Magyar Szó, 1980. október (37. évfolyam, 286-301. szám)

1980-10-24 / 294. szám

1­980. október 24., péntek HOLNAP II Szireti Napok Bácsszőlősön Holnap kezdődik a Szabadka-horgosi homokvidék szőlő- és gyü­mölcstermesztőinek hagyományos ünnepe, a Szüreti Napok, amelyet az idén Bácsszőlősön tartanak. Holnapra és vasárnapra gazdag mű­sort készítettek. A rendezvénysorozat holnap délelőtt fél 10-kor kezdődik Bács­­szőlősön, ,a gyülekezővel, amelyen a Mladost Művelődési Egyesület fúvós zenekara lép fel. Tíz órakor lesz az ünnepélyes megnyitó. A házigazdák erre az alkalomra meghívták a község társadalmi­politikai szervezeteinek vezetőit Vass Bélát, a képviselő-testület elnökét, Janko Pejanovicot, a köz­ségi pártszervezet titkárát, Milan Sabolovićot, a Szocialista Szövet­ség községig választmánya elnök­ségének elnökét, Andrija Pejicet, a szakszervezeti tanács elnökét és számos más vendéget. A Szüreti Napokat Palencsár József, a szak­­szervezet elnökségének tagja nyit­ja meg. Ezt követően negyed 11-kor Szüret, tánc és ének címmel a Népköz Művelődési Egyesület és a sándori helyi közösség amatőr művelődési egyesületének tagjai lépnek közönség elé. A következő rendezvényre délután négy órakor kerül sor, a bácsszőlősiek, a Nép­kör pionírcsoportja és a Jovan Jo­­vanovic Zmaj Általános Iskola furulyazenekara adnak műsort. Az ének és a tánc kedvelői este szüreti bálon vehetnek részt. Vasárnap 9 óraikor a gyümölcs­­termesztés időszerű kérdéseiről tartanak tanácskozást a termelők­kel. Az előadók között ott lesznek az Újvidéki Egyetem Mezőgazda­sági Karának két tanára és a­ köz­ségi növényvédelmi szolgálat szak­emberei. Ezenkívül Milojko Spre­­mic mérnök a Rasadnikban kiter­mesztett legújabb facsemetéket is­merteti. A rendezvénysorozat további részében Citerák és tamburák címmel délelőtt tíz órakor S­ csan­­tavéri Bartók Béla Művelődési Egyesület zenekara szórakoztatja a közönséget. A leglátványosabb szórakoztató műsor vasárnap este hét órakor kezdődik. Fellép a Mladost népi zenekara, a Megye­ri-trió, Baranovszky Edit, az Új­vidéki RTV énekese, Dragica Stankov, szabadkai énekesnő, Ni­kola Katičić és Szabó István nép­dalénekesek. Hajdújáráson sporttalálkozókra is sor kerül. Labdarúgásban a pa­­licsi öregfiúk csapata a Slovin,­a Trgopromet, valamint a Jugokoža csapata mérkőznek meg egymás­sal, szombaton 13, valamint 13.30 órától kezdődően. V­isárnap ugyancsak 13 órakor a harmadik és a negyedik helyezésért küzdenek a csapatok, délután fél 3-kor pe­dig az első és a második hely sor­sa dől el a hszjdújárási labdarúgó­­pályán. H. F. A Gyermekszínházban Elmarad a szerb­­orvát nyelvű bemutató A Szabadkai Gyermekszínház szerbhorvát társulata, mint megír­tuk, Božidar Timotijevic: Ábécé­­vár (Bukvargrad) című darabjá­nak bemutatóját október 25-ére, szombatra tervezte. Az előadás azonban elmarad, s egy későbbi időpontban tartják meg. A magyar társulat szintén ezt a darabot viszi színre, éspedig va­sárnap. Október 26-án, este 6 órai kezdettel, a társulatnak ebben a színházi évadban ez lesz az első bemutatója. A Gyermekszínház két új színésznője ezúttal első al­kalommal lép közönség elé (Kele­men Etelka és Gyenes Zita). BALESETKRÓNIKA Teherautóval ütközött össze a könyvbusz Október 22-én, déli 12 órakor, az Ivan Milutinovic és az Izvorska utca kereszteződésének közelében Alojz Keršić a könyvtár könyvbuszát ve­zetve, eddig ismerteten okból áttért az út bal oldalára és összeütközött a vele szembe haladó tehergépkocsival amelyet Csonka István vezetett. Az üt­közést