Magyar Szó, 1978. október (35. évfolyam, 285-300. szám)
1978-10-31 / 300. szám
20. oldal KIKMDA Megoldják a város távfűtését tj hőerőművet építenek • A tetemes beruházás rövidesen megtérül A napokban közérdekű, fűtés volt a Szocialista Szövetség községi választmányában. Komimimálisügyi egyeztető bizottsága a város fűtésével és az ezzel kapcsolatos további teendőkkel, terveikkel foglalkozott. ф Kiküldőn jelenleg öt különböző nagyságú hőerőmű van, ezekkel csak részben oldják meg a lakóházaik és vállalatok távfűtését. Ezek az objektumok jelenleg 42134 négyzetméter felületű lakóházat és 18780 négyzetméter fűtőterületű gyárat, intézményt fűtetnek. Meg kell azonban jegyezni, hogy az igények állandóan növekszenek, a létesítményeket tehát bővíteni kell, vagy pedig újakat építeni. A távfűtés a hagyományos módszerrel, meleg vízzel történik. Ezekből az adatokból az következik, hogy a város fűtése nincs megoldva tartósan, és a jelenlegi távfűtés nagyon sokba kerül. ф Ismeretes, hogy ez a vidék igen gazdag földgázban és hévízben is. A földgázzal és a föld mélyéből nyert meleg vízzel jóval élsőbb lenne a fűtés. A berendezések építése sokbakerülne ugyan, de a befektetések rövid idő alatt megtérülnek. A fentiekből kiindulva a város illetékesei, a kommunális vállalat és a lakásgazdálkodási érdekközösség, valamint a többi érdekelt arra az elhatározásra jutott, hogy a városban egy új nagy kapacitású hőerőművet kell építeni, amely 30—50 évre megoldaná a kérdést. A telepnek és a hálózatnak teljes egészében 2000-ig kellene elkészülnie. Mint már említettük, nem kis pénzről van szó, a jelenlegi áron számítva 141 212 000 dinárba kerülne. Természetesen az építkezés folyamán ez az összeg növekedne. Az illetékesek már foglalkoztak az új létesítmény helyének kijelölésével is. Legmegfelelőbb lenne, ha a Djura Jakšić és a Svetozar Miletic utca kereszteződésénél építenék fel. ф A Szocialista Szövetség községi választmánya említette egyeztető bizottságának ülésén támogatták az elképzelést, s úgy határoztak, hogy a polgárokkal is ismertetikk a tervet Nyilvánvaló ugyanis, hogy csak így kaphatnak kellő támogatást, csak így tudják biztosítani a szükséges anyagi eszközöket. Remélhetőleg a terv kivitelezése nem ütközik nehézségbe, hiszen általános gazdasági érdekről van szó. P. P. SOXJER NAGYAR SZÓ A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA szövetségének lapja Igazgató BÁLINT IMRE FS és felelős szerkesztő ERDÉLYI KÁROLY Szerkeszti ■ szerkesztő bizottság Szerkesztő tanács Bálint Imre. Berdál István (elnök). Bollók József. Buják János. Burányi Nándor. Csípő Mihály. Csorba István, Erdélyi Károly. Földessy László. Franc Lajos. Gaál Ottó. Horváth Ferenc. Katona Gyula Kazi Ernő. Keresztényi József. dr Pan József. Petkovics Kálmán. Piszár József. Golyvás József. Ratkó Sándor dr. Rehák László. Rudi Sova. Szabadka Sándor. Szabó Gizella. Szalma Tibor. Szirovica Antal. Takács Gyula. Szerkesztőség és kiadóhivatal 21000 Novi Sad. Voivode Mišića 1. Telefon: 22-144. telex 14199 YU FORUM Egyhavi előfizetési díj belföldön 85.— dinár, külföldön 170.— dinár Folyószámla 65700-603-6121 ÚJVIDÉK FORUM NYOMDA ÚJVIDÉKI TELEVÍZIÓ 16.40 Híradó, 1. kiadás (szerbhorvát) 17.10 Híradó, 1. kiadás (magyar) 17.30 Híradó a belgrádi stúdióból 17.45 Pionerstúdió — gyermekműsor 18.15 Literatúra — irodalmi műsor. A román irodalom jelene Az adás témája: a román irodalom ápolása Jugoszláviában. Közreműködik többek között Radu Flora, Mihai Avramescu, Aurel Gavrilov és Felicia Muinteanu. Rendező: Slave© Almáján, szerkesztő Fehér Gyula 18.15 Népszeme a JRT részlétre 19.15 Rajzfilm (magyar) 19.30 Híradó, 2.7 kiadás (magyar) 20.00 Szórakoztató zenés műsor 20.40 Híradó, 2. ikidás (szerbhorvát) 21.00 Teketória — magyar film Maár Gyula filmjének hőse egy középkorú, elhagyatott, magányos asszony: férje elhagyta, fia már felnőtt (éppen katona). Kiégettnek, fölöslegesnek érzi magát, életének