Magyar Szó, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-240. szám)

1980-08-28 / 237. szám

I ,* / í \ VI M agyar Sió XXXVII. évf.r 237. (11943.) szám 1980. augusztus 28., csütörtökЧ Ära 4 dinár --------------------------------------------------------------------------------------------------------------amim H.J-------------------------­ RENDKÍVÜLI ENSZ-KÖZGYŰLÉS PC: SFP 03’ Jelszavak helyett tetteket Elvben mindenki egyetért az új világgazdasági rend megteremtésének szükségével — „A fejfedők követelései a szocialista országokra nem vonatkozhatnak” — jelentette ki a szovjet képviselő — Folytatódik az általános vita ENSZ, augusztus 27. Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök kijelentette, hogy a fejlődő országoknak a jelenlegi rendkívüli ülésszakot meg­előző tárgyalások során megnyilatkozott egysége szilárdítja tár­gyaló pozícióikat a fejlett országokkal. A rendkívüli közgyűlés általá­nos vitája során elhangzott fel­szólalásában Mugabe annnak a vé­leményének adott hangot, hogy a fejlődő országok folytonos hala­dása érdekében magasabb szintre kell emelni egymás közti együtt­működésüket, nemkülönben a fej­lett országokkal való együttműkö­désüket is a globális rendszer ke­retében. Ziaur Rahman bangladesi elnök azt domborította ki, hogy a világ szegényekre és gazdagokra való felosztása komolyan veszélyezteti a békét. Túlnyomórészt a legke­vésbé fejlett országok helyzetét boncolgatta, amelyeknek sorában Banglades is ott van. Ha nem tesznek azonnal határozott intéz­kedéseket, a legkevésbé fejlett országokban egykönnyen kicsúsz­hat a helyzet az ellenőrzés alól. A globális tárgyalások iránti bizalmának adott hangot Vene­zuela küldöttje is: síkraszállt az Észak és a Dél közötti igazságo­sabb viszonyok megteremtéséért. Rafael Caldera, az ország volt el­nöke azt fejtegette, hogy az olaj­kitermelő országok ellen irányí­tott bírálatok alaptalanok, s hogy a világméretű inflációt nem a kő­olaj okozza. Algéria küldöttjének értékelése szerint a fejlődő országok bizony­ságát adták annak, hogy készek a globális együttműködésre. A tár­gyalásokat nem lehet feldarabol­ni, ki kell vennie részét belőlük minden országnak, az Egyesült Nemzeteknek pedig központi sze­repet kell játszania a megbeszélé­sekben. Az Európai Gazdasági Közösség álláspontját Gaston Thorne luxem­burgi külügyminiszter ismertette. Leszögezte, hogy a fejlett és fej­letlen országok közötti különbsé­gek további fokozását többé nem szabad megengedni. A globális tárgyalások csakis úgy járhatnak eredménnyel, ha minden ország kiveszi részét, be­lőlük — az árugazdaság, a terv­­gazdaság rendszerét alkalmazó or­szágok, a fejlődő államok, a kő­olajat exportáló és importáló or­szágok egyaránt. A másik feltétel az — hangzik a Közös Piac állás­pontja —, hogy világosan egyez­zenek meg a tárgyalások célkitű­zéseiről és ügyrendjéről. A megbeszéléseken olyan módo­zatok után kell kutatni, amelyek révén elkerülhető a visszaesés, s lehetővé válik — az igazságosabb gazdasági rend keretei között — a gyorsabb ütemű gazdasági növe­kedés. Thorne hangsúlyozta, hogy az Európai Gazdasági Közösség el­fogadja a 77-es csoport által ja­­vasolt napirendet, s főként azt tartja fontosnak, hogy megoldást találjanak az energia kérdéseire, a katonai és a pénzügyi termé­szetű ügyekre és a tárgyalások procedúrájára. Francois­ Ponchet francia kül­­ügyminiszter kijelentette,­­ hogy hazája már a közeljövőben bruttó nemzeti termékének 0,7 százalé­kát a fejlődő országok megsegíté­sére fordítja. Felszólította a Szov­jetuniót és a többi fejlett szocia­lista országot, hogy hasonlóképpen növeljék a segélyt, az olajkiter­melő országokat pedig arra szólí­­totta fel, hogy hozzájárulásukat irányítsák hozzá jövedelmükhöz. Olesen dán külügyminiszter hat­hatósan