Magyar Szó, 1978. május (35. évfolyam, 132-147. szám)

1978-05-24 / 140. szám

je­l­ölt ■ авававввв 19ввве аввввваввав в 13 ввввв пвввввовввввввввввввввввввав ппвваввввнаввввввЕ В«вввв naBBaBBĐaasB^aepaBsessBCBeiaeBBBBsaiiBNBassinBBBBasRBiaa'gBisaaasHBBiaEaBGSiEUtSBEiBUsaBBBBeBBHaa iHUIIi XXXV. évf., 140. (11 128.) sz."iHI Szerda, 1978. május 24. ISSSUS nao&nen -atsaua , „ , bhbbbbh M E L Б đ R П E H 5 Si Q QSWa Đ nEH Dintat SCiSSES Sii Eai Ei EdiK&aeia ИајаВНВВВИНИВВНИНвНВНЈЗВЗГааЈиЕКЕВЗЈККНИНВЗб SBHBB ■ вацвцаввшЕ,зЕЈН11вввававг]вввваавжвввиаанииавааввавваввввиввввваввввв&ввввввввва Е 2 ввввав в jysy* T J tg ,> ■ /*? л? Ära 3 dinár Av SE Különtudósítás a Magyar Szónak New York, május 23. Kedden délután 3 órakor, illetve jugoszláv idő szerint este 9 órakor New Yorkban megkezdődött az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszaka, egészen jú­nius 28-áig tart. Az ülésszakot Lazar Mojszov ju­goszláv fődelegátus, az ENSZ-közgyűlés soros elnö­ke nyitotta meg. Kurt Waldheim főtitkár üdvözlő be­széde és az ügyrendi szabályzat elfogadása után a közgyűlés meghallgatta a rendkívüli ülésszakot elő­készítő bizottság jelentését, majd elfogadta a napi­rendet. Jelentésünk továbbításakor az ünnepélyes megnyitó ülés még tart. A napirendi j­avaslat sze­rint a rendkívüli közgyűlés megvitatja a nemzetközi helyzetet, különös tekintettel annak szükségességére, hogy lényegbeli előrehaladás tör­ténjen a leszerelés terén, hogy megfékezzék a fegy­verkezési hajszát, hogy a le­szerelés ügyét közvetlen ösz­szefüggésbe hozzák a nem­zetközi béke és biztonság, valamint a gazdasági fejlő­dés kérdéseivel. A rendkívüli ülésszak nyi­latkoza­tot fogad el a lesze­relésről, amely tartalmazni fogja az ENSZ alapelveit és fő célkitűzéseit ezzel az em­beriség jövője szempontjá­ból sorsdöntő kérdéssel kap­csola­tban, valamint a világ­szervezet szerepét a leszere­lési tárgyalások mechaniz­musában. A nyilatkozathoz mellékelt akcióprogram pe­dig meghatározza a leszere­lési tárgyalások módozatát és elsőbbségi témáit. Elismerés Jugoszláviának Az általános vita szerdán délután kezdődik és június 9-éig tart. Az első felszólaló Veselin Djuranovic lesz, ér­tesüléseink szerint tolmá­csolni fogja Tito elnöknek a közgyűléshez intézett üze­netét. Nem véletlen, hogy Jugoszlávia képviselője nyitja meg az általános vi­tát, hisz a többi el nem kö­telezett országgal együtt Ju­goszlávia az egyik fő kezde­ményezője volt a rendkívü­li leszerelési ülésszak össze­hívásának. Az erre vonatko­zó konkrét javaslatot pedig elsőként Tito elnök tette meg a colombói csúcsérte­kezleten mondott beszédé­ben. A rendkívüli közgyűlés munkájában, az ENSZ-tit­­kárság legújabb adatai sze­rint, 18 állam- és kormány­fő, három alelnök, illetve miniszterelnök-helyettes és 42 külügyminiszter vesz részt, így többek között be­szédet mond az ülésszakon Giscard d’Estaing francia, Kiprianu ciprusi és Senghor szenegáli elnök, Schmidt nyugatnémet, Andreotti olasz, Callaghan brit, Ecevit török, Dessai indiai kor­mányfő és mások. Az ameri­kai kormány álláspontját az általános vita második fel­szólalójaként Mondale alel­nök ismerteti, a népes szov­jet küldöttséget pedig Gro­miko külügyminiszter veze­ti. Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésszakát mindig sür­gős és fontos világproblé­mák megvitatására hívják össze a főtitkár, a Biztonsá­gi Tanács vagy a tagállamok többségének — ezúttal az el nem kötelezett országok­nak — a javaslatára. Fenn­állásának több mint 30 esz­tendeje alatt most ül össze tizedszer rendkívüli tanács­kozásra. Az első két rendkí­vüli ülés 1947-ben és 1948- ban Palesztina kérdésével foglalkozott, 1961-ben Tuné­zia, 1963-ban Kongó volt na­pirenden, 1967-ben tárgyalt először külön ülésszakon a világszervezet Namíbia sor­sáról, majd a közelmúltban másodszor. Hatodik és hete­dik rendkívüli ülésszakát az ENSZ-közgyűlés a világgaz­daság és a fejlődés problé­máinak szentelte és ez év ta­vaszán rendkívüli ülést igé­nyelt a Libanon ellen elkö­vetett izraeli agresszió után előállt helyzet és a világ­szervezet békefenntartó erői kivezénylésének megvitatása is. Elképesztő és figyelmez­tető számok A rendkívüli leszerelési ülésszak megnyitása alkal­mából megjelent az ENSZ különkiadványa, amely a le­szerelés és a gazdasági fej­lődés összefüggéseivel foglal­kozik. Ez a mindössze tíz­egynéhány oldalnyi füzetecs­ke nagy érdeklődést keltett az ülésszak munkájáról tu­dósító több száz újságíró kö­rében. Adatai annyira sokat mondóak és figyelmeztetőek is a világ számára, hogy megérdemli, hogy néhányat felsoroljunk közülük. Az emberiség évente 350 milliárd dollárt fordít fegy­verkezésre. Ez az összeg egyenlő a világ kétharmadát jelentő fejlődő országok össz­nemzeti jövedelmével, ugyan­akkor 25-ször nagyobb, mint a fejlődő országoknak nyúj­tott segély összege. Ma a vi­lágon körülbelül 22 millió ember van fegyverben, de a hadiiparban ennél még há­romszor több dolgozik, ami azonos egész Európa foglal­koztatottjainak számával, nem számítva a Szovjetuni­ót, a világ össz tudósainak és szakértőinek a fele, mint­egy 400 000 ember, szintén a nukleáris rakéta- és más tömegpusztító fegyverek kor­szerűsítésének szolgálatában áll. Hogy ezúttal ne soroljuk fel, milyen szörnyű és egy­mást többszörös megsemmi­sítésére alkalmas fegyvertár­ral rendelkeznek a nagyha­talmak és a katonai tömbök, némi összehasonlításként még csak annyit a beszédes számokból, hogy az Egész­ségügyi Világszervezet egy évtized alatt összesen 83 mil­lió dollárt költött a fekete himlő felszámolására, és ez­zel a szerény összeggel is si­került majdnem teljesen le­győznie. A majd egymilliárd ember egészségét veszélyezte­tő malária megfékezéséhez szükséges 450 millió dollárt azonban még mindig nem si­került szavatolni, pedig ka­tonai kiadásokra naponta ennyit költenek a világon, és ez az össe­g nem több egy atomhajtású tengeralattjáró árának egyharmadánál. Ez a néhány adat is ele­gendő ahhoz, hogy érzékel­tessük, mekkora jelentőségű korunk számára az esztelen és vég nélküli fegyverkezési hajsza megfékezése, milyen óriási anyagi és emberi erőit emésztenek fel a világon a katonai és a hadipari kiadá­sok, amelyek valamennyi or­szág gyorsabb fejlődését szol­gálhatnák. Ezért olyan nagy jelentőségű ez a munka, amely ma délután kezdődött meg a vi­lágparliamentben és eredményes kimenetele megcsillanthatná annak lehe­tőségét, hogy a fent említett milliárdok legalább egy kis hányadát az emberiség saját javára, ne pedig önnön el­pusztítására használja fel. MENĐREI Ernő ftt AZ ENSZ RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE NEW YORKBAlp^ Megkezdődött a leszerelési ülésszak Az általános vitában elsőként Veselin Djuranovic jugoszláv kormányoinak szólalt fel . Magas