 / 288. szám

4. ok]­a­l Lesz-e vére eredeti emléktárgyunk? Mintapéldányok bemutatója az újvidéki kiállításon Ma a 10. Újvidéki Nem­zetközi Vadászati, Horgá­szati, Sport- és Turisztikai Kiállításon vajdasági em­léktárgy-napot rendeznek. Ez alkalomból kerekasztal­­beszélgetésre gyűlnek ösz­­sze azok, akik legilletéke­sebbek e kérdésben. Sajnos, még mindig­­a meg­beszéléseknél tartunk. Idesto­va egy évtizede lesz annak, hogy a Vajdasági Képzőmű­vészek Egyesülete felvetette a vajdasági emléktárgy kiala­kulásának gondolatát. Azóta elkészültek a mintapéldá­nyok, t ez év első hónapjában tartottak is egy bemutatójel­legű­­kiállítást, akkor is ke­­rekffifsatal-megbeszéléssel egy­bekötve, amelyen meghatáro­zott feladatokkal bízták meg az illetékeseket, az érdekel­teket. A továbbiakban azon­ban nem sok történt... A jelenlegi kiállításra pél­dául csak tíz-egynéhány al­kotóművész küldte el a saját tervezésű emléktárgy minta­­példányát, pedig majd 200 tagja van a képzőművészek egyesületének. A kiállítás egyik szervezője ezúttal az Ekodom volt, melynek úgy­szintén érdeke, hogy végre közös nevezőre jussanak a vajdasági emléktárgyak kér­désében. Két hónappal ez­előtt pályázatot hirdetett az Ekodom (a lakáskultúra kér­déseivel foglalkozó munka­­szervezet) a vajdasági emlék­tárgy megtervezésére. Ezút­tal a kézimunkázó, otthon saját szórakozásukra „mű­­vészkedő” asszonyokat is be­vonták. Sikerrel, mert 21-en jelentkeztek, összesen 320 mintapéldány érkezett be a kiállítás bemutatójára. Az elküldött alkotások között akad valóban eredeti, érde­kes darab is. A három leg­jobb készítőjét ma megjutal­mazzák. Természetesen az lenne a legszebb elismerés, ha ezek­nek az alkotásoknak (ha a szakzsűri úgy tartja jónak) egy része sorozatgyártásra kerülne. E kérdés tisztázását remélik a képzőművészeti egyesület tagjai. A jelenlegi kiállításon megjelent alkotá­sokat ugyanis a zágrábi De­kor és a tuzlai Sodaso egyik társultmunka-alapszervezete készítette. Tartományunkban ugyanis nem akadt olyan munkaszervezet, amely vál­lalta volna az agyag égetését vagy a népi motívumos se­lyemkendők sorozatgyártását. Többször is nekilendültek e kérdés tisztázásának, megol­dásának. Mindig csak rész­­eredményt sikerült elérni. Pe­dig szükség van az emlék­tárgyra, pszichológusok is ki­mutatták, az idegenforgalmi piackutatás régen bebizonyí­totta. A tartományi és az új­vidéki községi idegenforgal­mi szövetség is támogatta az elképzelést. Ezért került is­mét napirendre éppen ezen az újvidéki nemzetközi kiállí­táson, amely az idegenforga­lom seregszemléje is egyben. ADA önigazgatási megegyezés a Potisje és a belgrádi­ Intertehna közötti Az adiai Potisje hajtómű- , és gépgyár már évek óta igen eredményes együttmű­ködést folytat a belgrádi In­tertehna vállalattal elsősor­ban termékeinek kivitele és az újratermelési anyagok, va­lamint az adai gyár számá­ra szükséges gépek behoza­tala szempontjából. Mint is­meretes, a Potisje a közel­múltban igen sikeres szerző­déseket valósított meg a szov­jetunióbeli Sztankoimpexszel. A szovjet ügyfél fő képvise­lője pedig az Intertehna. A kivitel és a behozatal további még eredményesebb fejlődése, valamint a társult munka törvényének mielőbbi életre keltése érdekében teg­nap Adán önigazgatási meg­egyezést írtak alá az adai éџ a belgrádi munkaszervezet képviselői arról, hogy bizo­nyos mértékben társítják munkájukat és eszközeiket a Potisje gyártotta esztergapa­dok hazai és külföldi piacon­­ való értékesítése, valamint az adai gyár jelentős mérté-­­­kű nyersanyagellátása érde­­kében. B. M. 1 ­ Cs. Zs. A FELSZABADULÁS NAPJÁN Üzembe helyezik a zombori díru­házat Nyolcszázmilliós beruházás • Kétezer új foglalkoztatott Tegnap délelőtt sajtóérte­kezletet tartott