Magyar Szó, 1978. november (35. évfolyam, 301-315. szám)
1978-11-01 / 301. szám
Szerda, 1978. nov. 1. MEGKÉRDEZTÜK Miért nincsenek munkaviszonyban a jó zenészek? — Már kiskoromban elkezdtem hegedülni, befejeztem az alsófokú zeneiskolát. A zombori ifjúsági szimfonikus zenekarban játszottam, itt kedveltem meg a dobot, és annyira megtetszett, hogy most is ez a kedvenc hangszerem. A városban és a környező helységekben táncrendezvényeken muzsikáltunk. Így indult SKARICA Gyula pályafutása. Hogyan alakultak tovább az események? — Kávéházakban játszottam 1972-től. Egy bihari vendégszereplésünk alkalmával Srbo Ivkov zenekarvezető meghívott Silvana Armeniké zenekarába, és három évig ott játszottam. A Belgrádi Rádió zenekarának voltam tiszteletdíjas tagja. Bejártuk az egész országot, több alkalommal külföldön, legtöbbször Németországban voltunk. Nagyon szépen fogadtak bennünket Bulgáriában. — Megint kávéházakban muzsikál... — Igen, tavaly júliusban visszatértem a kávéházakba. Fáradságos volt a rengeteg utazás, meg hát a családnak is jobb, ha itthon vagyok. — Ha egyszer fölhagy a zenével, nem marad kenyér nélkül... — Befejeztem a közgazdasági középiskolát, reméltem, hogy állást kapok, de nem sikerült. A Crvena Zvezdában befejeztem a kesztyűvarró tanfolyamot, majd később az optikustanfolyamot is. Egy évig dolgoztam optikusként a Hrabovszkinál. Nagyon szeretem a zenét, de máshoz is kell érteni, mert sose lehet tudni, hogyan alakul az ember élete, mire lesz szüksége. A közgazdászként is dolgoztam a postán és a községházán, de nem voltam állandó munkaviszonyban. Amíg nem találok megfelelőbb munkát, addig muzsikálok. — Szakítani akar a zenével? — Nagyon sokat jelent nekem a zene, de nincs megoldva státusunk. Nincs betegségi és társadalombiztosításunk, nincs biztos munkahelyünk, hiszen nem vagyunk rendes munkaviszonyban, csak szerződésesben. Évi szabadságra sincs jogunk. — Miben látja a megoldást? — Osztályozni, rangsorolni kellene a zenekarokat és rendes munkaviszonyt létesíteni azoknak, akik ... i..gérül.v.. u erre. Egyelőre bizonytalan a zenészek helyzete, nos, ezért igyekeztem mást is megtanulni. Jelenleg az a legjobb, ha az ember állandó munkaviszonyban van valahol, és szabad idejében muzsikál. Mert a zene'51 nehéz megválni, ha az ember szereti. Minden zenét szeretek. Muzsikáltam már szimfonikus, szórakoztató és népi zenekarokban is. Igyekeztem mindegyikben fölfedni a szépet. — További tervei? — Kaptam egy munkalehetőségi ígértetet. Remélem, eleget teszek a várakozásoknak, de a zene mellett továbbra 5« k’'r?,-; ~k. Általában azt gondolják, sokat keresnek a kávéházi zenészek. Sajnos, nem így van. A tiszteleteiből például 1000 dinárt fizetek nyugdíj- és betegségi biztosításra. Ez.-advit! nagyok a különélés költségei is. Végül megemlítjük, hogy Skariea Gyulának kétszer is alkalma adódott arra, hogy Tito elvtársnak muzsikáljon. Ezek voltak a legemlékezetesebb föllépései. Háromszor szerepelt a televízióban, zenekarának három hanglemeze van, h. á. Skariea Gyula T örök nyugalomra helyeztük Vlah Jánost Az elmúlt héten kedden délben szerkesztőségünkben gyászülést tartott a Dunatáj szerkesztő tanácsa. A tragikus körülmények között elhunyt Vlah János munkásságát és életútját Mészáros András tanácselnök magyar nyelven, Milenko Beljanski zombori publicista pedig szerbhorvát nyelven méltatta. Munkatársunkat kedden délután 3 órakor helyeztük örök nyugalomra a zombori katolikus nagy temetőben. Vlad János ravatalánál először Erdélyi Károly, a Magyar Szó főszerkesztője mondott beszédet, az újvidéki Fórum Lap- és Könyvkiadó Vállalat, a Magyar Szó, a Dunatáj szerkesztősége, valamaint a Vajdasági Újságírók Egyesülete nevében vett búcsút Vlah kollégájától. — Vlah János munkája, elkötelezettsége, lelkesedése, személyes példája mindig maradandó példa lesz az elkövetkező újságíró nemzedék számára — mondta Erdélyi