Magyar Szó, 1979. április (36. évfolyam, 89-103. szám)
1979-04-11 / 99. szám
Bécs-вттмШШР 1r Ш Ђтмшџ XV. évf. 14. (465.) szám_______________________________________1979. április 11., szerda Megkapja-e a dolgozó azt, ami megilleti? Évekig panaszkodtak az egyik építővállalat dolgozói, hogy akármennyit dolgoztak is, mindig egyforma volt a fizetés, 5—10 százaléknál nem tudtak nagyobb normatúlteljesítést elérni. Szerintük azért nem, mert munkavezetőjük saját belátása szerint számolta el a teljesítményt. Emiatt kedvetlenül dolgoztak. Most megváltozott a helyzet, az új munkavezető érkezésével a teljesítmény elszámolásának módja is megváltozott, az elmúlt hónapban 11—12 ezer dinár személyi jövedelmet kaptak a szobafestők. — Nagyszerű lesz, ha így folytatjuk, csak legyen munka, a teljesítmény sem marad el, így már érdemes dolgozni — hajtogatták jókedvűen. A kötélgyár irodájában arról folyt a szó, hogy módosítani kell a személyi jövedelem elosztásáról szóló szabályzatot, annak idején gyorsan, kissé felszínesen dolgozott a bizottság, így néhány munkahelyet nem értékeltek megfelelően. Különben a gépek mellett dolgozók pontosan megkapják azt, ami megilleti őket. Pontos nyilvántartást vezetnek arról, hogy egy-egy gépen ki mennyit teljesített. Az irodában azonban más a helyzet. A munkahelyek leírása, a munkafeladatok összeírása megtörtént ugyan, de a jól vagy roszszul dolgozó egyaránt a vállalati átlagot kapja, pedig jól tudják, hogy ez nincs rendjén Az irodában egyelőre még lehetetlen mérni a munkát — hangoztatják. Az egyik társadalmi-politikai szervezet szakszolgálatában kérdeztük meg a gépírónőt, hogy teljesítményre dolgozik, vagy pedig elvégzett munkájától függetlenül kapja személyi jövedelmét. Nem dolgoznak teljesítményre, az elvégzett munkától függetlenül kapják a fizetést. Pedig nem bánnák, ha abban a hónapban, amelyikben kétszer annyit gépeltek, mint korábban, több lenne a borítékban. A falusi szövetkezet lakatosa is nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy teljesítményre dolgoznak-e? Azért nem dolgoznak úgy, mert rosszabbul járnának. Olyan ugyanis a munkájuk, hogy nem csinálhatják teljesítményre. Kisebb hajót készítenek a halastó részére. Szokatlan, új munka. Egy másik építő vállalat dolgozói azért javasolták a személyi jövedelem elosztásáról készült szabályzat módosítását, mert az érvényben levővel nagyon jól jártak a lakatosok, villanyszerelők, rendszerint 40—50 százalékkal is túlteljesítették a normát. A kőművesek, ácsok, betonvasszerelők viszont alig tudták elérni a rajtalapot. Emiatt elégedetlenkedtek, kedvetlenül dolgoztak. A módosítással elsősorban az ő helyzetükön szeretnének javítani. Tény tehát, hogy jó néhány társultmunka-alapszervezetben nincsenek megelégedve, vagy pedig nem alkalmazzák következetesen a munka szerinti díjazás mércéit, vagy pedig nem dolgoztak ki megfelelőeket. A felsorolt példák azt igyekeznek alátámasztani, hogy több helyen lázasan kutatnak a megfelelő mércék után. Az elvégzett munka értékelése egységes, mindenkinek megfelelő mércék kidolgozása nagyon bonyolult feladat. Sok helyen felborult emiatt a belső béke, máshol önkényeskedő munkavezetők nyirbálják meg a dolgozók teljesítményét. Az pedig már megszokott dolog, hogy az