Rađiša OS­­TOJIC, a Zombori Mezőgaz­dasági­ Kombinát vezérigaz­gatója. A 6000 dolgozót fog­lalkoztató kombinát gazda­sági eredményeiről tájékoz­tatta az újságírókat. A mun­kaszervezet és egyben a zom­bori község hatalmas léte­sítménnyel, a 160 millió di­náros beruházással épült hű­tőházzal gazdagodott, ame­lyet október 21-én, a város felszabadulásának napján helyeznek üzembe. A­­kombinát 650 hektár területén kizárólag a hűtő­ház részére termelnek kony­hakerti növényeket, de ez még nem elegendő a kapaci­tások teljes kihasználásá­hoz. Ezért Küllődön jövőre is további 1250 hektárt vet­nek be zöldségnövényekkel. Jelenleg 220 hektáron terem alma, s a gyümölcstermesz­tésbe további beruházások várhatók. A hűtőház évi teljesítőké­pessége 3000 vagon, az in­nen kikerült termékeket nemcsak hazai, hanem kül­földi piacokon is értékesíte­ni fogják. Különösen a cse­megekukorica iránt van nagy érdeklődés külföldön. Ezért erre is felkészülnek. Természetesen mindenek­előtt fel kell mérni a kül­földi piac érdeklődését, és­pedig nemcsak a csemege­­kukorica, hanem más ter­mékek értékesítése érdeké­ben is. Nagy változások várhatók az állattenyésztésben és a húsfeldolgozásban is. A dol­gozók pénzeszközeinek tár­sításával jövőre évente 5 millió csirke feldolgozásá­ra alkalmas vágóhíd épül, ezért további beruházásokat eszközölnek a baromfifar­mok építésébe a társadalmi és magánszektorban egy­aránt. A Somes vágóhíd évente 100 000 sertést dolgoz majd fel, a különféle termékeket a hűtőházban fogják tartósí­tani. A hazai piac teljes egé­szében befogadja a teljes húsmennyiséget. A kombi­nát elsősorban a félkészter­mékek előállítását irányoz­za elő, összesen hét hektáron, üvegházakat létesítenek, ez meglehetős­ kockázattal jár, de az el nem adott áru­mennyiséget az új hűtőház befogadja. Az elképzelések szerint nemcsak hazánkban, hanem Hollandiában is ér­tékesíthetők lesznek ezen a termékek, mivel holland technológiával épülnek az üvegházak. Nyolcszázmillió dináros rá­fordítással 100 000 liter ka­pacitású tejgyárat építenek a legkorszerűbb technológiá­val. Hazánkban ez lesz az első ilyen jellegű tejgyár. Százmillió dinárba kerül az olajfinomító korszerűsítése, a jövő év végén be is fe­jeződik. Összegezve a kom­binát tervezett beruházásait elmondhatjuk, hogy nyolc­százmillió dinárba kerülnek az új létesítmények: 1980- ban át kell hogy adják ren­deltetésüknek, s összesen két­ezer­ dolgozót (új munka­erőt) foglalkoztathatnak majd. Az idén egyébként négy­­százmillió dinár értékű léte­sítményt építenek. Az év végéig Aleksa Šantićon el­készül a tizenötezer sertés hizlalására alkalmas farm, s ha a második építési sza­kasz is befejeződik, újabb tizenötezer sertést hizlalhat­nak. A farmokat egyébként kizárólag a falvakban léte­sítik. HAJNAL Árpád Az emléktárgyak mintapéldánya (B. Vojnovlc felv.) Kitüntetések, októberi díjak Tegnap ünnepelt Topolya Tib­ó elnök kettős jubileu­ma jegyében ünnepelték meg tegnap Topolyán a köz­ség felszabadulásának 33. év­fordulóját. Ebből az alkalom­ból délelőtt 11 órakor a szín­házteremben díszülést tar­tott a községi képviselő-tes­tület A társult muunka-szer­­vezetek és a társadalmi-po­litikai szervezetek képvise­lőin kívül részt vett rajta RAJCSÁN István, a Szocia­lista Szövetség Országos Vá­lasztmánya Elnökségének tagja, Isa NJEGOVAN, a Szerb Képviselőhöz alelnöke, Dusan VLATKOVIC, VSZAT Elnökségének tagja, JONTO­VICS Rudolf tartományi honvédelmi titkár, Tomislav SIJAČKI, a Gyár- és Bá­nyaipari Dolgozók Tartomá­nyi Szakszervezetének elnö­ke, továbbá Pélmonostor, Zenta, Szabadka, Zombor, Kanizsa, Kishegyes, Slavons­ka Orahovica és Szentes (Ma­gyarország) testvérváros kép­viselői. Miután a topolyai iparo­sok és munkások énekkará­nak előadásában