Magyar Szó, 1978. május (35. évfolyam, 118-131. szám)
1978-05-12 / 128. szám
8. oldal ★ SZABADKA * SZABADKA * SZABADKA * SZABADKA * SZABADKA * SZABADKA MÁJUSI DÍJASOK le!épii és lél éri!ipát a gépet A pallos! Chemos másodszor részesült elismerésben A Tartományi Gazdasági Kamara 1965. óta ítéli oda a Májusi díjat a társultmunka-szervezeteknek, kiemelkedő gazdasági eredményekért, valamint egyéneknek a gazdaságban végzett sikeres tevékenységért. Az egyik legfontosabb mérce, hogy az elismerésre felterjesztett gazdasági szervezet vagy egyén munkája milyen mértékben felel meg Vajdaság - fejlesztési célkitűzéseinek. A Májusi díjat eddig 391 kollektíva, illetve egyén nyerte el, közöttük a palicsi Chemos Műanyaggyár immár másodszor. A Szolid Bőripari Kombinát palicsi, Chemos társultmunka-alapszervezete 1957- ben tíz dolgozót foglalkoztató kisipari műhelyként kezdte tevékenységét, s 1964-ben gyorsabb fejlődésnek indult, miután társult a kombinátba. 1972-ben társult vele a Solgen elnevezésű rokonvállalat, s ezt követően bővítette termelési programját, a cipőipar számára szükséges műanyagtermékek mellett megkezdte a szépítőszer- és gyógyszeripari göngyöleg gyártását. Tekintettel arra, hogy kizárólag újratermelési fogyasztásra termel, egész évi termelését úgyszólván mind előre eladja. A Chemos rendkívüli eredményeket ért el a gépek effektív munkaórájának növelésével. Három váltásban folyik a munka és napi 22 és fél óra alatt átlag több mint 83 százalékban vannak kihasználva a gépek, mégpedig minden kalendáris napon, az állami ünnepeket és az év végi két és fél napot kivéve. A magas fokú termelékenység lehetővé teszi, hogy a Chemos a piacon felvegye a versenyt a rokonvállalatokkal, sőt külföldön is értékesítheti termékeit. Tavaly Magyarországra és Lengyelországba szállított árut, 10 és fél millió dinár értékben. Ez 40 százalékos növekedés az előző évihez képest, mégpedig abban az időszakban, amikor Vajdaság és a szélesebb társadalmi-politikai közösségek kivitele sem volt kielégítő. A műanyaggyár összbevétele tavaly 17 százalékkal növekedett az előző évihez képest, s elérte a 122 millió dinárt, annak ellenére, hogy súlymértékben kifejezve kisebb arányban növekedett a termelés mint az összbevétel. Az ilyen arányokat a termékszerkezet változtatásával sikerült kialakítani. A Chemos nagyon jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő foglalkoztatása terén. A homokvidék és a fürdőhely 450 lakójának ad munkát. V. I. A szegedi Nemzeti Színház holnap este fél 8-kor a Szabadkai Népszínházban bemutatja Sütő András VIDÁM SIRATÓ EGY BOLYONGÓ PORSZEMÉRT című kétrészes vígjátékát. Sütő András darabja az Igaz Szó drámapályázatán díjat nyert komédia. Az író nem puszta gondűző szórakoztatásnak szánta színművét, hrigy ön is komoly szándéka volt vele, töprengésre, önvizsgálatra akar késztenni. A parasztbohózat, a vígjáték, a groteszk játék, a tandráma, a farsangi rögtönzések elemei keverednek és ötvöződnek Sütő András vígjátékában. A szerző csodálatos ágas-bogas mondatai próbára teszik nemcsak a színészt, hanem a nézőt is. Nagy színészi teljesítményt kíván a szöveget játékkal kísérni. Példaként ímea darab egyik mondata: Éppen az orrát el nem hordja innen, ügyvédkézre se ad biason a disznó, hiszen önkezemmel nem fogom illetni, a kötél pedig, meg a dézsma, melyben disznóormányát megmártogatja: farsangi játék, engedélyezett meglepetés, jóváhagyott kibabrálás, a tévedés minden jogával; mert azután, csupa tévedésből lisztes ronggyal fogom az orrát, az ateista képét