Magyar Szó, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-240. szám)

1980-08-08 / 217. szám

S MŰVELŐDÉS MAGYAR SZÓ 1980. augusztus 8., péntek Többen, jobban, eredményesebben Az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tevékenységéről Az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület a napok­ban fogadta el középtávú ötéves tervét. Elkészítése majd egy esztendőt vett igénybe. De meg is lett az eredménye. Az egye­sület mintegy ötven küldöttből álló közgyűlés egyhangúlag el­fogadta az amatőr munkának a jövőjét körvonalazó, a majdani sikereket hozó okmánytervezet­et. Hogy is ne tette volna, amikor a dokumentumnak minden el­képzelése reális, mélyen átgon­dolt alapokon nyugszik. A tagság előterjesztéseire s a társadalmi elvárásokra épül. A szakkáder minőségi felfejlesztéséhez igazo­dik. A programbefektetés és a be­ruházás az anyagiakat szigorúan meghatározó iránymutatókhoz al­kalmazkodik. Meg kellett vizsgálni az egye­sület jelenlegi helyét és feladat­körét is. Megnyugtató, hogy a program beszűkítő és az új tevé­kenységek ellenzői elszigetelődtek, így azután szabad utat nyer a törekvés, mely szerint az egyesü­let nemcsak a telepi helyi kö­zösség szerény kultúraigényét hi­vatott kielégíteni, hanem megha­tározó szerepet követel magának mind a Dunamente község, mind Újvidék művelődési életének ösz­­szességében. Sőt ezen túlmenően, újabb fel­adatokra vár, hiszen a tartomá­nyi érdekeltek számon tartják programanyagát, műsorát és meg­felelő helyet biztosítanak számá­ra nemzeteink és nemzetiségeink kultúrhagyományának megőrzésé­ben, előbbrevitelében. Ugyanak­kor mindezeknek az értékeknek tartományánk határain kívüli be­mutatását is elvárják tőle. A telepi művelődési otthon he­lyet és lehetőséget biztosít a meg­levő tíz szakosztály mellett még legalább öt újabb tevékenységé­hez, így a jó hírű harmonika- és tamburazenekar, valamint a két szórakoztató együttes, a szavaló­kórus és -csoport, a leány- és ve­gyeskar, az irodalmi és színjátszó szakosztály mellé minden bi­zonnyal felzárkózhat még a cite­­ra-, a szólóének, a komolyzene és a képzőművészet szakosztálya is. Honnan mindehhez a tevékeny tagság? — Az egyesületben már rég meghonosodott az az állás­pont, hogy tisztelő-, pártoló és egyéb tagságra nem számíthatnak Ellenben helyet adnak fiatal­nak, idősnek, nőnek és férfinak, termelőmunkásnak s értelmiségi­nek egyaránt, hogy kedve szerint, tehetségéhez mérten és érdeklő­dési körének megfelelően tevé­kenységi területet találjon. Akár a sok fáradságot igénylő népi­­tánc-csoportban, akár a könyv­­barátok szakosztályának hallga­tóközönsége körében. Az öntevé­kenység az egyesületben nem szó­lam, hanem mindennapi valóság. Az iskolák tanulói, az egyetemi­hallgatók, a dolgozók és polgárok szívesen keresik fel a művelődé­si házat, ha ott érdemleges tevé­kenységre és fegyelmezett tag­­ságra találnak. Az egyesület a társult munka­­alapszervezeteibe is bekopogtat, s felajánlja közreműködését az üze­mi művelődési csoportok megala­kításában, a szakosztályvezető szakemberek biztosításában, a fel­szerelés kölcsönzésében. Bizonyos, hogy mindezek a tö­rekvések, a kívánalmak és a le­hetőségek állandó egyeztetésével nemcsak hogy megvalósulnak, ha­nem túl is növik a terveket. KASZÁS Károly A zene hangján valóságunkról A muzslyai Munkaidő pop-rock együttesről Minden, ami új , figyelemre méltó. Hisz bizonyos tekintetben minden nemzedék lázadó, elveti az apák elavult céljait, és nem­csak azzal hat kortársaira, amit hirdet, hanem azzal is, amit el­hagy. A muzs­lai Munkaidő pop­rock együttes, habár még kívül áll a nagyközönség igényeit ki­elégítő zenevilágon, mégis az ál­taluk szorgalmazott zenei stílus mindinkább kielégíti a közízlés igényeit, és a már érvényesült Délibáb együttes mellett idő kér­dése csupán a vajdasági magyar pop-rock együttesek színvonalá­ra való feltörésük. Az együttesről GYÉMÁNT Tibor basszusgitárossal beszélgettünk. — Honnan az ötlet a Munkaidő elnevezésre, mióta működik az együttes és kik alkotják? — Az együttes elnevezésének az ötlete különösebb tanakodás nél­kül, spontánul született. Az em­berek el vannak foglalva minden­napi munkájukkal, a mi zenénk pedig a mindennapi ember zené­je. Talán innen ered a nevünk. A zenekar tavaly novemberben alakult meg Madarász Gyula (gi­­tár), Losoncz Tibor (billentyűs hangszerek), Márton Dezső (dobok) és Gyémánt Tibor (basszusgitár), összetételben. A munkába ez év januárjában kapcsolódott be Jus­tin Tamás énekes, a Délibáb egy­kori tagja is. — Azt jelenti