elhangzott a himnusz, a részvevők egy­perces néma felállással adóz­tak az elesett harcosok em­lékének. Ezután BÍRÓ Ist­ván, a községi képviselő-tes­tület elnöke magyar, Stanis­lav SKORIČ, a végrehajtó tanács elnöke pedig szerb­­horvát nyelven mondott ün­nepi beszédet. Megemlékez­tek Tito elvtárs forradalmi tevékenységéről és a község felszabadulás utáni fejlődé­séről. A képviselő-testület tegnapi díszülésén átadták továbbá a kitüntetéseket azoknak a dolgozóknak, aki­ket Tito elnök tüntetett ki az önigazgatás fejlesztésé­ben elért eredményes mun­kájukért. A Munkaérdem­­rend Ezüst Koszorús Rend­jelét kapta: Nikola ANDJE­­LIC, BALASKA Ilona, Božo BOŽIC, Verica OBER, SZO­­BOSZLAI József és TÓTH­­PÁL József. A Népért Tett Szolgálatok Érdemrendjét Živorađ UROSEVIC, Borivoj CVETKOVIC, KARAI Sán­dor és KRAC Lajos. Mun­­kaérdemrendet Milka CAB­­RANOVIC és SIPOS László. Az idei októberi díjakat ugyancsak a tegnapi disznél­ben adta át Bíró István köz­ségi elnök. Októberi díjban részült Ljubomir DZUNJA, a topolyai Jelšingrađ szak­képzett öntője, Desimir CO­LIC, a Zotokombinat Malom­ipari Vállalat igazgatója, BA­NAI József, a Moravicai Me­zőgazdasági­ Ipari Kombinát technológusa, a Báczki Sza­llól­ac-i helyi közösség, a Zobnaticai Mezőgazdasági Birtok, a topolyai Petőfi Sán­dor Felderítőcsapat és a to­polyai községi vadászszövet­­ség. A képviselő-testület dísz­­üléséről táviratot küldtek Tito elnöknek, majd alkalmi műsor következett. SZABÓ József / MA. Október 19-én, a szentta­mási község felszabadulási évfordulója alkalmából ün­nepélyesen elhelyezik két je­lentős létesítménynek, az új szen­ttamási általános iskolá­nak és a B-kategóriás szál­lodának az alapkövét. Az is­kola esetében az első épí­tési szakaszban a tanterme­ket és a szükséges kísérő he­lyiségeket készítik el, a má­sodik szakaszban pedig a tor­naterem építésére kerül sor. A számítások szerint az első szakaszban az építési költsé­gek mintegy 18 millió dinár­ra rúgnak. Mindkét létesít­ményt a topolyai Építőipari Vállalat szenttamás tmasz­a építi. A topolyai vállalat tár­­sultmunka-alapszervezete ugyancsak az októberi ün­nepek alkalmából két 30 la­kásos P+3 típusú lakótöm­böt ad át Szenttamáson a Tito marsall és a Lenin ut­cában. BERR M. Alapkőletétel Szenttamáson MAGYAR SZÓ Szerda, 1977. okt. 19. Vevő kerestetik Megnyílt az idegenforgalmi tőzsde a X. Újvidéki Nemzetközi Vadászati, Horgászati, Sport- és Turisztikai Kiállításon gászati, Sport- és Turiszti­kai Kiállításon. Az idén kí­sérleteznek először a szerve­zők a turisztika propagan­da ilyen formájával. Megje­lentek többek között a sza­badkai Agros, az úvvidéki Agrocoop, a Vojvodinaturist, a Stara Pazova-i üdültetési érdekközösség stb. képvise­lői. Mi a véleménye a tőzsdé­ről Bruno THALERNAK, a Szlovéniai Idegenforgalmi Szövetség titkárának, aki egyébként a tőzsde ügyviteli bizottságának tagja. — Nincs még kellő tapasz­talatunk ezen a téren. Bár Szarajevóban már három éve működik a tőzsde, még nem hozott különösebb ered­ményt. Megrendezésére ugyanis a tavasz végén, a nagyobb szállodai kapacitá­sok lekötése után került sor. Reméljük, ennek ez az újvi­dékinek, ha a későbbiek fo­lyamán állandósul, nagy sze­repe lesz a téli­ üdültetés jobb megszervezésében. Ha ez az idei, az első próbálko­zás nem hozza meg a várt eredményt, nem kell elkese­redni, hiszen annak idején mi szlovének is többször kí­sérleteztünk a vajdasági ven­dégek meghódításával. Ele­inte hallani sem akartak itt rólunk, ma viszont a leg­jobb vendégeink közé tar­toznak. Egy észrevételem van ezzel az idegenforgalmi tőzsdével kapcsolatban: bizo­nyára nehéz lesz közös neve­zőre jutni. Arról van ugyan­is szó, hogy a részvevők túl egyoldalúak a kínálatok és a keresletet illetően. A