Magyar Szó, 1979. december (36. évfolyam, 329-343. szám)
1979-12-13 / 341. szám
I 1979. december 13., csütörtök MAGYAR SZÓ 11 MŰVELŐDÉS Г Új iskola épül KiliánFigyelembe venni a társult munka igényeit Húszéves az újvidéki Jogi Kar Húszéves az újvidéki Jogi Kar. Fennállásuk két évtizedéről a kar tanácsának elnöke, dr. Jovan MUNCAN, a tegnap délelőtt megtartott díszülésen többek között a következőket mondta: 1955-ben alapították az újvidéki Jogi Kart, majd négy évre rá — 1959-ben — kezdődött meg az első generáció oktatása. Az első előadók dr. Tihomir Vasiljevic, dr. Aleksandar Magarašević és dr. Gyetvai Károly voltak, a docensek pedig dr. Miloš Stevanov, dr. Ljubiša Milošević, dr. Andrija Zador és dr. Ivan Melvinger. Az oktatás megkezdésének előkészítésében és később is fontos szereppet vállalt a Belgrádi Egyetem Jogi Kara.. Az első tanítási évre 265 rendes és 491 rendkívüli hallgatót írtak be. Az egyetemi hallgatók száma évről évre nőtt. Az elmúlt húsz évben összesen 11478 rendes és 25 626 rendkívüli hallgató íratkoz szollt be a karra. Közülük valamivel több mint háromezren diplomáltak. A diplomát szerzők és a beiratkozók száma közt az aránytalanság igen nagy. A jobb tanulmányi eredmények érdekében az elmúlt években szigorúbbá vált a stúdiumok rendszere, a diákkölcsönök és ösztöndíjak odaítélése is függővé vált a tanulás eredményességétől, valamint az egyetemi hallgatók társadalmi-politikai szervezetei is akcióba léptek. Ennek tulajdonítható, hogy a kar diplomásainak több mint a fele az elmúlt öt évben szerzett oklevelet. Fejlődése során a Jogi Kar gondot visel a társult munka igényeire. Főképp ,1974, az alkotmányi választások és a társult munka törvényének meghozatala után elemezték az oktatási programokat, új tanulmányi diszciplínákat vezettek be, mások tartalmát pedig korszerűsítették. A társult munka igényeinek eleget téve az újvidéki Jogi Kar és a szabadkai Közgazdasági Kar megalakította a fakultások közötti tagozat gazdaságijogi ágazatát. Dr. Jovan Muncan a továbbiakban szólt a nemzetiségek nyelvén történő oktatásra való törekvésről. Jóllehet nagy eredményeket értünk el ezen a téren, az előadók nemzetiségimegoszlása nem teszi lehetővé az igények teljesebb kielégítését az oktató-nevelő és a tudományos munkában az egyenjogú nyelveken. Az előadók soraiban a ruszinok kivételével minden nemzetiség képviselve van, de a káderstruktúra nincs összhangban a fennálló és a jövendő szükségletekkel. Pillanatnyilag a Jogi Karon három tantárgy oktatása folyik magyar nyelven, három csoportban, a gazdasági-jogi ág újvidéki tagozatán pedig két tantárgyé, kat csoportban. A gyakorlatok közül 13-at tartanak magyar nyelven, 13 csoportnak. A jövendő jogászoknak a felkészítésében a nemzetiségek nyelvén való munkára a kar lektorátusa is részt vesz. A szakemberek tudományos munkára és az oktatásra való előkészítésében a továbbiakban még nagyobb szerepeit kell játszania a posztgraduális tanulmányoknak. 1970—1971-től, a harmadik fokozat beindításától kezdve huszonöten szerezték meg az újvidéki Jogi Karon a magiszteri titulust. 1979- ig tizenhárman doktoráltak. Dr. Muncan szólít még az elmúlt húsz év alatti tudományos munka jelentőségéről, mellyel nagyban hozzájárultak a jogtudományok fejlesztéséhez, a jogrendszer kiépítéséhez és tökéletesítéséhez. A tegnapi díszülésen, melyet a Jogi Kar amfiteátrumában tartottak, megjelent számos tudományos és társadalmi-politikai dolgozó, többek között Boško Krunic, a VKSZ TB Elnökségének titkára is. A díszülésről a kar munkaközössége és hallgatói táviratot küldött Tito elvtársnak. B. G. Jovan Muncan üdvözli az egybegyűlteket Az alapkövet december 15-én helyezik el A sculai Petőfi brigád Általános Isola régi épületeinek, és a tőszomszédságában megvásárolt Családi házak lebontásával a napokban megkezdődtek az új általános iskola felépítésének előkészületei. Ebben az iskolában jelenleg mintegy ötszáz alsó- és felsőtagozatos diák tanul, huszonegy