borogatni... A szegediek Léner Péter rendezésében játsszák a darabot. A szereplők: Nagy Zoltán, ifj. Ujlaky László, Jászai-díjas, Vajda Márta, Nagy Anikó, Nagy Mari, Raszter Ildikó, Rónai Beáta, London Katalin, Rácz Tibor, Nagy Miklós, Kerpits Miklós és Kuti László. Díszlet- és jelmeztervező Gyarmathy Ágnes. Zeneszerző Selmeczi György. . . Képünkön: jelenet a darabból. MAGYAR SZÓ Péntek, 1978. május 12. BÉKOVAN: Tehenenként 6000 liter tej Az év nagyobb részében öntözött területről zöld takarmánnyal etetik a jószágot Az Agrokombinat békovan tmasz- azon kevés mezőgazdasági munkaszervezetek közé tartozik, amelyik a több éves nehézségek ellenére sem mondott le a szarvasmarha tenyésztéséről. Istállóikban jelenleg is 340 fejőstehén van és a fejlesztési tervek szerint az állományt tovább növelik. — Csak nagy tejhozamú fajtákat tartunk — mondja Baelij Pavle mérnök, a birto növénytermesztési vezetője. — A legkorszerűbb takarmányozási módszerek alkalmazásával sikerül a tehenenkénti tejhozamot állandóan növelni, így tavaly már átlagban 6000 liter tejet fejtünk tehenenként, és nemhivatalos adatok szerint hazánkban ezzel a második helyen állunk. Ezt a figyelemre méltó eredményt elsősorban a korszerű takarmányozásnak köszönhetjük. Szakembereink tavaly tavasszal Hollandiában jártak és az ott szerzett tapasztalatokat máris hasznosították. A döntő változást az hozta, hogy sikerült megszerveznünk a zöld takarmányozást az év nagyobb részében. Most 128 hektárt öntözünk és ezen a területen kora tavasztól késő őszig zöld takarmányt termelünk, vagy mint fő terményt, vagy mint másodvetést. A hagyományos lucernán és olajrepcén kivil termesztünk még takarmánykert, takarmányborsóit, szóját, silókukoricát és más zöld takarmányt. — Ezen az öntözött területen nemcsak zöld takarmány termesztésével foglalkozunk, hanem kísérletezünk korai kukoricák termesztésével, valamint rövid tenyész idejű szójafélékkel. Az eddigi eredmények biztatóak. Tapasztalatunk szerint, ha elég meleg az ősz, akkor beérik a kukorica és a szója. Nálunk akkor sem megy veszendőbe, ha esetleg nem érik be az ilyen kései vetés, mert jó minőségű silótakarmányt készítünk belőle. A békavas gyakorlatot a község más állattenyésztői is alkalmazhatnák és bizonyára hasonló jó eredményekkel járna. Az biztos, hogy évről évre több tejre van szüksége a feldolgozó iparnak,ezért a szarvasmarha állományt állandóan fejleszteni kellene. A nagyüzemi tejtermelés megfelelő szervezés mellett kifizetődő vállalkozás, érdemes vele foglalkozni. Cs. J. Felbecsülhetetlen értékű mozgalom A szabadkai Vérellátó Szolgálatban évente 19 ezer véradó jelentkezik A véradás, ez a nemes és humánus mozgalom ma már hozzátartozik életünkhöz. Egyre több munkaszervezet, helyi közösség kapcsolódik be. A Vöröskereszt hete és ennek keretében a véradók napja alkalmából néhány munkaszervezet szerény ünnepséget tartott. Az ■ idén ünnepeljük a szabadikai vérátörlesztőszolgálat 25 éves fennállását is. Ennek kapcsán szóljunk bővebben a mozgalomról. Talán kevesen tudják, hogy kezdetben Szabadkán is, akárcsak szerte a világon, a véradók a mennyiségtől függően pénzt kaptak adományukért. A Vérellátó Szolgálat alakuló évében a 760 véradónak több mint fele pénzért jelentkezett. Néhány év alatt azonban egyre kevesebb volt az ilyenek száma. Ma már természetes, hogy erre senki nem is gondol. Íme néhány adat: Tavaly 19 ezer véradó jelentkezett, az osztályon és több mint 3 és félezer liter gyűlt össze. A véradókon kívül, a társultmunka-szervezetekben a véradókat toborozó