Magyar Szó, 1980. december (37. évfolyam, 345-360. szám)

1980-12-25 / 354. szám

­—­ MŰVELŐDÉS MAGYAR SZÓ 1980. december 25., csütörtök Négyszáz műkedvelő Beszélgetés Kaszás Károllyal, az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnökével Mintegy négyszáz tagja van az újvidéki Petőfi Sándor Művelődé­si Egyesületnek, zömmel fiatalok, akiknek nagyobb része az utóbbi időszakban kapcsolódott be vala­melyik csoport, szakosztály tevé­kenységébe. — Még mindig a fellendülés, a tagtoborzás időszakában vagyunk­­— mondotta KASZÁS Károly, aki már harmadik éve vezeti az egyesületet. Sokrétű, változatos programmal igyekszünk minél több fiatalt és idősebb városlakót bevonni a munkába. Igyekeze­tünknek meg i®­van a látszata: ti­­zenvalahány tevékenységi terüle­ten már bejáródott a munka, s néhány új területen is fellendülő­ben van a tevékenység. Helyet és teret akarunk adni mindenkinek, aki műkedvelőként bekapcsolód­hat­­ a művelődési egyesület mun­kájába. Arra helyezzük a fő súlyt, hogy mindenki érdeklődése és te­hetsége szerint dolgozhasson. — Milyen szempontok érvénye­sülnek a műkedvelő együttesek munkájának tervezésében? — Mi a színvonalas amatőr te­vékenység mellett foglalunk állást, a dilettantizmusnak nem adunk helyet. Harmonika-szakosztályunk például tavaly ezüst, az idén pe­dig arany plakettet nyert a ró­­mai fesztiválon. Az együttes nem­rég 10 napos németországi turnén volt, Hannover környékén léptek fel a Sonja Marinković Művelő­dési Egyesülettel együtt a ven­dégmunkások számára rendezett műsorokban. A köztársaság napi ünnepek alkalmával pedig Ma­gyarországon, Budapesten és Pé­csett vendégszerepeltek. Szép he­lyezést ért el az együttes a har­monikazenekarok országos pulai szemléjén is. Az együttest GÁBOR Károly vezeti.­­ Egyre ismertebbé válik az egyesület tamburazenekara is, amelyet OLÁH Sándor vezet. Ez a zenekar tíz éve alakult, s van egy 18—20 tagú pionír-részlege is, te­hát gondot fordítanak az utánpót­lás nevelésére is. Ez a zenekar is ezüst plakettet nyert Rumán. Másfél éve létesült a leánykó­rus. Ljilja LUKENIC vezeti, ezt a magyar nyelven éneklő együttest. Egy éve alakult a szavalócsoport. Legutóbb a József Attila emlék­­műsorral mutatkoztak be a közön­ségnek. Fazekas Katalin tanárnő dolgozik a fiatal versmondókkal. Az egyesület még sokat várhat ettől a csoporttól. Alakulóban van a mintegy 30 tagot számláló ifjúsági irodalmi csoport. Szóba került ezzel kap­csolatban egy monográfia megje­lentetése és egy egyesületi iro­dalmi újság kiadása is. A Nagy hagyománya van az egyesület népitánc-csoportjának is. — Táncosaink is díjat nyertek a római műkedvelő szemlén, több­ször felléptek a Gyöngyösi bokré­­tán, tavaly Pécsett vendégszere­peltek — mondja Kaszás Károly —, gondot okoz viszont a szakve­zetés, mert nincs a városban olyan szakember, aki megfelelő szinten vezethetné a csoportot. A szak­­emberhiányt úgy próbáljuk kikü­szöbölni, hogy néhány éltáncost nyári tanfolyamra küldünk, itt­ven újabb érdeklődő kapcsolódott be a közelmúltban a tánccsoport­­ba.Szólnunk kell még a színját­szókról, az éledező citerazenekar­­ról, a szólóénekesek csoportjáról, a j­azz-együttesről, a Mézeskalács színpadról. Ez utóbbi afféle gyer­mekszínjátszó csoport lenne, vagy nevezhetnénk kísérleti gyermek­­színpadnak is: a diákok itt adnák elő az iskolai színjátszó csoport­ban betanult sikerültebb darabo­kat, jeleneteket. S végül sokat hallunk az isme­retterjesztő szakosztály műsorairól is: havonta egyszer ismert szak­emberek