osztályban, és két napközis tagozat is működik. Az új iskola fölépítésére már régóta szükség mutatkozott, hisz ebben az iskolában mindig rossz körülményeik között dolgoztak, főleg, ami a szakoktatást illeti. A jelenlegi iskola helyén 1355- ben nyitották meg az első iskolát, amely két tanteremből állt, és az akkori állapotoknak megfelelően vert falú volt. Akkor négy tanító 170—180 gyermeket oktatott. A hely hamarosan szűknek bizonyult, így öt év múlva újabb hét tantereimmel bővítették az épületeit. A múlt század végén az iskola mellett óvoda is épült. A felszabadulásig nemigen történt jelentősebb változás. A felszabadulás után az iskola ötosztályossá vált. Az 1349/50. tanévben az iskola önállósult, majd két év után újra bővült azáltal, hogy a mellette levő lakóépületet tantermekké alakították át. Az 1953. esztendőben került ki az iskolából a nyolcosztályos általános iskola első generációja. A helyszűke viszont mind főjoga- több. A helyiségek elavultak, a mind nagyobb pedagógiai követel- ] ményeiknek egyre kevésbé felelnek meg, így került sor a jelenlegi iskola felépítésére. 1982. szeptember 1-én adták át rendeltetésének. A korszerű oktatás feltételeinek viszont ilyen körülményeik között sem tehettek eleget. Ezzel aziskolával kapcsolatban el kell még mondanunk, hogy az oktatás az alsó tagozaton magyar és szerbihorváti nyelven folyik a felső tagozaton , pedig magyar nyelven. A szavad és a veprődj magyar ajkú tanulóik is ide járnak. Ezenkívül a ruszin nyelv ápolása is késbe az itt folyó munkának. Tekintettel az osztályok számára és arra a feorülmiségre, hogy a felső tagozatra az egész városból járnak a tanulók, és a beutazó diákokat is fogadják, a helyszűke egyre szorongatóbb. A város lakosságának állandó növekedése folytán még nagyobb számú diákkal kell számolni. Így múlhatatlan szükség mutatkozott egy új iskola felépítésére ebben a helyi közösségben, a csatorna partján. Az új iskola felépítésével megnyitják ,a szerbhorvát felső tagozatot is. Az új iskola alapterülete 3144 négyzetméter lesz, úgyhogy a jelenlegi újabb iskola alapterületével (880 négyzetméterrel) együtt az iskolakomplexumnak 4032 négyzetméter hasznos területe lesz. A terv szerint 16 tanterem, iskolaművely, fizikai, kémiai és biológiai laboratóriium épül. Szakelőadó-termeket létesítenek a háztartástan, valamint a zenei és képzőművészeti nevelés számára. Külön szertárakat biztosítanak a szemléltető eszközök számára, valamint a földrajz, történelem, matematika és a nyelvek tanítására, úgyszintén az általános honvédelem oktatására is. Természetesen nem marad ki a tervből a könyvtár és az olvasóterem sem. A pionír és az ifjúsági szervezet is megtalálja helyiét a külön e célra építendő termeikben. Külön helyiségek lesznek a szakköri munka számára is. Tekintettel a napközik mind nagyobb igényére, erre a célra is külön termeket építenek, a központi csarnok pedig nagyobb összejövetelek megtartására lesz alkalmas. Az új iskolaközpontban helyet kapnak az iskoláskor előttigyerekek is. Az új iskolakomplexum befogadóképessége: 1180 tanuló. Az iskola alapkövét december 15-én, a kulai Petőfi brigád Általános Iskola napján helyezik el. A szerződések szerint az iskola építését 15 hónapon belül befejezik. A kivitelezést az ilidiai Igman Építőipari Vállalat kulai részlege végzi. SZUNGYI Géza A Büszke Szlovo irodalmi díjai Újvidéken a Büszke Szlovo Kiadóházban ma közzétették e kiadóház irodalmi díjait. Prózáért az első díjat és 12 000 dinárt, Mio Konjuh kapta a Prazan tok című könyvéért. A második díjat, 8000 dinárt, Djura Papharhat, a harmadik díjat, 5000 dinárt, Nikola Skuban érdemelte ki. . Az Edvari Kardelj Egyetem díszdoktorai Szlovénia kiemelkedő társa-dalmi-politikai és kulturális dol- gozóinak, a jugoszláv egyetemek rektorainak, valamint Pepca Kardeljnak, Edvard Kardelj özvegyének jelenlétében tegnap a ljubljanai Edvard Kardelj Egyetemen díszdoktor-avatást tartottak. A Ljubljanai Egyetem