Magyar Szó, 1977. december (34. évfolyam, 344-359. szám)

1977-12-21 / 349. szám

4. oldal Kipszis az epzsépigben való szabad munkacseréről A zombori egészségügyi önigazgatási érdekközös­ségben lázas munka folyik az egészségügyi szolgá­lat finanszírozását szabályozó önigazgatási megegye­zés kidolgozásán. Minden remény megvan arra, hogy az év végéig ezt a jelentős dokumentumot elfogad­ják. Bár ez lenne a természetes, erre a „szerződés­­kötésre” ennyire idejében még soha nem került sor. A szükséges előkészülete­ket már megtették. Az egész­ségügyi dolgozók és az érdekközösség küldötteiből álló egyeztető bizottság elfogadta a megegyezés alapel­­veiről szóló dokumentum­ot. Egy szűkebb körű mun­kacsoport kidolgozta a megegyezés tervezetét, amely már az egészségügyi társ­ult munka-alaszervezetek dol­gozéi előtt van megvitatáson. Az önigazgatási megegye­zés legfontosabb célkitűzé­se, hogy a rendelkezésre állló eszközöket a leghatékonyab­ban használják fel az egész­ségvédelem minőségi javítá­sára. E célból tovább serken­ti­k az egészségügyi hálózat szakkáderekkel való felerősí­tését, elsősorban a betegség megelőző munka fokozását. A célok megvalósítását leg­nagyobb mértékben a mun­ka szerinti javadalmazás be­vezetésével tervezik. A pénzügyi keretet a gaz­daság lehetőségei és az ezt kifejező társadalmi megál­lapodás határozza meg. Az érdekközösség­ egyéb köte­lezettségei, elsősorban a biz­tosítottak számára kifizeten­dő pénzbeli térítések, a gyógyszerek költségei, az egészségügyi szolgáltatások kifizetésére az eszközök át­lagos növekedését sem en­gedik meg. Az elfogadás előtt levő pénzügyi terv elő­re ugyan nem biztosít az egészségügyi központ részé­re elegendő pénzeszközt, de takarékoskodással és a lehe­tőségek ésszerű kihasználá­sával a keret év közben bő­víthető. Az anyagi lehetőségeket szem előtt tartva állapod­nak meg az egészségügyi szolgáltatások díjának nö­velésében. A díjemelke­dés átlagosan 14 százalék lehet, de ez az arány tár­­sultmunka - alap szervezetek szerint eltérő. Az átlagos­nál jobban növelik a kór­házi szolgáltatások díját, mert itt az anyagi kiadá­sok részesedése jóval na­gyobb. Mivel a zombori egészség­ügyi önigazgatási érdekkö­zösség, vagyis a zombori do­l­gozók és polgárok az egész­ségügyi központ, szolgáltatá­saiért a számlák fizetésén kívül egyéb eszközöket is juttatnak, méltányos, hogy számukra az elszámolási dí­jakat megfelelő arányban csökkentsék. Elsősorban a fejlesztési alap majd 14 mil­iió dinárjáról van szó, de jövőre, ha úgy egyeznek meg, az érdekközösség kü­lön fizeti a szakorvosi tanul­mányon levő káderek költ­ségeit is, így a zombori biz­tosítottak számára a szolgál­tatások díját, a más község területéről itt kezelt betegek számára érvényes díjakhoz viszonyítva 13—17 százalék­kal csökkentik. Ezzel az egy­séges árpolitikát nem szegik meg, sőt, a zombori dolgo­zók még így is többet fizet­nek egészségvédelmükért a községi hozzájárulás bizo­nyos részével. Jövőre néhány rendkí­vül drága orvosságot és a sokszor életet jelentő és szintén igen drága vért és vérplazmát az érdekközös­ség a kórházi osztályok­nak a valóban elhasznált mennyiségben külön meg­fizeti, így még a lehető­sége sem áll fenn annak, hogy a kórházi nap sze­rinti elszámolás miatt­­ egyes fontos gyógyászati anyagokat a betegektől megvonnak. Az általános orvosi szol­gálatban és a munkaegész­ség-védelemben a szolgálta­tások egy részét még áta­lányban