tartana­k előadást ma­gyar nyelven egy-egy időszerű té­máról. Az egyesület sokrétű együttmű­ködést folytat a tartomány és az ország több művelődési egyesüle­tével. Némileg akadályozza a te­vékenység további kibontakozását az a körülmény, hogy a telepi művelődési házban vagy harminc más egyesület is tevékenykedik, szóval az épület túlterhelt, emel­lett igen sokba kerül a fűtése, és ez sem mellékes körülmény. ’ — Az érdekközösség igen nagy megértést tanúsít tevékenységünk iránt — mondja Kaszás Károly —, sajnos azonban csak elenyésző összeggel tud hozzájárulni a tevé­kenység anyagi feltételeinek biz­tosításához. Csak a könyvelők és a segédszemélyzet fizetésére fut­ja, pedig nagy szükségünk lenne szakemberek segítségére is, annál is inkább, mivel szeretnénk a vá­ros minél több polgárát bevonni egyesületünk tevékenységébe. K. E. DECEMBERI KÖNYVAJÁNLAT Regények, elbeszélések 1. BERKESI András: Fenn az emeleten 105,00 2. BÓKAY János: Bohémek és pillangók 136,50 3. BAULLE, Pierre: Híd a Kwai folyón (EZS) , 26,25 4. HOLTI Mária: Égi fuvarok 150,00 5. HORNYIK György: Parcella 100,00 6. JÓKAI Anna: A panasz leírása 60,90 7. JÓKAI Mór: A kőszívű ember fiai 67,20 8. MANN, Thomas: Úr és kutya (ÚR) 54,60 9. TOLSZTOJ, Lev: Háború és béke 1—2. 231,00 Költemények 10. ADY Endre: Az elhagyott kalózhajó 81,00 11. DÉR Zoltán: Ikercsillag 300,00 12. RADNÓTI Miklós: Eclogák 54,00 13. TOLNAI Ottó: Világpor 200,00 Útikönyvek 14. BAKCSI György: Szovjetunió (Nagy Útikönyvek) 255,60 15. PETHŐ—SZOMBATHY: Ausztria (Nagy Útikönyvek) 277,20 16. RAPCSÁNYI László: Áthosz (a görög Szent Föld) 174,60 17. SZABÓ Jenő: Egyiptom (Nagy Útikönyvek) 237,30 Ifjúsági irodalom 18. FEKETE István: Hó 69,30 19. GÁRDONYI Géza: Egri csillagok 75,60 20. OBRENOVIC, Rade: Ez kész cirkusz! 75,00 21. NAGY Ágnes­: A napraforgó­ lány (csíkos) 46,20 22. ŐRSI Ferenc: Tenkes kapitánya 42,00 Gyermekkönyvek 23. BENEDEK Elek: Többsincs királyfi (mesék) 65,10 24. BENEDEK Elek: A vitéz szabólegény (mesék) 71,40 25. BUDA Ferenc: Kócmadzag 54,60 26. GRIMM legszebb meséi 75,60 27. SPIRY: Heidi 108. 240,00 28. JÉKELY Zoltán: A három törpe (Óvodások Könyvtára) 54,60 29. KÄSTNER, Erik: A két Lotti 42,00 30. MÁNYA Anna: Gergő (Már tudok olvasni) 21,00 Társadalomtudományok 31. Esztétikai kislexikon 304,00 32. KAICH Katalin: Bács—Bodrog vármegye történelmi társulata (1883—1918) 150,00 33. KECSÓ, Danilo: Forradalmi munkásmozgalom Vajdaságban 1917—1921 között 600,00 34. Ki kicsoda? (Életrajzi lexikon) 180,00 35. LUKÁCS György: Az ész trónfosztása 84,60 36. LUKACS György: Az esztétikum sajátosságai 1—2. 187,20 37. TITO összegyűjtött művei 7. kötet (A 6. kötet később jelenik meg) 142,00 38. MAGAY Tamás: Idegen nevek kiejtési szótára 171,00 39. Zsebenciklopédia 212,40 Művészetek 40. A zentai művésztelep — Slikarska kolonija u Sen­i 300,00 Család, egészség, házunk tája 41. Gyakorlati zöldségmag-termesztés 115,20 42. F. NAGY Angélla: Főzzünk margarinnal! 92,40 43. SPOCK, dr. Benjamin: Csecsemőgondozás 172,20 44. VEKERDY: Fiatal szülők könyve 36,00 MEGRENDELŐLAP Az újvidéki FORUM Könyvterjesztőnél megrendelem az alábbi sorszámú könyveket: A megrendelt könyveket utánvéttel küldjék — avagy--------------■— havi részletfizetésre kérem. (A nem kivánt rész törlendő.) Részletfizetés esetén az állandó A megrendelő neve és címe: munkaviszonyt igazolja: (P. H.) -------------------------­felelős vezető Igazolványszám-------------------0 Kiadták: --------------------------­ Megmutatom magamat és koromat Szajkó