rangú küldöttségek vesznek részt az ülésszak egy hónapig tartó munkájában LAZAR MOJSZOV MEGNYITÓ BESZÉDE Tegyük fordulóponttá ezt az értekezletet A történelem és a népek nem bocsátanak meg, ha elszalasztanánk ezt az alkalmat — hangsúlyozta az ENSZ-közgyűlés elnöke Azzal a felhívással, hogy kezdjék meg a leszerelé­si folyamatot, és ily módon biztosítsák az igazi for­­­­dulópontot a nemzetközi közösségnek, a világbéke to­vábbfejlesztésére és erősítésére irányuló erőfeszítései­ben — tegnap este New Yorkban, az ENSZ székhe­lyén megkezdődött a közgyűlés leszereléssel foglalko­zó ülésszaka. A fenti felhívással Lazar Mojszov, az ülésszak elnöke fordult a világszervezet valamennyi tagállamának képviselőihez. — A történelem és a né­pek, amelyeket itt képvise­lünk, sohasem bocsátanák meg, ha elmulasztanánk ezt az alkalmat és e problémá­nak a holtpontról való ki­mozdítása helyett ugyanott maradnánk, ahol vagyunk. Ezáltal szentesítenénk a nemzetközi kapcsolatok nem kielégítő állapotát, elmélyül­nének az ellentétek, feltar­tóztatnánk az országok, kü­lönösen a fejlődő országok zavartalan fejlődését. A vi­lág békéjére és biztonságára nézve beláthatatlan követ­kezményekkel járó új válság­gócok jönnének létre _ — mondta megnyitó beszédé­ben Lazar Mojszov. A világszervezet ülésterme ezekben a percekben látvá­nyos képet nyújtott. Az ENSZ fennállása óta először gyűlt össze a világ csak azért, hogy megvitassa a fegyverkezési verseny által felszínre vetett problémákat. Az ülésteremben államfér­fiak, diplomaták, újságíróik és vendégek sereglettek ösz­sze a világ minden tájáról. Egyedülálló esemény vette kezdetét. Új fejezet nyílt az ENSZ történetében, amelyet „nekünk valamennyiünknek (Folytatása a 3. oldalon) Edvard Kardelj, a JSZSZK és a JKSZ KB Elnökségének tagja tegnap fogadta Fazekas Jánost, a Román Socialista Köztársaság kormányának alelnök­ét. Hosszabb baráti beszélgetést folytattak a két ország kapcsolatainak eredményes fejlődéséről. A megbeszélésen jelen volt Nikola Kmezic, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke, valamint Costache Zavu, a belgrádi román nagykövetség ügyvivője. Délután helyenként zápor, zivatar Vajdaságban ma délelőtt mérsékelten felhős, túlnyomórészt száraz idő várható, délután helyenként zápor, zivatar, gyen­ge, illetve mérsékelt nyugati, délnyugati szél, a legalacsonyabb hőmérséklet 10— 14, a legmagasabb 20—24 fok. A tengerparton, Szlovéniában, mia­miint Horvátország és Bosznia-Hercego­vina nyugati részén felhős idő, hely­en­ként eső, az ország többi részén délelőtt mérsékelt felhőzet, délután helyenként zápor, zivatar, gyenge, illetve mérsékelt nyugati, délnyugati szél, a legmagasabb hőmérséklet 20—26 fok. Hazánk területén a nedves nyugati légtömegek hatására a következő na­pokban is változékony idővel számolha­tunk. A hőmérséklet tegnap 13 óraikor a kö­vetkezőképpen­­alakult: Palics 20, Zom­­bor 21, Verbász 22, Újvidék 21, Kikinda 17, Versec 22, Niš 18, Ljubljana 14, Ri­jeka 18, Zágráb 18, Belgrád 21, Dubrov­nik 20, Split 17, Szkopje 21, Szarajevó 18, Graz 20, Kolozsvár 16, Szófia 22, Pécs 21, Budapest 22, Szeged 20 fok. Születésnapi jókívánságok Tito elnöknek Tito elnökhöz továbbra is érkeznek a jókívánságok 86. születésnapja alkalmából. Üdvözlő táviratot küldött többek között Marin CETINIC, a Szocialista Szövetség Országos Választmányának megbízott elnöke, Mika