szervezők is felbecsülhetetlen értékű munkát végeznek. A véradásban kimagasló eredményeket elért munkaszervezetekben mindenütt akad egykét ilyen ember. Az sem titok, hogy kórházunkba gyógykezelésre évente több mint 2000 liter vért használnak fel. A vértartalékok felhasználásában első helyen a kórház sebészeti osztálya áll: az összmennyiség 70 százalékára tart igényt. Egy-egy különleges műtét alkalmával 8— 9 liter vérre is szükség van. Az osztály átlagos havi szükséglete meghaladja az 50—60 litert. Az intenzív osztályon egyszerre több beteg is vár vérátömlesztésre. Nem is beszélve a közlekedési és üzemi balesetekről, amikor a vérvesztés vészes arányokat ölt. A vérellátó osztályon dolgozók önfeláldozó munkájáról sem szabad megfeledkezni, akik immár negyed évszázada fáradoznak azon, hogy az életmentő folyadékot mindenkor és minden rászorulónak biztosítani tudják. K. A. Súlyos üzemi baleset a Partizánban A múlt héten súlyos üzemi baleset történt a Partizán Kerékpárgyárban. Este 9 órakor a présgép mellett dolgozott Nagy Olajos Anna munkásnő, amikor az felrobbant. A baleset következtében a munkadarabból levált fémszilánkok a munkásnő belső szerveibe hatolva súlyos sérüléseket okoztak. A baleset okának kivizsgálása folyamatban van. SZABADKÁN MA FILM JADRAN: Egy pop énekes élményei, angol filmvígjáték (16, 18, 20) LIFKA: Szicíliai kapcsolat, olasz bűnügyi (16, 18. 20) ZVEZĐA: Ember a háztetőn FEST ’77, svéd bűnügyi (15.30, 17.30. 20) [MUNKÁS: A manöken és a miniszter, francia filmdráma (15.30, 17.30, 19.30, 21.15) Matiné: Az élet és halál ura (10.00) ÜGYELETES ORVOS: a Petőfi Sándor utcai mentőállomáson este 8- tól reggel 6-ig. ; GYÓGYSZERTÁR: A város háza alatt. ..?'. /■ VÁROSI MÚZEUM Állandó kiállításon a részeti, néprajzi és történelmi anyag hétfő kivételével mindennap. Nyitvatartás kedden és pénteken 9—13 és 16—19 óráig, szombaton 19—13, más napokon pedig *9—13 óráig. ! Nyugdíjasok figyelmébe A központi III. helyi közösség nyugdíjas alosztálya értesíti a területén élő nyugdíjasokat, hogy május 22- től minden hétfőn délután ügyeletet tartanak a Maksim Gorkij utca 25. sz. házában. Az idős polgárok tehát az említett napon délután 5-7 óráig kaphatnak választ ügyes-bajos kérdéseikre. Házibajnokság lesz a vasárnapi horgászverseny A szabadkai Palics Horgászegyesületből utólag értesítették szerkesztőségünket, hogy a korábban szolgáltatott adatokkal ellentétben vasárnap nem községi horgászversenyt tartanak a Körös-patakon, hanem a Pallos Horgászegyesület házibajnokságát bonyolítják le. Olvasóink szíves elnézését kérik. A jelentkezési határidő változatlan: a helyszínen reggel hét óráig fogadják a benevezéseket. Tizenhét millió dinárral tartoznak a fogyasztók Folyamatban a villanyórák leolvasása Az Elektrovojvodina dolgozói ezekben a napokban keresik fel a szabadkai háztartásokat, hogy leolvassák a villanyórák állását és ennek megfelelően készítsék el a négyhavi elszámolást. Ugyanis, mint ismeretes, május elsejétől 15 százalékkal drágult a villanyáram. A háztartások tehát a jövőben 93 párát fizetnek az elfogyasztott elektromos energia kilowattjáért és 51,5 párát az olcsó áramért, valamint további 2,10 dinárt lakóhelyiségenként. A négyhavi elszámolás természetesen még a korábban érvényben lévő árak alapján készül. Gondot okoz azonban, hogy az illetékes dolgozók sok helyen zárt ajtóra találnak, és mivel a lakók közül senki sem tartózkodik otthon. így nem végezhetik el a villanyórák leolvasását. Ezzel kapcsolatban arra kérik a fogyasztókat, akiket a kérdéses