Magyar Szó, 1980. február (37. évfolyam, 30-58. szám)
1980-02-27 / 56. szám
»! A NYILVÁNOS VITA KAPCSÁN A helyi közösségekkel foglalkozó törvénytervezetről .. Néhány évvel ezelőtt, az alkotmányos változások bevezetésekor a helyi közösségek a szocialista önigazgatási szervezkedés igen jelentős részei, a önigazgatási rendszer kötelező alapelemeivé lettek a községben és a község révén a társadalomban általában. Abból indultak ki, hogy a helyi közösség specifikus önigazgatási érdekközösség, amelyben a dolgozók és polgárok érdekei megvalósulnak. Területi jellegétől eltekintve a helyi közösségnek együttműködnie kell az önigazgatási és munkaközösségekkel is. Ez a funkció a társadalmi körülményekből ered, mert a dolgozók egy bizonyos munkaközösséghez is tartoznak, és érdekeiket azon keresztül is érvényesítik. Az alkotmány értelmében minden dolgozó és polgár joga és kötelessége, hogy önigazgatási alapon szervezkedjen általános és közös érdekeinek megvalósítása végett. A helyi közösségek megalakításának elveit törvény szabályozza. Vajdaság SZAT Képviselőháza az év elején hat hónapra nyilvános vitára bocsátotta a helyi közösségekről szóló törvénytervezetet. A helyi közösségben a dolgozók és polgárok közvetlenül, vagy önigazgatási és egyéb szerveik által részt vesznek a közös élet lényeges problémáinak megvitatásában és megoldásokat javasolnak, határozatot hoznak a közös érdek, szolidaritás, szocialista egység és humánus emberi viszonyok tiszteletben tartásával. Figyelmük kiterjed a közös élet minden területére: a területrendezés, közművesítési tevékenység, szociális- és gyermekvédelem, oktatás, művelődés, fogyasztói érdekek védelme, környezetvédelem, honvédelem és társadalmi önvédelem kérdéseire. Az önigazgatási és más szervek kötelessége, hogy a dolgozókat és polgárokat idejében, pontosan, valósághűen és szabatosan tájékoztassák, hogy megvalósíthassák jogukat, kötelességüket és felelősségüket, hogy rést vegyenek minden közös probléma megoldásában. A helyi közösség területén élő nemzetek és nemzetiségek nyelvének egyenjogúságát minden helyi közösségnek tiszteletben kell tartania. Minden dolgozó és polgár lehetőségeihez, érdeklődéséhez és tehetségéhez mérten vesz részt a helyi közösség munkájában, javaslataikat a helyi közösség szerveinek kötelessége megvitatni és véleményezni. A helyi közösség eszközei társadalmi tulajdont képeznek. Felhasználásukról, más érdekközösségekkel vagy társultmunka-szervezetekel való társításukról a dolgozók és polgárok döntenek. A helyi közösség feladatainak könnyebb megoldása érdekében kapcsolatot teremthet a községben vagy községen kívüli más helyi közösséggel is. A helyi közösség megalakulását megelőzően a községi képviselő-testületnek fel kell mérnie a területet, a polgárok véleményét, majd, ezt határozattal erősíti meg. Erre dolgozók és polgárok gyűlése, legalább 30 polgár, a helyi közösség önigazgatási szervei vagy a Szocialista Szövetség szervei indíthatnak kezdeményezést. A határozat meghozatala után megválasztják a helyi közösség önigazgatási szerveit, statútumot és más szabályzatot hoznak és a helyi közösség megkezdheti tevékenységét. A helyi közösségben a dolgozók és polgárok gyűlésen, referendumon, önigazgatási megegyezés által, a társadalmi-politikai és önigazgatási érdekközösségek közgyűlésében levő küldöttségeik útján és ellenőrző szerveik segítségével hozzák döntéseiket. A helyi közösség keretében meg lehet szervezni a fogyasztók és termelők gyűlését, ahol a polgárok ellátásáról, szükségleteiről, áruválasztékáról, árakról lehet vitát folytatni. Hasonló gyűléseket lehet szervezni az egyéb közös érdekű problémákról is. A fogyasztók tanács vagy bizottság formájában a helyi közösség által szervezkedhetnek, hogy befolyásuk legyen a termelésre, szolgáltatásokra és így védjék érdekeiket. Javaslataikat kötelesek megvitatni mindazok, akikhez javaslataikkal fordulnak. Ez csak néhány szempont, amelyre a helyi közösségekről szóló törvény tervezete felhívja a figyelmet. S. S. DUNATÁJ ZDEVSBOR Tavaly 2,8 millió