követően a két jármű a közle­kedési lámpa oszlopának futott és ki­döntötte. A balesetben súlyosan meg­sérült Alojz Keršić. Az anyagi kárt mintegy 50 000 dinárra becsülte a hely­színelő bizottság. MÁTÓL KEZDVE ismét megjelenik a Jelen—Sada ifjúsági lap Hosszú szünet után ma elhagyja a nyomdát a JELEN—SADA ma­gyar és szerbhorvát nyelvű ifjú­sági lap, melynek alapítója a Szocialista Ifjúsági Szövetség községi választmánya, kiadója pe­dig az Ifjúsági és Pionírotthon. A lap feladata — mint azt a szerkesztőség cikke is hangsúlyozza — a szabadkai fiatalok idejében történő pontos tájékoztatása az if­júsági szervezetek munkájáról, te­vékenységéről, feladatairól és ál­talában a fontos társadalmi kérdé­sekről. A tagság tájékoztatása és tájékozottsága fontos előfeltétele a különféle tevékenységi formák megszervezésének a jól végzett munkának. Ezt a szempontot tartja szem előtt a lap szerkesztősége egy-egy szám anyagának összeállí­tásakor. Egyben felszólítja a fia­talokat, hogy írásaikkal, hírekkel jelentkezzenek az ifjúsági lap ha­sábjain. Írjanak munkájukról, környezetükről, a felmerülő prob­lémákról és sikereikről is. Az első számban egyébként a legtöbb írás az ifjúsági munka­­vállalás kérdésével foglalkozik igen sokoldalúan. Szó esik a mun­kavállalás gazdasági vonatkozású kérdéseiről, a testvériségi egység­ről, a táborokban bevezetett testü­leti vezetésről Kosta Nadj hadse­­regtábornok palicsi látogatásáról, a szabadkai munkabrigádok idei szemléjéről stb. Olvashatunk a lapban ezenkívül a gazdaságstabi­lizációs feladatokról, az ifjúsági filmfórumról, az Ifjúság ’80 tánc­dalfesztiválról, és megtaláljuk ben­ne az irodalmi rovatot is, Kreko­­vics Ferenc és Klepity László mel­lékleteivel, valamint az elmarad­hatatlan humoros oldalt. A JELEN C LADA ezentúl ha­vonta jelenik meg, ára 5 dinár. Az első szám kapható a Borba kiadó­­vállalat újságárusainál. A kiadó eljuttatja az ifjúsági alapszerveze­tekhez is. Az ízlésesen arranzsált szemét a beltéren: röpcédula. Hang­versenyt hirdet. Ott leszünk! Aki a komoly zenét nem szereti — komoly seprűvel. (Kovács Károly felv.) MAGYAR SZÓ EGY KIÁLLÍTÁS KAPCSÁN Város lett a faluból óvták a levegőt kétszáz évvel ezelőtt is — Régi ötlet a sugárút — A szabadkai városrendezés két évszázada Pontosan 201 éve annak, hogy teljesült a szabadkaiak, főleg a városi kapitányok régi kívánsága. Szabadkát 1779-ben oklevél­lel Maria Theresiopolis néven szabad királyi várossá nyilvánítot­ták. Ezután is még hosszú ideig a települést faluszámba vették, másfél évszázadra volt szükség ahhoz, hogy a köztudatban Euró­pa legnagyobb falva a várossá váljon. Elkészült a „város” térképe és a városrendezési előterjesztés is. Az 1780-ban készült térképen néhány­­száz — a tulajdonosok tetszése sze­rint körülkerített — ház látható, se út, se utca, se főtér. Ez a tér­kép is egyike azoknak a doku­mentumoknak, amelyeket a láto­gatók megtekinthetnek a Szabad­ka 200 éves városrendezése elne­vezésű kiállításon. A térkép mel­lett ott a dokumentum, amely ar­ról számol be, hogy a királyi vá­ros területe 1 112 000 négyszögöl, amelyen összesen 2327 ház áll, 17 722 négyszögölt mocsár borít, a tervezett főutcák területe 13 400 négyszögöl és több mint 330 000 négyszögöl üres telek vár beépítésé­­­re. A kétszáz éves dokumentum arról tanúskodik tehát, hogy meg­kezdődött Szabadka urbvanizálása. De nem csak a városrendezés fo­lyamata indult meg, megszülettek a környezetvédelemre irányuló el­ső intézkedések is. A környezetvédelem nem újdonság Két évszázaddal