István festőművész és Petar Jadi grafikusművész szabadkai kiállításáról Az örökké kísérletező ember mindig jelen van világunkban. Hol győzedelmes, hol elbukik, de kí­sérletezésében — valami még nem látott világ megmutatásának vá­gyával — meg nem torpan, meg­mutatja magát és korát. A terem­tő, alkotó ember kétszeresen éli meg mindezt. Kétségtelenül mesz­­szire, és magasra kell eljutnia an­nak, aki értékmérőül az alkotást választja. Még így sem biztos, hogy kibírja a „becskor”, a „kö­télt”, nem szakad-e el félúton? Szajkó István ezen az úton indult el. Vonzza a tér, az idő, a ma­gasság. A fiatal művésznek volt mersze ahhoz, hogy visszanyúljon a pop arthoz és a kollázs-techini­­kához. Az előbbi irányzat még vi­rágzásában — a 20. század 60-as éveiben — sem minősült teljes képzőművészeti mozgalomnak. Igyekezett megsemmisíteni a ha­gyományos művészfogalmat. Tár­sadalomkritikai éle — főleg a „fogyasztói társadalom” ellen irá­nyuló — vitathatatlan. A figyelmet a képre applikált tárgyak hívják fel: ezek asszociá­ciós elemek. Ismétlésről, vagy újí­tásról van szó Szajkó művészeté­ben? Természetesen mindkettőről. A „vallomás”, az alkotói szándék — mit akart vele kifejezni? — na­gyon fontos. Szajkó kritizál, iro­nizál a színpadias, díszletszerű ké­peken, például a Szalmavirág cí­műn: az esküvői párra­­ragasztott szalmavirág —, az egyetlen össze­fűző eleme a képnek — a házas­ság időlegességét, létjogosultságát vonja kétségbe. A Forgókép ro­kon az előzővel, annyi különbség­gel, hogy az applikáció hiányzik róla, az asszociáció teljesen sza­badon forgó. Eszmeileg — kombi­nált­ technikájával — ide sorol­nám még a Csak tudnám, mit gon­dolt ő akkor?, és az Ovális kép című alkotásokat, amelyek szabad, plasztikus gondolatsorokat indíta­nak meg bennünk. Ezeken és több más művén is a kollázst — mint formalista festészeti irányzatot — a tagadás jegyében használja. Iga­zi festői vénáját, tehetségét csil­logtatja meg a Nyers kép, Színe­zett deszkára festett kép, Padló­kép, Elfogultság, Rózsaszín arckép­más 1976 című képein. Régi nagy­mesterek kvalitása érződik festé­szetének ezen a vonulatán. A hő domináns helyet foglal el képein. Hol reklámot szolgáló (Előkészítő gyakorlatok vörös színnel), hol csa­ládi, magasztos, tetszeni akaró, magányos, inspiráló minősítésben (E. arcképmása, Rózsaszín arckép 1977, B. kortársnő tetszetős arckép­mása, Különválás I., II., Kép II.). A tökéletes arányok hatását meg­bontja, az ecsettel való festés lát­szatát törli az Aranymetszet két oldalán és A „hipofízis” bizserge­­tése című képein. Az 1980-ban ké­szült festményeken (Második ké­pem, Hála, Kétely, Csakis a csil­lagpor ér valamit, Gyűrött kép) sem időhöz, sem térhez nem kötő­dik, hanem azok kapcsolatát, a lét és nemlét összefüggéseit igyekszik kifejezni. Többségükben polgárpukkasztó képi megfogalmazásai biztosan célt érnek. Ezen azonban túl kel­l lép­nie, mert könnyen válhat olcsó mulatságok artistájává. Petar Sadi kifejezőeszköze a szá­mos lehetőséget kínáló grafika. A mívesség, a technika legnehezebb, egyik legnemesebb részét vállalja a mezzotinto-eljárással. A rézmet­szetnek ez a válfaja — megmun­kálásban — jóval nagyobb fizi­kai erőt igényel a rézkarckészítés­­nél. Ez az elmélyült tapasztalat­­szerzés igényes munkakoncepciót fejleszt ki a művészben, aminek eredményeként a későbbiek folya­mán kevesebb lesz a véletlensze­rűség, a kísérletmadhcináció. Az Akt-változatok, Alakzat I., II., Torzó-változatok, Nő alma — vál­tozatok, Zöld alma mezzotinto lap­jain