dinárt fordítottak ösztöndíjra A zombori ösztöndíjazási érdekközösség 1979-ben 3,17 millió dinárral gazdálkodott. Ebből ösztöndíjra és az egyetemi hallgatók tanulmányi kölcsöneire mintegy 2,8 millió dinárt fordítottak, de kevés volt ahhoz, hogy a községből beérkezett minden kérelemnek eleget tegyenek. Több olyan végzett szakember, aki a zombori érdekközösség anyagi támogatásával tanult, kölcsönt vett fel, de a diploma megszerzése után „megfeledkezett” a törlesztésről. Egyre több szakemberre van szükség, de az ösztöndíjazási érdekközösség a kedvezményes kölcsönökkel és ösztöndíjakkal egyedül nem oldhatja meg egyik napról a másikra a problémát, ezt szorosabb együttműködéssel rendezhetjük mindazokkal karöltve, akik érdekeltek ebben az ügyben. A munkaszervezetek, sajnos, még mindig csak elvétve dolgozták ki a káderszükségletek terveit, különösen nem hosszabb távon. Ehhez hozzájárul a szakembervándorlás, mert oda mennek munkát vállalni, ahol többet fizetnek, legtöbbször más vidékekre — hallottuk Jovan OLIBINÁTÓL, az érdekközösség titkárától. Egyébként minden tanév kezdete előtt pályázatot írnak ki az ösztöndíjak és kölcsönök odaítéléséről, nagyságukról és a kötelezettségekről. Itt tüntetik fel, ki hány évet köteles a községben dolgozni, hány évre kapja a kölcsönt,vagy milyen feltételek kellenek hozzá, hogy mentesítsék a végzett szakembert a kölcsön visszafizetésétől. Azokat az egyetemi hallgatókat, akik nem veszítenek évet, rendszeresen tanulnak, ösztönzésképpen pénzjutalomban részesítik. A hiányszakma után a szociális szempont és a tanulmányi előmenetel határozza meg, kinek adnak segélyt. Ezen a téren évről évre javulás érezhető, mind több a szegénysorsú, kitűnő diák, akik élvezik ezt a jogot és előnyt. Az érdekközösség végrehajtó bizottsága mérlegeli azoknak a munkásoknak a beérkezett kérvényeit, akik mindennapi munkájuk mellett szeretnének továbbtanulni, képezni magukat. Ezen a téren már vannak eredmények, folytatják a bevált gyakorlatot, természetesen az anyagiaktól függően. Az idén már egyes ösztöndíjazási hatáskörök a tartományból visszakerültek a községi érdekközösségbe, ez lehetővé teszi az észszerűbb pénzgazdálkodást, jobb kapcsolatot teremthetnek a munkaszervezetekkel és idejében felmérhetik a káderszükségleteket a községben, valamint sor került a társadalmasításra is. Az ösztöndíjak, kölcsönök odaítélésén kívül az érdekközösség finanszírozza a diákok étkezését, a diákotthonok szükségleteit. Sor kerül azonban a térítéses utazások kifizetésére ingyenes tankönyvek és tanszerek beszerzésére. Azoknak a diákoknak viszont, akik nem élveznek betegségi biztosítást, az érdekközösség eszközeiből teljes biztonságot szavatolnak. Az idén a diákéletszínvonal biztosítása elég nagy összegeket emészt fel. Éppen ezért nem szabad mindjárt az elején csodát várni, de a község gazdaságának erősödésével és az általános, valamint közös fogyasztás eszközeinek alakulásával évről évre javulni fog a helyzet. Egyébként 1980-ra az ösztöndíjazási és a diákok életszínvonalával foglalkozó érdekközösségnek 15,3 százalékkal több pénzt irányoz elő a tervezet, eléri az évi hatmillió dinárt. P. M A szondi (sontai) Ivó Lola Ribar Ifjúsági Művelődési Egyesület szervezésében az ifjúsági otthon nagytermében a minap óriási sikert aratott a hagyományos sokác fonó. Az egyesület népitánc-csoportja most is jeleskedett. Felvételünk a sokác fonón készült . (Székely András felv.) BARANYA Tavaszi munkálatok az egyéni termelőknél — Hogy haladnak a tavaszi munkálatok a szövetkezetekben, és az egyéni termelőknél? — kérdeztük POLÓNYI Alfrédtól, a pélmonostori ügyviteli közösség szakemberétől a minap. — A télen elvégezték a szövetkezetekben a mezőgazdasági gépek javítását, új vetőgépekkel gazdagodott az állomány. A szükséges vetőmagokat is beszerezték, az árpát és a kukoricát, valamint megérkezett a megrendelt műtrágya. Az egyéni termelők tehát megkaphatják a szövetkezetben a szükséges anyagokat — mondja Polónyi Alfréd. — Befejeződött a búza fej trágyázása. A növény kifogástalan