ezelőtt az ille­tékesek eldöntötték, hogy a száraz­malmokat ki kell telepíteni a vá­rosból, mert szennyezik a levegőt, zajosak és porosak. A malmok ki­telepítése sem ment könnyebben a környezetvédelemre vonatkozó mai intézkedéseknél. Beletellett vagy egy évszázadba, mire a­­szárazmal­mok a város szélére kerültek. Előbb fel kellett építeni az új, korszerű gőzmalmot, am amely — per­sze — a belváros kellős közepén kapott helyet! Az akkori város­rendezők mentségére szolgálhat, hogy akkoriban nem itt volt a bel­város, jóllehet a malom adta meg a későbbi korzó vonalát. Gondot okoz a tervszerű építkezés A legrégibb írásos adat Szabad­káról 1391-ből származik. 1504-ben már mint várat, castrumot emle­getik. A vár­­körül alakult ki ké­sőbb a település. A ferencrendiek birtokába 1724-ben került, ekkor a város­kapitányok kénytelenek voltak kiköltözni és a váron kívül építkezni. A híres „kapitányház”, Szabadka legrégibb meglevő épü­lete, szintén ebből az időszakból származik. A vár később templom lett, 1730-ban már áll a barátok templomának a tornya és körülöt­te a város legtekintélyesebb pol­gárainak a házai. 1779-ben a vá­rosi vezetőség eldöntötte, hogy a települést „mérnökileg rendezni” kell. A következő évben született rendelet értelmében új épületet csak a „kitűzési vonal” mentén le­het építeni. Műszaki felmérések és műszaki ellenőrzés alatt épül­nek az épületek, s magánépítkezés csak a városi tanács engedélyével és ellenőrzésével folyhat, a köz­épületek építéséhez pedig a „külső és a belső tanács” határozatán kívül még a királyi kamara en­gedélyére i­s szükség volt. A vá­rosi vezetőség azonban az építke­zési rendszabályokat csak sok ne­hézség árán valósította meg. Közben a városrendezési tervek — ugyanúgy, mint manapság —, különféle módosításokat, kiigazí­tásokat szenvedtek. 1820-ban Skul­­tety Ferenc királyi biztos hozott újabb építési rendszabályokat, ké­sőbb Skultety János, Tóth Mihály és végül 1882-ben Hönsch Dezső mérnök készített újabb terveket. Valamennyi megtekinthető a vá­rosháza előcsarnokában rendezett kiállításon. Könyves Tóth Mihály 1883-ban megrendelésre készítette el a vá­ros utcaszabályzási tervét, a csa­tornahálózat építésének tervét és elvégezte a szükséges műszaki mé­réseket is. Javasolta a Rogima ba­­ra feltöltését, széles utcák és te­rek létesítését, a görbe utcák sza­bályozását, továbbá a városköz­pont és a Sétaedő közötti sugárút építését! Ez a városrendezési terv­­javaslat évtizedekig nem veszített időszerűségéből, még a második világháború után is érvényben volt. A sugárút ötlete pedig végig­kísértett a városrendezési terve­ken az ötvenes évekig, amikor vé­gül mégis hozzáfogtak a megvaló­sítás­ához. Könyves Tóth Mihály a gyermekekre is gondolt, elké­szült az első játszótér terve is, a mai Malija Gubec utcában, ame­lyet később többször változtattak — ugyanúgy, mint manapság — a gyermekjátszótér rovására. A kiállítás végigkíséri a város és a városrendezés két évszázados fejlődését és némi fényt vet a jö­vőre is. Hétfőig tekinthető meg. g­­g. A városközpont a régi városházával (egykori festmény nyomán) SZABADKÁN MA FILM JADRAN: Borivoje šurdilović ka­ landjai, jugoszláv (16, 18, 20) LIFKA: Erkölcstelen apácák (FEST’79) olasz. Szereplők: Ligia Branice, Ma­­rína Pierro, Gabriella Giacobbe, ren­dező: Walerijan Borowczyk (16, 18 20) ZVEZDA: F. I. S. T. (FEST ’80), ame­rikai. Szereplők: Sylvester Stallone Melinda Dillo, Rod Steiger, rendező: Norman Jewison (15.30, 17.30, 20) MUNKÁS: Titkos akció, olasz. Sze­replők: David