Magyar Szó, 1979. szeptember (36. évfolyam, 255-269. szám)

1979-09-23 / 262. szám

m 7­5,7 ■ ' & 1 " ~ " — inú /=> шеШ xBy ВшШШ Sg ШПДк ^иЈЈва Csernyici tanítók beadványa a Vajdasági­­ I ' ;‚s,! * • tú ^ Alkotmánybíróság előtt (9. oldal) Életkörelben­ ulajdonképpen nem új öt­letről és nem új felisme­résről van szó. A felisme­rés csak annyiban új, hogy élő pél­dák szemléltetik, milyen fejfájást okoz, ha a jól meglátott, jól fel­ismert munkamódszert csak meg­beszéljük, leírjuk, aztán elfeled­jük. Edvard Kardell nemegyszer nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a Szocialista Szövetségnek, mint a legszélesebb körű társadalmi szer­vezetnek, amely összefogja a szo­cialista haladó erőket, s nem kell külön munkaprogramot összeállí­tania, hanem csak a JKSZ hatá­rozatainak értelmében a polgárok legközvetlenebb érdekei által dik­tált kérdéseket kell napirendre tűznie, s bizonyos lehet benne, hogy nem téved. A Szocialista Szövetség e fölis­merés és cél beprogramozása óta, vagyis a JKSZ XI. kongresszusa óta igen komolyan veszi ezt a fel­adatát. Az elnökség minapi ülésén mégis arra a megállapításra jutott, hogy nem kellő eredménnyel. Ezért is aktualizálta és hangsú­lyozta nyomatékkal ismét ezt a feladatát. Azzal, hogy ezúttal az érvényre juttatás hatékonynak látszó módszerét is határozottab­ban megjelölte, mint korábban. Ki­mondta, hogy mindenekelőtt az alapszervezetekben, főképpen pe­dig a szakosztályokban felvetődött kérdésekre kell választ keresni. S minél több és megfelelőbb választ talál, annál inkább a dolgozó em­ber, a polgár szolgálatában fog áll­ni, a társadalmi haladás érdeké­ben. Ez nem könnyű dolog, sőt mind nehezebb feladat. Nem mintha tár­sadalmi szolgálataink rosszabbak lennének, mint régebben, hanem a fejlődés mind több kérdést vet föl, a dolgozók és polgárok mindinkább rájönnek arra, hogy alkotmányos jogaikat senki sem sértheti meg felelőtlenül. S ezért mind több kérdést vetnek fel nyilvánosan, főképpen a Szocialista Szövetség összejövetelein. S egyáltalán nem mindegy, hogy tud-e rájuk vála­szolni vagy sem. Mint ahogy nem mindegy az sem, hogy kivel és milyen esetben vállal szolidaritást, s mikor határolja el magát bizo­nyos megoldásoktól és jelenségek­től. E­lenleg például nem ritka eset, hogy a közfogyasztási eszközökben hiány mutat­kozik, hogy valamit nem lehet kapni az üzletekben. Természetes, hogy a Szocialista Szövetségnek magyarázatot kell adnia, miért vám­ így, hiszen a dolgozók és polgárok elvárják tőle. Ha objek­tív nehézségek idéznek elő ideig­lenes kihagyásokat vagy ellátási kieséseket, akkor nyilvánvalóan megfelelő tájékoztatással meg le­het értetni a fogyasztókkal, hogy a helyzet türelemre, némi áldozatra készteti őket, de el kell határol­niuk magukat a fogyatékosságok, a nemtörődömség, a felelőtlenség következtében előállt hiányossá­goktól. Sőt követelniük kell ilyen esetekben a felelősség kivizsgálá­sát. Hogy ne takaródjon senki sem ilyen tekintélyes szervezettel, ne bújjon meg a tekintélye mögött. Ha ezt teszi, saját tekintélyét őrzi meg, és még inkább megnye­ri a dolgozók és polgárok bizal­mát. Ezt szavatolja, egyebek kö­zött, a kollektív irányítás és fele­lősség is. Jó alkalom kínálkozik most, a középtávú fejlesztési terv kidolgo­zásához a leírt elvek alkalmazá­sára, s arra, hogy minden szerve­zete és szakosztálya ellenőrizze, milyen mértékben képes érvényt szerezni ezeknek az elveknek. Mert hiszen a tervben ezúttal is szerepel a lakosság szervezett élel­miszerellátása, a foglalkoztatásban megnyilvánuló kivételezés, a pro­tekció és kapcsolatok, a dolgozó embert és polgárt legközvetleneb­bül érdeklő sok egyéb kérdés. Ide értve a munkahelyi hiányzást, a tisztviselői viszonyulásokat, a formaságokat és sok egyéb olyan meghonosodott intézési formát, amely megkeseríti az ember, életét, tízszeres túlerővel támadó néme­tekkel vívott harcban odaveszett az užicei munkászászlóalj úgy­szólván minden harcosa. Az utókor ma a nagy történe­lemformáló időkre emlékezve tar­tós emléket állít