támogatta a Közös Piac álláspontját. A fejlett keleti és nyugati országoknak kivétel nél­kül kötelezettséget kell vállalni­uk, hogy a következő néhány év során bruttó nemzeti termékük 0,7 százalékát a fejlődő országok fejlesztésére fordítják. Hangsú­lyozta, hogy Dánia bízik az ú­j gazdasági világrendben. Ola Ullsten, a svéd diplomácia főnöke is azért szállt síkra, hogy több eszközt irányítsanak át a fejlődő országokba. Sajnálattal nyugtázta, hogy az Egyesült Álla­mok nem fokozza a fejlődő or­szágok támogatását, valamint, hogy a Szovjetunió részéről folyó­sított segély meg sem közelíti a lehetőségeket. Kanada képviselője támogatta a küszöbönálló globális tárgyalá­sokat, de csak általánosságokban beszélt. Az új-zélandi külügymi­niszter ezzel szemben annak a vé­leménynek adott hangot, hogy felül kell vizsgálni a nemzetközi monetáris és pénzintézmények te­vékenységének különféle vonatko­­zásait. Viktor Maljcev, a szovjet kül­ügyminiszter első helyettese a nyugati államokat okolta a világ­gazdaságban uralkodó állapoto­kért. Véleménye szerint a fejlő­dést az enyhülés, az egyetemes béke, valamint a fegyverkezési versengés megfékezése révén lehet felgyorsítani. A fejlődő országok joggal kö­vetelik — mondta Malicev —, hogy a fejlettek több pénzeszközt folyósítsanak­­a gyorsabb ütemű fejlesztés céljaira, annak azonban ..semmiféle alapja sincs, hogy ha­­sonló követeléseket támasztanak a Szovjetunióval és más szocialis­ta országokkal szemben”. ..A Szovjetunió ezentúl is köz­vetlen segítséget nyújt a fejlődő országok társadalmi szektorának­­ megszilárdítására. Azzal azonban mindenkinek tisztában kell len­nie, hogy ez a segély a szovjet lehetőségekkel lesz arányban, és olyan formákat ölt, amelyek meg­felelnek a szovjet politikai és társadalmi rendszer jellegének.”­­ (Tanjug) . Carter üzenete Nlijatovićhoz Jimmy Carter amerikai elnök üzenetet intézett Cvijetin Mijato­­vićhoz, a JSZSZK Elnökségének elnökéhez. Az üzenetet Lawrence Eagleburger, az USA belgrádi nagykövete adta át tegnap Milo­­rad Pešićnek, a szövetségi külügyi titkár helyettesének. Az üzenet a nemzetközi viszo­nyok néhány időszerű kérdésére, valamint a jugoszláv—amerikai együttműködés továbbfejlődésére vonatkozik. (Tanjug) Halál a fogadásból Hajmeresztő esemény Ausztráliában (2. oldal) Nem lesz fennakadás a gázellátásban Cikkünk a 4. oldalon Délután nagyobb felhősödés, helyenként eső Időjárásjelentésünk a 8.oldalon MA: NAPIRENDEN AZ ELLÁTÁS Hogyan rakják meg a polcokat? A TVT intézkedése az ellátás javítása érdekében — Foko­zottabb felelősség a mulasztásokért — Nagyobb szállítmány érkezik a gyógyszertárakba Miért és meddig lesz még hiány­cikk a mosópor, a gyógyszer, az étolaj vagy a kávé? Mi a helyzet a húsellátással? Lesz-e elegendő tü­zelőanyag a télen? Rendeződhet-e belátható időn belül a lakosság közfogyasztási cikkekkel történő ellátása? S a gazdaságban vajon milyen nehézségeket okoz a beho­zatali nyersanyag beszerzése? Ezekre a kérdésekre keresett vá­laszt a Tartományi Végrehajtó Tanács tegnap, MÓRA ANDRÁS elnökletével megtartott ülésén. Je­len voltak az élelmiszer-, a gyógy­szeripari és más munkaszerveze­tek képviselői is. Megpróbálták közös erővel feltérképezni az elő­állt helyzetet, hogy mielőbb közös nevezőre jussanak az ellátók és a fogyasztók. Az ülés részvevői megállapodtak abban, hogy tartományunk gazda­ságának nyersanyaggal és a la­kosságnak közszükségleti cikkek­kel való ellátásában bekövetkezett rövidzárlatot egyrészt a szervezés­ben tapasztalható fogyatékossá­gok, másrészt pedig az anyagi ter­melésben beállt aránytalanságok váltották ki. A helyzet megoldá­sát azért az imént említett két problémakör áthidalásában kell keresni: hosszú távon és tartós alapokon meg kell teremteni a tár­sadalmi és anyagi feltételeit