Magyar Szó, 1977. november (34. évfolyam, 316-328. szám)
1977-11-16 / 316. szám
Fiaim, te nem szeretsz Úozni A földművesek jól tudják, hogy ha nem géppel takarítják be kukoricatermésüket, hányszor kell kézzel megfogni egy-egy cső kukoricát, addig, amíg az eljut a hizlaló alig, vagy még nem kerül morzsolt állapotban eladásra. Ha kézzel törnek, akkor a kukoricacsövet letörik, megfosztják és az álló kukoricaszár között a földön gyűjtik össze. A törés befejeztével a földről kosarakba rakják, majd pótkocsira öntik a termést, otthon pedig az udvarban túrják le, és innen kerül ismét kézzel kosárba és ezután vállon vagy felvonó segítségével a tárolókba. Tavaszra vagy a nyár folyamán a csövek száradása után következik a morzsolás, természetesen ekkor is kézzel szedik a csöveket, a lemorzsolt kukoricát pedig zsákba rakják. Látható tehát, hogy igen hosszadalmas az említett munka. Sok időt követel, meg sok-sok szorgos kezet, annak érdekében, hogy a termés idejekorán biztos helyen legyen. A fentieket egy minap hallott eset miatt mondtuk el. Az történt ugyanis, hogy egyik földműves házának udvarában, kukoricaberakodás közben, miután a gazda fia vállára emelte a teli kosarat, és felvitte a létrán majd kiürítette, az apja elé dobta a vesszőkosara, és azt mondta: — Apám, nekem ebből már elegem van. Nem dolgozok tovább. Vegyünk kukoricatörőgépet, meg felvonót vagy adjuk el a földet, mert, különben nyomorékok leszünk. Az apa fölegyenesedett a kukoricahalom mellől, szigorúanránézett a fiára és csak ennyit mondott: „ Fiam, te nem szeretsz dolgozni. Olyan vagy, mint a többi mai fiatal. A további eseményeket már nem is kísérjük figyelemmel. Azonnal leszögezhetjük viszont, hogy a fiú követelésének nem csak azért volt alapja, mert ezekben a napokban került 40 hízó ki az ólból, hanem azért is, mert tudja, hogy más háztartásokban jobban élnek, kevesebbet dolgoznak és nem görnyednek ezekben az őszi napokban a vesszőkosár alatt. A Szocialista Szövetség községi választmányainak mezőgazdasági bizottságai vidékünkön a mezőgazdasági munkaszervezetek támogatásával eredményes felvilágosító munkát folytatnak a földművesek soraiban. A maradi felfogás felszámolása a cél, az, hogy a régi, évtizedes szokásokhoz szokott földművest megváltoztassák a saját maga és a társadalom érdekében is. Biztató azonban, hogy a földművesek legtöbbje belátja, hogy ugyanarról a parcelláról többet csakis a termelés korszerűsítésével takaríthat be. Ezzel együtt hozzájárul az ország élelmiszeriparának, iparának erősítéséhez, és nagyobb mennyiségű különböző nyersanyagot biztosít. TÓTH László APATIN: Fejlesztési terv helyett kívánságlista Jelentés a községi pártbizottság kibővített üléséről A középtávú gazdaságfejlesztési tervek eddigi megvalósításának ütemét, a bankrendszer átszervezése körüli teendőket és az agráripari komplexum megalakításának lehetőségéről tárgyalt pénteken délután a községi pártbizottság. Az első tárgysorozati pontjal kapcsolatos beszámolóban hangzott el, hogy ott, ahol hiányzott az alapos munka, kevés volt a szakember, hiányzott a kellő komolyság, fejlesztési terv helyett kívánságlista született. Ott, ahol nem határoztákmeg pontosan, szabatosan a beruházások finanszírozásának módját, most nem könyvi feladat előteremteni a szükséges pénzt. A község legnagyobb munkaszervezőa társult Agráripari Vállalatban is nehézkesen válnak valóra a fejlesztési programok, ■ ugyanez vonatkozik a Metal Fémárugyárra is, mert kútba esett az adai Potisje Szerszámgépgyárral tervezett integráció. Az apatini műtrágyagyár építését is ebben a tervidőszakban szerették volna elvégezni, de az építkezést minden bizonnyal elhalasztják. A Dunav Bútorgyárban azért nem halad terv szerint a fejlesztési program megvalósítása, mert még nem született végleges döntés, hogy átköltözzön, vagy pedig jelenlegi helyén bővüljön az üzem. A kérdéssel kapcsolatos vitában többen is bekapcsolódtak, s a hozzászólásokból kiviláglott, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet kell szentelni a tervezésnek, a kívánságlisták, mivel nem a reális lehetőségekre épültek, természetes, hogy nem valósulhatnak meg. Simo DESNICA ismertette, hogy a tervezett beruházások összértéke 4,28 milliárd dinár, tehát évente 800 millió dinárt kellene beruházni, hogy teljes egészében megvalósuljon a fejlesztési terv. Mivel ebben az évben eddig 200 milliót ruháztak be, nyilvánvaló, hogy jelentős lemaradás tapasztalható. Branko ZEC, a községi pártbizottság