ŠPI­­LJAK, az Országos Szakszervezeti Tanács elnöke, Ni­kola LJUBICIC hadsere­gtábornok, szövetségi honvé­delmi titkár, Džemil ŠARAC, a hadseregbeli KSZ-szer­­vezet titkára, Hamdija OMANOVIC, a tartalékos tisz­tek szövetségi bizottságának megbízott elnöke, Franc TAVVAR vezérezredes, a ljubljanai katonai körzet pa­rancsnoka, a szlovén társada­lmi-pórtákiai élet legma­gasabb rangú képviseltei, továbbá Crna Gora, Kosovo, Bosznia-Hercegovina vezetői, Belgrád város képviselői és a zágrábi társadalmi-politikai szervezetek tisztségvi­selői. A Menesztik külön- Mersének felhasználása Az indíték helyes, a megoldásokat még csiszolni kell . A Tartományi Gazdaságpolitika­ és Gazdaságfejlesztési Tanács üléséről A búza termesztésének a társadalmi szektorban elő­nyösek a feltételei Vajdaság­ban, s az ennek eredménye­ként elért jövedelem nem teljesen a közvetlen terme­lők befektetett munkájából következik, hanem az egész társadalom érdeme. Az al­kotmány és a társult mun­ka törvénye ilyen esetekben azt irányozza elő, hogy a kü­lön előnyökkel szerzett jöve­delmet társadalmi szempont­ból közös célokra kell fordí­tani. Ezt az elvet igyekezett valóra váltani é­s a gyakor­latban alkalmazni a Tarto­mányi Végrehajtó Tanács, amikor a múlt héten egy új törvénytervezettel állt elő. Ennek értelmében a búzater­mesztésből származó jövede­lemnek egy meghatározott részét a mezőgazdasági szer­vezeteknek külön alapba kell helyezniük, s a termelés korszerűsítésére, bővítésére kell fordítaniuk. E célból ter­mészetesen társíthatják is ezeket az eszközöket más trasz­okkal, munkaszerve­zetekkel. Ezzel tulajdonképpen egy olyan kérdés kerül felszínre, amelyre gazdasági rendsze­rünkben még nem alkalmaz­tunk konkrét megoldást. A törvénytervezet tehát az úgy­nevezett földjáradék felhasz­nálásáról és társadalmasítá­sáról indít vitát. A törvénytervezetről tár­gyalt a Tartományi Gazda­ságpolitikai és Gazdaságfej­lesztési Tanács Toma GRAN FIL elnökletével megtartott tegnapi ülésén. Ez a tanács­adó testület elvileg teljes tá­mogatást adott a törvényter­vezetnek, s méltányolta azt a szempontot, illetve érvet is, hogy a gazdaság, a feldol­gozóipar továbbfejlesztése ér­dekében okvetlenül meg kell változtatni a vetés szer­kezetét. A törvénytervezetben al­kalmazott konkrét megoldá­sok egy része azonban még vitatható, illetve alaposabb magyarázatot igényel. Egye­sek szerint ugyanis a jöve­delemnek ez a kötelezően célirányos felhasználása nem más, mint az adó egyik vál­faja. Mások megállapítása szerint nem erről van szó, hiszen a jövedelem említett részét nem vonják el a zár­ult munkától, hanem csak arra kötelezik, hogy a búza termesztésből eredő jövede­lemnek egy meghatározott részét más termelésben fek­tessék. S. L. Grlicskov fogadta a tanzániai párt­­küldöttséget Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Dr. Alekszandar Grlics­­kov, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának osztálytitkára tegnap fogad­ta Abdallah Natepet, a Tan­zániai Forradalmi Párt KB tagját és a tanzániai küldött­séget. Hosszabb baráti be­szélgetés során véleménycse­rét folytattak a két párt szer­vezeti felépítéséről, politikai programjáról és belpolitikai tevékenységéről, valamint a nemzetközi munkás- és ha­ladó mozgalom időszerű kér­déseiről. Megkülönböztetett figyel­met szenteltek az el nem kötelezettek tevékenységé­nek.

Next