időpontban nem találtak otthon, hogy maguk végezzék el a villanyóra leolvasását, majd ezt követően postai levelezőlapon tüntessék fel a csekkönyvön lévő fogyasztói számot, a villanyóra gyári számát és a villanyóra állását. Mindezt aláírással és dátummal keltezve juttassák el a következő címre: Elektrovojvodina 24 000 Subotica, COUR Elektrodistribucija. A január elsejétől április végéig terjedő időszakra egyébként május 15-éig kell elvégezni az előlegek befizetését, az említett időszakra vonatkozó végleges elszámolást pedig június közepéig juttatják el a fogyasztókhoz. Szabadkán az össz villanyáramfogyasztás 55 százaléka esik a háztartásokra. A fogyasztók előleg fejében rendszerint kevesebbet fizetnek, mint a tényleges fogyasztás, és így állandó adósai az Elektrovolvodinártak. Az év elején 21 millió dinárt tett ki a hátralék. Április végéig ez a tartozás 17 millió dinárra csökkent, de még így is tekintélyes összegről van szó, és ez bizonyos értelemben megnehezíti a folyamatos áramellátást, hiszen a szabadkai üzemrészlegnek is rendszeresen ki kell egyenlítenie tartozásait az áramszolgáltató erőműveknek. A nyári idő beálltával megkezdődött a kéttarifás órák átállítása is. Ezentúl 7-től 14 óráig, valamint 17-től 22 óráig lesz érvényben a drágább díjszabás, az olcsóbb áramra pedig 14-től 17 óráig és este 10 órától reggel 7 óráig terjedő időszakban kapcsolnak át az órák — egy órával később, mint eddig. Vendégjárás Kétségtelen, hogy a színházak dolgát ma már reálisabban kezeljük, tudjuk, hogy a színpad nem az a hely, ahol „meghalni érdemes”, a színpad munkahely, a színház pedig közügy. Vannak persze pótolhatatlan emlékek a szép színházról, pillangókról, bohém színművész urakról, lírai visszaemlékezések, s minden emlék híd, az idő hídja, amelyen visszagyalogolva a színház úgy él bennünk, mint a délibábos róna. Ezek az emlékek természetes szeretetet és védelmet érdemelnek. Ott és akkor — minden másképpen volt. A beszédesen hallgató számok azonban másról is árulkodnak, például arról, hogy a Szabadkai Népszínház magyar társulata az 1953/54-es színházi évadban mindöszsze négy alkalommal mozdult ki a házból, utazott vidékre — többnyire Palicsra. A tartomány közönsége nem nézhette meg a Magdics-ügyet, a Glembay-urakat, a Kis rókákat, a Delilát, de hát akkortájt a színház — önhibáján kívül — bezárkózott, mint a dohányvirág nappal. A színház ma olyan, mint a holnap műemléke. Ha pontozzuk és mérjük a kulturális tevékenységet, akkor a szabadkai társulat egy kivételes kategóriába kerülne, az együttes a művelődéstípus mutogatható bástyája. A munkásművelődésben való közvetlen részvétele közismert. A társulat bejárja a tartományt, Horvátországot és Szlovéniát. Több alkalommal és sok helyütt azt hangoztatja, hogy ez a miszszió sémává merevedett, munkásközelség, emberközelség — csak kamatokat érlelő parola. Igen ám, de a folyamatokhoz való kapcsolódásokról is szólni kell. Ugyanis a közeljövőben a társulat Szegeden, Szentendrén, Bácsalmáson, Tatán és Románia több válóságában vendégszerepel, s a színház attól válik igazzá, hogy nem egy előadást, egy kivételesen jóra sikerült produkciót szólítanak külföldre, hanem a színházat. Így kerül „idegen” porondra a Kabaré, a Tartuffe és az Út a paradicsomba című Krležamű. Ez a kerettartalom, ezzel a három előadással a színház igazolja önmagát és reálisan fényképezi a jelent. Az időmérleg-vizsgálaton ez a tevékenység a ma színházát jellemzi, amely a múlt emlékeivel a tarsolyában jelentős minőségi és mennyiségi különbségekre utal.s-n