Magyar Szó, 1978. január (35. évfolyam, 1-13. szám)
1978-01-12 / 10. szám
II. oldal MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1978. jan. 12. A vont Sosici szlovák könyvkiadás Besúiadik eredményei A vajdasági szlovákok író verseit közli ennek az isdalmának kezdetei a múlt mert gyermeki költőnek. Öjszázadiba nyúlnak vissza; Dicséretre méltó, hogy két alkotói, könyvkiadói tevékeny fő kötetes, fiatal írót is végük pedig jelentősen fel- megjelentetett tavaly az élénkült már e század első Obzor. Zlatkov Benka: Vadfelédem: A regényíró Ján ny prach (Vízpor) és Miros Caják különösképpen a Rolav Dudok: Svetelny korvesny-család és a Följegy- bác (Fénykorbács) című rések a rabságból című mű könyveiről van szó. A puleveivel hatott realista elbelicisztikai műként említett szőlőirodalmunkkifejlődése kiadvány Samuel Mikklesére, a korabeli szlovákság vk. Pero na návetri című falusi életének, nyomozékönyve. Az ismert vajdaiénak kitűnő rajzát adta. Az új szlovák publicista legjobb ifjabb Ján Cajak hasonló riportjainak, tárcáinak és képpen fontos szerepet töl- karcolatainak gyűjteménye tött be a háború előtti vajez. dasaigd szlovák irodalom ki- Az Mén két verskötet szó alakulásában, mégpedig elrepel tervükben: Viera beszéléseivel és regényeivel. Benkova Popitová ötödik Ez utóbbiak közül elsősor versgyűjteménye, az Isoldinban szociográfiai színezetű pisten (Izolda gyűrűje), s műve, a Zuzka Turanová pala Bohuš egy igen érdeérdemel említést. E korszak késnek ígérkező költői várfontos alkotóművészei közé lakkozása? A Vajdasági Fel tartozik Vladimir Hurban szabadítási Díjával nemrég Vladimirov, elsősorban drágiben kitüntetett petrőcár mai alkotásaival, népszerű vasköltő ugyanis Martin színműveivel van jelen e Jonás kovacicai mir festőkorszak irodalmában. Stara Vel közösen készít egy ver- Pazován élt és alkotott, segi illusztrált albumot A életművét még mindig nem Tworba-sorozatban várható elemezték és értékelték fel- Michal Harpán: Kritické volőképpen, amint azt egyik mentore (Kritikai kommenteitatója, Ján Makan meg- tárok) című új esszékötete, állapítja, de Az itteni szlovák irodalom, Az utóbbi hármade észtén valamint a csehszlovákiai de főképp a vajdasági szlo- irodalom képezi érdeklődési vák költészet kiteljesedései területét. A felszabadulás hozta meg. Nemcsak anya óta első ízben történik meg, nyelvükön, hanem szerbhoz hogy drámai művek kötete vác, román, magyar nyelven jelenik meg szlovákul tarte, „tehát a vajdasági nem- rományunkban. A kiadózettségek köreiben is ismert tervében ott szerepelté válnak lassan a vajda- jako Cérnán színdarabjaisági szlovák írók és költőknak kötete. A visszapillantás vázlatos A Koreni-sorozat (Gyöke ságéhoz tartozik, hogy meg rek) tavalyi termése egy re- t említjük, csupán e vajdasagény volt. Most az ifjabb gi nemzetiség egyik legre- jan Cajak válogatott magibb művelődési intézmenyeit jelentetik meg. A már nyét, a Backi Petrovac.-i fentebb említett Zuzka Tunépi olvasokort. Ez minden Janová legújabb kiadásáról jel szerint első közkönyv- van szó Negyedszer jut el táruk volt ezen a földrajzi, az olvasókhoz a két háború történelmi területen. Ez az közti alföldi falunak s egy olvasókör — amint azt egy szegény falusi lánynak ez a művelődéskrónikai összefog rajta. Csehszlovákiában is valóban olvashatjuk — tul nagy sikere volt az előző tajdonképpen a vasárnapi kiadásnak. A tavalyi terviskola néven ismert nevlei- hez tartozik, de majd csak világosító előadás'sorozathoz, most jelenik meg Michal a ^korabeli néptanítók ak- Babinka válogatott« müveldióihoz tartozott. _ nek első kötete. Mivel a ko _ Az ^itteni szlovák sajtó torkan elhunyt, ragyogó teherténetében^ úttörő szerepe ,ségű vajdasági szlovák körvolt a meg 1902-ben prindítő lírai opusa még nem tett Domozemsky Slovak nyert végleges felmérést, című lapnak. "Kisebb mor- elemzést — elsőként irodaiszakításokkal.