Janssen, Corinne Cle­ry, Maurizio Merli, rendező: Romo­­lo Guerrieri (15.30, 17.30, 19.30, 21.15) Matiné: Amazonok, olasz (10) SZÍNHÁZ Bez seksa­ molim!. .a Népszínház szerbhorvát társulatának bemutató­­i (19.30) TÁRLAT A Képzőművészeti Találkozó Galé­riájában: kiállítás a grafikai gyűjte­ményből. A Művelődési Otthon előcsarnoká­ban: Szabadka 200 éves városrendezé­se. A szabadkai képzőművészek kiállítá­sa a múzeum képtárában. ÜGYELETES ORVOS: a Petőfi Sándor utcai men­tőállomáson, este 8-tól reggel 6 óráig. GYÓGYSZERTÁR: a városháza épü­letében. MÚZEUM A régészeti, néprajzi, történelmi, kultúrtörténeti részleg és a képtár anyagának állandó kiállítása, nyitva 9—15 óráig. A városháza, kilátója naponta 10—12 és 17—19 óráig látogatható. Lakásvásárlás a Prozivka településen Az Integral Építőipari Munka­­szervezet a Prozivka településen két- és háromszobás lakásoka­t épít, amelyek 1981 végén készülnek el. Az­­érdekeltek máris rezervál­hatnak maguknak lakást, azzal hogy minden közelebbi tájékozta­tást a lakásvásárlás körülményei­ről megkaphatnak az Integral Marketing eladási részlegében. A kétszobás lakás 50,59 négyzetmé­ter felületű, ugyanez ebédlővel 62,27 négyzetméter, a háromszobá­sak pedig 85 négyzetméteresek. Ér­deklődni a 20-122 telefon 25-ös lo­kálján is lehet. SZEMPONTOK A problémák számbavételétől a szabad munkacseréig A Szocialista Szövetség községi választmányának művelődési és művészeti szakosztálya mai ülésén városunk zenei életének, valamint a Történelmi Levéltár, a Városi Múzeum és a Műemlékvédelmi In­tézet helyzetének és problémáinak elemzését tűzi napirendre. Függetlenül attól, hogy a két anyag más-más megközelítésben tárgyalja a témát, tartalmilag na­gyon sok összefüggést mutat. A zenei élettel kapcsolatos elem­zésből átfogó képet kapunk a vá­ros zenekultúráját meghatározó amatőr és félhivatásos szervezetek és zeneművészeink tevékenységét­­ől. Ha szemére vethetünk valamit az elemzés készítőinek, az csak az volna, hogy nagyon Szabadka-köz­­pontú; kimaradt belőle a települé­sek — semmi esetre sem elhanya­golható — zenei élete. Egy csan­­tavéri Bartók Béla Művelődési Egyesület például, kórusával és zenekarával régen túllépte azt a szintet, ahonnan kezdve már il­lik számon tartani egy együttest (Igaz viszont, hogy a városiak kö­zött sem bukkantunk rá például a Régi Zene Együttesre, jóllehet or­szágszerte jól ismert és szívesen látott.) A másik három művelődési in­tézménnyel kapcsolatos „elemzés”­ valójában nem más, mint az ob­jektív körülmények, a tevékeny­ség és a káderek szembevétele, melyek — ki tudja hányadszor? — a megoldatlan problémák leltá­rát rögzítik. Az előterjesztett meg­oldási javaslatok sem terjednek túl (a levéltár és a múzeum esetében) a legsürgősebb teendők felsorolá­sán: a helyiségproblémák megol­dásán (ki, hol, hogyan?), a szüksé­ges felszerelés biztosításán (ki, mi­ből?), a foglalkoztatottak (elsősor­ban a szakkáder) számbeli növelé­sén ... Egyedül a Műemlékvédelmi In­tézet­ lép túl a szükségletek szám­bavételén, és a mesebeli sültga­­lambra-várás helyett elébe megy a problémák megoldásának — még­hozzá azon az úton, mely társa­dalmi jelenünkben az egyetlen járható út: a szabad munkacsere vonalán. A problémákat már számtalan­szor számbavettük, megvitattuk elemeztük, átmeséltük. Előfordult, hogy az okok felkutatását is meg­kíséreltük. A reális lehetőségek feltárása viszont nemcsak a szak­osztály munkáját könnyíti meg, hanem a célravezető megoldások kidolgozását is közelebb hozza. —­sy SZABADKA 7

Next