Magyar Szó, 1978. május (35. évfolyam, 132-147. szám)
1978-05-24 / 140. szám
jelölt ■ авававввв 19ввве аввввваввав в 13 ввввв пвввввовввввввввввввввввввав ппвваввввнаввввввЕ В«вввв naBBaBBĐaasB^aepaBsessBCBeiaeBBBBsaiiBNBassinBBBBasRBiaa'gBisaaasHBBiaEaBGSiEUtSBEiBUsaBBBBeBBHaa iHUIIi XXXV. évf., 140. (11 128.) sz."iHI Szerda, 1978. május 24. ISSSUS nao&nen -atsaua , „ , bhbbbbh M E L Б đ R П E H 5 Si Q QSWa Đ nEH Dintat SCiSSES Sii Eai Ei EdiK&aeia ИајаВНВВВИНИВВНИНвНВНЈЗВЗГааЈиЕКЕВЗЈККНИНВЗб SBHBB ■ вацвцаввшЕ,зЕЈН11вввававг]вввваавжвввиаанииавааввавваввввиввввваввввв&ввввввввва Е 2 ввввав в jysy* T J tg ,> ■ /*? л? Ära 3 dinár Av SE Különtudósítás a Magyar Szónak New York, május 23. Kedden délután 3 órakor, illetve jugoszláv idő szerint este 9 órakor New Yorkban megkezdődött az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszaka, egészen június 28-áig tart. Az ülésszakot Lazar Mojszov jugoszláv fődelegátus, az ENSZ-közgyűlés soros elnöke nyitotta meg. Kurt Waldheim főtitkár üdvözlő beszéde és az ügyrendi szabályzat elfogadása után a közgyűlés meghallgatta a rendkívüli ülésszakot előkészítő bizottság jelentését, majd elfogadta a napirendet. Jelentésünk továbbításakor az ünnepélyes megnyitó ülés még tart. A napirendi javaslat szerint a rendkívüli közgyűlés megvitatja a nemzetközi helyzetet, különös tekintettel annak szükségességére, hogy lényegbeli előrehaladás történjen a leszerelés terén, hogy megfékezzék a fegyverkezési hajszát, hogy a leszerelés ügyét közvetlen öszszefüggésbe hozzák a nemzetközi béke és biztonság, valamint a gazdasági fejlődés kérdéseivel. A rendkívüli ülésszak nyilatkozatot fogad el a leszerelésről, amely tartalmazni fogja az ENSZ alapelveit és fő célkitűzéseit ezzel az emberiség jövője szempontjából sorsdöntő kérdéssel kapcsolatban, valamint a világszervezet szerepét a leszerelési tárgyalások mechanizmusában. A nyilatkozathoz mellékelt akcióprogram pedig meghatározza a leszerelési tárgyalások módozatát és elsőbbségi témáit. Elismerés Jugoszláviának Az általános vita szerdán délután kezdődik és június 9-éig tart. Az első felszólaló Veselin Djuranovic lesz, értesüléseink szerint tolmácsolni fogja Tito elnöknek a közgyűléshez intézett üzenetét. Nem véletlen, hogy Jugoszlávia képviselője nyitja meg az általános vitát, hisz a többi el nem kötelezett országgal együtt Jugoszlávia az egyik fő kezdeményezője volt a rendkívüli leszerelési ülésszak összehívásának. Az erre vonatkozó konkrét javaslatot pedig elsőként Tito elnök tette meg a colombói csúcsértekezleten mondott beszédében. A rendkívüli közgyűlés munkájában, az ENSZ-titkárság legújabb adatai szerint, 18 állam- és kormányfő, három alelnök, illetve miniszterelnök-helyettes és 42 külügyminiszter vesz részt, így többek között beszédet mond az ülésszakon Giscard d’Estaing francia, Kiprianu ciprusi és Senghor szenegáli elnök, Schmidt nyugatnémet, Andreotti olasz, Callaghan brit, Ecevit török, Dessai indiai kormányfő és mások. Az amerikai kormány álláspontját az általános vita második felszólalójaként Mondale alelnök ismerteti, a népes szovjet küldöttséget pedig Gromiko külügyminiszter vezeti. