Magyar Szó, 1980. január (37. évfolyam, 1-29. szám)

1980-01-04 / 2. szám

20 ZRENJANIN napirenden a társadalmi suk­áltatás Megjegyzések a közös fogyasztás eszközeinek elosztására és felhasználására A zrenjanini község területén továbbra is az idei társadalmi tervjavaslat vitája van a társa­dalmi és politikai szervezetek na­pirendjén, összegezik a nyilvános vitán elhangzott megjegyzéseket és előterjesztéseket, hogy beépít­sék őket a tervbe. A Szocialista Szövetség községi választmánya elnökségének kibő­vített ülésén a szervezet hét szak­osztályának erre vonatkozó anya­gát dolgozták fel. Ennek alapján érdemes rámutatni néhány megál-­­ lapításra: mélyrehatóbban kivizs-­­ gálni az egészségügyi érdekközös- J ség előterjesztését, hogy a szakor­vosi vizsgálatokhoz és az elsőse­gély-szolgálat szállítási szolgála­taihoz mennyivel és mikor járul­jon hozzá a beteg is; kivizsgálni, mennyire indokolt az oktatásügy­ben, ha az eszközök 92 százalékát a személyi jövedelemre fordítják és csak 8 százalékát az oktatási eszközök korszerűsítésére; elfogad­ták az előterjesztést, hogy az álta­lános és közös fogyasztás eszkö­zeinek mércéire vonatkozó hatá­rozatot a jövő év elején hozzák meg, és ezzel párhuzamosan a tár­sadalmi terv végleges irányelveit is akkor dolgozzák ki. Erre az utóbbira azért volt szükség, hogy az állandóan növekvő közös fo­gyasztási igényeket a termelésnö­vekedés lehetséges kereteibe il­lesszék bele, a gazdaságszilárdítás feladatait véve figyelembe, mivel minden téren csak a fogyasztás növelési igénye jut kifejezésre, ke­vésbé a több és jobb termelés, il­letve a jövedelem növelése.­­ A községi végrehajtó tanács legutóbbi ülésén néhány figyelem-­­­re méltó kérdést vitattak meg, s­­ ennek során néhány jellegzetes ne- f­gatívumra is rámutattak. Elsősor-­­­ban a társadalmi tevékenységek­­ első kilenchavi mérlegét vették­­ bonckés alá, az állandó panaszra való tekintettel, ami az anyagi helyzetüket illeti. Az összehasonlí­tás ugyan arról tanúskodik, hogy a 737,5 millió dináros összjövede­lem növekedése egyenlő a gazda­ság jövedelmének növekedésével, azaz 21 százalék. A belső elosztá­sok aránya és viszonya már más. Amíg például a gazdasági szerve­zetek az ügyviteli alapjaikban 27 százalékkal növelték eszközeiket, addig a társadalmi tevékenységi szervezetek 46 százalékkal, a fog­lalkoztatottság 3 százalékkal nö­vekedett. Az eszközök helytelen felosztá­sára legjellemzőbb az egészség­ügy. Elsősorban a betegszabadsá­golás és a vidéki kezelés költsé­geit fedezik és nem az egészség­­ügyi dolgozók, illetve szolgálatok szükségleteit, nekik ugyanis az jut, ami az előre elkülönített esz­közök után marad, holott fordított helyzetet kellene kialakítani — hangoztatták. A személyi jövedelem terén a gazdaság átlaga 5753 dinár, a tár­sadalmi tevékenységi munkaszer­vezetek átlaga viszont 6350 dinár Ezen belül azonban a testnevelési érdekközösség áll az élen C'i'C­ di­nárral, az oktatási és művelődési dolgozók átlagkeresete 6550 dinár körül mozog, az egészségügyben az átlag alig haladja túl a 6400 di­nárt. A szociális tevékenységekben az átlag 5000 dinár körül mozog. Legmeglepőbb tényező azonban, hogy a közfogyasztás terén óriási eltérések vannak, azt igazolva, hogy sokan nem tartják be a gazdaságszilárdítási elveket, így például a társadalmi önigazgatási érdekközösségekben egy-egy fog­lalkoztatottra, a személyi jövedel­meken kívül, 19 600 dinárt folyó­sítottak, a társadalmi politikai szervezetekben 10100 dinárt, a gazdasági kamarában 7300 dinárt, a községi közigazgatási szervekben 6600 dinárt, tehát volt, ahol az öt­szörösét a megengedettnek. Ezért