titkárhelyettese azt hangsúlyozta, hogy a tervezésnek eddig nem szentelünk kellő figyelmet, a Metal Fémárugyár jövőjét a község gazdaságának kellene megoldania, ezen a téren azonban nincs kezdeményezés. Petar CALIC, a TársultAgráripari Vállalat igazgatója pedig kijelentette, hogy az apatini szálloda, áruház, új pékség építésének terve reális, meg lehet tehát valósítani. Radovan RASTOVIC községi elnök véleménye szerint lassú ugyan a tervezett beruházások valóra váltása ■ ennek oka azonban elsősorban az, hogy nem történnek idejében az előkészületek, késve dolgozzák ki a terve■ két, programokat. Szó sem lehet a község középtávú tervének módosításáról, hiszen fokozottabban kell gondoskodni az új munkahelyek . megnyitásáról, a szakemberképzést sem lehet elhanyatgolni. Ilija VARICaK községi új párttitkár szerint minden új munkaszervezetben felül is kell vizsgálni a fejlesztési , a tervek megvalósításának ütemét, ezzel párhuzamosan pedig meg kellene gyorsítani a különféle beruházási programok előkészítését. A tervmódosítás nem jöhet számításba, hiszen ez annak A nehéz gondolat négy szociális munkás, egy pszichológus és az adminisztratív dolgozók együttes erővel igyekszenek megoldani. Jó lenne, ha szakkáderünk nagyobb létszámú lenne, elkelne egy pedagógus is, sőt, külön orvost is alkalmazhatnánk, de, sajnos, az anyagiak ezt egyelőre nem teszik lehetővé. A kilencmilliós keret elegendő a tervezett program megoldásához, jövőre pedig, a számítások szerint, többet kapunk, akkor programunk is sokkal tartalmasabb lesz. Különös gondot okoznak az alkoholista családok és az elvált szülők gyermekei, kiöregedett és magukra hagyott emberek. A vukovári községben 700—800 dinár a szociális segély, ez a törvénynek megfelelően a köztársasági átlagjövedelem negyven százaléka. A munkánkban jelentkező problémák megoldásánál segít dolgozóink lelkesedése, hiszen ez nem foglalkozás, hanem hivatás, s ezt ők is tudják. Azokat a gyerekeket, akik valamilyen okból az utcára kerültek, illetve akiknek családjában többé nincsenek meg a nevelés legalapvetőbb feltételei, otthonokban vagy más családoknál helyezzük el. Vukováron, sajnos, nincs gyermekotthon, ezért kénytelenek vagyunk Vinkovcira vagy Eszékre küldeni őket, s ez túl költséges. Másokat olyan családoknál helyezünk el, amelyekben megvannak a megfelelő feltételek. Az ilyen családok gyermekenként 1300—1700 dinár támogatást kapnak. Egyelőre egy családdal sem volt problémánk, a gyerekek is elégedettek, hasznos tagjai lesznek társadalmunknak. A tervek szerint a meglevő, szűkös, mindössze hatvan férőhelyes nyugdíjasok és aggok otthonát jövőre újjáépítik, kibővítik, így 150 vászon beismerése lenne, hogy nem a dolgozók aktív részvételével készültek. A Társult Agráripari Vállalatban okvetlenül szükséges a belső bank létrehozása. A vita után elfogadott, határozatok értelmében feltétlenül felül kell vizsgálni a fejlesztési programokat megállapítani, hogy kik a felelősek az esetleges késésért, a programokat gyorsabban kell előkészíteni, kidolgozni. A községi pártbizottság néhány módosítással elfogadta a zombori regionális alapbank megalakításáról szóló alapszabályzat és társadalmi megállapodás tervezetét, továbbá elfogadta a javaslatot, hogy az apatini, zombori, bácstopolyai és a cserventcai községi mezőgazdasági munkaszervezetek a jövőben szorosabb együttműködést folytassanak. KŐVÁRI Árpád ruló talál itt második otthonra. Az idős, kiöregedett földművescsaládok szociális gondjainak megoldásában részt vállalt a Vukovári Mezőgazdasági-Ipari Kombinát társastermelési osztálya is, földért nyugdíjat biztosít. A már négy éve alkalmazott szabályzat több száz idős földművesnek biztosít nyugodtabb hétköznapokat. Újabban az ország más vidékeiről községünkbe költözött családok, különösen betegségi biztosításuk okoz gondot, mert legnagyobb részük még nincsen munkaviszonyban, nincs betegkönyvük — fejezte be az érdekközösség titkára. P. M. VUKOVÁR: Kilencmillió dinár szociális védelemre A vukovári község, gazdasági erejétől függően, egyre nagyobb anyagiakat fordít a polgárok szociális védelmére. Ezt a társadalmilag fontos feladatot a vukovári szociális védelmi érdekközösség igyekszik megoldani. Az érdekközösség sokrétű és összetett munkáját Ljubosav FILIPOVIC titkár ismertette. Ilija Varicak Kiválóan termett a kukorica az idén Szlavóniában, felvétel Opatovacon készült az egyik fölműves udvarában, ahol éppen rakják a kukoricát SZLAVÓNIA, BARANYA Minden idők