Károly. Dura Milosevic, a Szocialista Szövetség zombori választmányának alelnöke a község társadalmi-politikai szervezeteinek nevében búcsúztatta Vlad Jánost. Munkatársunk sírjánál Pogány Margit a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetőségének tagja, Dragan Mladenovic, a zombori, apatini, hódsági és bácsi újságírók aktívájának elnöke és Gojko Vlajic, a zombori Mlake helyi közösség képviselője beszélt. Szerkesztőségünkhöz számtalan részvéttávirat érkezett Vlad János halála alkalmából. Felvételünk a zombori nagytemetőben készült, Vlad János ravatalánál Erdélyi Károly mondott búcsúztatót. ZOMBOR Hamarosan megkezdik a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület otthonának tatarozását A zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben, miután a tél folyamán megalakult az új vezetőség, létrehozták a bizottságokat, s — Két bizottságot alakíítettünk, az egyik a műsorpolitikával foglalkozik, vezetője Kószó István, a má-sik pedig a gazdasági, amelynek élére Hartung József került. Elsődleges cé I lünk minél előbb elvégezni !j otthonunk régen tervezett ír nagyjavítását és tatarozását, ’ s erre a községi művelődési , I közösség 100 ezer dinárt ha- I gyott jóvá. A vendéglő nem I maradhat az eddigi helyén, s tűrhetetlen, hogy a művelős dás rajongói a büfén kerésztül járjanak be a terembe. Ez még feltűnőbb, ha diákokról, gyerekekről van szó — mondta KAPITÁNY György, az egyesület elnöke. — Mit terveznek a büfével? — kérdeztük az elnököt. — Át szeretnénk helyezni, az utcai részen nem zavarja a munkát. Terveink szerint klubhelyiséget, szeretnénk kialakítani. — Ha megjavítják az otthont, javulnak a munkakörülmények, mit terveznek? — Két irányban szeretnénk folytatni a munkát. Először a tavasz folyamánújjáalakult színjátszó csoportnak kellene betanulnia egy darabot, de jó lenne egy irodalmi estet is megszervezni. Tevékenységünk másik ága a Zombor—Baja együttműködéshez kapcsolódik, amelyet megegyezés alapján valósítunk meg a baj alakkal. A megegyezés négy különböző feladatkört irányoz elő mindkét fél számára. — Mit valósított meg ebből a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület? — A zombori műkedvelők a négy vállalt feladat közül már hármat teljesítettek. Részt vettünk a bajai Bunjevačko kolo rendezvényen, vendégszerepeit a fúvószenekar és irodalmi estet tartottunk Baján. A továbbiakban úgy tervezzük, hogy Kószó István festményeiből kiállítást rendezünk Baján. Ha a színjátszók is felkészülnek, akkor őket Kapitány György, a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke is elvisszük Magyarországra, nekik is alkalmat adunk a bizonyításra. — A bajai József Atilla Művelődési Ház műkedvelői mikor jönnek Zomborba? — Ez az otthon felújításától is függ. A modern táncokat bemutató alosztály tagjainak vendégszereplésére, a kárászi művésztelep fiatal képzőművészeinek látogatására is számunk. A továbbiakban a bajai József Atilla Művelődési Ш szervezésében — velük írták alá a megevezést — lépnek majd fel Zomborban : bajai írók és költők, valamint a Bajai Énekkar. — Van-e lehetőség arra hogy a bajai vendégek beiitekozzanak a zombor I község magyar falvaiban is. ! — Igen, ezen már gondolkodtunk. Ez valamivel megdrágítja költségeinket , de valószínűleg megegyezünk az érdekelt falvai ■ művelődési felelőseivel, itt Telecskára, Doroszlóra, Bezdánra, Nemesmüniicsre és Csonoplyára gondolok. Megtudnák továbbá, hogy november 20-e alkalmába irodalmi pályázatot is terveznek, továbbra is otthon adnak a bélyeggyűjtőknek akik művelődési egyesületben tartják összejöveteleiket. (Pribilla) A bajai József Attila Művelődési Központ Liszt Ferenc Énekkara DUNATÁJ Őrszállás (Stanišić) új, tizenöt tantermes iskola A napokban adták át őrszálláson az új, legkorszerűbb igényeket kielégítő iskolát. Az őrszállási Ivan Goran Kovačić Általános Iskolába és az egységes középiskolába járó