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát mindig sürgős és fontos világproblémák megvitatására hívják össze a főtitkár, a Biztonsági Tanács vagy a tagállamok többségének — ezúttal az el nem kötelezett országoknak — a javaslatára. Fennállásának több mint 30 esztendeje alatt most ül össze tizedszer rendkívüli tanácskozásra. Az első két rendkívüli ülés 1947-ben és 1948- ban Palesztina kérdésével foglalkozott, 1961-ben Tunézia, 1963-ban Kongó volt napirenden, 1967-ben tárgyalt először külön ülésszakon a világszervezet Namíbia sorsáról, majd a közelmúltban másodszor. Hatodik és hetedik rendkívüli ülésszakát az ENSZ-közgyűlés a világgazdaság és a fejlődés problémáinak szentelte és ez év tavaszán rendkívüli ülést igényelt a Libanon ellen elkövetett izraeli agresszió után előállt helyzet és a világszervezet békefenntartó erői kivezénylésének megvitatása is. Elképesztő és figyelmeztető számok A rendkívüli leszerelési ülésszak megnyitása alkalmából megjelent az ENSZ különkiadványa, amely a leszerelés és a gazdasági fejlődés összefüggéseivel foglalkozik. Ez a mindössze tízegynéhány oldalnyi füzetecske nagy érdeklődést keltett az ülésszak munkájáról tudósító több száz újságíró körében. Adatai annyira sokat mondóak és figyelmeztetőek is a világ számára, hogy megérdemli, hogy néhányat felsoroljunk közülük. Az emberiség évente 350 milliárd dollárt fordít fegyverkezésre. Ez az összeg egyenlő a világ kétharmadát jelentő fejlődő országok össznemzeti jövedelmével, ugyanakkor 25-ször nagyobb, mint a fejlődő országoknak nyújtott segély összege. Ma a világon körülbelül 22 millió ember van fegyverben, de a hadiiparban ennél még háromszor több dolgozik, ami azonos egész Európa foglalkoztatottjainak számával, nem számítva a Szovjetuniót, a világ össz tudósainak és szakértőinek a fele, mintegy 400 000 ember, szintén a nukleáris rakéta- és más tömegpusztító fegyverek korszerűsítésének szolgálatában áll. Hogy ezúttal ne soroljuk fel, milyen szörnyű és egymást többszörös megsemmisítésére alkalmas fegyvertárral rendelkeznek a nagyhatalmak és a katonai tömbök, némi összehasonlításként még csak annyit a beszédes számokból, hogy az Egészségügyi Világszervezet egy évtized alatt összesen 83 millió dollárt költött a fekete himlő felszámolására, és ezzel a szerény összeggel is sikerült majdnem teljesen legyőznie. A majd egymilliárd ember egészségét veszélyeztető malária megfékezéséhez szükséges 450 millió dollárt azonban még mindig nem sikerült szavatolni, pedig katonai kiadásokra naponta ennyit költenek a világon, és ez az össeg nem több egy atomhajtású tengeralattjáró árának egyharmadánál. Ez a néhány adat is elegendő ahhoz, hogy érzékeltessük, mekkora jelentőségű korunk számára az esztelen és vég nélküli fegyverkezési hajsza megfékezése, milyen óriási anyagi és emberi erőit emésztenek fel a világon a katonai és a hadipari kiadások, amelyek valamennyi ország gyorsabb fejlődését szolgálhatnák. Ezért olyan nagy jelentőségű ez a munka, amely ma délután kezdődött meg a világparliamentben és eredményes kimenetele megcsillanthatná annak lehetőségét, hogy a fent említett milliárdok legalább egy kis hányadát az emberiség saját javára, ne pedig önnön elpusztítására használja fel. MENĐREI Ernő ftt AZ ENSZ RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE NEW YORKBAlp^ Megkezdődött a leszerelési ülésszak Az általános vitában elsőként Veselin Djuranovic jugoszláv kormányoinak szólalt fel . Magas