nincs célja többé. Mindenkinek van jótanácsa a számára, de ő képtelen feláldozni egyéniségét egy kívülről sugallt szerep kedvéért, meg akar maradni önmagának. — A főszerepet Törőcsik Mari alakítja. BELGRÁDI TELEVÍZIÓ 8.45 Iskola,tévé a zágrábi stúdióból 10.00 Természettudomány: Az üveg (sz) 10.30 Rajai di (az) 10.35 Zenied nevelés 15.30 Természettudomány: Az üveg (ism., sz) 16.00 Rajzfilm (ism., sz) 16.05 Zenei nevelés (ism., sz) 16.40 Szerbhorvát nyelvű híradó az újvidéki stúdióból (sz) 17.10 Magyar nyelvű híradó az Újvidéki stúdióból (sz) 17.30 Híradó, 1. kiadás 17.45 Pionárhíradó — gyermekműsor az újvidéki stúdióból 1815 Könyviismertető — irodalmi műsor 18.45 Népzene az újvidéki stúdióból (sz) 19.15 Rajzfilm (sz) 19.30 Híradó, 2. kiadás 20.00 Időszerű témák — belpolitikai szemle 20.50 Jó estét, hogy vannak? — mini-sorozat (sz) 21.00 Teketória — magyar film az Újvidéki stúdióból 22.40 Híradó, 3. kiadás 17.05 Albán nyelvű híradó 17.30 Baráti találkozások 18.30 Hírek (sz) 18.45 Belgrádiban egy napon — dokuimetumsorozat 19.00 A film csodálatos évei — sorozatadás. Szörnyetegek A mai epizód a rémfilmekkel foglalkozik. Az első ilyen jellegű filmet 1910-ben forgatták, hőse az ijesztő Frankenstein volt. George Meliès francia rendező szerette ezeket a műszaki játékokat, de nem ijesztgetni, hanem szórakoztatni akarta a nézőket. 19.30 Híradó a szarajevói stúdióból (sz) 20.00 Ha megjön a hajóm — angol filmsorozat (sz) 2050 Huszonnégy óra (sz) 21.10 A tudomány jegyében — összefoglaló a hónap tudományos eseményeiről (sz) MAGYAR TELEVÍZIÓ 9.40 Idősebbek is elkezdhetik.... — tévétéma 9.45—12.30 Iskolatévé 10.20—10.45 Ajánlóműsor gyerekeknek 15.06—16.25 Iskolatévé 16.30 Hírek 16.35 Vadkacsák világában — román dokumentumfilm 16.45 Pályaválasztási műsor gyerekeknek. A dísznövénykertész 17.05 Mínusz 40 fokon — riportműsor 17.30 Mindenki iskolája. Földrajz, biológia 18.35 Veszély II. — a Horizont szerkesztőség műsora 19.10 Esti mese 19.20 Idősebbek is elkezdhetik... — tévétorna 19.30 Tévéhíradó 20.00 Golgota — szovjet filmsorozat, 5. nász. Széthullás 21.05 Jelenségek a világpolitikában. 21.35 Zene, zene, zene — körkép 22.35 Tévéhíradó, 3. kiadás II. MŰSOR 20.01 „Merre jártál tegnap este?" — könnyűzenei műsor Szereplők: Aradszky László, az Atlantisz együttes, Bódy Magdi, Cserháti Zsuzsa, Felföldi Anikó, a Generál együttes, Ihász Gábor, Kard?. Beáta, Katona Klári, Késmárky Marika, Koncz Zsuzsa, Koós János, Korda György stb. televízió II. MŰSOR DERELYÁCSA A társult munka felkarolta a művelődési és a sportéletet A művelődéspolitikát és a sportéletet azoknak kell irányítaniuk, akik minden más társadalmi-politikai tevékenységnek felelős tényezői, tehát a munkásoknak és általában a dolgozóknak. Minden közösségnek saját lehetőségéhez és tervéhez kell igazítania a művelődési és a sportéletet. Ennek értelmében Debelyacsán aláírták azt az önigazgatási megegyezést, amely szerint minden termelői társultmunka-alapszervezet évente bruttó jövedelmének egy százalékát a művelődés és a sportélet fejlesztésére fordítja. Évente majdnem egymillió dinár gyűlik így össze. A pénzt célirányosan használják fel, például a színjátszás, az asztalitenisz stb. fejlesztésére. Tíz termelői társultmunka-alapszervezet társadalmilag nagyon hasznos megegyezése hamar meghozta első gyümölcsét. Aláírói között van a Moda Cipőgyár, a Földművesszövetkezet, a Novi Dom Faipari Vállalat hat társultmunka-alapszervezete, az Izop Téglagyár és a társastermelési alapszervezet. A pénzeszközök befektetéséről és használatáról a művelődési egyesület és a sportszervezet tevékenykedő kibővített tanács dönt. Küldöttrendszerünkhöz híven a tanácsban a munkaszervezetek, az Ifjúsági Szövetség, a helyi közösség és más intézmények vannak képviselve. Tehát a dolgozók határoznak mindenről. A továbbiakban azon kell lennünk, hogy egy-egy hasznos kezdeményezést szélesebb körben is támogassanak. Mert