Magyar Szó, 1979. december (36. évfolyam, 329-343. szám)

1979-12-11 / 339. szám

20 MAGYARCSERNYE kgiMKit 9 község­nap A tegnap délelőtti díszülésen átadták a December! díjat Magyarcsernyén a tegnap dél­előtti díszülé­sen — a jubileumi év jegy­ében — megünnepelték de­cember 10-jét, a község napját. Az ünnepségem részt vettek a szom­szédos községek és a SZISZ kra­­gujevaci szervezetének képviselői, valamint Milan KOJICIN, a Szerb SZK Képviselőháza Társadalmi- Politikai Tanácsának alelnöke. A díszülés részvevőit dr. Miloš MIJIN, a községi képviselő-testü­let elnöke köszöntötte, majd Mi­lan BALAC, a végrehajtó tanács elnöke beszélt a község fejlődésé­ről. Hangsúlyozta, hogy Magyar­­csernye fejletlen község, de az utóbbi évek beruházási lehetőséget nyújtanak rá, hogy áthidalják a szakadékot. A község jelenlegi fej­lesztési terve az élelmiszeripari kapacitások építését szorgalmazza. Az dolém felépült az új cukorgyár, s már az első kampányban 20 000 vagon répát dolgoz fel. Eszköztár­­sítással felújították az épület­anyag- és az olaj­gyárat, több új gabonatároló és szárító épült. A beruházások értéke mintegy 2 milliárd dinár. Milan Báláé kifejtette még,­ hogy­­ a jövő évi terv újabb beruházéso­­­­kait irányoz elő: a szabadkai Le­ver segítségével­ Magyarcsernyén tekercselő üzem épül. Az asztalos­üzem társul a debelyacsai Novi Dom­baipari Kombináttal, az­ épí­tőipar padi­g az észak-bánáti épí­tőiparral. Jövőre megkezdődik a gomba­termesztő üzem első szaka­szainak építése is. Az említett be­ruházások révén a községeknek jövőre 2500 foglalkoztatottja lesz, a fejenkénti nemzeti jövedelem pedig eléri a 18 000 dollárt. A díszülésen dr. Miloš Mi­jin át­adta a magyarcsernyei község Der­­­cemberi díját: ebben a kitüntetés-­­ ben Tóba testvérvárosa, a Brezo­­­­vo Poljei helyi közösség, a Ve­­j­like Litvode-i és a radoj­evói me­­­­zőgazdasági szervezet. Zlata Rac­­kovic, Stevan Vukmirovic és Joca Tesin részesült. H. TÖRÖKBECSE A munkásotthon mindeneset Az, aki az impozáns külsejű tö­rökbecsei munkásotthonban járt, és betekintést is nyert az ott fo­lyó szerteágazó tevékenységbe, aligha hiszi el, hogy ott alig né­hány ember végzi el, azt a fel­adatot, amelyet más hasonló in­tézményekben egy egész jól össze­dolgozott csapat végez. Hogyan lehet ez? Lelkesedés nélkül, aligha. Nem szeretnék most neveket említeni, mert úgy véljük az el­mondottakból is mindenki tudja kikről van szó, mint hogy azt is, hogy valamennyiüket majdnem minden időpontban meg lehet ta­lálni az otthonban. Az igazgató, ha kell a központi fűtéssel kapcsolatos tenniva­lókat intézi. A vendégeket fogadja, mű­sort szervez, előadóművészekért szaladgál, plakátokra tervez. De ott van az egyik segítője, aki tulaj­donképpen az amatőrszínház ren­dezője is. Ha kell színpadmester­, fénymester vagy éppen a kávé­főzést irányítja, pincérkedik, aho­gyan a helyzet éppen megkívánja, de láttuk már ecsettel a kezében, amikor éppen az otthon külső falát meszelgette, a takarítónők­kel egyet ember, akik maguk is számtalan nem éppen munkakö­rükbe tartozó feladatot végeznek. Miért? Erre ők logikus egyszerűséggel, kérdéssel felelnek. — Hát ugyan ki más végezné? Igazuk van. A közösségnek erre nincs külön eszköze, és a munkás­otthont ennyi pénzből, amennyit előteremtettek csakis az ott dol­gozók lelkes munkájával, összefo­gásával lehet rendben tartani, a társadalmi-politikai és társadalmi élet központjává tenni. Ezért, ha az ember belép a ma­kulátlan tisztaságú kellemes lég­körű munkásotthonba, illik rágon­dolnia az ott dolgozókra, és a ma­ga szerény módján, a rend és a tisztaság megőrzésével, valamikép­pen segíti a kis kollektíva erőfe­szítését, tevékenységét. 