^ az ^elso ú1 ág- messzéinek, kritikai műháború kitörésiéig jelentve;nek gyűjteményét jelenmeg. A két háború közti létetik meg. A nagy érdeklő Pek közül említést érdeme. E résre számot tartó kiadaz 1941 áprilisáig megleleványt Michal Harpán szernő, Banko Petrovaci herkeszti, s ő ír hozzá előszót. Tan.a Jednota (Eövség). o . Gyerm« is £«£ -ban ^sorozatban Sidakít folyóiratuk, a ki*TM ad"?k «1 С*Г Nat Sivot közvetlenül a má- 3ak elbeszéléseinek kötetét, sodik világháború küszö- A Mostovi-sorozatban indult, de a megszállás amint azt a címe is jelzi — alatt nem jelent meg. Már összekötő híd kíván lenni a 1944. október 19-én útnak Jugoszláviai nemzetek és indítják Backi Petrovacon a nemzetiségek, valamint a Hlas ludu című hetilapot, vajdasági szlovákok irodáitöbb más szaklapot és gyerma között. Évente igencsak mekújságot, valamint a No- е£У-е kötetet jelentetnek vy život című irodalmi és meg, mégpedig csehszlováművelődési folyóiratot. kiai partnerral, közösen. Tal rövid, átfogó visszapil .val? Branimir Scepanovic:lantás után világosodik meg v„sta: Parta s zemlje (Földdel előttünk igazán, milyen tömött száj) című regényét rendkívüli szerepe van a ,jelentették meg. Az idén az vajdasági szlovákok művelődteii ,ГР®г3|. elbeszélők andési életében az Obzortológiáját jelentetik meg Könyvkiadó kiadványainak, szlovákul, Sled rasu (Idő- E napokban fölkerestük rend) címmel. Szerkesztette Michal Harpánt, a kiváló Juliján Tamás. Fordította költőt, e kiadó szerkesztő- Juraj TuSiakjét, s egyúttal szépirodalmi két gyermekkiadvány fofolyóiratuk főszerkesztőjét, rozatuk a Május és a Mé- Megkértük, ismertesse az el kecske kedves elnevezést vi telt esztendő (kiadási ered- selt. A nagyobbaknak is, a menyeit, s mondja el, mit kisebbeknek is szólnak. Tajelentetnek meg szlovákul vagy kiadták Mollivot. Matoaz idén. čec: Dječak sa Sutle című A Tvorba (Alkotás) eme- könyvét, Tito elvtárs gyervezésű kiadványsorozatuk mekkoráról. Tavaly jelent ban elsősorban az itt élő meg náluk Miroslav Deszlovák írók műveit jelen- mák: O troch umeloch (A tetik meg, s tavaly négy három művész) c. könyve ilyen mű hagyta el nyomdá is. Megjelentették Paveljaikat. Három verseskötet és Mucaji: Cervená tatka (Piegy publicisztikai gyűjteres kendő) c. forradalmi versény. Juraj Tutink: Módra sejt is a gyermekeknek, bđsen (Клк versi ezúttal Nemrégiben pedig Viera nem a gyermekeknek, ha Benkova Popitová: Velky nem a felnőtteknek szánt minikrimi pripad (A nagy minikrimi eset) c. gyermekkötetét adták ki. Az újvidéki szlovák kiadó, az Obzor együttműködik csehszlovákiai kiadókkal is, valamint a ljubljanai ifjúsági kiadóval, a Mladinska knjiga házával. Mintegy huszonöt esztendeje már, hogy különösképpen a színes képeskönyveket közösen jelentetik meg. Ilyen ragyogó kiállítású, nagy sikerű könyvük volt például Rado Móric neves csehszlovákiai költő gyermekeknek száraz kötete. Az idén kiadják Juraj Tusiak gyermekirodalmi műveinek válogatott kötetét. Csehszlovákiai partnerral jelentetik meg közösen Olga Nikolova ismert macedón írónő ifjúsági elbeszéléseinek kötetét is, valamint Michal Babinka meséskötetét. A marxista irodalomból szlovák nyelven is, hozzá-férhetővé tették az olvasóknak a következő ismert kiadványt: A Jugoszláv Kommunista Szövetség a szocialista önigazgatás új korszakában. Soron következik Edvard Kardelj: -^Jugoszlávia Kommunista Szövetsége a forradalmi akciókban c. kötetének szlovák nyelvű