állapotban van és a mostani enyhe időben tovább folyik a bokrosodás. A következő fej trágyázást csak az arra igényes területeken végzik majd el a földművesek. Az ősszel kevesebb búzát vetettek a magánszektorban a tervezettnél. A száraz időjárás ugyanis akadályozta az őszi munkálatokat. Öszszesen 2600 hektáron került búza a földbe. Ez a terület azonban még mindig 1000 hektárral több, mint az előző évben volt. — Milyen az érdeklődés a többi növény termelése iránt? —■ A legnagyobb területen az idén is kukoricát vetnek az egyéni termelők, összesen 9900 hektáron. Ebből 1500 vagonnal a Bellye takarmánykeverő részlege dolgoz fel, a többit pedig az egyéni és társastermelők használják el állatok etetésére. Az ügyviteli közösség egyik fő feladata az idén az álattenyésztés népszerűsítése a termelők körében. Így került sor egy új takarmányelőállítási módszernek a meghonosítására, amelynek eredményeképpen csökken a kukorica romlásának lehetősége, emelkedik a takarmány tápértéke. Mindamellett a takarmány előállítási költsége kisebb, tehát emelkedik a haszon az állattartásban. Az ipari növények termesztése iránt továbbra is csökken az érdeklődés. A tervezett 100 hektár napraforgó termesztésére még egyáltalán nincs jelentkező. Hasonló a helyzet a cukorrépával is. A cukorgyár és az ügyviteli közösség szakemberei január elseje óta járják a falvakat, gyűléseket tartanak, agitálnak a cukorrépa termelése mellett, de eddig a tervezett 1600 hektárnyi területből mindössze 100-ra kötöttek szerződést az egyéni termelők. A Bellyei Kombinát és a szövetkezetek vállalják a cukorrépa termelését, mert megvannak a megfelelő munkagépeik, a feldolgozásra pedig a cukorgyár kapacitása. Az egyéni termelők azonban nem szívesen termesztik a munkaigényes növényt. A cukorgyár az elmúlt évben könnyített a termelőkön, ingyen adta a vetőmagot, ingyen végezte a kártevők irtását, valamint megtérítette a szállítási költségeket. Az idén a répa új felvásárlási ára 0,75 dinár lesz, mégis lassan halad a termelők bevonása, többet pedig a gyár sem adhat, mert így is nagy már a vesztesége. MÉSZÁROS Vera Polónyi Alfréd: Kicsi az érdeklődés az ipari növények termesztése iránt. ZOMBOR A község költségvetése 219,8 millió dinár A zombori községi végrehajtó tanács meghozta az 1980-ra szóló költségvetési tervet. Az általános és közös eszközök alakulására vonatkozó társadalmi megállapodást figyelembe véve a zombori község költségvetése 16,7 százalékkal lehet nagyobb mint tavalyi, eléri a 219,86 millió dinárt. Az idei jövedelem a különböző adókból és járulékokból 216,4 millió dinárt tesz ki, ugyanakkor a tavalyról fennmaradt eszközökkel együtt (3,39 millió dinár), öszszesen 219,86 millió dinárra rúg. Mintegy tizenhat százalékkal több pénz jut a helyi közösségeknek, míg a társadalmi-politikai szervezetek összesen 17 millió dinárt kapnak ez évi tevékenységükre. Ebből finanszírozzák többek között a polgárok különböző egyesületeit, a zombori Tájékoztatási Központ és a Dunatáj tevékenységét. A végső elosztást a Szocialista Szövetség zombori választmánya határozza meg. Ugyanakkor 2,2 millió dinárt irányoztak elő póteszközként a község távlati területrendezési és városrendezési tervének módosítására, valamint a hús kiskereskedelmi árának a dotálására. Milan Zelic fogadta a pedagógusokat Hétfőn délelőtt Milan ZELIC, a zombori községi képviselő-testület elnöke a doroszlói Petőfi Sándor Általános Iskolában találkozott a község általános, egységes középiskola és a szakirányú iskolaközpontok igazgatóival. Milan Zelić ismertette a község gazdasági és szociális fejlődésére vonatkozó terveket, majd elbeszélgettek az 1982—83-as tanévre tervezett iskolareformról és egyéb időszerű, az oktatást érintő kérdésről. 