ez, hogy követik a Délibáb zenei stílusát, és ennek megnyilvánulásai lennének az ed­dig felmutatott eredmények? — Fő célunk kezdettől fogva a sajátságos zenei forma ápolása volt. Egy tapasztalt énekesre, mint Tamás, szükségünk volt, ő szívesen jött, így a munkát meg­kezdhettük. Kezdettől fogva saját szerzeményeket játszottunk, így hát rövid időn belül magunkra ta­láltunk. Eredmények? Nem sokat értünk el, de amit elértünk, azzal meg vagyunk elégedve. Részt vet­tünk a vajdasági együttesek ve­­lencei találkozóján, másodikok lettünk. Bánat-szerte koncerteket tartottunk, mind önállóan, mind a Délibáb előegyütteseként. Benyo­másunk szerint a közönség néhol lelkesebben fogadott bennünket, mint a főegyüttest, önelégültségre azonban ez nem adhat okot, az elkövetkezőkben heavy-rock és az újhullám egyvelegstílusunkkal is­mételten bizonyítani szeretnénk. — Folyamatban levő tevékeny­ségek, tervek? — Zenei estek keretében együtt­működünk a zrenjanini ifjúsági otthonnal, de nagy vágyunk, hogy minél többet zenéljünk az ifjúsági akciókon, ahol még többen megismerhetnék zenénket. Ily mó­don ugyanakkor táradalmi meg­mozdulásokban is kivehetnénk a részünket. Jelenleg folyamatban van a demonstrációs felvételek készítése az újvidéki zenei pro­dukció számára, de önálló vajda­sági koncertsorozatra is készülünk. Reméljük, mind a demo-felvéte­lek, mind a koncertsorozat előse­gíti nagyob fokú afirmálódásun­kat, és újabb távlatokat nyit fej­lődésünkben. — Gyémánt Tibor nem említet­te, hogy az összes dalszövegeket ő készítette el, a hangszerelés­ben viszont a többiek is kiveszik a részüket — mondta Madarász Gyula, az együttes szólógitárosa egyik rendszeres gyakorlásuk szünetében. Az ifjúsági szervezet klubhelyi­ségében ideális munkafeltételek vannak az együttes számára. Őr­jártamkor az együttes tagjai egyik legszépszerűbb számukat játszották. Íme néhány sor Gyé­mánt Tibor dalszövegéből, amely mindennapi valóságunkból merí­ti témáját. „Apám minden reggel az újságot olvassa el, megissza a kávét, majd ismét útra kel. Bátyám vasat hajlít két erős kezével, átszúrja az eget a tekintetével.. Reméljük, az együttes szorgal­mas munkája meghozza gyümöl­csét a jugoszláviai magyar pop­rock együttesek körében. Ha ne­tán valamely zenei stúdió meg­nyitja ajtóit előttük, valószínű­leg a nagy lehetőséget kellőkép­pen ki is fogják használni. CSORDÁS Miklós TÖRÖKBECSEI NYÁR Eseményt a tikkasztó estékre A törökbecseiek amióta elké­szült a Munkásotthon pazar épü­lete, nemigen panaszkodhatnak. Év közben egymást követik a kü­lönféle művelődési, művészeti és szórakoztató rendezvények. A nyári idény azonban még ebben a nagyszerű lehetőségekkel ren­delkező Tisza-parti városkában is eléggé eseménytelen. Pedig a Munkásotthonon kívül nagyszerű nyári színpaddal is rendelkeznek, s nemrégiben adták át az Edvard Kardell sétányt is. Eddig azonban nem használták ki kellő mérték­ben a lehetőségeket. Az illetékesek mentségére szol­gál az a tény, hogy eddig az idő­járás sem igen kedvezett a sza­badtéri rendezvényeknek. Július­ban úgyszólván egymást váltották a hideg és a forró napok. Most, augusztusban, a tikkasztó estéken akcióba lépett a mozi. A szabad­téri Arénában, ahol mintegy 1000 néző fér el, hetente háromszor — hétfőn, szerdán és pénteken — vetítenek filmet, este 9 órai kez­dettel, sajnos, majdnem egyidő­­ben a moziteremben kezdődő elő­adással, s emiatt gyakran meg­esik, hogy alig 100-an foglalnak helyet az Aréna nézőterén. Talán az előadások kihelyezésével, és változatosabb programmal növel­hető lenne az érdeklődés is. Augusztus folyamán — ha to­vábbra is tart a meleg idő — hangversenyeket, extrád műsoro­kat szerveznek. Remélhető tehát, hogy lesz esemény a tikkasztó estéken is. L­gy. MI ÁLTALÁNOS BANKOK VAGYUNK, A VAJDASÁGI TÁRSULT BANK TAGJAI­­ ILYEN MINŐSÍTÉSBEN KERESSEN BENNÜNKET Vajdaság minden nagyobb helységében megtalál bennünket, éspedig: Újvidéken, Szabadkán, Kikindán, Pancsován, Topolyán, Zentán, Zomborban, Zrenjaninban, Versecen, Sremska Mitrovicán, Verbászon és Apatinban. Több mint 2 400 000 vajdasági takarékbetétesünk van, mert a 16 általános bankból, 250 ügyviteli egységből, kirendeltségből és takarékpénztárból álló hálózatunk lehetővé teszi, hogy Vajdaság bármely részén megtaláljon bennünket. Bármikor rendelkezésére állunk a következő bankügyletekben: dinár- és devizabetétek, folyószámlák és zsírószámlák, valamint kölcsönök. Az együttműködés mindkét részről haszonnal jár. Mi vajdaságiak vagyunk! Bármikor készséggel rendelkezésére állunk!

Next