Magyar Szó, 1980. január (37. évfolyam, 1-29. szám)
1980-01-04 / 2. szám
20 ZRENJANIN napirenden a társadalmi sukáltatás Megjegyzések a közös fogyasztás eszközeinek elosztására és felhasználására A zrenjanini község területén továbbra is az idei társadalmi tervjavaslat vitája van a társadalmi és politikai szervezetek napirendjén, összegezik a nyilvános vitán elhangzott megjegyzéseket és előterjesztéseket, hogy beépítsék őket a tervbe. A Szocialista Szövetség községi választmánya elnökségének kibővített ülésén a szervezet hét szakosztályának erre vonatkozó anyagát dolgozták fel. Ennek alapján érdemes rámutatni néhány megál- lapításra: mélyrehatóbban kivizs- gálni az egészségügyi érdekközös- J ség előterjesztését, hogy a szakorvosi vizsgálatokhoz és az elsősegély-szolgálat szállítási szolgálataihoz mennyivel és mikor járuljon hozzá a beteg is; kivizsgálni, mennyire indokolt az oktatásügyben, ha az eszközök 92 százalékát a személyi jövedelemre fordítják és csak 8 százalékát az oktatási eszközök korszerűsítésére; elfogadták az előterjesztést, hogy az általános és közös fogyasztás eszközeinek mércéire vonatkozó határozatot a jövő év elején hozzák meg, és ezzel párhuzamosan a társadalmi terv végleges irányelveit is akkor dolgozzák ki. Erre az utóbbira azért volt szükség, hogy az állandóan növekvő közös fogyasztási igényeket a termelésnövekedés lehetséges kereteibe illesszék bele, a gazdaságszilárdítás feladatait véve figyelembe, mivel minden téren csak a fogyasztás növelési igénye jut kifejezésre, kevésbé a több és jobb termelés, illetve a jövedelem növelése. A községi végrehajtó tanács legutóbbi ülésén néhány figyelem-re méltó kérdést vitattak meg, s ennek során néhány jellegzetes ne- fgatívumra is rámutattak. Elsősor-ban a társadalmi tevékenységek első kilenchavi mérlegét vették bonckés alá, az állandó panaszra való tekintettel, ami az anyagi helyzetüket illeti. Az összehasonlítás ugyan arról tanúskodik, hogy a 737,5 millió dináros összjövedelem növekedése egyenlő a gazdaság jövedelmének növekedésével, azaz 21 százalék. A belső elosztások aránya és viszonya már más. Amíg például a gazdasági szervezetek az ügyviteli alapjaikban 27 százalékkal növelték eszközeiket, addig a társadalmi tevékenységi szervezetek 46 százalékkal, a foglalkoztatottság 3 százalékkal növekedett. Az eszközök helytelen felosztására legjellemzőbb az egészségügy. Elsősorban a betegszabadságolás és a vidéki kezelés költségeit fedezik és nem az egészségügyi dolgozók, illetve szolgálatok szükségleteit, nekik ugyanis az jut, ami az előre elkülönített eszközök után marad, holott fordított helyzetet kellene kialakítani — hangoztatták. A személyi jövedelem terén a gazdaság átlaga 5753 dinár, a társadalmi tevékenységi munkaszervezetek átlaga viszont 6350 dinár Ezen belül azonban a testnevelési érdekközösség áll az élen C'i'C dinárral, az oktatási és művelődési dolgozók átlagkeresete 6550 dinár körül mozog, az egészségügyben az átlag alig haladja túl a 6400 dinárt. A szociális tevékenységekben az átlag 5000 dinár körül mozog. Legmeglepőbb tényező azonban, hogy a közfogyasztás terén óriási eltérések vannak, azt igazolva, hogy sokan nem tartják be a gazdaságszilárdítási elveket, így például a társadalmi önigazgatási érdekközösségekben egy-egy foglalkoztatottra, a személyi jövedelmeken kívül, 19 600 dinárt folyósítottak, a társadalmi politikai szervezetekben 10100 dinárt, a gazdasági kamarában 7300 dinárt, a községi közigazgatási szervekben 6600 dinárt, tehát volt, ahol az ötszörösét a megengedettnek. Ezért elhatározták, hogy a