most ünnepli fennállásának 50. jubileumát. Az egyetem legmagasabb elismerését dr. Anton Kuhelj akadémikusnak, dr. Janez Macinskinek, a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia elnökének, Vida Tomašičnak, a nemzetközi kapcsolatok szlovéniai tanácsa elnökének és dr. Anton Vratusának, a Szlovén Végrehajtó Tanács elnökének adományozták. Az okleveleket dr. Slavko Hodžar, az egyetem rektora adta át. Nyissuk ki a mű nyelvi kalitkáját Szenteleky munkásságának és általában a Szenteleky-napoknak fokozottabb társadalmasítására van szükség — de csak ünnep, ne esemény is legyen — hangzott el a sziváci tanácskozáson A SZENTELEKY-NAPOK TANÁCSA újonnan megválasztott elnökének, Fehér Kálmánnak vitaindítója után tulajdonképpen Borbély János, jeles műfordítónk, a tavalyi Bazsalikom díj tulajdonosa adta meg a tanácskozás nyitóakkordját, valahogy így: „ Jugoszláviai magyar szellemi életünk jelképét látom ma itt; kulturális életünk nagy fogyatékosságát, az olvasó elmaradását. Lassan oda jutunk, hogy több lesz az előadó, mint a befogadó. A kijelentés alaposan felmelegítette a kedélyeket , amit, mellesleg szólva, a vendéglátóknak minden jóindulatú igyekezetük ellenére sem sikerült, hiába etették szénnel reggeltől estig a Szenteleky-ház színházteremmé kinevezett helyiségében árválkodó vaskályhát, a nagykabátok csak nem akartak fogasra kerülni —, s parázsló vita alakult ki a Szenteleky-napok távlatáról, tágabb értelemben pedig a jugoszláviai magyar kultúra kérdéseiről. Adósságok — A tavalyihoz hasonlóan most sem készítettük elő, nem szerveztük meg kellő alapossággal a találkozót, nem népszerűsítettük, nem propagáltuk eléggé — hangzottak el a vádak —, ennek következménye a közönség elmaradása is. Ki a felelős mindezért? — A lapok, a rádió és a tévé, mert nem hívták fel megfelelő módon a figyelmet a rendezvényre — vonta fel a szemöldökét egy vitázó. De vajon megtehették-e, amikor a Tanácsnak nem volt határozott programja, azt sem tudták, mikor lesz a rendezvény. Nem is lehetett, hiszen 3—4 héttel ezelőtt alakult meg hivatalosan. Esetleg a helyi szervezőket terheli a mulasztás? Ők a falu 400. évfordulójának megünneplésére voltak nagyon elfoglalva. — Tiszta sor — volt az általános megállapítás —, mindannyian felelősek vagyunk érte egy kicsit. Erről a termékeny önkritikával kiépített álláspontról gyűrűzött tovább a disputa, szellemi életünk jeles képviselői (Herceg János, Fehér Ferenc, Szabadka Sándor, Fehér Kálmán, Dudás Károly, Tornán László, Csordás Mihály stb.), a sziváci társadalmi-politikai szervezetek és a tartományi közművelődési közösség képviselői között, a 11 éves, gazdag múltra visszatekintő manifesztáció megújulási lehetőségeinek, távlatainak felkutatása érdekében. Röviden a következőkben foglalhatnánk össze az elhangzottakat. Nagy adósságaink vannak még a Szenteleky-életművel szemben. Várat magára az író összes műveinek kiadása, s furcsa paradoxon, hogy franciául előbb jelentek meg alkotásai, mint szerbhorvát nyelven. Többet kell tenni azért, hogy Szenteleky Kornél, „a két világháború közötti jugoszláviai magyar irodalom Kazinczyja” — aki tiszteletre méltóan fontos szerepet töltött be a jugoszláviai magyar irodalom és a jugoszláv irodalom közötti kapcsolatok megteremtésében, aki Debreczeni Józseffel elkészítette a modern szerb költészet első átfogóbb magyar nyelvű antológiáját (Bazsalikom 1928) — megérdemelt irodalmi helyére kerüljön, hogy jobban jelen legyen az olvasók tudatában. És nemcsak a magyarokéban. Szenteleky munkássága méltón tarthat számot arra, hogy kilépjen nyelvi kalitkájából, s hazánk szerbhorvát és más anyanyelvű olvasóközönsége is megismerkedhessen vele. Hiszen — ahogy Herceg János is hangsúlyozta — Szenteleky munkássága azokat az értékeket tükrözi, amelyekért egész közösségünk harcol. Az 1976-ban megkezdetthez hasonló gyakorlatot kellene folytatni, amikor a kulai közművelődési közösség, a Forum Könyvkiadó, a Szenteleky-napok Tanácsa, a