a fo­lyamatos ellátásnak, fokozni kell minden ellátásügyi tényező felelős­ségét, amelyek szubjektív mulasz­tásainak következtében az ellá­tásban zavarok álltak be. A szervezett ellátás egyik alap­vető feltétele a szükségletek fel­mérése és a felmérésekből követ­kező feladatok következetes meg­valósítása a gyakorlatban községi és tartományi szinten, továbbá olyan intézkedések megtétele, amelyek sürgetik a jövedelmi vi­szonyok kialakítását — hangsú­lyozták a Tartományi Végrehajtó Tanács tagjai. A piac közszükségleti cikkekkel, cukorral, olajjal és hússal való szervezettebb ellátása érdekében a Végrehajtó Tanács tagjai javasol­ják az illetékes szövetségi szentek­nek a mezőgazdasági­­ termények idei árának kiigazítását, valamint hogy a jövő évben idejében hatá­rozzák meg a mezőgazdasági ter­mények termelési, eladási és vé­dőárát. A cukorrépa, a naprafor­gó és húsfeldolgozó gyáraknak a jövőben eredményesebben kell megszervezniük a termények fel­vásárlását. A kereskedelmi mun­kaszervezetek és a nagyfogyasztók pedig reálisabban á­llapítják meg szükségleteiket. A kávéellátással kapcsolatban a Végrehajtó Tanács leszögezte, hogy a behozatali munkaszerveze­tek, a pörkölök, a külkereskedelmi érdekközösség, valamint a Tarto­mányi Gazdasági Kamara idejé­ben kössön szerződést a kávé be­hozatalára és leszállítására. A pör­­kölőknek a továbbiakban biztosí­tani kell a kávé behozatalához szükséges devizaeszközöket, a be­hozatali kávé elosztását pedig ön­­igazgatási megegyezéssel kell sza­bályozniuk. A tartományi kormány jelentést fogadott el a gyógyszerhiányt ki­váltó okokról, illetve az eddig megtett intézkedésekről. A behoza­talra szükséges devizaösszeg bizto­sítása, valamint számos létfontos­­­­ságú gyógyszer árának a közel-­l múltban történt módosítása követ­­­­keztében némileg máris enyhült a I .hiány. A létfontosságú gyógyszerek hamarosan ismét kaphatóak lesz­nek. Számottevő mennyiség érke­zett a lerakatokba, amely napo­kon belül a gyógyszertárak polcai­ra kerül. Különösen a cukorbete­geket örvendezteti meg a hír, hogy végre INSULIN—LENTÁT is le­het majd kapni. Mivel azonban a behozatali árucikk minőségét előbb tüzetesen meg kell vizsgálni, az INSULIN—LENTÁT csak szep­tember közepe táján hozhatják forgalomba. (Folytatása az 5. oldalon) SPANYOLORSZÁG Napról napra rosszabbodik a helyzet Veszélyes zsákutcában az ország politikája — jelentette ki Gonzalez — Spanyolországban napról napra rosszabbodik a helyzet, az ország népét csalódás és aggodalom tölti el — jelentette ki Felipe Gonzalez, a spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára. Hozzáfűzte, hogy Spanyolország „veszélyes politikai zsákutcába jutott”. A párt végrehajtó bizottságának ülése után újságírókkal folytatott beszélgetésében felszólította a kor­mányt, hogy minél előbb készít­sen „új programjavaslatot”, és Suarez miniszterelnököt, hogy a parlament szeptember 9-én kez­dődő plenáris ülésén „a kormány nevében” válaszoljon a nép jogos követeléseire. Madridi politikai körökben Gonzalez kijelentése nagy vissz­hangot keltett, minthogy a szo­cialisták, a vezető ellenzéki erő nélkül Spanyolországban ez idő szerint aligha lehet nyugodtan irá­nyítani az ország ügyeit. Gonzalez részletezése szerint a szocialisták hűek maradnak „megfontolt és al­kotó jellegű ellenzéki törekvése­ikhez”, ám ugyanakkor szembe­szegülnek „mindenfajta politikai kalanddal”.