ven­déglátóipar a férőhelyét, az élelmiszeripar pedig a cik­keit árulja, a vevő pedig nem érdeklődik irántuk. Nyilvánvaló, hogy a tőzsdé­nek az lenne a célja és fel­adata, hogy egyik és másik áru is gazdára találjon. A jelenlevők tegnap az ajánlatokat tanulmányoz­ták, és remélhetőleg a kö­vetkező öt napban szerző­déskötésekre is sor kerül. Cs. Zs. Idegenforgalmi tőzsde nyílt tegnap a X. Újvidéki Nemzetközi Vadászati, Hor­ ­íj rehabilitációs és üdülőközpont épül Kanizsán Az alapkövet Drago Ivezić, a Vajdasági Rokkantsági és Nyugdíjbiztosítási Érdekközösség Közgyűlésének elnöke helyezte el Kanizsa dolgozói és más polgárai kedden délelőtt összegyűltek a Népkert mö­götti térségen, hogy részesei legyenek annak az alkalmi ünnepségnek, amelynek ke­retében Drago IVEZIC, a Vajdasági Rokkantsági és Nyugdíjbiztosítási Érdekkö­zösség Közgyűlésének elnöke elhelyezte az új rehabilitá­ciós és üdülőközpont alap­kövét. Az ünnepségen Kani­zsa és a környező községek társadalmi-politikai szerve­zeteinek vezetőin, az egész­ségügyi érdekközösségek és intézmények képviselőin kí­vül megjelent SZABÓ Ida, a Föderáció Tanácsának tagja, ZVEKIC MISKOLCI Mária, a tartományi pártbi­zottság tagja, NYITRI Ká­roly, a Tartományi Szövet­kezeti Szövetség elnöke és Djordje HAJDER, a Tarto­mányi Végrehajtó Tanács Turisztikai Bizottságának el­nöke. A gyógyfürdő eddigi mun­kájáról és a 12 300 négyzet­méternyi területre kiterjedő új rehabilitációs és üdülő­­központ jelentőségéről Dra­gan IVANOVIĆ, a fürdő igazgatója számolt be. El­mondta, hogy a csaknem 100 millió dináros beruházás költségeit a község dolgozói­nak és polgárainak összefo­gásával, továbbá­ tartományi támogatással, külföldi és ha­zai bankköl­csön­ből sikerült előteremteni. A Belgrádi Bank újvidéki alapbankja 65 millió dinárral, a Tarto­mányi Rokkantsági és Nyugdíjbiztosítási Érdekkö­zösség, továbbá a községi gyermekvédelmi, testnevelé­si és gazdaságfejlesztési ér­dekközösségek, a helyi kö­zösség és a Vojvodina Biz­tosítóintézet 26 millió dinár­ral támogatta a kanizsai be­ruházást. Az új központ két szakaszban épül, és a mun­kálatok kivitelezését a Ka­nizsai Építőipari Kombinát válalta. A beruházás első szakaszában elkészült a 150 férőhelyes szálloda és a 350 személyt befogadó étterem, megépül az új rehabilitációs részleg is, amely lehetőséget nyújt 200 beteg folyamatos gyógykezelésére. A 47 fokos hévíz, amelyet a Nafta­gas a nyár folyamán tárt fel, jó hatással van a gyulladásos, a reumatikus és az ízületi megbetegedésekre. . . -■ › Ezután HARMATH Fe­renc, a községi képviselő­testület elnöke szólt az új központ gazdasági jelentősé­géről, hangsúlyozva, hogy a beruházás szerves része a község középtávú fejleszté­si programjának, ,és elké­szültével csaknem 135 új munkaerő alkalmazása válik lehetővé. Az új központban alkalom adódik a foglalko­zási betegedések megelőzé­sére is. Az új rehabilitációs és üdülőközpont felépítése nemcsak községi, hanem tartományi fontosságú is — mondta alkalmi beszédében Djordje Hajder, a Tartomá­nyi Végrehajtó Tanács Tu­risztikai Bizottságának elnö­ke. — A Vajdaság turizmu­sának és egészségügyének fejlesztéséről szóló középtá­vú terv Kanizsán, Vrdniken, Prigrevicén és Újvidéken, majd a későbbiek folyamán St­ankamen­ban, és Melencén irányozza elő hasonló köz­pont létesítését. Az új léte­sítmények felépítéséhez Vaj­daság természeti adottságai szolgálnak alapul, ily módon lehetővé válik a vadásztu­rizmus és általában az ide­genforgalom fellendülése. Az új központok felépülése és együttműködése útján a tar­tomány dolgozói, nyugdíja­sai, nem utolsósorban isko­laköteles gyerekei télen és nyáron korszerű pihenő- és gyógyközpontban kereshet­nek kikapcsolódást, gyógyu­lást. i_ -._2_.__. y. K. M.

Next