egyik társultmunka-alapszervezetben majdhogynem több személyi jövedelmet kap a takarítónő, mint másutt a mérnök. Köztudomású, hogy nem készülhettek, nem készülhetnek tökéletes szabályzatok a személyi jövedelem elosztásáról, nem egyszerű feladat a megfelelő mércék, arányok felállítása, alkalmazása. A termelésben valamennyivel könynyebb a feladat, mert ott mégiscsak darabszámra, négyzetméterre, köbméterre, vagy kilogrammra dolgoznak. Azonban még e társultmunka-alapszervezetekben is akadozik az adminisztratív személyzet munkájának mérése, ehhez nagyon nehezen fognak hozzá az illetékes szakszolgálatok. Pedig az íróasztal mellett is munkát végeznek, esetleg néhány helyen attól tartanak, hogy kiviláglana, eddig bizony nem sokat dolgoztak. A személyi jövedelem elosztásáról szóló szabályzatok módosításával azt kellene elérni, hogy minden társultmunka-alapszervezetben megtalálják, leírják és alkalmazzák is azokat a mércéket, amelyek legjobban megfelelnek egy-egy helyen. Azt kellene elérni, hogy minden dolgozó teljesítménye alapján kapja személyi jövedelmét. Még az irodában is. A nagyobb érdekeltség, a még nagyobb munkakedv minden bizonnyal kihatna a munkatermelékenység gyorsabb növekedésére. Erre pedig mostanában nagyon nagy szükség van. KŐVÁRI Árpád HÓDSÁG Nagyobb gondot kell fordítani az eszmei-politikai nevelésre Elenyészően kevés a földműves párttag A KSZ hódsági községi szervei igen jelentős tevékenységet folytattak tavaly nemcsak a kommunisták, hanem a dolgozók, polgárok és az ifjúság eszmei-politikai felkészítése érdekében. Az elmúlt tanévben több mint 400 párttag, dolgozó és fiatal járt politikai, ifjúsági politikai iskolába, illetve önigazgatási iskolába. A marxista oktatási központ nagyban kivette részét a megfelelő eszmeipolitikai nevelés megszervezéséből. Az említetteken kívül számos tanácskozást, szemináriumot és előadást szervezett. Mennyiségi tekintetben tehát szélesebb körű lett az eszmei-politikai nevelés, tény azonban, hogy még mindig nem ölelték fel teljes egészében a párttagságot. A pártalapszervezeteknek sokkal többet kellene foglalkozniuk ezekkel a kérdésekkel. Jelentős számú alapszervezet nem dolgozta ki idejében erre vonatkozó programját. Az eszmei-politikai nevelésben sokkal nagyobb felelősséget kell vállalnia az alapszervezeteknek és a kommunistáknak. Igen sokat tettek tavaly a KSZ új tagokkal való fölerősítéséért, az alapszervezetek többsége megfelelően igyekezett végrehajtani az erre vonatkozó feladatokat. Csökkent azon alapszervezetek száma, amelyek egyetlen új tagot sem vettek föl. Ezek tavaly a következők voltak: a hódsági I. helyi alapszervezet, Társadalmi Könyvviteli Szolgálat, Alapbank, egészségügyi önigazgatási érdekközösség, szentfülöpi (Bački Gračac), szilbereki (Bački Brestovac), bácsordalsi és ratkovói társastermelési részleg, rendőrállomás, igazgatási szerv, Sever-trans, szállítóvállalat, motoros egyesület, Rijekai papírgyár, erdészeti szakcsoport, szerbmiliticsi kendergyár, szerbmiliticsi téglagyár, Usluga, hódsági Jedinstvo. Már hosszabb ideje bizonyos gyengeségek mutatkoznak a községben a tagfelvételnél. Mindenekelőtt igen kevés a földműves kommunista, és ami még inkább elgondolkodtató: nem növekszik, hanem csökken a számuk a