társadalmi könyvviteli szolgálatnak ki kell vizsgálnia és nevén nevezni azokat a szervezeteket amelyek nem tartják magukat a társadalmi megállapodásokhoz, iletve a gazdaságszilárdítási elvekhez. A telekrendezési terv kapcsán is sok hiányosságra mutattak rá, de főleg arra, hogy a lakásgazdálkodási érdekközösség a polgárok értekezleteire nem biztosított megfelelő szakkádert, a tervjavaslatok magyarázatára, ezért a polgárok sok esetben nem kaptak választ kérdéseikre. Különösen az erre irányuló válasz mondható elmarasztalónak, amikor a megfelelő káderhiányra panaszkodnak, holott a személyi jövedelem elszámolási listáján nem így fest a helyzet, ami újabb intő példa arra, hogyan nem szabad viselkedni az érdekközösségekben, illetve azok szakszolgálataiban. (hi) SOLEA MAGYAR SZÓ VAJDASÁG DOLGOZÓ NÉPE SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA A laptanács tagjai Sava Babić. Bálint Imre. Bagl Tibor. Bátori Dávid. Bozsóki Imre. Burányi Nándor. Csidő Mihály. Dobó Sándor. Erdélyi Károly. Gulyás Antal. Gutasi Miklós. Gyarmati József. Illyés József. Lévai Imre. Masa István, Piszár József. Renerger Sándor. Ribár Gyula. Siflis Lajos. Sinkovits Péter. dr. Sátai Pál. dr. Szeli István. Szélessy Vágó László. Venyige József, Zvekló Miskolczi Máriaelnöki Kiadta a Forum LKNYM Újvidék Igazgató BÁLINT IMRE Magyar Szó társult munkaalapszervezet Fő- és felelős szerkesztő ERDÉLYI KÁROLY © Szerkeszd a szerkesztő bizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal 21000 Novi Sad. Vojvode Mišića I. Telefon: 22-144. telex 14199 YU FORUM Előfizetés dll belföldön fa évre 100 dinár, egész évre 1400 dinár. Külföldön a kétszerese Folyószámla: 65700-603-0121 ÚJVIDÉK FORUM NYOMDA ÚJVIDÉKI TELEVÍZIÓ 16.35 Műsorismertetés (szerbhorvát) 16.40 Híradó, 1. kiadás (szerbhorvát) 17.10 Magyar nyelvű híradó, 1. kiadás 17.25 Műsorismertetés 17.30 Híradó a belgrádi stúdióból 17.45 Gyermekműsor — Séta a költővel A műsorban Stojan Tarapuza, Jevrem Brkovic és Milo Odalovic költőkkel ismerkedhetünk meg. 18.15 Társadalmi témák honvédelmi műsor (magyar) A legjobbak között A mai adás a MH egy konyháját, könyvtárit és katonaklubját mutatja be. 18.45 Szórakoztató zene 19.15 Jó éjszakát, gyerekek! (magyar) 19.30 Híradó, 2. kiadás (magyar) 20.00 Ah, azok a férfiak! — nyugatnémet játékfilm 21.30 Híradó, 2. kiadás (szerbhorvát) 21.50 Műsorkalauz (szerbhorvát) BELGRÁDI TELEVÍZIÓ I. 10.00 Téli diákműsor 12.30 Iskolatévé a zágrábi stúdióból 16.40 Szerbhorvát nyelvű híradó az újvidéki stúdióból 17.10 Magyar nyelvű híradó az újvidéki stúdióból 17.25 Műsorismertetés 17.30 Híradó, 1. kiadás 17.45 Gyermekműsor 18.15 A fiatalok szava 18.45 Muppet show , 19.15 Rajzfilm 19.30 Híradó, 2. kiadás 20.00 Lesz, ami lesz a hazai show-műsor 21.00 Gyökerek — sorozatfilm a szarajevói stúdióból 22.35 Híradó, 3. kiadás _ 22.50 A XX. század forradalmai — Mexikó 23.40 Heti műsorkalauz BELGRÁDI TELEVÍZIÓ II. 16.30 Albán nyelvű híradó 16.45 I-Cosovói krónika 17.10 Műsorismertetés 17.15 Hírek 17.30 Minikoncert: Ez is zene 17.45 Belgrádi híradó 18.45 Hvar szigete — ismeretterjesztő műsor 19.15 Műsorakciók 19.30 Híradó, 2. kiadás 20.00 Előtérben a művelődés Mi volt 1979 legjelentősebb kulturális eseménye? A mai műsorban azokról a személyekről és történésekről lesz szó, akik és amelyek ilyen vagy olyan módon nyomot hagytak az elmúlt év művelődési életében. A válogatás nem törekszik teljességre, csak néhányat sorol fel a tavalyi szerbiai kulturális eseményekből. 