legjobb terméshozama Szlavóniában és Baranyában a néhány nap csapadékos időjárást követően a hét végén ismét teljes ütemben folynak az őszi mezőgazdasági munkák a társadalmi és a magánszektorban egyaránt. A mezőgazdasági szakemberek véleménye szerint az átlag 25—30 milliméter csapadék annak ellenére, hogy hátráltatta az őszi betakarítási munkálatokat, nagyon jól jött a vetésre. A korábban elvetett parcellákon ugyanis a búza csírázása és kelése nagyon hiányos volt a talajban levő minimális nedvességtartalom miatt. A csapadék tehát lehetővé tette a már kikelt növények egyenletesebb fejlődését és a később vetett parcellákon az egyenletes csírázást, így nem véletlenül mondják a mezőgazdászok, hogy az idén színte állandóan ideálisak ,az időjárási viszonyok, mert most is, amikor legjobban kellett, akkor jött az eső. A koráb,ban elvetett parcellákon kitűnő állapotban van a búza, sőt néhol már elérte az átterelésre megfelelő fejlődési szakaszt. Tehát az idei őszminden előfeltételt biztosít a jövő évi jó terméshozamhoz. Az őszi kalászosok vetését egyébként már a területek 80 százalékában befejezték a társadalmi és a magánszektorban egyaránt. Ez igen szép eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy az idén ősszel a társadalmi szektorban 1 84 000 hektárt, a magánszektorban majdnem 90 000 hek- t tárt terveztek bevetni ezzel a kultúrával. Figyelemre méló az a tényező is, hogy a nagy hozamú hazai fajták majdnem teljesen kiszorították az eddigiek során vetett külföldi búzafajtákat. Ezeket most minimális területen termelik. Legnagyobb területen a már eddig is jól bevált Aranyvölgy és Újvidéki korai fajtákat vezették a társadalmi és magánszektorban egyaránt. A legfontosabb őszi betakarítási munka, a kukorica törése és kombájnozása is befejező szakaszához érkezett. A 200 000 hektár bevetett területnek 85 százalékáról már a górékba és a raktárakba került a sárga arany. Az eddigi átlag terméshozam 74 méter mázsa hektáronként a társadalmi, és valamivel kisebb a magánszektorban. Ezek természetesen az átlag terméshozamok, amelyektől nagyobbat valósított meg jó néhány munkaszervezet. Ezek közé tartozik a Bellye Mezőgazdasági-Ipari Kombinát is, amelyik még az elmúlt hét végén befejezte a kukorica betakarítását. Itt az átlagos terméshozam 87 métermázsa hektáronként. Ez az eredmény nem csak az utóbbi évek, hanem minden idők legjobb terméshozama a kombinát történelmében. A magántermelők parcelláin sem ritkaság a 100 méter mázsa körüli terméshozam, ami külön jelentőséggel bír. Az idén egyébként idejében beértek a képes nagyhozamú hibridek is, úgy hogy az előző évektől eltérően az idei őszön kitűnően elő lehetett készíteni a vetőágyat a kukorica után. A másik nagy őszi munka, a cukorrépa szedése és feldolgozása is jól halad. A területeknek körülbelül 70 százalékán már kiszedték a cukorrépát és ennek nagy részét már feldolgozták a három szlavóniai—baranyai cukorgyárban. A terméshozam 5000 méter mázsa körül van, míg a répa cukortartalma kitűnőnek számító, 16—18 százalék. Baranyában az állami szektorban már a téli mélyszántásnak is a legnagyobb részét elvégezték. Már csak a cukorrépával bevetett parcellák szántása maradt hátra. Mindent összegezve, most már elmondható, hogy az idén Szlavóniában és Baranyában igen jó gazdasági évet fog zárni a mezőgazdaság, a társadalmi és a magánszektor egyaránt. KRÖMER József A hódsági község határában Szépen zöldel a búza A betakarításnak ugyan nem, a vetésnek azonban annál inkább kövezett a múltkor hullott csapadék. A Hódsági Mezőgazdasági-Élelmiszeripari Kombinátban arról értesültünk, hogy elvetették már a búzának több, mint 90 százalékát. Csak azokon a területeken nem sikerült elvetni, amelyekről nem takarították be a kukoricát. A szakemberek igen elégedettek az eddig elvetett búza állapotával, szépen zöldell. Sajnos, az idén sem zökkenőmentes a cukorrépaszállítás. A kombinát a bevetett terület 70 százalékáról szállította csak el a répát, de nem a saját hibájából késik, hanem azért, mert a cservenkai cukorgyár megállította az átvételt, és emiatt jelentős károsodás éri majd a kombinátot. Jól halad a kukorica betakarítása, főleg a magánszektorban. A termelők már csaknem teljesen befejezték a törést, a társadalmi szektor földjein azonban van még bőven munka. A hozam egyébként megfelelő: a magántermelők 70, a kombinát viszont 80 métermázsás átlagot ért el hektáronként, egyes parcellákon azonban a hozam meghaladja a 100 métermázsát is.