1. ЗУ. SOLEA MAGYAR SZÓ A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA Igazgató BÁLINT IMRE e Fő- és felelős szerkesztő ERDÉLYI KÁROLY Szerkeszti a szerkesztő bizottság Szerkesztő tanács Bálint Imre, Berdál István (el­nök), Bollók József, Buják Já­nos, Burányi Nándor, Csípő Mi­hály, Csorba István, Erdélyi Károly, Földessy László, Franc Lajos, Gaál Ottó, Horváth Fe­renc, Katona Gyula, Kazi Er­nő, Keresztényi József, dr. Pap József, Petkovics Kálmán, Pi­­szár József, Polyvás József, Pat­kó Sándor, dr. Rehák László, Rudi Sova, Szabadka Sándor, Szabó Gizella, Szalma Tibor, Szirovics Antal, Takács Gyula Szerkesztőség és kiadóhivatal 21000 Novi Sad, Vojvode Misica 1. Telefon: 22-144, telex 14199 YU FORUM Előfizetés! díj belföldön fél évre 700 dinár, egész évre 1400 dinár. Külföldön a kétszerese. Folyószámla 65700-603-6121 ÚJVIDÉK FORUM NYOMDA ÚJVIDÉKI TELEVÍZIÓ 16.35 Műsorismertetés (szerbhorvát) 16.40 Híradó, 1. kiadás (szerbhorvát) 17.10 Híradó, 1. kiadás (magyar) 17.30 Híradó a belgrádi stúdióból 17.45 A törpéknek fogalmuk sincs róla — gyermekműsor 18.15 Van és nincs (szerbhorvát) A világ új gazdasági rendszeré­ért folytatott küzdelem magá­ban foglalja az új tájékoztatási rendszerért folytatott harcot iss. Mi a helyzet a tájékoztatásban a fejlődő országokkal, milyen problémákkal kell szembenéz­niük, milyen eredményeket ért el ezekben az országokban a te­levízió? Erről szól a mai műsor, amely az el nem kötelezett or­szágok Hercegnoviban tartott el­ső tévéfesztiválján készült. Köz­reműködnek a benini, nicara­­guai és az algériai televízió kép­viselői. Szerkesztő: Stevan Ruš­­kuc. Operatőr: Petar Latino­vé, rendező és műsorvezető: Rado­mir Subotić. 18.45 Népzene — Vörös Rózsa ’79 19.15 Rajzfilm: Kukori és kotkoda (magyar) 19.30 Híradó, 2. kiadás (magyar) 20.00 Jelzések 21.00 Sao Bernardo — brazil játékfilm Az Újvidéki Televízió újra be­kapcsolódik három, nálunk ke­vésbé ismert filmgyártó ország produkciójával a jugoszláv tévé­hálózatba. Egy-egy brazil, svéd és dán filmet láthat a közön­ség. Elsőnek Leon Hirszman brazil rendező Sao Bernardo cí­mű műve szerepel műsoron. 22.55 Híradó, 2. kiadás (szerbhorvát) BELGRÁDI TELEVÍZIÓ I. 9.15 Iskolatévé a zágrábi stúdióból 10.00 Dokumentumfilm 10.30 Rajzfilm (sz) 10.35 Zenei nevelés 11.05 Az írás kezdetei és a régi délszláv irodalom — sorozatadás 15.00 Dokumentumfilm (ism.) 15.30 Rajzfilm (ism., sz) 15.35 Zenei nevelés (ism., sz) 16.05 Az írás kezdetei és a régi délszláv irodalom — sorozatadás (ism., sz) 16.40 Szerbhorvát nyelvű híradó az újvidéki stúdióból 17.10 Magyar nyelvű híradó az újvidéki stúdióból (sz) 17.45 A törpéknek fogalmuk sincs róla — gyermekműsor a zágrábi stúdióból 18.15 Irodalmárok klubja — irodalmi műsor a szarajevói stúdióból Könyv és eszme 18.45 Népzene (sz) 19.15 Rajzfilm (sz) 19.30 Híradó, 2. kiadás (sz) 20.00 Jelzések — belpolitikai szemle 21.00 Új bűnügyi film — ciklus Forró drágakő — amerikai játékfilm 22.45 Híradó, 3. kiadás (sz) BELGRÁDI TELEVÍZIÓ I­. 