21.00 Huszonnégy óra 21.15 Az ember és kora 21.45 Tudományos műsor 22.15 SVEM ’78 — zongorahangverseny a szarajevói stúdióból 23.00 Házi mozi: A FEST tíz éve '4V Zabriskie Point — amerikai film MAGYAR TELEVÍZIÓ I. 8.59 Műsorismertetés 9.00 Tévétorna (sz) . 9.05 A természet válaszol — Dr. Frenyó Vilmos műsora (sz) 9.15 Surik, Vaszja... és az ige — munka (sz) 9.35—11.35 Szünidei matiné — kisfilm-összeállítás 16.23 Műsorismertetés 16.25 Hírek 13.30 Síugró Világ Kupa — közvetítés Innsbruckból felvételről (sz) 17.45 Játék a betűkkel 18.10 A szegedi körzeti stúdió műsora 18.50 Mindenki közlekedik — közlekedési műsor 19.05 Reklám 19.10 Tévétorna (sz) 19.15 Esti mese 19.30 Tévéhíradó (sz) 20.00 Delta — tudományos híradó 20.20 Családi Kör — szülők, nevelők műsora 21.10 A vénasszonyok nyara — tévéjáték (sz) 22.15 Tévéhíradó, 3. kiadás (sz) 22.25—22.35 Reklám MAGYAR TELEVÍZIÓ II. 18.18 Műsorismertetés 18.20 Még egyszer — gyerekeknek — Cimbora (sz) 19.10 Közlekedési műsor (délutáni adás ism.) 19.30 Tévéhíradó (sz) 20.00 Vörös és fekete — szovjet filmsorozat, 1. rész (sz) Szereplők: Ny. Jerjomenko, N. Bondarcsuk, L. Markov, T. Parkina, Julien Soret, az egyszerű, nincstelen parasztfiú, aki önállóan képzi magát és csak a gondolatoknak él, elhatározza, hogy kiemelkedik kasztjából, „feltör” a társadalom kiváltságosainak magasába. 20.55 Reklám 21.00 Öt perc meteorológia (sz) 21.05 Tévéhíradó, 2. kiadás (sz) 21.25 Asszonyok, vendégeink a négy égtáj felől — dokumentumfilm A Magyar Televízió és a Magyar Nők Országos Tanácsának sorozata 21.50—22.35 ... szóval... zene ... szóval... zene — a szeptember 15-i adás ism. (sz) €l€YIZ10 MAGYAR SZÓ KISEBB A KIVITEL Zrenjanini helyzetkép e A zrenjanini község ipari termelése az év végén ismét csökkenő irányzatot mutatott. A helyzet tehát nem a legkedvezőbb. A visszaélés oka elsősorban az élelmiszeriparban kereshető, ahol az össztermelés 1,7 százalékkal kisebb a tavalyelőtti megfelelő időszak megvalósításánál. Az ágazaton belül legnagyobb a lemaradás a BEK húsfeldolgozó üzemben. A Fitoproduktban, az IPOK-ban és a Cukorgyárban, ahol 4 százalékkal kevesebbet termeltek. A takarmánygyár lemaradása megközelítőleg 13 százalék, ami részben az állatállomány csökkenésével és a nagy árakkal magyarázható. A fémipar is az eddiginél gyengébb ütemben termelt, habár a többtermelés 9,5—19,5 százalékos növekedést mutatt ki üzemenként A gumiipar ugyan 30 százalékkal termelt többet a tavalyelőttinél, de ez keveset nyom a latban, ha tudjuk, hogy a község iparának 43 százalékát az élelmiszeripar képezi. Az energiatermelő vállalatok némi javulást mutatnak fel, 10,5 százalékkal termeltek többet a tavalyelőttinél, de a hajógyár csak 4,3, a vegyipar 7,6, a faipar 8,1, a textilipar 11, a bőripar pedig 10 százalékkal szárnyalta túl a tavalyelőtti megvalósítást. Mindennek ellenére az áruértékesítés 9,7 százalékkal javult, és így a készletek 20 százalékkal kisebbek a tavalyelőttinél. Októberhez képest a novemberi kivitel is csökkenő irányzatú, az összérték 661,5 millió dinár, a tervnek 88 százaléka, és ennek is felét az olajgyár kivitele képezi. A BKK, az IPOR, a Cukorgyár és a kalapgyár lemaradása érezteti hatását a kiviteli terv megvalósításában. (M) mmi Ormeč alján születtem becseinek mm miem — Azok közé fertőzőm, akik nem szívesen, beszélnek önmagukról, és ezért őszintén szólva tartottam ettől a beszélgetéstől — mondta Milan Setjković, az újvidéki Panonijatrans Szállítási Vállalat dolgozója. Csakhamar belemelegszünk azonban a beszélgetésbe, és egymás után róhatom a sorokcat jegyzőfüzetembe. A sorokból egy hadiárva „életregénye” bontakozik ki. — 1931-ben születem egy Grmeč aljaci faluban. Tízéves