megjelentetése. Ugyancsak tervükben szerepel Kardelj következő navének a kiadása is: A szocialista önigazgatás politikai rendszerének fejlődési irányai. Sorozaton kívül eljuttatták a szlovák olvasókhoz a ljubljanai partnerral közösen kiadott tudományos lexikont, s a hagyományos, népszerű Népnaptárukat. Idei tervükben szerepel a Vajdaság autonómiájáról szóló kollektív műnek, valamint a JKSZ Programjának szlovák nyelvű megjelentetése is. Egy irodalomtörténeti, művelődéskrónikai jellegű újvidéki tudományos tanácskozás anyagát is kiadják idén: a havonta kétszer megjelenő Dolozemsky Slovák (Alföldi szlovák) című hajdani folyóirat története ez tulajdonképpen. FEHÉR F. Vita a filmműsorról A Tartományi Közművelődési Közösség nyilvános vitát szervez a mozi és a tévé filmműsoráról, amelyre mindenkit meghívnak, akinek valami köze van a hetedik művészethez. Szó lesz rajta a többi között a filmek ideológiai hatásáról, s a hazai film szerepéről, a mozi és a tévé műsorában, a rövidfilmek mellőzéséről, a film jelentőségéről, nemzeteink és nemzetiségeink kultúrájának az összefonódásában, a műsorpolitika valóra váltásának önigazgatási megszervezéséről. A filmműsor sokoldalú értékelése nyilvánvalóan szükséges ha figyelembe vesszük hogy tartományunkban évente csupán a mozik kb. 200— 300 filmet mutatnak be, s a nézők száma meghaladja a 10 milliót. Ezeknek a filmeknek legnagyobb hányada külföldi, ami azt jelenti, hogy különféle, számunkra nem mindig elfogadható eszméket sugallnak. Ráadásul a mozik helyzete sincs összhangban társadalmi és kulturális szerepükkel. Mindez szükségessé teszi a vitáskérdések feltárását. A széles körű eszmecsere minden bizonnyal elősegíti majd kiküszöbölésüket azáltal, hogy ösztönzi a községek társadalmi tényezőit, hogy megfelelő elkötelezettséggel fog-lalkozzanak a helyi moziműsor fogyatékosságaival. A vitát a jövő hónap végére tervezik. (1) MOST JELENT MEG... El nem taposható csillagok Tito elvtárs kettős jubileumára, a Magyar Szó és a Híd szerkesztősége, valamint a Fórum Könyvkiadó közös vállalkozásaként készült ez az antológia. Az antológia utószavában a szerkesztéssel megbízott Ács Károly így írt munkájáról, feladatáról: „Amikor ez év tavaszán a Magyar Szó szerkesztőségének felkérésére elvállaltam, hogy megpróbálok összeállítani egy antológiaszerű váltogatást a jugoszláviai magyar költők forradalmi verseiből, tisztában voltam a feladat nehézségével és a vállalkozás kockázatával. Irodalmunkban mind ez ideig nemigen történt kísérlet az ún. forradalmi, vagy tágabb értelemben közéleti líra hosszabb korszakot felölelő, tudományos igényű értékelésére, bíráló felmérésére, még számba vételére, még áttekintésére sem, s a lapok, folyóiratok számára, alkalmi ünnepségekre stb. készült válogatások szükségképpen magukon viselték az ötletszerűség, esetlegesség bélyegét. Jóformán csak annyit tudtunk, hogy igenis van, kell hogy legyen forradalmi költészetünk, de már méreteiről, kiterjedéséről, folyamatosságáról, faji súlyáról, csúcsairól és standardjáról kevésbé volt fogalmunk.” Mindezekre a kérdésekre választ adott forradalmi költészetünk első antológiája I EL NEM TAPOSHATÓ CSILLAGOK Az antológia címoldala 1 Ш Rubens-tárlat Leningrádban •-;-:::тГГШШ1ШШММ1ПГШШПППППШ1ПППП1П111ПП.»