elhatározták, hogy a társadalmi könyvviteli szolgálatnak ki kell vizsgálnia és nevén nevezni azokat a szervezeteket amelyek nem tart­ják magukat a társadalmi megál­lapodásokhoz, iletve a gazdaság­szilárdítási elvekhez. A telekrendezési terv kapcsán is sok hiányosságra mutattak rá, de főleg arra, hogy a lakásgazdálko­dási érdekközösség a polgárok ér­tekezleteire nem biztosított megfe­lelő szakkádert, a tervjavaslatok magyarázatára, ezért a polgárok sok esetben nem kaptak választ kérdéseikre. Különösen az erre irányuló válasz mondható elma­rasztalónak, amikor a megfelelő káderhiányra panaszkodnak, holott a személyi jövedelem elszámolási listáján nem így fest a helyzet, ami újabb intő példa arra, hogyan nem szabad viselkedni az érdek­­közösségekben, illetve azok szak­­szolgálataiban. (hi) SOLEA MAGYAR SZÓ VAJDASÁG DOLGOZÓ NÉPE SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA A laptanács tagjai Sava Babić. Bálint Imre. Bagl Tibor. Bátori Dávid. Bozsóki Imre. Burányi Nándor. Csidő Mihály. Dobó Sándor. Erdélyi Károly. Gulyás Antal. Gutasi Miklós. Gyarmati József. Illyés József. Lévai Imre. Masa Ist­ván, Piszár József. Renerger Sándor. Ribár Gyula. Siflis La­jos. Sinkovits Péter. dr. Sátai Pál. dr. Szeli István. Szélessy Vágó László. Venyige József, Zvekló Miskolczi Mária­­elnöki Kiadta a Forum LKNYM Újvidék Igazgató BÁLINT IMRE Magyar Szó társult munka­­alapszervezet Fő- és felelős szerkesztő ERDÉLYI KÁROLY © Szerkeszd a szerkesztő bizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal 21000 Novi Sad. Vojvode Mišića I. Telefon: 22-144. telex 14199 YU FORUM Előfizetés dll belföldön fa évre 100 dinár, egész évre 1400 dinár. Külföldön a kétszerese Folyószámla: 65700-603-0121 ÚJVIDÉK FORUM NYOMDA ÚJVIDÉKI TELEVÍZIÓ 16.35 Műsorismertetés (szerbhorvát) 16.40 Híradó, 1. kiadás (szerbhorvát) 17.10 Magyar nyelvű híradó, 1. kiadás 17.25 Műsorismertetés 17.30 Híradó a belgrádi stúdióból 17.45 Gyermekműsor — Séta a költővel A műsorban Stojan Tarapuza, Jevrem Brkovic és Milo Od­alo­­vic költőkkel ismerkedhetünk meg. 18.15 Társadalmi témák honvédelmi műsor (magyar) A legjobbak között A mai adás a M­H egy kony­háját, könyvtárit és katona­klubját mutatja be. 18.45 Szórakoztató zene 19.15 Jó éjszakát, gyerekek! (magyar) 19.30 Híradó, 2. kiadás (magyar) 20.00 Ah, azok a férfiak! — nyugatnémet játékfilm 21.30 Híradó, 2. kiadás (szerbhorvát) 21.50 Műsorkalauz (szerbhorvát) BELGRÁDI TELEVÍZIÓ I. 10.00 Téli diákműsor 12.30 Iskolatévé a zágrábi stúdióból 16.40 Szerbhorvát nyelvű híradó az újvidéki stúdióból 17.10 Magyar nyelvű híradó az újvidéki stúdióból 17.25 Műsorismertetés 17.30 Híradó, 1. kiadás 17.45 Gyermekműsor 18.15 A fiatalok szava 18.45 Muppet show , 19.15 Rajzfilm 19.30 Híradó, 2. kiadás 20.00 Lesz, ami lesz a hazai show-műsor 21.00 Gyökerek — sorozatfilm a szarajevói stúdióból 22.35 Híradó, 3. kiadás _ 22.50 A XX. század forradalmai — Mexikó 23.40 Heti műsorkalauz BELGRÁDI TELEVÍZIÓ II. 16.30 Albán nyelvű híradó­­ 16.45 I-Cosovói krónika 17.10 Műsorismertetés 17.15 Hírek 17.30 Minikoncert: Ez is zene 17.45 Belgrádi híradó 18.45 Hvar szigete — ismeretterjesztő műsor 19.15 Műsorakciók 19.30 Híradó, 2. kiadás 20.00 Előtérben a művelődés Mi volt 1979 legjelentősebb kul­turális eseménye? A mai műsor­ban azokról a személyekről és történésekről lesz szó, akik és amelyek ilyen vagy olyan mó­don nyomot hagytak az elmúlt év művelődési életében. A válo­gatás nem törekszik teljesség­re, csak néhányat sorol fel a tavalyi szerbiai kulturális ese­ményekből. 