rangú küldöttségek vesznek részt az ülésszak egy hónapig tartó munkájában LAZAR MOJSZOV MEGNYITÓ BESZÉDE Tegyük fordulóponttá ezt az értekezletet A történelem és a népek nem bocsátanak meg, ha elszalasztanánk ezt az alkalmat — hangsúlyozta az ENSZ-közgyűlés elnöke Azzal a felhívással, hogy kezdjék meg a leszerelési folyamatot, és ily módon biztosítsák az igazi fordulópontot a nemzetközi közösségnek, a világbéke továbbfejlesztésére és erősítésére irányuló erőfeszítéseiben — tegnap este New Yorkban, az ENSZ székhelyén megkezdődött a közgyűlés leszereléssel foglalkozó ülésszaka. A fenti felhívással Lazar Mojszov, az ülésszak elnöke fordult a világszervezet valamennyi tagállamának képviselőihez. — A történelem és a népek, amelyeket itt képviselünk, sohasem bocsátanák meg, ha elmulasztanánk ezt az alkalmat és e problémának a holtpontról való kimozdítása helyett ugyanott maradnánk, ahol vagyunk. Ezáltal szentesítenénk a nemzetközi kapcsolatok nem kielégítő állapotát, elmélyülnének az ellentétek, feltartóztatnánk az országok, különösen a fejlődő országok zavartalan fejlődését. A világ békéjére és biztonságára nézve beláthatatlan következményekkel járó új válsággócok jönnének létre _ — mondta megnyitó beszédében Lazar Mojszov. A világszervezet ülésterme ezekben a percekben látványos képet nyújtott. Az ENSZ fennállása óta először gyűlt össze a világ csak azért, hogy megvitassa a fegyverkezési verseny által felszínre vetett problémákat. Az ülésteremben államférfiak, diplomaták, újságíróik és vendégek sereglettek öszsze a világ minden tájáról. Egyedülálló esemény vette kezdetét. Új fejezet nyílt az ENSZ történetében, amelyet „nekünk valamennyiünknek (Folytatása a 3. oldalon) Edvard Kardelj, a JSZSZK és a JKSZ KB Elnökségének tagja tegnap fogadta Fazekas Jánost, a Román Socialista Köztársaság kormányának alelnökét. Hosszabb baráti beszélgetést folytattak a két ország kapcsolatainak eredményes fejlődéséről. A megbeszélésen jelen volt Nikola Kmezic, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke, valamint Costache Zavu, a belgrádi román nagykövetség ügyvivője. Délután helyenként zápor, zivatar Vajdaságban ma délelőtt mérsékelten felhős, túlnyomórészt száraz idő várható, délután helyenként zápor, zivatar, gyenge, illetve mérsékelt nyugati, délnyugati szél, a legalacsonyabb hőmérséklet 10— 14, a legmagasabb 20—24 fok. A tengerparton, Szlovéniában, miamiint Horvátország és Bosznia-Hercegovina nyugati részén felhős idő, helyenként eső, az ország többi részén délelőtt mérsékelt felhőzet, délután helyenként zápor, zivatar, gyenge, illetve mérsékelt nyugati, délnyugati szél, a legmagasabb hőmérséklet 20—26 fok. Hazánk területén a nedves nyugati légtömegek hatására a következő napokban is változékony idővel számolhatunk. A hőmérséklet tegnap 13 óraikor a következőképpenalakult: Palics 20, Zombor 21, Verbász 22, Újvidék 21, Kikinda 17, Versec 22, Niš 18, Ljubljana 14, Rijeka 18, Zágráb 18, Belgrád 21, Dubrovnik 20, Split 17, Szkopje 21, Szarajevó 18, Graz 20, Kolozsvár 16, Szófia 22, Pécs 21, Budapest 22, Szeged 20 fok. Születésnapi jókívánságok Tito elnöknek Tito elnökhöz továbbra is érkeznek a jókívánságok 86. születésnapja alkalmából. Üdvözlő táviratot küldött többek között Marin CETINIC, a Szocialista Szövetség Országos Választmányának