a megjelenítési forma élet­­szagú, természetes „vágyat” éb­resztő. Felold a tabu, a bűnérzés alól. A színes akvatinta-sorozaton Sadi szuggesztivitását érezzük. A színes, pontos formákat határozot­tan felismerhető költői szabadság (poetica licentia) hatja át. A Ke­nyér, Szegett kenyér, Akt, Piros alma című rézkarcok önmagukban is olyan jelentéssel bírnak, amely feltár, üzenetet továbbít. Betekin­tést enged a lélek tükrébe, a dol­gok eddig még nem ismert rejtel­meibe. Nem csupán naturaliszti­­kus, önmutogató látvány, hanem jelentésváltozás, egy újfajta ars poetica. Nem az íz, a forma csá­bítása a lényeg, hanem a mély tar­talommal párosult mondanivaló. A Felmerülés-változat I., II. mezzotinto-lapjai a természet di­menzionált filozófiáját, metafizikai hangját aposztrofálják. A nemes­fém méltó eszköz Sadi kezében. Kiállított grafikái tehetségének, továbblépésének hírnökei. BARANOVSZKY Edit Marslakók, repülőtányérok... - Nappali beszélgetés Milorad Crnjaninnal, az Éjféli promenád című tévéműsor szerkesztőjével A Ébredj föl, kezdődik a műso­rod! — Kösz, hogy figyelmeztetsz, de már tíz perce fent vagyok. A műsorom kezdetéig van még több mint 12 óra, kérlek, halkabban beszélt, nehogy idő előtt feléb­resszük nézőinket. Különben az adás előtt öt perccel ébrednek az ébresztőóra segítségével. Mikor a műsorom véget ér, újra mély álomba merülnek. Ha valakin a nézők közül látom, hogy adás közben elálmosodik, egy erős fe­ketekávéval szoktam megkínál­ni. — Olvastam az újságokban, hogy a decemberi műsorod té­maköre az UFO. A mieink közül meghívtad Jugint... de kit hív­tál meg a marslakók közül? — Ne haragudj, de nem árulom el Az biztos, hogy a kvózum meglesz. A Mitől félsz? Marslakók, re­­pülőtányérok... — Szakemberek azt állítják, a repülőtányéroknak nem kell sem­miféle üzemanyag. Benzinkorlá­­tozás korszakában ez nagy do­log. Őszintén megmondom, sze­retnék egy repülőtányért venni, régi áron, mert attól félek, hogy az új esztendőben szabadon ala­kul az ára. A Mi a véleményed a súlyta­lanságról? — Számomra nehéz kérdés, minden percben súlyosabb va­­­gyok. Nem tudok lefogyni pe­­­­dig mindennap futóik — álmom­­­­ban. A A hangosbeszélő most jelen­tette be, hogy az űrhajó a Ju­piterről késik 3 évet, tehát van időnk. Gyere, addig megiszunk egy konyakot, és elmeséled, hogy élsz. — Köszönöm kérdésed. Mások szerint kitűnően, de az igazi fe­leletet megkapod majd a mars­lakóktól. Milorad barátom, komolyan mondom, én is láttam életemben repülőtányért, nem is olyan ré­gen. Megtiszteltetésnek tartom a meghívást a műsorodba, hogy be­széljek róla, de ... sajnos, el­késtem. Azon a napon hivatalos úton voltam a Vénuszon. Export­import ügyben tárgyaltam. Ér­ted már? Stabilizáció! Sietek, jó éjszakát és szép ál­mokat. SZELES Károly A vörös ló ősbemutatója előtt A napokban tartják meg Szto­­le Popov fiatal szkopjei elsőfil­mes rendező A vörös ló című művének ősbemutatóját. Ez a pro­dukció Tasko Georgievszki ma­cedón író azonos című regénye nyomán készült és az égei-mace­­dónokról szól akik a görög de­mokratikus hadsereg bukása után kénytelenek voltak elhagyni szü­lőföldjüket­ és elindulni az isme­retlenbe. SZOMBATON A szarka­ Népszínház előadása Zentán Szombaton (27-én) Zentán ven­dégszerepel a Szabadkai Népszín­ház magyar társulata. Pintér La­jos Pogány tivornya című szín­játékét adjá­k elő 19 órai kez­dettel a művelődési ház színház­­termiben. Jegyek a ki­állítási te­­rem­ben k­ór:hp*nV ^0 «r. *35, nvu£­­díjrsoknak pedig 30 dináré­» K. V.

Next