21.00 Huszonnégy óra 21.15 Az ember és kora 21.45 Tudományos műsor 22.15 SVEM ’78 — zongorahangverseny a szarajevói stúdióból 23.00 Házi mozi: A FEST tíz éve '4V Zabriskie Point — amerikai film MAGYAR TELEVÍZIÓ I. 8.59 Műsorismertetés 9.00 Tévétorna (sz) . 9.05 A természet válaszol — Dr. Frenyó Vilmos műsora (sz) 9.15 Surik, Vaszja... és az ige — munka (sz) 9.35—11.35 Szünidei matiné — kisfilm-összeállítás 16.23 Műsorismertetés 16.25 Hírek 13.30 Síugró Világ Kupa — közvetítés Innsbruckból felvételről (sz) 17.45 Játék a betűkkel 18.10 A szegedi körzeti stúdió műsora 18.50 Mindenki közlekedik — közlekedési műsor 19.05 Reklám 19.10 Tévétorna (sz) 19.15 Esti mese 19.30 Tévéhíradó (sz) 20.00 Delta — tudományos híradó 20.20 Családi Kör — szülők, nevelők műsora 21.10 A vénasszonyok nyara — tévéjáték (sz) 22.15 Tévéhíradó, 3. kiadás (sz) 22.25—22.35 Reklám MAGYAR TELEVÍZIÓ II. 18.18 Műsorismertetés 18.20 Még egyszer — gyerekeknek — Cimbora (sz) 19.10 Közlekedési műsor (délutáni adás ism.) 19.30 Tévéhíradó (sz) 20.00 Vörös és fekete — szovjet filmsorozat, 1. rész (sz) Szereplők: Ny. Jerjomenko, N. Bondarcsuk, L. Markov, T. Par­kina, Julien Soret, az egyszerű, nincstelen parasztfiú, aki ön­állóan képzi magát és csak a gondolatoknak él, elhatározza, hogy kiemelkedik kasztjából, „feltör” a társadalom kiváltsá­gosainak magasába. 20.55 Reklám 21.00 Öt perc meteorológia (sz) 21.05 Tévéhíradó, 2. kiadás (sz) 21.25 Asszonyok, vendégeink a négy égtáj f­elől — dokumentumfilm A Magyar Televízió és a Magyar Nők Országos Tanácsának sorozata 21.50—22.35 ... szóval... zene ... szóval... zene — a szeptember 15-i adás ism. (sz) €l€YIZ10 MAGYAR SZÓ KISEBB A KIVITEL Zrenjanini helyzetkép­ e A zrenjanini község ipari termelése az év végén ismét csök­kenő irányzatot mutatott. A hely­zet tehát nem a legkedvezőbb. A visszaélés oka elsősorban az élel­miszeriparban kereshető, ahol az össztermelés 1,7 százalékkal kisebb a tavalyelőtti megfelelő időszak megvalósításánál. Az ágazaton be­lül legnagyobb a lemaradás a BEK húsfeldolgozó üzemben. A Fito­­produktban, az IPOK-ban és a Cukorgyárban, ahol 4 százalékkal kevesebbet termeltek. A takar­mánygyár lemaradása megközelí­tőleg 13 százalék, ami részben az állatállomány csökkenésével és a nagy árakkal magyarázható. A fémipar is az eddiginél gyengébb ütemben termelt, habár a több­termelés 9,5—19,5 százalékos nö­vekedést mutatt ki üzemenként A gumiipar ugyan 30 százalékkal termelt többet a tavalyelőttinél, de ez keveset nyom a latban, ha tudjuk, hogy a község iparának 43 százalékát az élelmiszeripar ké­pezi. Az energiatermelő vállalatok né­mi javulást mutatnak fel, 10,5 szá­zalékkal termeltek többet a ta­valyelőttinél, de a hajógyár csak 4,3, a vegyipar 7,6, a faipar 8,1, a textilipar 11, a bőripar pedig 10 százalékkal szárnyalta túl a ta­valyelőtti megvalósítást. Minden­nek ellenére az áruértékesítés 9,7 százalékkal javult, és így a kész­letek 20 százalékkal kisebbek a tavalyelőttinél. Októberhez képest a novemberi kivitel is csökkenő irányzatú, az összérték 661,5 millió dinár, a terv­nek 88 százaléka, és ennek is felét az olaj­gyár kivitele képezi. A BKK, az IPOR, a Cukorgyár és a kalapgyár lemaradása érezteti hatását a kiviteli terv megvalósí­tásában. (M) m­m­i Ormeč alján születtem­­ becseinek mm mi­em — Azok közé fertőzőm, akik nem szívesen, beszélnek önmaguk­ról, és ezért őszintén szólva tar­tottam ettől a beszélgetéstől — mondta Milan Setjko­vić, az újvi­déki Pan­o­nijatrans Szállítási Vál­lalat dolgozója. Csakhamar belemelegszünk azonban a beszélgetésbe, és egy­más után róhatom a sorokcat jegy­­zőfüzetembe. A sorokból egy ha­diárva „életregénye” bontakozik ki. — 1931-ben születem egy Grmeč aljaci faluban. Tízéves