megbízott elnöke, Mika ŠPILJAK, az Országos Szakszervezeti Tanács elnöke, Nikola LJUBICIC hadseregtábornok, szövetségi honvédelmi titkár, Džemil ŠARAC, a hadseregbeli KSZ-szervezet titkára, Hamdija OMANOVIC, a tartalékos tisztek szövetségi bizottságának megbízott elnöke, Franc TAVVAR vezérezredes, a ljubljanai katonai körzet parancsnoka, a szlovén társadalmi-pórtákiai élet legmagasabb rangú képviseltei, továbbá Crna Gora, Kosovo, Bosznia-Hercegovina vezetői, Belgrád város képviselői és a zágrábi társadalmi-politikai szervezetek tisztségviselői. A Menesztik külön- Mersének felhasználása Az indíték helyes, a megoldásokat még csiszolni kell . A Tartományi Gazdaságpolitika és Gazdaságfejlesztési Tanács üléséről A búza termesztésének a társadalmi szektorban előnyösek a feltételei Vajdaságban, s az ennek eredményeként elért jövedelem nem teljesen a közvetlen termelők befektetett munkájából következik, hanem az egész társadalom érdeme. Az alkotmány és a társult munka törvénye ilyen esetekben azt irányozza elő, hogy a külön előnyökkel szerzett jövedelmet társadalmi szempontból közös célokra kell fordítani. Ezt az elvet igyekezett valóra váltani és a gyakorlatban alkalmazni a Tartományi Végrehajtó Tanács, amikor a múlt héten egy új törvénytervezettel állt elő. Ennek értelmében a búzatermesztésből származó jövedelemnek egy meghatározott részét a mezőgazdasági szervezeteknek külön alapba kell helyezniük, s a termelés korszerűsítésére, bővítésére kell fordítaniuk. E célból természetesen társíthatják is ezeket az eszközöket más traszokkal, munkaszervezetekkel. Ezzel tulajdonképpen egy olyan kérdés kerül felszínre, amelyre gazdasági rendszerünkben még nem alkalmaztunk konkrét megoldást. A törvénytervezet tehát az úgynevezett földjáradék felhasználásáról és társadalmasításáról indít vitát. A törvénytervezetről tárgyalt a Tartományi Gazdaságpolitikai és Gazdaságfejlesztési Tanács Toma GRAN FIL elnökletével megtartott tegnapi ülésén. Ez a tanácsadó testület elvileg teljes támogatást adott a törvénytervezetnek, s méltányolta azt a szempontot, illetve érvet is, hogy a gazdaság, a feldolgozóipar továbbfejlesztése érdekében okvetlenül meg kell változtatni a vetés szerkezetét. A törvénytervezetben alkalmazott konkrét megoldások egy része azonban még vitatható, illetve alaposabb magyarázatot igényel. Egyesek szerint ugyanis a jövedelemnek ez a kötelezően célirányos felhasználása nem más, mint az adó egyik válfaja. Mások megállapítása szerint nem erről van szó, hiszen a jövedelem említett részét nem vonják el a zárult munkától, hanem csak arra kötelezik, hogy a búza termesztésből eredő jövedelemnek egy meghatározott részét más termelésben fektessék. S. L. Grlicskov fogadta a tanzániai pártküldöttséget Belgrádból jelenti a Tanjug. Dr. Alekszandar Grlicskov, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának osztálytitkára tegnap fogadta Abdallah Natepet, a Tanzániai Forradalmi Párt KB tagját és a tanzániai küldöttséget. Hosszabb baráti beszélgetés során véleménycserét folytattak a két párt szervezeti felépítéséről, politikai programjáról és belpolitikai tevékenységéről, valamint a nemzetközi munkás- és haladó mozgalom időszerű kérdéseiről. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek az el nem kötelezettek tevékenységének.