1980. február 27., szerda Zombori bírósági krónika Zorán Lazarevic 28 éves zombori lakos a bíróság régi ismerőse. A napokban tárgyalták ügyét és nyolchavi szabadságvesztésre ítélték. Szeptember 7-én Lazarevic a zombori diszkóklubban megtámadta Petres Ferencet. Verekedésre került sor, és eközben Petres súlyosan megsérült. A. R. Tisztújítás a sepsei önkéntes tűzoltótestületben Február 16-án tartotta tisztújító ülését a sepsei ÖTT. Az ülésen részt vettek SZŰCS László tűzoltóparancsnok, a pélmonostori község kiküldöttje, az ÖTT régi vezetősége, a tűzoltók és a falu társadalmi-politikai vezetői. LÉGRÁdi Sándor volt elnök beszámolójából megtudtuk, hogy az elmúlt évben munkájuk nagy részét az új tűzoltóotthon építésére irányították. Tető alá került az új otthon, és a jövőben is mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez év júniusában átadják rendeltetésének. Milan ŽIVANOVIC pénztárnok elmondta, hogy jórészben kimerült a pénztár, így hát újabb pénzforrást kell keresni. Ezután felmentették a régi vezetőséget tisztsége alól, kijelölték, majd újraválasztották a vezetőséget. Elnök továbbra is LÉGRÁDI Sándor, titkár SIPOS Zoltán és pénztárnok SNAJDER József. Tűzoltóparancsnok KÓNYA József, alparancsnok PÉGLI Ferenc és SIPÓS László. A hamarosan sorra kerülő tanfolyamra RAJKI Zoltánt és SIPOS Zoltánt jelölték SZŰCS László hozzászólásából megtudtuk, hogy a testületnek újabb felszerelésre van szüksége, többek között ruhákat és új ciszternát is be kell szerezniük.. Egy külön 15 tagból álló csoportot kell alakítani, amely egy esetleges háború vagy bármilyen más elemi csapással szemben a falu védelmét szolgálná. Ígéretet tett, hogy közbenjár az érdekközösségeknél, és segít megfogalmazni a kérelmeket, mely segítsége nélkül egy ilyen kis falu tűzoltótestületete aligha tudná megvalósítani célkitűzéseit. BALOG TÖRTÉNETEK A BORÍTÉKRÓL Nyílt titok, mindenki tudja, de senki sem beszél szívesen a borítékról. Arról a borítékról, azokról a borítékokról, amelyekben százasok, ötszázasok, ezresek lapulnak, és amelyeket diszkréten otthagynak sokan a kisasztalkán, vagy pedig észrevétlenül, esetleg alig észrevehetően a zsebbe csúsztatnak sokan. Állítólag senki sem kéri, de bevett szokás, hogy aki valamilyen előnyt szeretne élvezni, ha valaki mások számára elérhetetlen célt szeretne elérni, megvalósítani, borítékot csúsztat annak a zsebébe, akitől célja teljesülését várja. Bevett szokás, tehát nagyon sokan megszokták, hogy kapjanak és adjanak. Kiváltságos helyzetben vannak azok, akik e borítékokat kapják. Azoknak a lelkiismeretükkel komoly bajok vannak, akik e pénzzel bélelt borítékokat elfogadják. Könnyen meglehet azonban, hogy már anynyira megszokták, hogy nekik így a normális. A borítékot azok adják, akiik valamilyen oknál fogva rá vannak szorulva. Azok, akik elfogadják, nincsenek rászorulva, de rászoktak a borítékra, hiszen az életszínvonal olyan relatív dolog. Míg egyeseknek a Mercedes, a Fiat 132-es, a négyszobás lakás, kirándulóház jelenti az életszínvonalat, másoknak a szoba, konyha, fürdőszoba, esetleg a Zastrava 750-es kisautó. Rendszerint az utóbbiak adják, az előbbiek pedig elfogadják a borítékot, ezáltal rendszerint szép jövedelmüket még szebbé teszik. Borítékot nyújt át a gyerek, szülő, férj, feleség vagy testvér némely orvosnak, ápolónak, ha beteg közeli hozzátartozója, hogy különleges bánásmódban részesüljön. Tudjuk, nem mindenki fogadja el, de sokan elfogadják. Az egészségügyben dolgozó kommunistáknak nem ártana jobban megvizsgálniuk, hogy kik és miért fogadják el. Amikor nem lehetett cementet kapni, a kereskedőt meg lehetett környékezni, néhány százasért vagy egy ötszázasért, lett néhány mázsa. Most, hogy nehezen lehet szenet kapni, a szénnel kereskedőknek kell adni a borítékot, vagy pedig az ő zsebükbe kell csúsztatni a zombori vasútállomáson az ötszázast. Egy tonna közönséges szén nyolcszáz dinárba kerül, a kereskedő vagy más illetékes mellékkeresete 500 dinár. Holnap valami másban lesz hiány, akkor előreláthatólag más kanja majd az ötszázasokat vagy ezreseket. Mivel az egészség a legdrágább kincs, az emberek az orvosoknak, ápolóknak adnak legtöbbet. Mondanunk sem kell, hogy nekik boríték nélkül is kötelességük lenne mindenkivel egyformán, emberségesen bánni. Szokták mondani, hogy nemcsak az a bűnös, aki kapja, hanem az is, aki adja.