azoknak, akik példaadó hősi helytállásukkal le­hetővé tették a menekülő nép, a sebesült partizánharcosok és a partizán haderő főparancsnoksá­gának távozását a városból. Ezekből az „életet jelentő” apró­ságokból áll össze mindinkább a Szocialista Szövetség munkaprog­ramja, s ezeknek kielégítésére, megoldására törekszik majd mind­inkább ez a legtömegesebb társa­dalmi szervezetünk. S amint a tegnapi elnökségi ülé­sen elhangzott, ez hozza közelebb igazi, társadalmi-politikai teendő­ihez. LOVAS István—­­ MA: Emlékműavatás a Radšnjačan Országra szóló ünnepségek Titovo Užicén Kiküldött munkatársunk telefonjelentése:­­ szemben ott állt az užicei mun­­­kászászlóalj 3 százada, mintegy Titovo Užice, szeptember 22.­­ 270 ember, pékek, szabók, takó- Vörös zászlók erdeje lobog a Titovo Užice feletti hegytető-­­ csak vasutasok, iparosmesterek és kön és a Kadinjacán: ünnepre készül a város és környéke. . . a r­urist.TM Ma felavatják a kadinjačai hősök emlékművét és megemlékez­ mások, köztük néhány 14 . nek az Užicei Köztársaság történelmi napjairól. s gyermekember is. Néhányan azok Harmincnyolc éve annak, hogy­­ a JKP által szervezett népfelkelés , eredményeként létrejött az Užicei­­ Köztársaság néven ismert szabad­­ terület; 38 éve annak, hogy itt­­ székelt a jugoszláv partizán had-­­­erő főparancsnoksága, hogy hete­kig innen, az Užicei Köztársaság fővárosából irányította az ország minden vidékén harcoló partizán­osztagokat. 38 éve annak, hogy Uzice védelmében a Kadinjacán a Mint ismeretes, az užicei mun­kászászlóalj 1941. november 28-án éjjel kivonult a várostól 14 kilo­méternyire fekvő Kadinjaca-hegy­­ség fennsíkjára és lejtőire, hogy megakadályozza a németek előre­törését Užice irányában.. A néme­tek menetoszlopa reggel nyolc óra­kor jelent meg a látóhatáron Ba­jina Bašta felől. Mintegy 3000-en voltak, jól felszerelve, gépesített, páncélozott egységekkel. Velük közül ma itt lesznek Uzicén, a nagy történelemórán, az emléke­zés ünnepén. Itt lesz többek kö­zött Milorad Djukic, javakorabeli (Folytatása a 6. oldalon) Az új kadinjačai emlékmű — A legfelsőbb parancsnokság döntése alapján a megannyi partizán- és roham­brigádból, valamint néhány nagyobb partizán­osztagból megalakult a reguláris Jugoszláv Népfelszabadító Had­sereg ... Hosszú és nehéz folyamat volt, mert Néphadseregünk kis partizánosztagokból alakult, fegyvertelen hazafiak, parasztok, munkások, becsületes értelmiségiek soraiból, városi és falusi ifjak­­ból, s ők puszta kézzel támasztottak felkelést és keltek harcra a megszállók és bérenceik ellen. Véres áldozatok árán kellett elra­gadni az ellenségtől minden puskát, minden gránátot, minden golyót, minden gépfegyvert, minden aknavetőt, minden ágyút, és kitartani megannyi offenzívát a számbeli és technikai fölényben levő ellenséggel szemben, minthogy az mindenáron meg akarta semmisíteni a partizánosztagokat és brigádokat, és el akarta foj­tani a népfelkelést... A Néphadsereg megteremtésével egyidejűleg megtartjuk nagyszámú területünk partizánosztagait is, mi több, újabb és újabb partizánosztagokat kell alakítanunk az ország min­den részében, az eddig fel nem szabadított területen is. Ezeknek az osztagoknak ugyanolyan nagy és dicsőséges feladatuk van, mint azoké volt, amelyek ma Néphadseregünket alkotják. Véres harcokban edződött, ma is a népben gyökerező legjobb fiainkból alakult meg Néphadseregünk. Ezért igazán népi, és ezért legyőzhetetlen. (Tito, 1942 szeptemberében) ENSZ-közgyűlés Elismerték a Demokratikus Kambodzsa képviseleti jogát Az ENSZ alapokmányának és az el nem kötelezett mozga­lom alapelveinek rendkívül jelentős győzelme Több órás drámai vita után az ENSZ-közgyűlés ülésszaka pénteken, késő éjjel nagy sza­vazattöbbséggel elismerte a De­mokratikus Kambodzsa küldött­ségének ENSZ-beli képviseleti jo­gát. Ezáltal kútba esett minde­n olyan törekvés, hogy Kambodzsa ENSZ-képviseletébe a Heng S­amrin-féle rezsim képviselőit ül­tessék, illetve hogy Kambodzs­a helye üresen maradjon a világ­­szervezetben. A mandátumvizsgáló bizottság- A világszervezet közgyűlése an­nak a javaslatára, hogy a­ Demok- után az általános bizottság ja­­ratikus Kambodzsa különttségének vaslatainak megvizsgálásával foly­­képviseleti jogát fogadják el, 71 tarta munkáját, ország szavazott, ellene 35 ország . .. . , ... , A Kambodzsa képviselete ugye­adta le szavazatai, 34 pedig tar­tózkodott. . . (Folytatása a 2. oldalon) ‘ н^ЛС†.