16.50 Albán nyelvű híradó 17.10 Műsorismertetés (sz) 17.15 Hírek (sz) 17.30 Dokumentumfilm 17.45 Belgrádi híradó (sz) 18.15 Petar Lalovic filmjei — ciklus A vadkacsa — dokumentumfilm 19.00 A brit Nemzeti Múzeum kincsei — angol filmsorozat (sz) 19.30 Híradó a szarajevói I stúdióból 20.00 A dubrovniki Marin Držić Színház színpadáról 21.20 Huszonnégy óra 21.40 Látlelet agresszió nélkül: Az ultrahang 22.25 Teréz nővér 22.45 Joan Baez műsora Az ismert amerikai énekesnő pály­afutása kezdetén a volk­­songot művelte, csakhamar át­tért az anyazsák­ zenére, a We Shall Overcame című dallal vá­lik ismertté a nyugati világban. Ma este legismertebb protest­­songjait hallhatják a nézők. MAGYAR TELEVÍZIÓ I. 16.30 Hírek 16.35 Marianske Lazne — kisfilm (sz) 16.45 Melyiket az ötezerből? — pályaválasztási műsor gyerekeknek Az olvasztás (ism.) 16.55 Egészségünkért — Az Országos Egészségnevelési Intézet műsora (sz) 17.05 Postafiók 250 — Takács Mária műsora (sz) 17.20—18.25 Mindenki iskolája 18.25 Ak­ik bátrak kezdeményezni... (dokumentumfilm) 18.55 Téli könyvvásár 19.20 Esti mese 19.30 Tévéhíradó (sz) 20.00 Gyökerei­ — amerikai tévéfilm-sorozat (sz) 12/3. rész 20.45 Beszélgetés Óvári Miklóssal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárával kb. 21.39 Zene, zene, zene Körkép (sz) 22.30 Tévéhíradó (sz) MAGYAR TELEVÍZIÓ II. 20.01 Az Ermitázs faragott drágakövei — szovjet kisfilm (sz) 20.30 Dalok és táncok a Pirin-hegységből — bolgár rövidfilm (sz) 20.50 Tévéhíradó, 2. kiadás (sz) 21.10 Ai­to-motor sport (sz) 21.33—22.45 Worafka tanácsos úr — tévéjáték MAGYAR SZÓ 1979. december 11., kedd ZREnJANIN Választási előkészületek a Mlekoprot­ukt KSZ­ alapszervezetében Javában tartanak a KSZ válasz­tási előkészületet a zrenjaninci község területén. Ennek kapcsán látogattunk el a Mlekoprodukt alapszervezetéiek ülésére, ame­lyen részt vettek a munkaszerve­zet többi társadalmi-politikai szer­vezetének képviselői is. Az alap­­szervezetnek már ez volt a má­sodik előkészületi ülése, de ezen értékelték a munkaszervezet te­vékenységével kapcsolatos helyze­tet. A beszámolókból és az elhang­zott felszólalásokból kitűnt, hogy ebben a dolgozói közösségben minden tevékenység fő tényezője, de soknak a kezdeményezője is a KSZ-alapszervezet. Itt hangolják egybe a nézeteket, határozzák meg az irányvonalat, amelyet az­után minden további ténykedés során követnek is, és a feladatok valóra váltásával megfelelő ered­mények is születnek. Ezt elsősor­ban stabilizációs programjukról mondhatjuk el. (hi) К1Ш0А Fellendülőben a színházi tevékenység Az amatőrszínház társulata jövőre t­tvanszor lép fel • A színházi előállások kedden és szombaton lesznek A kikindai művelődési érdek- s közösségben nemrégen kidolgoz- t ták a jövő évi munkatervet. Nem­­­­­ég nyilvános vitán volt, és meg­vitatta az édekközösség közgyű­lése is. A tervben igen jelentős helyet kapott a város egyik leg­jelesebb művelődési intézménye, az amatőrszínház. Ez érthető