voltam, amikor szüleik nélkül maradtam három nővéremmel és két fiatalabb testvéremmel. Anyánkat az usztasák ölték meg, apánk is a háború fergetegében veszett el. Nővéreim csakhamar beálltak a partizánok soraiba, mi hárman pedig a partizánosztagok nyomában menekülve szakadtunk el egymástól. Húgomról máig sem tudjuk, mi lett vele. A háborús időszakot hajlék nélkül, a partizánosztagok nyomában vándorolva, töltötte. Akkoriban a telek is zordabbak voltak, mint mostanában. Hogyan birkóztak meg a hideggel? — Hátborzongató álmaim vannak mostanában is, habár rendezett az életem. Számtalanszor álmodok megfagyott emberekkel, zéld, havas erdei tájról. Kísérteties alakokról, akiket a halál a fák tövében szundikálva ért el. Magam is a véletlen folytán kerültem el a fehér halált. Kimerült és éhes voltam, leültem egy fa tövébe megpihenni. Már-már elaludtam, amikor az egyik nővérem felébresztett. Ma sem tudom, hogyan került oda, miivel akkoriban úgy értesültem, másfelé harcol az osztaguk. — Hogyan került el Becsére? — Mivel szüleik nélkül maradtam, az egyik helyi népfelszabadító bizottság vállalta a környékbeli árvák gondviselését. Mivel errefelé egymás után nyíltak meg a gyermekotthonok, engem se ide küldtek. Először Zrenjaninba kerültem, majd Becsére. Az otthonban három-négy évet töltöttem, és onnan kikerülve továbbra ie Becsén maradtam. Időközben nagyon sok barátra tettem szert, akik hasonló sorsúak voltak, mint én, és számos becseivel is megbarátkoztam. Befogadták, mint városuk szülöttjét. Időközben befejeztem az általános és középiskolát, majd az egyetemet is. Ami ennél azonban jóval fontosabb, hogy Becsén szereztem első társadalmi ismereteimet, itt szívtam magamba mindazt a hasznos tudnivalót, ami lehetővé tette, hogy szülői gondviselés nélkül is hasznos tagja legyek társadalmunknak. Egyéniségem kialakulására különösen két tény hatott. Az egyik, hogy egész fiatalon az ifjúkommunisták soraiba léptem, a másik pedig, hogy a becsed otthonban igazi szülői gondviselésben volt részünk. Fiatalkoromban sem idegenkedtem a munkától. A tanulás mellett részt vettem a brcko—barnovici és šamac—szarajevói vasútvonalaik, Új-Belgrád és a zágrábi egyetem kiépítésére szervezett akciókban. Négy építőtábor, négy rohammunkás- jelvény. — Társaival, az otthon növendékeivel mikor találkozott utoljára? — Négy évvel ezelőtt mintegy ötvenen gyűltünk össze Becsén, hogy felelevenítsük a közös emlékeket, és elbeszélgessünk a jelenről. Egyébként én nemcsak ezeket a találkozókat várom, hanem, hogy ellátogassak Becsére, kisétáljak a Tisza-partra. Ott élő barátaimat havonta meglátogatom. Becsesnek érzem magam. GOMBÁR Katalin 198®. január 4., péntek A Jugodrvo tizenöt százalékkal növeli kivitelét A belgrádi Jugodrvo export-import munkaszervezet az idén a tervek szerint 15 százalékkal növeli kivitelét. Tavaly 10 hónap alatt 70 millió dollár értékben exportált, 50 százalékkal többet, mint tavalyelőtt. A Jugodrvo egyébként termékeinek 60 százalékát a konvertibilis valutával rendelkező piacra szállítja, elsősorban az USA-ba, Kanadába, Olaszországba, Svédországba és Franciaországba. A keleti országok közül a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország a Jugodrvo fő vásárlói A kiviteli sikereket a Jugodrvo a termelőkkel való széles kapcsolatainak köszönheti. Jelenleg 34 gyár társult a Jugodrvóval, a szervezet forgalmában való részvételük 70 százalék. Jelenleg erőfeszítéseket tesznek, hogy minél több készterméket, szállítsanak külföldre. Jelenleg az arány elég kedvezőtlen, az export fele faanyag és késztermék. (Tanjug)