őrszállási és regőcei diákok már be is költözködtek. Az új iskola a községi hozzájárulásból épült, de sokat segítettek a helybeli polgárok, a helyi közösség és a mezőgazdasági munkaszervezet is. A jövőben az őrszállási és regőcei diákok tizenhét jól felszerelt tanteremben, hét szaktanteremben tanulhatnak. Van azonban könyvtár, konyha, fotólaboratórium és tágas tornaterem, amelyet a helyi sportolók is igénybe vesznek. Az iskola korszerűségére vall a zárt rendszerű televízió is, amelyen egyenes és rögzített adásokat nézhetnek a diákok. A több mint háromezerötszáz négyzetméteres iskolaépületet a zombori Dusán Staničkov Építővállalat építette. 1 MONQSTQRSZES Iskolaotthonos tanítás a cigánygyerekek számára A monostorszegi Október . 22. Altsúnos u.vOiáto£in mű." több éve "megszervez.i.c a cignygyere..ek iskolaottionos taimtasa.. Erre nagy sincisig van, mert csak így tudjuá őket kiragadni a rendezt..ea családi körülmények közül. Mirjam, PEJAK tanítónő, aki az összevont tagozatot vezeti, elmondta, hogy a gyereket szépen tanulnak, reá szereljen jármaik iskolába. Az iskolaotthonos tanításnak különösen a téli hónapokban veszik nagy hasznát, a távol lakó diákok, uzsonnát kapnak, nem mennek haza, hanem meleg osztályban, pedagógus felügyelet alatt tanulnak. Csak így lehet érdekeltté tenni a cigánygyerekeket, szüleiik ugyanis alig törődnek velük. Különösen a hársi feladat elkészítésénél és az anyag begyakorlásánál látszik, milyen előnyük származik azoknak a gyerekeknek, akik egésznapos tanításon vesznekrészt. Habár a monostori,régi általános iskolában is kevés a tanterem, az alhldtek, padlótet is rossz, a folyosó pedig nyitott, a tanárok, a helyi közösség és a szülők összefogásával a h anyag megfelelesre.Liujelek között sikerült megszervezni a tanítást. Sokat segítettek az ideiglenesen külöldön dolgozó szülői pénzadományukkal, de a helyi mezőgazdasági munkaszervezet és az erdőgazdaság is hozzájárult a tantermek felújításához. A cigánygyerekek és a szülők elégedettek az iskola nyújtotta feltételekkel, felállték, hogy gyermekeik nem élhetnek úgy, mint ők. Az új élethez pedig meg kell teremteni a megfelelő alapot, az általános műveltség és tudás gyarapítását. Az iskolaotthonos tanítás keretében rászoknak a munkára, meg érzik, hogy dolgozni is kell, ha élni akarnak. A munkára való nevelés, a közösségi érzet és a bizalom, amiért keményen megküldenek, odahat, hogy 14—15 éves korukban mentesek a régi, rossz szokásoktól és képesek továbbtanulni, elindulni az életbe... (Pm) Mirjana Pejak a monostorszegi cigánygyerekek egy csoportjával 7. oldal Bajai érsekkar Zomborban A bajai József Attila Művelődési Központ Liszt Ferenc Énekkara VÍGH Lászlónak és feleségének vezetésével, valamint DOBAI Tamás (zongora) közreműködésével ragyogó hangversennyel lepte meg a zombori zenekedvelő közönséget. A hangversenyre a két testvérváros már hagyományossá vált csereakciója keretében került sor. A hangversenyen Bach, Pert, Dowland, Haydn, Mozart, Deák, Bárdos, Kodály, Bartók, valamint Radomir Petrovic szerzeményei hangzottak el. Az énekkar bebizonyította, hogy felülmúlja az amatőr énekkarokat. A kitűnő hangok, a hibátlan tolmácsolás fejlett énekkari kultúrára vall. Ilyen művészi teljesítményt ritkán hallunk városunkban. A hangverseny kiemelkedő számai voltak: Bach: Beleih uns (kantáta), Porti: Inter vertibulum. Kodály: Felszálott a páva (vezényelt Vígh Iászló), Haydn: Tavasz (az Évszakok c. oratóriumból), R. Petrovic: A szél játéka ás Bartók: Négy szlovák népdal (vezényelt Vígh Lászlóné). A zongorán közreműködő Dohai Tamás kitűnő kísérőnek, és Chopen g-moll balladájának előadásával kitűnő zongoristának bizonyult. A zenekedvelő és értékelő közönség lelkes tapssal jutalmazta a kitűnő énekeseket, karmestereiket ,és zongorakísérőjüket. A taps azt bizonyította, hogy szívesen hallanánk ismét az énekkart városunkban. Miloš LALOSEVIC