Magyar Szó, 1977. november (34. évfolyam, 316-328. szám)

1977-11-16 / 316. szám

Fiaim, te nem szeretsz Úozni A földművesek jól tudják, hogy ha nem géppel taka­rítják be kukoricatermésü­ket, hányszor kell kézzel megfogni egy-egy cső kuko­ricát, addig, amíg az eljut a hizlaló alig, vagy még nem kerül morzsolt állapotban eladásra. Ha kézzel törnek, akkor a kukoricacsövet letö­rik, megfosztják és az álló kukoricaszár között a földön gyűjtik össze. A törés befe­jeztével a földről kosarakba rakják, majd pótkocsira ön­­tik a termést, otthon pedig az udvarban túrják le, és in­nen kerül ismét kézzel ko­sárba és ezután vállon vagy felvonó segítségével a táro­lókba. Tavaszra­ vagy a nyár folyamán a csövek száradá­sa után következik a mor­­zsolás, természetesen ekkor is kézzel szedik a csöveket, a lemorzsolt kukoricát pedig zsákba rakják. Látható tehát, hogy igen hosszadalmas az említett munka. Sok időt követel, meg sok-sok szorgos kezet, annak érdekében, hogy a ter­més idejekorán biztos helyen legyen. A fentieket egy minap hal­lott eset miatt mondtuk el. Az történt ugyanis, hogy egyik földműves házának ud­varában, kukoricaberakodás közben, miután a gazda fia vállára emelte a teli kosa­rat, és felvitte a létrán majd kiürítette, az apja elé dob­ta a vesszőkosara,­ és azt mondta: — Apám, nekem ebből már elegem van. Nem dol­gozok tovább. Vegyünk ku­­koricatörőgépet, meg felvo­nót vagy adjuk el a földet, mert, különben nyomorékok leszünk. Az apa fölegyenesedett a kukoricahalom mellől, szigo­rúan­­ránézett a fiára és csak ennyit mondott: „ Fiam, te nem szeretsz dolgozni. Olyan vagy, mint a többi mai fiatal. A további eseményeket már nem is kísérjük figye­lemmel. Azonnal leszögezhet­­jük viszont, hogy a fiú kö­vetelésének nem csak azért volt alapja, mert ezekben a napokban került 40 hízó ki az ólból, hanem azért is, mert tudja, hogy más háztar­tásokban jobban élnek, ke­vesebbet dolgoznak és nem görnyednek ezekben az őszi napokban a vesszőkosár alatt. A Szocialista Szövetség községi választmányainak mezőgazdasági bizottságai vi­dékünkön a mezőgazdasági munkaszervezetek támogat­á­sával eredményes felvilágo­sító munkát folytatnak a földművesek soraiban. A ma­radi felfogás felszámolása a cél, az, hogy a régi, évtize­des szokásokhoz szokott föld­művest megváltoztassák a sa­ját maga és a társadalom ér­dekében is. Biztató azonban, hogy a földművesek legtöbbje belát­ja, hogy ugyanarról a par­celláról többet csakis a ter­melés korszerűsítésével taka­ríthat be. Ezzel együtt hoz­zájárul az ország élelmiszer­iparának, iparának erősítésé­hez, és nagyobb mennyiségű különböző nyersanyagot biz­tosít. TÓTH László APATIN: Fejlesztési terv helyett kívánságlista Jelentés a községi pártbizottság kibővített üléséről A középtávú gazdaságfejlesztési tervek eddigi megvalósításának ütemét, a bankrendszer átszervezése körüli teendőket és az agráripari komplexum meg­alakításának lehetőségéről tárgyalt pénteken délután a községi pártbizottság.