ha a társadalom is támogatja az egyének és intézmények jó kezdeményezését, a kultúra és a sportélet is fejlődni fog. Erre szükség is van, mert a kultúra és sportélet a társadalmi újratermelési folyamatok szerves alkotórésze. A kezdeti sikert igazolta egy nemrégi telt ház előtt megtartott műsor is. Ilyesmi régen nem volt Debelyacsán. A belépőjegyeket nem a munkaszervezetek szakszervezete vásárolta meg, hanem olcsón maguk a dolgozók. A megoldás tehát a társultmunka-szervezetekben van, továbbá abban, hogy a dolgozók igényeit mindenkor vegyék figyelembe. R. Gy. MAGYAR SZÓ Kedd, 1978. október 31. Szétesés előtt a Koca Kolarov énekkar A zrenjanini kórus számára a megfelelő helyiségek hiánya megoldhatatlan gond Július végén hírt adtunk már róla, hogy a zrenjanini Koca Kolarov Ifjúsági Művelődési Egyesület énekkara nagy gondokkal küzd, mert senki sem tud megfelelő helyiséget biztosítaná a próbákra. Akkor még bíztak a probléma megoldásaiban, s abban is, hogy talán mégsem hullik szét az énekkar. De most, október végén már bizonyos, hogy az énekkar megszűnik. Ennek egyetlen oka a helyiséghiány. A valamikor Koca Kolarov Gimnázium zeneterme, ahol eddig tartották próbáikat, hamarosan tanárivá vagy iskolaműhellyé alakul át, tehát tovább ott nem maradhatnak. De a zeneterem már különben is szűknek bizonyult a 80 tagú énekkar számára. Mert a tizenkét évvel ezelőtt megalakult énekkar azóta 120 tagot számláló ifjúsági művelődési egyesületté fejlődött, s évről évre mind sikeresebben szerepelt. Mostani karmesterük, Mirko Bulovan professzor 8 évvel ezelőtt került az énekkar élére. Azóta számos elismerésben részesítették az énekkart és karmesterüket is. 1977-ben és 78-ban arany érmet kaptak az énekkarok tartományi szemléjén, ezüstérmet Mokranjac napok elnevezésű rendezvényen, elsők lettek az énekkarok idei köztársasági szemléjén, külön elismerést kaptak a Nišben megtartott idei kórusünnepségeken a karéneklés terén elért kitűnő eredményekért. Mirko Bulovan karmestert a hazai zeneszerzők műveinek sikeres előadásáért jutalmazták, s egyúttal a zrenjanini művelődési érdekközösség díját is megkapta, az énekkart pedig a város októberi díjával tüntették ki. És ami talán az énekkar tagjainak még többet jelent: a közönség minden fellépésükön vaskapssal köszöntötte őket. Ez jelenti számukra a legnagyobb elismerést. Ezért gyakoroltak olyan lelkesen. Mirko Bulovan professzor most elmondta, hogy az énekkarnak sok terve volt. Amikor pedig a legszebb pillanatok várták volna őket Celjében, az országos szemlén, a kórus szétesés előtt áll. Olaszországba is készültek, az énekkarok Arezzóban megtartandó nemzetközi szemléjére. Máshová is hívták őket, de most már egy meghívásnak sem tudnak eleget tenni. Hetente egyszer ugyan még összejönnek, de komoly munkára ez már kevés. A számos elismerés eleget mond róluk. Az énekkar létezésének fontosságát mindennél jobban igazolja az, hogy részt vettek a városunkban megtartott minden jelenősebb rendezvényen, vagyis a város művelődési életének nélkülözhetetlenalkotórészévé váltak. Ezért joggal kérdezik, hogy vajon senki sincs, aki a segítségükre sietne? Holott csak olyan feltételeket kellene teremteni, hogy rendszeresen dolgozhassanak. Mert Zrenjaniéban sok fiatal szereti a zenét és karéneklést. De bármennyire is négy ez a szeretetük, s bármennyire is készek a lemondásra és nélkülözésre, ez önmagában nem elegendő. Ezért kérdezzük meg még , egyszer nyíltan és világosan: vajon városunkban igazán nem létezik megfelelő helyiségi munkéjükhöz, s valóban megengedjük, hogy a Koca K.platov Énekkar szétessen? ■ S. Ir. 20.55 Tévéhíradó, 2. kiadás 21.16 Az utolsó gyalogos — jugoszláv rövidfilm 21.30 A földön eltöltött idő — svéd filmsorozat, 5. rész A fiatal Albert rádöbben, hogy szülei azt szeretnék, ha ő venné át a földet. Ő azonban nem akar egész életében a birtok rabszolgája lenni, s elhatározza, hogy Amerikába megy.