pártszervezetekben. Míg tavalyelőtt 102-en, az elmúlt évben alig 80-an voltak. Tavaly háromat, 1977-ben pedig két új földműves tagot vontak be a pártmunkába. A nemzetiségek aránya sem éri el a kívánt szintet, habár fokozatosan növekszik a számuk. Tavaly egyébként a községben összesen 4137 párttag tevékenykedett, egy évvel korábban 3985. Az elmúlt évben 391 új tagot vettek föl, közülük 18 magyar és 12 szlovák nemzetiségű. A jövőben sokkal többet kell fáradozni e gyengeségek kiküszöbölése érdekében — állapította meg a KSZ fejlesztési bizottsága. Ilyen céllal a bizottság nemrégiben megbeszélést tartott a mezőgazdaságban és a helyi közösségekben működő pártalapszervezetek képviselőivel. Elemezték az említett kérdéseket, és meghatározták a további feladatokat. HAJNAL Árpád A ZOMBORI KÖZSÉG HATÁRÁBAN Megfelelő ütemben halad a vetés Az eső egy időre félbeszakította ugyan a vetési munkálatokat, ellenben kedvezett a már földiben levő cukorrépának. A múlt hét végéiig nagy mennyiségű napraforgót is elvetettek a Zombori Mezőgazdasági Kombinátban. A társadalmi szektorban egyébként eddig 5500, a magánszektorban pedig 430 hektáron fejezték be a cukoszrépa vetését. Napraforgót a kombinát 5300, az egyéni termelők 600 hektáron vetnek. Az utóbbiaknál sokkal nagyobb az érdeklődés a napraforgó iránt, mint az elmúlt évben. Ha kedvező lesz az időjárás, már a héten be is fejezhetik a munkát. A Mezőgazdasági Kombináthoz tartozó Barázda munkaszervezetben ŐRI László főtechnológus tájékoztatott bennünket a tavaszi munkálatok menetéről. Elmondta, hogy a vetési terv szerint a megművelhető földterület 12 százalékába, azaz 1664 hektár területen kellett volna cukorrépát vetni. Az egyéni termelők azonban a tervezettnél kevesebbet vetettek, mindössze 150 hektárt, ezért a társadalmi szektor 12 helyett 15 százalékra növelte a cukorrépa vetésterületét, tehát 1900 hektáron lesz répa. Valószínűleg a kukorica vagy a szója kárára történik a terület növelése. A vetés egyébként már befejeződött, a mag jelentős része mér ki is kelt. — Időközben elkezdtük a napraforgó vetését is, de az eső leállított bennünket. A 2076 hektáros terület 70 százalékán földben van már a mag. Szerdáig, ha nem lesz eső, be is fejezzük a munkát. Az egyéni termelőknél is 60—70 százalékban sikerült eddig elvetni. Ugyancsak az időjárástól függ, mikor tudjuk megkezdeni a kukorica meg a szója vetését. A föld és a levegő hőmérséklete még nem a legmegfelelőbb. Kukorica 3164, magkukorica 777, szója 755 hektáron lesz. — Hogyan állnak a veteményezéssel? — Egyelőre csak borsót vetettünk 148 hektáron, megfelelően fejlődik. Ezt követi majd nemsokára a zöldbab és a paprika. Végül URI Lászlótól azt is megtudtuk, hogy a Barázda munkaszervezetben mindenütt százszázalékosan elvégezték a talajelőkészítést. Van elegendő vetőmag, műtrágya és vegyszer is. A gépesítéssel sincs probléma, most már csak megfelelő időjárásra van szükség, hogy zökkenőmentesek legyenek a tavaszi munkálatok. A hét derekán az előrejelzések szerint, újra jó lesz az idő, és azonnal hozzá lehet látni a munkához. h á. (7. oldal) Mai számunkban: © Jövedelmező a baromfitenyésztés (3. oldal) © Késik az új munkacsarnok építése (4. oldal) © Miért mondanak le a magyar nyelvről? BELJE