­ ­ Az első tárgysorozati pont­­j­­al kapcsolatos beszámoló­ban hangzott el, hogy ott, ahol hiányzott az alapos munka, kevés volt a szak­ember, hiányzott a kellő ko­­­molyság, fejlesztési terv he­lyett kívánságlista született. Ott, ahol nem határozták­­meg pontosan, szabatosan a beruházások finanszírozásá­­nak módját, most nem köny­vi­ feladat előteremteni a szükséges pénzt. A község legnagyobb munkaszervező­­a társult Agráripari Vállalatban is nehézkesen válnak valóra a fejlesztési­­ programok, ■ ugyanez vonat­kozik a Metal Fémárugyárra is, mert kútba esett az adai Potisje Szerszámgépgyárral tervezett integráció. Az apa­tini műtrágyagyár építését is ebben a tervidőszakban sze­rették volna elvégezni, de az építkezést minden bizonnyal elhalasztják. A Dunav Bú­torgyárban azért nem halad terv szerint a fejlesztési program megvalósítása, mert még nem született végleges döntés, hogy átköltözzön, vagy pedig jelenlegi helyén bővüljön az üzem. A kérdéssel kapcsolatos vitában többen is bekap­csolódtak, s a hozzászólások­ból kiviláglott, hogy a jö­vőben még nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a tervezésnek, a kívánság­listák, mivel nem a reális lehetőségekre épültek, ter­mészetes, hogy nem va­lósulhatnak meg. Simo DESNICA ismertette, hogy a tervezett beruházá­sok összértéke 4,28 milliárd dinár, tehát évente 800 mil­lió dinárt kellene beruházni, hogy teljes egészében meg­valósuljon a fejlesztési terv. Mivel ebben az­ évben eddig 200 milliót ruháztak be, nyilvánvaló, hogy jelentős lemaradás tapasztalható. Branko ZEC, a községi pártbizottság titkárhelyette­se azt hangsúlyozta, hogy a tervezésnek eddig nem szen­telünk kellő figyelmet, a Metal Fémárugyár jövőjét a község gazdaságának kellene megoldania, ezen a téren azonban nincs kezdeménye­zés.­­ Petar CALIC, a Társult­­Agráripari Vállalat igazga­tója pedig kijelentette, hogy az apatini szálloda, áruház, új pékség építésének terve reális, meg lehet tehát való­sítani. Radovan RASTOVIC köz­ségi elnök véleménye sze­rint lassú ugyan a tervezett­­ beruházások valóra váltása ■ ennek oka azonban elsősor­ban az, hogy nem történnek idejében az előkészületek, késve dolgozzák ki a terve­■ két, programokat. Szó sem­­ lehet a község középtávú tervének módosításáról, hi­­­­szen fokozottabban kell gon­­­­doskodni az új munkahelyek .­ megnyitásáról, a szakember­­­­képzést sem lehet elhanya­­t­golni. Ilija VARICaK községi ú­j párttitkár szerint minden ú­j munkaszervezetben felül i­s kell vizsgálni a fejlesztési , a tervek megvalósításának­­ ütemét, ezzel párhuzamosan pedig meg kellene gyorsíta­ni a különféle beruházási programok előkészítését. A tervmódosítás nem jöhet számításba, hiszen ez annak A nehéz gondolat négy szociális munkás, egy pszi­chológus és az adminisztra­tív dolgozók együttes erővel igyekszenek megoldani. Jó lenne, ha szakkáderünk na­gyobb létszámú lenne, elkel­ne egy pedagógus is, sőt, kü­lön orvost is alkalmazhat­nánk, de, sajnos, az anyagiak ezt egyelőre nem teszik le­hetővé. A kilencmilliós keret elegendő a tervezett program megoldásához, jövőre pedig, a számítások szerint, többet kapunk, akkor programunk is sokkal tartalmasabb lesz. Különös gondot okoznak az alkoholista családok és az elvált szülők gyermekei, ki­öregedett és magukra ha­gyott emberek. A vukovári községben 700—800 dinár a szociális segély, ez a törvény­nek megfelelően a köztársa­sági­ átlagjövedelem negyven százaléka. A munkánkban je­lentkező problémák megoldá­sánál segít dolgozóink lelke­sedése, hiszen ez nem foglal­kozás, hanem hivatás, s ezt­­ ők is tudják. Azokat a gyerekeket, akik valamilyen okból az utcára kerültek, illetve akiknek csa­ládjában többé nincsenek meg a nevelés legalapvetőbb feltételei, otthonokban vagy más családoknál helyezzük el. Vukováron, sajnos, nincs gyermekotthon, ezért kény­telenek vagyunk Vinkovcira vagy Eszékre küldeni