ПП.1»11ППДП1Ј|1|1| A leningrádi Ermitázs egyik legnagyobb termében Rubens és a flamand barokk címmel kiállítás nyílt. Ennek a múzeumnak a birtokában van egyébként Rubens festményeinek és rajziainak egyik leggazdagabb gyűjteménye. A most megnyílt kiállítás megismerteti a látogatókkal Rubens gazdag faragott kőgyűjteményét is, amelyben a többi között megtaláható egy XVI. századbeli kámea is. Ez a remek faragású kő egy templomot ábrázol Aphrodité szobrával. TEGNAP iskolapadot ünnepeltek Topolyán 1915. január 11-én született Sinkovics József, a topolyán munkásmozgalom aktív részvevője, akiről néhány évvel ezelőtt iskolát neveztek el Topolyán. A szakirányú iskolaközpont tanárai és tanulói tegnap tartották meg az iskola napját, amelyen a többi között részt vett Bíró István, a községi képviselőtestület elnöke és Bábi József, a VKSZ topolyai községi bizottságának titkára is, valamint Sinkovics József édesanyja. Az iskola tanulói szerény ünnepség keretében emlékeztek meg iskolájuk névadójából, megkoszorúzták az iskolán elhelyezett emléktáblát, majd kiálítás nyílt a tanulók munkáiból. A vörös Nap Jegyzetek Sípos Tibor becses amatőr festő kaliforniai kiállításai alkalmából Emlékeimből a tanyák úgy lépnek elő, mint vad zivatartól szétszórt falvak házai, melyeket, elfáradván, a szilaj szelek ledobtak, búza- vagy kukoricaföldek közepébe, hogy esőtől áztatott dülöutakon a nyikorgó szekerén hazafelé igyekvő gazda szíve — meglátván jegenyéinek, diófáinak harsány integetését — megteljen azzal a csendes boldogsággal, melynek forrása a természet szabadságának kegyelméből táplálkozik. E sorok írójának csupán kétszer vagy háromszor adatott meg a lehetőség, hogy egy-két napot tanyán töltsön, a vajdasági oázisok egyikén, de a virradat csendje és az alkony nyugalma így is örökre bevéste rovátkáit az emlékezet lapjaira. Annak a tanyának azonban már nyoma sincs, kútágasa hamuvá porladt valahol, tán egy vasárnapi ebéd alatt, diófás fejszének adták oda rendíthetetlen derekukat. Sípos Tibor becses amatőr festő a mindegyre zsugorodó tanyavilágot metaforává lényegítve próbálja megőrizni vásznain, a magas mindazok számára, akikben ezek a szigetecskék egy letűnőfélben levő világ utolsó szó tanulta, a mozdulatok azonrémekeiként pislákolnak. ban öröktől fogva ott bizse- Sípos Tibor vásznain a szívegnek csuklójában, a színeknek s vonalak hullámzó máz pedig lelke véreként csordogásban vannak: a világ ép- gátnak a vásznakon. Műtepen összeroppantani készül rém hiányában a konyhaönmagát. Elementáris jelié-ban készíti képeit. Volt már é de a vörös Nap, amely szín kiállítása Zágrábban, Pulán, te vérébe fúltan távolodik Újvidéken és Becsén. Képe az égen a végtelen semmi- gász, a festészetet sohasem be. A Nap vörös tócsái felit látták Londonban, Budaoldódnak az ég kék meg pesten és Buenos Airesben zöld sávjaiban, s helyükön is, s mivel a napokban kelt nem marad más csak a ki útra Kaliforniába, vásznalány, a rideg, időtlenné meval az ottani közönség éppen revült tére, amely mögött, ha most ismerkedik. Amerikai lakom a semmiben elszalta- körútját a San Francisco-i dúlt léggömbként a Nap egy jugoszláv konzulátus és a re távolabb kerül a Föld- Vajdasági Kivándoroltaktól. S mi is úgy vagyunk ve Szövetsége szervezte meg le, mint a Majtényi-novella Sípos Tibor képeit nem árvái a falra rajzolta képek lehet nem szeretni, mert az kel, amelyek a mész alatt I általa felfakasztott forrás, lapítanak láthatatlanul, csak I végtelenbe vesző útján, raja gyermekek képzeletében utunk is keresztülcsobog, megfoghatóan. , Sípos Tibor okleveles jo- I BÁLINT Sándor Tolsztoj-Jubilaism oj születése 150. évfordulója megünneplésének előkészítésére. A jubileum sz p■ember közepén kezdődik. Moszkvában központi díszünnepséget tartanak, ezenkívül országos tanácskozást a nagy író munkásságáról. A színházakban és mozikban bemutatják Tolsztoj műveinek színpadi, illetve film változatát, a könyvesboltokban megjelennek műveinek új kiadásai, valamint a nagy íróról szóló tanulmányok egész sora. A Szovjet Írószövetség bizottságot alakított Lev Tolsz