is, hiszen társulata nemcsak tartomá­nyi, hanem országos szinten is nagy elismerést harcolt ki a kö­zönség és a szakemberek körében is. A terv szerint 1980-ban a fel­nőtt színjátszók több bemutatót tartanak, a bábosok pedig egy új darabot visznek színpadra. Emel­lett a felnőtt színjátszók újra be­mutatják a korábbi évek legsike­rültebb előadásait, mint például: Joakim Vujic — Ljubovnaja za­vist čerez jedne cipele, Zoran Pet­­rovic — Pa izvolite u Sakule, Branislav Nušić — A gyászoló csa­lád stb. — A bábszínházban is újraj­átsz­­szák az elmúlt évek produkcióit, mint például: A világ legkisebb cirkusza, Pinocchio stb. Úgy számítják, hogy jövőre az amatőrszínház együttese hatvan­­szor lép fel. Emellett más szín­házak 18—22 kikindai vendégsze­replését is megszervezik. Itt kell szólnunk arról az újításról, ame­lyet a hivatásos színházak kikin­­dai vendégszereplésével kapcso­latban terveznek. Az az elképze­lés, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a hivatásos színházak egy-egy előadásukat több ízben is bemutatják Kikindán is. Ily mó­don többen láthatnak egy darabot. — A másik újítás a színházi elő­adások időpontját érinti. A város­ban ugyanis olyan törekvés van kialakulóban, hogy rendszerezni kell a színházi előadások időpont­ját, úgynevezett színházi napokat kell bevezetni. Ennek jegyében ezentúl az előadásokat kedden és szombaton tartják. Azt szorgal­mazzák, hogy a színházi idény minden keddjén és szombatján le­gyen előadás. — A fentiekből kiindulva a színházi szakemberek igen komo­lyan foglalkoznak a közönségszer­vezéssel is, s ezt a tevékenységü­ket egyik legfontosabb feladatuk­nak tekintik. A terv szerint egyes nagyobb munkaszervezetekben és iskolákban bevezetik a színházi bérleteket. P. P. »­ec ■* * јјј jj A magyarcsernyei olajgyárban igen sokat tesznek a dolgo­zók életszínvonalának emeléséért — Évente több munkás nyaral ingyen — Társított eszközökkel kell segíteni a dol­gozók gyermekeinek továbbtanulását A magyarcsernyei olaj­gyár ki­építése óta a mai napig sokat ja­vultak a dolgozók munkakörülmé­nyei. Mindezt annak köszönhetik, hogy a munkások nagyobb része nap nap után eredményes munkát végez, és ezzel segítik a gyár fej­lődését. Az elmúlt idő"­­en fel­újították a szállítóért­ek szá­mát, újabb tárolókat építettek, és a foglalkoztatottak száma az öt­szörösére növekedett. Ezzel nem­csak magukon segítenek, hanem egész társadalmunknak. A szak­­szervezet igen sokat tesz a mun­kások továbbképzéséért, de az utóbbi időben szóvá tették, hogy minden dolgozó bizonyos össze­get társítson. Ebből a pénzből ta­nulhatna tovább minden munkás gyermeke. A társadalmi-politikai szervek üléseiken azt a határoza­tot hozták, hogy minél gyorsabban biztosítani kell az egytálételt. So­kat fáradoznak azon, hogy min­den munkás szervezetten használ­ja ki évi szabadságát, a betegek pedig külön gyógyfürdőben gyó­­gyíttassák magukat. Az idén már voltak idősebb és beteg dolgozók a Vrnjačka Banja-i gyógyfürdő­ben. A közeljövőben kiépítenek egy sporttelepet, hogy a munkások szabad idejükben sportolhassanak. Mindezek a feladatok még na­gyobb munkára serkentik a kol­lektíva dolgozóit, különösen a fia­talok minden dicséretet megérde­melnek. K-sz

Next