őket, s ez túl költséges. Másokat olyan családoknál helyezünk el, amelyekben megvannak a megfelelő feltételek. Az ilyen családok gyermeken­ként 1300—1700 dinár támo­gatást kapnak. Egyelőre egy családdal sem volt problé­mánk, a gyerekek is elége­dettek, hasznos tagjai lesz­nek társadalmunknak. A tervek szerint a megle­vő, szűkös, mindössze hatvan férőhelyes nyugdíjasok és ag­gok otthonát jövőre újjáépí­tik, kibővítik, így 150 vászo­n beismerése lenne, hogy nem a dolgozók aktív rész­vételével készültek. A Tár­sult Agráripari Vállalatban okvetlenül szükséges a belső bank létrehozása. A vita után elfogadott, határozatok értelmében feltétlenül felül kell vizs­gálni a fejlesztési progra­mokat megállapítani, hogy kik a felelősek az esetleges késésért, a programokat gyorsabban kell előkészí­teni, kidolgozni. A községi pártbizottság néhány módosítással elfo­gadta a zombori regionális alapbank megalakításáról szóló alapszabályzat és tár­sadalmi megállapodás terve­zetét, továbbá elfogadta a javaslatot, hogy az apatini, zombori, bácstopolyai és a cserventcai községi mezőgaz­dasági munkaszervezetek a jövőben szorosabb együtt­működést folytassanak. KŐVÁRI Árpád ruló­ talál itt második ott­honra. Az idős, kiöregedett föld­művescsaládok szociális gond­jainak megoldásában részt vállalt a Vukovári Mezőgaz­dasági-Ipari Kombinát tár­sastermelési osztálya is, föl­dért nyugdíjat biztosít. A már négy­­ éve alkalmazott szabályzat több száz idős földművesnek biztosít nyu­­godtabb hétköznapokat. Újabban az ország más vi­dékeiről községünkbe költö­zött családok, különösen be­tegségi biztosításuk okoz gon­dot, mert legnagyobb részük még nincsen munkaviszony­ban, nincs betegkönyvük — fejezte be az érdekközösség titkára. P. M. VUKOVÁR: Kilencmillió dinár szociális védelemre A vukovári község, gazdasági erejétől függően, egy­re nagyobb anyagiakat fordít a polgárok szociális vé­delmére. Ezt a társadalmilag fontos feladatot a vuko­­vári szociális védelmi érdekközösség igyekszik megol­dani. Az­­ érdekközösség sokrétű és összetett munká­ját Ljubosav FILIPOVIC titkár ismertette. Ilija Varicak Kiválóan termett a kukoric­a az idén Szlavóniában, felvétel Opatovacon ké­szült az egyik fölműves udvarában, ahol éppen rakják a kukoricát SZLAVÓNIA, BARANYA Minden idők legjobb terméshozama Szlavóniában és Baranyában a néhány nap csapa­dékos időjárást követően a hét végén ismét teljes ütemben folynak az őszi mezőgazdasági munkák a társadalmi és a magánszektorban egyaránt. A mezőgazdasági szakem­berek véleménye szerint az átlag 25—30 milliméter csa­padék annak ellenére, hogy hátráltatta az őszi betaka­rítási munkálatokat, nagyon jól jött a vetésre. A koráb­ban elvetett parcellákon ugyanis a búza csírázása és kelése nagyon hiányos volt a talajban levő minimális nedvességtartalom miatt. A csapadék tehát lehetővé tet­te a már kikelt növények egyenletesebb fejlődését és a később vetett parcellákon az egyenletes csírázást, így nem véletlenül mondják a mező­gazdászok, hogy az idén szín­te állandóan ideálisak ,az idő­járási viszonyok, mert most is, amikor legjobban kellett, akkor jött az eső. A koráb­,­­ban elvetett parcellákon ki­tűnő állapotban van a búza, sőt néhol már elérte az átte­r­­elésre megfelelő fejlődési­­ szakaszt. Tehát az idei ősz­­minden előfeltételt biztosít a jövő évi jó terméshozamhoz. Az őszi kalászosok vetését­­ egyébként már a területek 80 százalékában befejezték a