fizetik, de ez a ter­vezett eszközöknek 20 szá­zalékát sem teszi. A beteg­ségmegelőzési tevékenység­ben végzett szolgáltatásokat teljes egészében az elvég­zett munka arányában fize­tik. Teljesítmény szerint kap­ják jövedelmüket a mentő­­szolgálat járműveinek és ügyeleteseinek szolgáltatá­saiért is, ugyanúgy, mint a szakorvosi rendelők a meg­vizsgált betegek száma után. A megegyezés előirányoz­za a házi gyógykezelés be­vezetését is. Erre a betegek kórházi kezelése után, a gyógyulás szakaszában lesz lehetőség. A házi gyógyke­zelés idején minden harmad nap kötelező a helyszíni or­vosi ellenőrzés, a nővér lá­togatása pedig mindennap. Az idei gyakorlathoz ha­sonlóan az egészségügyi szol­gálat felelősséget vállal a betegszabadságok és a gyógy­szerfogyasztás alakulásáért. A kockázatot most nagyobb mértékben viselik majd a szakorvosi rendelők, ame­lyek a táppénzes állományt és gyógymódot leginkább ja­vasolják. A jövő évre szóló meg­egyezésben is leszögezik, hogy az érdekközösség pénzügyi szilárdságának meg­őrzése céljából a leszámlá­zott szolgáltatások kifize­tésekor 6 százalékot egy különleges alapban tarta­lékolnak. Ebből a bizton­sági alapból a követelése­ket csak akkor fize­tik ki, ha ezt a jövedelem és a kiadások alakulása meg­engedi. Az önigazgatási megegye­zés tervezetéről december 27-éig folyhat a vita. Ezután az egyeztető bizottság elfo­gad­t­a a végleges szöveget és a december 29-ére tervezett közgyűlési ülés után még az idén sor kerülhet a doku­mentum aláírására is. M. A. A kopaszság tulajdonképpen a fokozott hajhullás következménye, aminek az or­vostudomány ma két formáját különböz­teti meg: — az élettanilag normálisnak mondható, és — a kóros hajhullást. Az élettanilag normális hajhullást min­den embernél, férfiaknál és nőknél egy­aránt megfigyelhetjük. Normális körülmé­nyek között, naponta 50—100 hajszálunk is kihull. Egész fejbőrünkön összesen kö­rülbelül 150 000—200 000 hajszál található. E folyamat során 5—6 év ala­tt a hajszálak megújulnak, hisz a kihullottak helyére újak nőnek, így ez a folyamat kopaszsá­got nem okoz. Ezzel szemben a kóros haj­hullásnál a kihullott szálaik száma az új­ra kinőtteknél a kopaszság, valamilyen for­májához vezett. Tekintetbe véve a kopaszodás helyét, a fejbőrön ismerünk FOLTOS ÉS DIFFÚZ, ÁTMENETI ÉS ÁLLANDÓ kopaszságot, ami természetesen a kórokozó tényezőktől függ. A­­kopaszság különféle formái leg­inkább egy másik, ismert betegség követ­kezményei és azo­k gyógyításával a haj­hullás is megszűnik, a legtöbb esetben a kihullott haj pótlódik. Ezen betegségek­ről lapunk következő számában írunk. A betegség leggyakoribb formája a FO­KOZOTT korpásodással járó ko­­paszság, leginkább a kamaszkor végén, 18—20 éves korban jelentkezik kimondottan, a férfiak körében, nagymértékű hajhullás­sal. Ilyenkor naponta­­néhány száz hajszál is kihullik, aminek következtében 1—2 év múlva a beteg haj látszólag is megritkul, különösen a homlok­­részen és a fejbú­bon. Később ezeken a helyeiken megjele­nik a teljes kopaszság, ami továbbterjed­ve kialakítja a betegség végleges formá­ját, a baj csupán oldalt és­­tarkószájt ma­rad meg (ez az úgynevezett Szent Péter fej). Sajnos, legtöbben a­­betegség előre­haladott stádiumában fordulnak orvoshoz, amikor a betegséget megfékezni már nem lehet, csupán 1-2 évvel tudjuk elodázni a teljes kopaszságot. A betegség kórokozó tényezői eddig még nem teljesen ismertek, habár megfigyel­hető, hogy