­­ Senki sem követelheti, hogy, a szocialisták tanúsítsanak rugal- ■ mas magatartást, amikor az egész országban ingatag a helyzet— fűz­­­­te hozzá a spanyol szocialista ve­­­zető, majd kidomborította, pártjai attól tart, hogy „a kormánynak­­ nem lesz elég ereje kilábalni a je­lenlegi helyzetből”. Megítélése szerint „véget ért a békülékeny politika időszaka”, s a kormány­nak mos már állást kell foglalnia, meg kell mondania az ország né­pének, hogyan képzeli el a kiutat a zsákutcából. Madridban az az általános meg­győződés, hogy az országnak egy­re súlyosabbak a gondjai, továb­bá, hogy szélesebb politikai alapo­kon nyugvó kormányt kell életre hívni, ugyanakkor alaposan felül kell vizsgálni és módosítani Sua­rez kormányának eddigi politiká­ját. Gonzalez szavaira azonban nem tekintenek úgy, mintha a kormány megdöntésére irányultak volna, sem pedig olyan megnyi­latkozásként, hogy elfogadta, hogy a szocialisták lépjenek a kor­mányba. Gonzalez támogatta a tartomá­nyok önállósulási követeléseit, el­ítélte a politikai terrort és kalan­dokat, ám nem részletezte, milyen álláspontra helyezkednek a szo­cialisták a kommunisták azon ja­vaslatával kapcsolatban, hogy a válságból való kiút felkutatása végett hívják életre „Spanyolor­szág demokratikus erőinek nem­zeti konszenzusát.” Gonzalez nyo­matékosan hangsúlyozta a mun­kanélküliség súlyos problémáját rámutatva arra, hogy az év vé­géig Spanyolországban kétmillió embernek nem lesz kenyér a ke­zében, ha a kormány nem tesz azonnal intézkedéseket. A politikai terror újabb áldozatai Más hír szerint Spanyolország­ban az elmúlt három napban há­rom emberéletet követelt a poli­tikai terror. Madridban ennek kapcsán előtérbe helyezik, hogy az ország kulcsproblémája éppen a terror. A kormány ezzel egyidejű­leg ismételten megerősítette, sem­miképpen sem hajlandó tárgyalni a szélsőjobboldali vagy a szélső­­baloldali fegyveres csoportokkal. Tegnap reggel megerősítették,­­ hogy az ETA, a baszk szeparatis­ta szervezet vállalta magára a fe­­­­lelősséget azért a múlt pénteken­­ végrehajtott merényletért, amely­ben súlyosan megsebesült a Dia­­rio de Navarra napilap igazgató­ja. Az újságíró élete egyébként I már nem forog veszélyben. A spanyol demokratikus erők, s beleértve a szocialistákat és a­­ kommunistákat is, szeptember I második felére nagy tiltakozó me­­­­netelést jelentettek be Navarrá­­­­ban. A menetelés jelszava a kö­­­ vetkező lesz: A gyilo­sságok és a­­ terror ellen, a szabadságért és a demokráciáért. Navarra népének azon jogáért, hogy önmaga dönt­­­­sön jövőjéről. A tiltakozó menete­­­­lés azt tükrözi majd, hogy a spa­nyolok túlnyomó többsége ellen­zi a politikai terrort. A kormány nyomozást rendelt el, hogy tisztázzák, hogyan szök­hettek meg a börtönből az Új erő nevű szélsőjobboldali szervezet ak­tivistái. Alapos a gyanú ugyanis, hogy tettük elkövetéséhez hozzá­járultak a börtön funkcionáriusai is, ez viszont alátámasztja azt a tényt, hogy a francóizmus hívei még mindig tevékenykednek az államapparátusban. Emilio Helli­­nit, a szökevények vezetőjét sike­rült elfogni, ám hetük után még mindig csak nyomoznak (Tanjug) Adolfo Suarez Érkezik a sertéshús Október végéig 10 000 tonna behozatalára kötünk szerződést Az első behozatali sertéshús­­szállítmányok a jövő hét végén jelennek meg a kiskereskedelem­ben. Legelőször a belgrádi és zág­rábi piacra, valamint egyes idegen­­forgalmi központok üzleteibe ér­kezik meg a behozatali hús. A társultmunka-szervezetek, amelyek számára jóváhagyták a húsbehozatalt, több ezer tonna sertéshús leszállításáról kötöttek szerződést. Az első szállítmányok a napokban érkeznek. A­­ Szövet­ségig Végrehajtó Tanács két héttel ezelőtt hozott határozatot újabb 10 000 tonna hús behozata­láról. Az intézkedés célja, hogy rendeződjön a húsellátás.­ Egyéb­ként a teljes mennyiségnek ok­tóber végéig kell megérkeznie. A vágóhidak képviselői rámutat­nak arra, hogy ez a behozatal hozzájárul a húshiány enyhítésé­hez. Az egész mennyiség ugyanis kizárólag az üzletekbe kerül. A statisztikusok szerint egyébként az országban havonta a kereske­delmi hálózat mintegy 7,5—8000 tonna sertéshúst értékesít. (Tanjug)

Next