társadalmi és a magánszek­torban egyaránt. Ez igen szép eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy az idén ősszel a társadalmi szektorban 1 84 000 hektárt, a magánszek­torban majdnem 90 000 hek- t tárt terveztek bevetni ezzel a kultúrával. Figyelemre mél­­­­ó az a tényező is, hogy a nagy hozamú hazai fajták­­ majdnem teljesen kiszorítot­ták az eddigiek során vetett külföldi búzafajtákat. Eze­ket most minimális terüle­ten termelik. Legnagyobb te­rületen a már eddig is jól bevált Arany­völgy és Újvi­déki korai fajtákat vezették a társadalmi és magánszek­torban egyaránt. A legfontosabb őszi beta­karítási munka, a kukorica törése és kombájnozása is be­fejező szakaszához érkezett. A 200 000 hektár bevetett te­rületnek 85 százalékáról már a górékba és a raktárakba került a sárga arany. Az ed­digi átlag terméshozam 74 méter mázsa hektáronként a társadalmi, és valamivel ki­sebb a magánszektorban. Ezek természetesen az átlag terméshozamok, amelyektől nagyobbat valósított meg jó néhány­ munkaszervezet. Ezek közé tartozik a Bellye Mezőgazdasági-Ipari Kombi­nát is, amelyik még az el­múlt hét végén befejezte a kukorica betakarítását. Itt az átlagos terméshozam 87 mé­termázsa hektáronként. Ez az eredmény nem csak az utób­bi évek, hanem minden idők legjobb terméshozama a kom­binát történelmében. A ma­gántermelők parcelláin sem ritkaság a 100 méter mázsa körüli terméshozam, ami kü­lön jelentőséggel bír. Az idén egyébként idejében be­értek a képes nagyhozamú hibridek is, úgy hogy az elő­­ző évektől eltérően az idei őszön kitűnően elő lehetett készíteni a vetőágyat a kuko­rica után. A másik nagy őszi munka, a cukorrépa szedése és fel­dolgozása is jól halad. A­­ te­rületeknek körülbelül 70 szá­zalékán már kiszedték a cu­korrépát és ennek nagy ré­szét­ már feldolgozták a há­rom szlavóniai—baranyai cu­korgyárban. A terméshozam 5000 méter mázsa körül van, míg a répa cukortartalma ki­tűnőnek számító, 16—18 szá­zalék. Baranyában az állami szek­torban már a téli mélyszán­tásnak is a legnagyobb ré­szét elvégezték. Már csak a cukorrépával bevetett par­cellák szántása maradt hát­ra. Mindent összegezve, most már elmondható, hogy az idén Szlavóniában és Bara­nyában igen jó gazdasági évet fog zárni a mezőgazda­ság, a társadalmi és a ma­gánszektor egyaránt. KRÖMER József A hódsági község határában Szépen zöldel­ a búza A betakarításnak ugyan nem, a vetésnek azonban an­nál inkább kövezett a múlt­kor hullott csapadék. A Hód­sági Mezőgazdasági-Élelmi­szeripari Kombinátban arról­ értesültünk, hogy elvetették már a búzának több, mint 90 százalékát. Csak azokon a területeken nem sikerült elvetni, amelyekről nem ta­karították be a kukoricát. A szakemberek igen elégedet­tek az eddig elvetett búza állapotával, szépen zöldell. Sajnos, az idén sem zök­kenőmentes a cukorrépa­szállítás. A kombinát a beve­tett terület 70 százalékáról szállította csak el a répát, de nem a saját hibájából késik, hanem azért, mert a cserven­kai cukorgyár megállította az átvételt, és emiatt jelen­tős károsodás­­ éri majd a kombinátot. Jól halad a kukorica be­takarítása, főleg a magán­­szektorban. A termelők már csaknem teljesen befejezték a törést, a társadalmi szek­tor földjein azonban van még bőven munka. A hozam egyébként megfelelő: a ma­gántermelők 70, a kombinát viszont 80 métermázsás át­lagot ért el hektáronként, egyes parcellákon azonban a hozam meghaladja a 100 mé­termázsát is.

Next