voltam, amikor szüleik nélkül maradtam három nővéremmel és két fiata­labb testvéremmel. Anyánkat az usztasák ölték meg, apánk is a háború fe­rgetegében veszett el. Nővéreim csakhamar beálltak a partizánok soraiba, mi hárman pedig a partizánosztagok nyomá­ban menekülve szakadtunk el egymástól. Húgomról máig sem tudjuk, mi lett vele. A háborús időszakot hajlék nél­kül, a partizánosztagok nyomában vándorolva, töltötte. Akkoriban a telek is zordabbak voltak, mint mostanában. Hogyan birkóztak meg a hideggel? — Hátborzongató álmaim van­nak mostanában is, habár rende­zett az életem. Számtalanszor ál­modok megfagyott emberekkel, zéld, havas erdei tájról. Kísérte­ties alakokról, akiket a halál a fák tövében szundikálva ért el. Magam is a véletlen folytán ke­rültem el a fehér halált. Kimerült és éhes voltam, leül­tem egy fa tövébe megpihenni. Már-már elaludtam, amikor az egyik nővérem felébresztett. Ma sem tudom, hogyan került oda, miivel akkoriban úgy értesültem, másfelé harcol az osztaguk. — Hogyan került el Becsére? — Mivel szüleik nélkül marad­tam, az egyik helyi népfelszabadí­tó bizottság vállalta a környék­beli árvák gondviselését. Mivel errefelé egymás után nyíltak meg a gyermekotthonok, engem se ide küldtek. Először Zrenjaninba ke­rültem, majd Becsére. Az otthon­ban három-négy évet töltöttem, és onnan kikerülve továbbra ie Becsén maradtam. Időközben na­gyon sok barátra tettem szert, akik hasonló sorsúak voltak, mint én, és számos becseivel is meg­barátkoztam. Befogadták, mint városuk szülöttjét. Időközben be­fejeztem az általános és középis­kolát, majd az egyetemet is. Ami ennél azonban jóval fontosabb, hogy Becsén szereztem első társa­dalmi ismereteimet, itt szívtam magamba mindazt a hasznos tud­­­nivalót, ami lehetővé tette, hogy szülői gondviselés nélkül is hasz­nos tagja legyek társadalmunk­nak. Egyéniségem kialakulására különösen két tény hatott. Az egyik, hogy egész fiatalon az if­­júkommunisták soraiba léptem, a másik pedig, hogy a becsed ott­honban igazi szülői gondviselés­ben volt részünk. Fiatalkoromban sem idegenkedtem a munkától. A tanulás mellett részt vettem a brcko—barnovici és šamac—szara­jevói vasútvonalaik, Új-Belgrád és a zágrábi egyetem kiépítésére szervezett akciókban. Négy építő­tábor, négy rohammunkás- jel­vény. — Társaival, az otthon növen­dékeivel mikor találkozott utoljá­ra? — Négy évvel ezelőtt mintegy ötvenen gyűltünk össze Becsén, hogy felelevenítsük a közös emlé­keket, és elbeszélgessünk a jelen­ről. Egyébként én nemcsak eze­ket a találkozókat várom, hanem, hogy ellátogassak Becsére, kisé­táljak a Tisza-partra. Ott élő ba­rátaimat havonta meglátogatom. Becsesnek érzem magam. GOMBÁR Katalin 198®. január 4., péntek A Jugodrvo tizenöt százalék­kal növeli kivitelét A belgrádi Jugodrvo export-im­port munkaszervezet az idén a ter­vek szerint 15 százalékkal növeli kivitelét. Tavaly 10 hónap alatt 70 millió dollár értékben exportált, 50 százalékkal többet, mint ta­valyelőtt. A Jugodrvo egyébként termékeinek 60 százalékát a kon­vertibilis valutával rendelkező piacra szállítja, elsősorban az USA-ba, Kanadába, Olaszország­ba, Svédországba és Franciaor­szágba. A keleti országok közül a Szovjetunió, Csehszlovákia és Ma­gyarország a Jugodrvo fő vásárlói A kiviteli sikereket a Jugodrvo a termelőkkel való széles kapcso­latainak köszönheti. Jelenleg 34 gyár társult a Jugodrvóval, a szervezet forgalmában való rész­vételük 70 százalék. Jelenleg erő­feszítéseket­ tesznek, hogy minél több készterméket, szállítsanak külföldre. Jelenleg az arány elég kedvezőtlen, az export fele fa­anyag és késztermék. (Tanjug)

Next