sziváci helyi közösség és a Naftagas anyagi támogatásával közreadtuk az író műveinek kétnyelvű válogatását Szenteleky Kornél — Kornél Senteleki címen. (A kötetet egyébként Tornán László szerkesztette, Bori Imre írt hozzá tanulmányt, s az író néhány versét elbeszélését és kritikáját tartalmazza.) Herceg János elsősorban az Isola Bella, Szenteleky legjobbnak tartott regénye szerbhorvátra fordítását javasolta. Ebben a munkában a kiadónak széles körű támogatásra van szüksége. Annál inkább — mondta Fehér Kálmán —, mert Szenteleky műveinek lefordítása is nagyban hozzájárulna fontos társadalmi feladatunk megvalósításához, kultúránk társadalmasításához. Az életmű mélyrehatóbb elemzése is csak úgy lehetséges, ha előbb megismertetjük vele az embereket, ha közkinccsé tesszük, ha más nyelvterületeknek is közvetítjük. _ Szélesebb alapokon A másik fontos kérdéskör, amelyről a tanácskozáson szó esett, magának a rendezvénynek nagyobb fokú kizárása az egész közösség előtt. A manifesztáció nem szorítkozhat csupán e két napra, s nem zárkózhat be a sziváci művelődési egyesület termeibe. E napok nemcsak néhány ember ügye kell, hogy legyen — hangsúlyozták a felszólalók —, hanem legalább egész tartományunké. A műsortartalmak kidolgozásába szellemi életünk több jeles képviselőjét is be kell vonni, kezdve a Hungarológiai Intézettől az egyetemi hallgatókig. Így érhető el, hogy a rendezvény valóban minőséget képviseljen, hogy ne csak ünnep, de esemény is legyen. Ehhez pedig szervezettebb, összehangoltabb tevékenységre van szükség az olvasóval való együttműködés terén is. Az olvasóközönséget nevelő mozgalmunkat például ezzel a rendezvénnyel is össze lehet kötni. Meg lehetne hívni — mintegy jutalomképpen — a legsikeresebb önképzőköröket, a pályázatok díjnyerteseit stb. a tájékoztatási eszközöknek pedig részletesen közölniük kellene az itt elhangzottakat. — Úgy érzem, egy kicsit még mindig tévelygünk, nemcsak a Szenteleky-napok, hanem a Csápé-, a Szirmai- és a Szarvas Gábor-napok jellegének a kialakításában is — mondta Bárányi János a kishegyesi Csépe Emlékbizottság nevében. — A Csépe-napokat például a legtekintélyesebb alkotók rendszeresen támogatják. (Ebben sincs hiány.) De még mindig nem kellő mértékben, s nem kellő számban. Ezenkívül a jobb munka érdekében össze kellene hangolni az összes „napok” bizottságainak, tanácsainak programját s ténykedését. SUMMA SUMMARUM: A Szenteleky-napok Tanácsának nevében Fehér Kálmán közölte, hogy a biztatóan előre mutató vita alapján a Tanács ki fogja dolgozni középtávú tervjavaslatát, s miután az illetékesek véleményezik, nyilvános vitára bocsátják. Világos viszont előttünk ez is: a terveket nem azért határozzuk meg, még az irodalmi élethez fűződőeket sem, hogy szépen megszövegezett de öncélú előirányzatok maradjanak. Segítsünk hát hozzá, hogy másképp legyen. __ FARKAS Zsuzsa DECEMBER 14-ÉN A terminológiai bizottság ülése A Vajdasági Magyar Nyelvművelő Egyesületek Szövetségének terminológiai bizottsága, december 14-én déli 12 órakor tartja meg első összejöveteleit az újvidéki, a telepi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület helyiségében. DECEMBER 16-ÁN, BECSÉN A Középiskolások 14. Művészeti Vetélkedőjének kerekasztal-értekezlete A Középiskolások 14. Művészeti Vetélkedőjének Kerekasztal-értekezletét december 16-án, délelőtt 9 órakor tartják Becsén, a Djuka Viskokovic Ifjúsági Otthonban (MH 96.). Az értekezleten a 14. KMV szabályzattervezetének a megvitatása és véglegesítése szerepel napirenden. A középiskolások művészeti vetélkedője az idén új ágazatokkal bővült, s a következő hat ágazatot foglaltja magában: irodalom (vers, elbeszélés, kritika, riport, humorreszk), beszédművészeti (versmondás és prózamondás) plakátpályyázat, műfordítás, valamint a színisiátuszó és képzőművészeti (festészet és grafika) vetélkedő. Szervezőik a SZISZ községi választmányainak bizottságai, a Képes Ifjúság szerkesztősége és az Ifjúsági Tribün.