a BETEGEK FEJBŐRÉBEN LEVŐ FAGGYÚMIRIGYEK A NORMÁ­LISNÁL JÓVAL NAGYOBB MENNYI­SÉGŰ ZSÍRT TERMELNEK, FEJBŐRÜK VISZKET ÉS FOKOZOTT KORPASO­­DÁST­OZ­ SZENVEDNEK. Emiiat­t sokan ezt tartják a betegség legfontosabb kór­okozó tényezőjének. Ez mellett a beteg­ség kialakulásában még kétségtelenül nagy szerepük van a FÉRFI NEMI HOR­MONOKNAK is, hisz a kopaszság ezen formája GYERMEKEKNÉL ÉS NŐKNÉL SOHASEM JELENTKEZIK, ugyanakkor a betegség kezdete egybeesik a kamaszkor befejeztével, amikor a férfiak szervezeté­ben elkezdődik a heréik rendszeres mű­ködése. Ha mindehhez még hozzáadjuk a VEGETATÍV IDEGRENDSZER, valamint az ÖRÖKLŐDÉS jelentőségét, úgy teljes képet kapunk a betegség kialakulásáról. A KOPASZSÁG EZEN FORMÁJA SAJNOS TELJES MÉRTÉKBEN NEM GYÓGYÍTHATÓ, DE AZ IDŐBEN EL­KEZDETT ÉS HELYES HAJÁPOLÁSSAL MEGFÉKEZHETŐ, HOGY TELJES KO­PASZSÁG NEM IS JÖN LÉTRE. Az em­lített hajápolás lényege, hogy a FEJBOR KORPÁSODÁSÁT ÉS A FELESLEGES FAGGYÚTERMELÉST VALAMILYEN MÓDON MEGFÉKEZZÜK. E célból szük­séges a minél GYAKORIBB FEJMOSÁS, ahogyan lapunk múlt számában már rész­letesen leírtuk. Végezzük ezt kénlt, kát­rányt stb. tartalmazó szapannnal, vagy sam­ponnal, de léteznek ezekhez hasonló, bi­zonyos növényi kivonatokat tartalmazó kozmetikai készítmények is. A gyakori fejmosás mindaddig nem káros, amíg nem érezzük a fejbőr húzódását. Mivel azon­ban fejmosás és a fejbőr masszírozása közben a betegség kezdetén jóval több hajszál kihullik, a betegek egy része AZT A KÖZELI KOPASZSÁGTÓL FÉLVE KORÁN ABBAHAGYJA, ami miatt a be­tegség fokozódik. A gyakori fejmosás mellett, vagy azok helyett használhatunk különféle HAJVI­­ZEKET, LOSIONOKAT is, amelyek rend­szerint alkoholt, fenolt, resorcinolt, külön­féle hormonokat, vagy növényi kivonato­kat tartalmaznak (fokhagyma, csalán, ka­milla stb.). Ezeket vattával visszük rá a fejbőrre, amit azután egy bizonyos ideig masszírozunk. Hasonló hatásuk van a kü­lönféle púderoknak, amelyek zsírtalanít­ják a hajat és lokálisan hatra csökken­tik a korpasodá­st és a zsírtermelést. Végezetül szeretném megemlíteni, hogy a kopaszodás ezen fajtája elleni küzde­lem csupán akkor eredményes, ha az EM­LÍTETT hajápolást Állandóan ÉS KITARTÓAN VÉGEZZÜK! Lapunk következő számában a haj koz­metikájáról, a hajfestékről és a haj ondo­­lálásáról írunk. R­EDDELÖn Ш (ORVOSI TANÁCSOK) Rovatvezető: Dr. üveges Zoltán belgyógyász, kardiológus A fej-isis és a kopaszság DUNATÁJ APATINI:­­ Serkezteti кз!! a fildmű­vesek társulását Ami a földművesek társulását illeti, nem sok új­donság történt az eltelt két esztendőben az apatini községben. Szilágyi sem volt kivétel. A társult terme­lők egymás után írták alá a társulásról szóló önigaz­gatási megegyezéseket, egyszer földmű­vesszö­vetkezetet, máskor meg mezőgazdasági szövetkezetet alakítottak. Az ötven társult termelő nem várt csodát, annál azon­ban, amit elértek, többet szerettek volna elérni. A tét­lenségben, a hiábavaló várakozásban néhányan kedvü­ket is vesztették, mert kezdetben hitték, bíztak benne, hogy a társulás több lesz puszta formalitásnál, a tár­sult termelő kedvezményeket kap, emellett könnyeb­ben többet termelhet, több lesz hát a jövedelme. Az eddig megtett utat fe­lülvizsgálva a szövetkezet és a helyi közösség KSZ-alap­­szervezeteinek titkársága, a Szocialista Szövetség helyi szervezetének végrehajtó bi­zottsága és a társult terme­lők tanácsa arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy senki sem lehet megelégedve az ed­dig elért eredményekkel. A pénteken tartott megbeszélé­sen Buják György, a Társult Agráripari Vállalat társulás­sal megbízott szakembere is­mertette az eddig megtett utat, a további lehetőségeket kutatta. Többek között el­mondta, hogy nem nyugodha­tunk bele a jelenlegi helyzet­be, újabb lendületet kell ad­ni a földművesek társulásá­nak. Várható, hogy ennek ér­dekében megváltoztatnak né­hány községi előírást a meg­adóztatással, gazdasági épüle­tek építésével kapcsolatban, több kedvezményt élvez te­hát a társult termelő. Szilá­gyin az állattenyésztés és a konyhakertészet terén van­nak nagy lehetőségek. Antun Djanic, a helyi szö­vetkezet társastermelési rész­legének vezetője kijelentette, hogy az eltelt két év alatt teljesen leállt a kezdeti len­dület, fejlődés helyett vissza­fejlődött a társulás. A vesz­teséggel gazdálkodó szövet­kezet nem tudta kellő mér­tékben támogatni a társult termelőket, nem fejlődött ki a kölcsönös jövedelemszerzé­sen, kockázatvállaláson ala­puló társulás, megmaradt a korábbi társastermelési for­ma. Ha azonban adókönnyí­tést kapt a társult földmű­ves, a gazdasági épületek építésekor nem kell fizetnie a kommunális illetéket, meg­történik a társult agráripari vállalat átszervezése, ismét fellendül a társulás. Különö­sen fontos, hogy a társult ter­melők hitelt kaphatnak gé­pek vásárlására, ólak, istál­lók építésére. Rizsányi István társult föld­műves véleménye szerint az áruértékesítést kell legelő­ször megoldani, a bizonyta­lan piac akadályozza legin­kább a társulást, elsősorban ezért nem meri senki sem szakosítani a termelést. Ha valamilyen áruból, jószág­ból, konyhakerti vetemény­­ből több termett, mint amennyire egy adott pillanat­ban szükség van a piacon, rögtön csökken a termékek ára, a termelő nyakán ma­rad a portéka. Azt, hogy a jövőben nem így történik, egyelőre senki sem szavatol­­ja. A vita után a részvevők elhatározták, hogy januárban számos megbeszélést tarta­nak a társult termelőkkel, jószághizlalásra, malacneve­lésre, tejtermelésre és nö­vénytermesztésre készülnek majd hosszú távú szerződé­sek, akciót indítanak, hogy a társult termelők minél na­gyobb számban használják ki a kedvező feltételekkel kí­nált kölcsönöket. Januárban és februárban megszervezik a földművesek téli iskoláját. K. A. Január 21-én­ isiiul az Öissipt Vidékünk egyik legrango­sabb magyar vonatkozású kulturális rendezvénye az Ötösfogat, műsorában a zom­bori, apatini, és hódsági köz­ség öt falujának lelkes szín­játszói, népdalénekesei és táncosai lépnek fel. Doroszló, Telecska, Szilá­gyi, Kupuszina és Gombos művelődési egyesületei — hal­lottuk Szalai János pe­dagógustól, a doroszlói Mó­ricz Zsigmond Művelődési Egyesület elnökétől — janu­ár 21-én lépnek színre. A megnyitó Gomboson lesz. Ka­rinthi, Nóthi és Gobby Fehér Gyula egyfelvonásosait mu­tatják be. A továbi program a kö­vetkező január 28-án Telecs­kán, február 11-én Kupuszi­­nán, február 18-án Dorosz­­lón és február 25-én Szilá­gyin lépnek színre az ama­tőrök. A mondhatjuk, vándorszín­ház, igyekszik betölteni az űrt falvaink kulturális éle­tében. Éppen ezért mind az aktív részvevőket, mind a szervezőket csak dicsérni le­het! Továbbra sem érthető­­ azonban, miért nem vesz­­ részt az akcióban az öt falu­­­­val egyetemben a zombori­­ Petőfi Sándor Művelődési Egyesület is. P. M. Zámbó Illés: Fogytán van már az erő. Szerda, 1977. dec. 21

Next