| • • *!*н V . 0Г- V *• It ■ ___________________________________________________________ ф Felhőképződés, helyenként zápor, zivatar XXXVI. évf., 262. (11609.) szám 1979. szeptember 23., vasárnap Ara 5­dinár időjárás-jelentés (11. oldal)________________________ Tito kitüntette az uzícei munkászászlóaljat Josip Broz Tito köztársasági el­­nök a Nép Hőse Érdemrenddel tüntette ki az užicei munkászászló­aljat abból az alkalomból, hogy hamarosan leleplezik a kadinjačai emlékművet. A köztársasági elnök rendelete szerint népfelszabadító háború­ak egyik legdicsőbb harci egysége „példás hősiességet tanúsí­tott és becsülettel végrehajtotta feladatát a túlerőben levő ellenség­­­­gel szemben 1341. november 29-én,­­ a Kadinjacán”. Korábban, 1951- ben a kadinjacai ütközet 10. évfor­dulója alkalmából az užicei mun­kászászlóalj megkapta a Népért Tett Szolgálatok Aranycsillagos Érdemrendjét. (Tanjug) Josip Vrhovec flow Yorkija utazott Hazánk küldöttségét vezeti az ENSZ-közgyűlés munkájában Josip Vrhovec, szövetségi kül­ügyi titkár tegnap New Yorkba utazott, hogy ott hazánk ENSZ küldöttségének élén részt vegyen az ENSZ közgyűlés XXXIV. ülés­szakának munkájában. A jugoszláv küldöttség tagjai a következők: Bogdan CRNOBRNJA, a Köztársaságok és Tartományok Tanácsa Külgazdasági Bizottságá­nak elnöke, Miljan KOMATINA, a JSZSZK állandó ENSZ-küldöttsé­­gének elnöke, Ignac GOLOB szö­vetségi külügyi segédtitkár és dr. Vido KNEŽEVIC, a Szövetségi Külügyi Titkárság Nemzetközi Szervezetek Igazgatóságának osz­tályvezetője. Az ENSZ-közgyűlés XXXIV. ülésszakát szeptember 18-án nyi­tották meg, az általános vita szep­tember 24-én kezdődik. (Tanjug) Továbbfejlesztjük az együvé tartozás tudatát Október 14-én referendum lesz Újvidéken a község átszer­vezéséről . Három közéleti dolgozó az alakuló községek körvonalairól Újvidék, a tartomány legnépesebb városa a kommunális rendszer fejlődésének újabb mérföldkövéhez érkezett. A község ugyanis, mint a társadalmi-politikai közösség alapsejtje, többé nem tudta a megnövekedett igényeket megfelelően ellátni, és ezért a lakosság teljes egyetértésével rövidesen több községet hoznak létre. Az új községek megkörvonalazásán és a városi közösség önigazgatási teendőinek megfogalmazásán, továbbá azon, hogy miként alakul az újvidéki polgárok élete az új körülmények között, a szakemberek sokasá­ga dolgozik. Politikusok, közgaz­dászok, jogtudósok, szociológu­sok és demográfusok vázolták fel az új község körvonalait, és minden eddigi elgondolásukról ki­kérték a polgárok véleményét. ér véget, amikor Újvidék polgá­rai kinyilvánítják akaratukat a város felosztását és újraszervező­­dését illetően. A Szocialista Szövetség községi választmánya tájékoztatásügyi bizottságának szervezésében szer­dán összegyűltek Újvidék közéleti dolgozói, akik eddig a legtöbbet tevékenykedtek az átszervezés megelőző szakaszában, és válaszol­tak az újságírók kérdéseire. A kerekasz­tal-értekezlet házigazdája ezúttal a Dnevnik napilap szer­kesztősége volt. Az ülésen részt vettek: Jovan Dejanovic községi elnök, Marko Djuričin községi párttitkár, Csípő Mihály és Jo- I­vanka Stefanovic, a Szocialista­­ Szövetség község választmányának­­ elnöke, illetve alelnöke, Živan Ilijin, a községi szakszervezeti ta­nács elnöke, Boško Jokic, a Har­cos Szövetség újvidéki községi bi­zottságának elnöke, Darko Kolar­­jic, és dr. Aleksandar Djurdjev, az újvidéki községi képviselő-tes­tület végrehajtó tanácsának elnö­ke, illetve alelnöke, Jan Hudjec. * (Folytatása az 5. oldalon) Az évtized legnagyobb társadal­mi-politikai akciója az október 14-én megtartandó referendummal

Next