KOMBINÁT Elegendő répát vetettek Kispál István mérnök, a Belje Kombinát vezérigazgatóhelyettese nyilatkozik a tavaszi munkálatokról . Ez elmúlt héten befejeztük a cukorrépa vetését a kombinát minden részlegében, összesen 4700 hektárt vetettünk be a legjobb hazai és külföldi vetőmagokkal. A magánszektorban is befejeződött a répavetés. A termelők az idén a tervezett 1700 hektár helyett csak 1645 hektárt vetettek — mondja KISFAL István. — Mennyiben hat a cukorrépatermelőkre a cukorgyár vesztesége? — A cukorgyár veszteségét a termelő nem érezheti meg. Az elmúlt évben ugyanis 84 százalékos kapacitás-kihasználást tudtunk elérni a gyárban, tehát jó évet zártunk. A termelő a répa minősége szerint kapta a jövedelmet. A cukorgyár veszteségét részben a rövid lejáratú felújítási kölcsön, részben az áru felhalmozódása és az újfajta könyvelési eljárás okozta. — Elég jól átvészelte a búza a telet. A tervezett területet vetettük be az ősszel, s nem végeztünk újravetést. Februában a hótakaró után a vetésterület egyharmadán volt kielégítő a búza fejlődése. Még februárban elvégeztük a kétszeri fejtrágyázást, s ez a terület kétharmadán elég is, a későn kelő fiatal növényt viszont még egyszer fogjuk fejtrágyázni, 100—150 kg műtrágyát szórunk el hektáronként. — A magánszektorban a vártnál kevesebb búzát vetettek. Az elmúlt évben 1400 vagon búzát vettünk át, az idjén mindössze 600 vagonra számítunk.. . _A repce is jól átvészelte a telet, szépen fejlődik, és az 1700 hektárnyi területről jó hozamot várunk. — A napraforgó vetést a napokban kezdjük meg, a kukoricát pedig a hónap közepén, a vetésterület már elő van készítve. A napraforgót két nap, a kukoricát pedig mintegy öt nap alatt vetjük el. Az idén egyharmaddal vetünk több kukoricát mint az elmúlt évben, hogy megelőzzük az állattenyésztés válságba jutását. A magánszektorban is a vártnál több kukoricát vetnek, az egyéni termelőknek főleg a korán érő fajtákat ajánljuk, azaz a 300- as és a 400-as vetőmagot. M. V. Kispál István ZOMBOR 30080 látogató a Városi Múzeumban A zombori Városi Múzeumnak 1978-ban több mint harmincezer látogatója volt. Az idei tervben szerepel a doroszlói ásatásokban feltárt értékes leletek bemutatása, valamint akövetkező tematikai egységet képező kiállítások megrendezése: Batinai ütközet, Svetozar Markovic munkássága, A spanyol polgárháború harcosai és Az avarok Bácskában. PÉLMONOSTOR Beutalták az olvasóknak a Rajinai ütközet című könyvet A Harcos Szövetség községi bizottsága és a pélmonostori November 29. Népegyetem könyvtára ünnepélyes könyvismertetőt rendezett e hó 6-án. Az ünnepségen Milan BASTA mondott bevezető beszédet, majd Nikola BOŽIć ismertette a Batinai ütközet című könyvét. Az író a népfelszabadító háború egyik legvéresebb csatájáról ad hiteles képet az olvasónak. Az ünnepségen jelen voltak Pélmonostor község társadalmi-politikai vezetői és az ütközetben részt vett harcosok egy csoportja is. M. V. Képünkön balról jobbra: Ivan Pasic, a pélmonostori népegyetem igazgatója, Vidoje Kovačević, a Harcos Szövetség pélmonostori községi szervezetének titkára, Milan Basta tartalékos tábornok, a könyv méltatója, Nikola Božić tartalékos ezredes, a könyv írója és Milenka ___ Kovačević, a belgrádi könyvkiadó igazgatója