Magyar Szó, 1981. január (38. évfolyam, 1-29. szám)

1981-01-21 / 19. szám

Igen tevékenyek a csatás nőszervezet tagjai. Felvételünk az egyik kézimunkaesten készült XIV. évf., 2. (553.) szám 1981. január 21., szerda GOMBOS A gombosi határban sem sikerült teljes egészében befejezni a terménybetakarítást, összesen 4 hektáron lepte be a hó az egyéni termelők kukoricáját, és félő, hogy a termés romlásnak indul. A hozam egyébként a társadalmi és magánszektorban egy­aránt 62 métermázsa körül mozgott hektáronként. A termelők a kukoricafelesleg nagy részét eladták a szövetkezetnek, a többit pedig föletetik, úgyhogy nem lesz nagyobb károsodás a pené­szedés következtében. Nehéz lesz az idei Meg van kukorica a határban Nemcsak a kukorica, hanem a cukorrépa betakarításánál is meg­lehetősen nagy volt a késés, főleg az egyéni termelőknél. KÁLÓZI Miklós, a szövetkezet mérnöke szerint a szövetkezet nem hibáz­tatható amiatt, hogy a cukorrépa min­t­egy tíz hektáron a földben volt, amikor beköszöntött az igazi tél.­­ A szövetkezet minden je­lentkezőnek eleget tett, akii föl akarta szedni a termést. Sőt, még fel is szólítottuk a termelőket, hogy mielőbb biztos helyre kerül­jön a termés. Ha rajtunk múlik, idejében el lett volna szállítva a répa. Az ismert okoknál fogva a későbbi szedés sokkal nagyobb erőfeszítést igényelt, mint koráb­ban és természetesen a költségek is sokkal nagyobbak voltak. Emi­att valószínűleg még kevesebb cukorrépást vetnek az idén a ter­melők. A kedvezőtlen körülmé­nyeket figyellembe véve különben jól termett a répa. A szövetke­zetnek hektáronként 4,41 vagon­nal termett. Az egyéni termelők­nél hasonló a helyzet, sőt voltak ennél sokkal kiválóbb eredmé­nyek is. ID. RUMI József egyhek­­táros parcelláján például 8,5 va­gonnal termett! — A tavalyi esztendő a termés­hozamokat illetően közepesnek mondható. A kukoricatermés egyike a jobbaknak. Az őszi be­takarítás nagyon nehéz volt, meg­kétszereződtek a költségek a szo­katlan körülmények miatt. Újabb figyelmeztetés volt ez, hogy több korai és középérésű kukoricát kelll vetni, ha kisebbek is a ho­ ,­zamo­k a késeinél. A szövetkezet nagyon elégedett a korai OSSK 407-sel.­­ Sok helyen lábon áll még a kukoricaszár... — Igen, és ez okoz most leg­nagyobb gondot. Nagyon lema­radtunk a mélyszántással a szö­vetkezetben és a termetteknél is. Emiatt minden bizonnyal termés­­kiesés lesz. Számításaink szerint 15—20 százalékkal kisebb lesz a termés ezeken a parcellákon. Ne­héz tavasznak nézünk elébe, hi­szen mintegy 400 hektár a szö­vetkezet fölszontatlan területe. — Sikerül-e teljesíteni a vetési tervet? — Nem egészen. A szövetkezet a tervezett 300 helyett csak 260 hektáron vetette el a búzát, mert kifutottunk az időből. A terme­lőknek a szokásosnál sokkal ke­vesebb búzájuk van, a tavalyinál is 20 százalékkal kevesebb. Ez el­sősorban a kései betakarítással magyarázható. Cukorrépát a ta­valyi szinten, 65 hektáron vetünk, azonban csak 50 hektáron sikerült előkészíteni talajt. Napraforgóból 120 hektárunk lesz. A termelők megint nem érdeklődnek az ipari növények iránt. Tavaly 25 hektár cukorrépájuk volt, az idén talán ennyi sem lesz, napraforgót pe­dig már évek óta nem vetnek — mondta KÁLÓZI Miklós. HAJNAL Árpád VUKOVÁR : Nehézségek a nemzetiségi művelődés pénzellátásában A vukovári­­községi képviselő­testület nemzetiségügyi bizottságá­nak minapi ülésén megvitatták a nemzetiségek művelődési tevé­kenysége pénzellátásának további lehetőségeit. Megállapították, hogy a nemzetiségi művelődési egyesü­letek többségének kedvezőtlen a pénzügyi helyzete, ami érezhetően nehezíti évi művelődési program­juk megvalósítását. Tavaly az újlaki Ljudevit Star Művelődési Egyesületnek 20 000 di­nárt, a csákóvai Testvériség- Egység Művelődési Egyesületnek 24 000, a vukovári Osif Kostelnik egyesületnek 18 000 a petrovaci Joakim Hard­ egyesületnek pedig mindössze 10 000 dinárt tudott biztosítani. A községi nemzetiségügyi bizott­ság az 1981. évre a nemzetiségi művelődés céljaira a következő pénzeszközöket biztosította: az újlaki Ljudevit Star egyesületnek 50 000—50 000 dinárt, a csákováci Testvériség-Egység Művelődési Egyesületnek és a vukovári Osif Kostelnik egyesületnek 25 000— 25 000 dinárt. (b-j) SZOMBATON Szilágyin a Hatosfogat * Szombaton este hétórai kez­dettel Szilágyin vendégszerepel a Hatosfogat. A doroszlói, gom­bosi, telecskai, bezdáni, kupuszi­­nai és a vendéglátó szilágyi műkedvelők közös műsora iránt nagy az érdeklődés a faluban. A szervezők telt házra számíta­nak. Jegyek 30 dináros áron szombaton délután 5 órától kap­hatók a művelődési otthonban. K. ÚJABB TALÁLKOZÁS AZ OLVASÓVAL Pénteken élőújság Csúzán Folytatjuk élőújság-sor­ozatunkat. A Magyar Szó és a Duna­­táj szerkesztősége pénteken, január 23-án este 7 órai kezdettel élőújságot szervez Csúzán. A műsorban fellépnek: © a Magyar Szó, és a Dunatáj újságírói @ dr. ÜVEGES Zoltán orvos , CSÖRGITS József és VIRÁG István újságírók — Milenko BELJANSKI publicista —­ HERCEG János író — a doroszlói Gyöngyösbokréta és a fúvószenekar — a műsor vendégei: Ivica GREGUREK, a Bellyei Kombinát borászati munkaszervezetének igazgatója és Milan BOBERA, a borászati térsül­tmun­ka-ala­pszer­vezet igazgatója. Az élőújság műsorában beszélgetést folytatunk időszerű társa­­dalmi-poliitikai és gazdasági kérdésekről, valamint a szőlőter­mesztés jövőjéről. A Dunatáj ma­i számában egy külön oldal­on számolunk be arról, hogy mit láttunk legutóbbi terepjárásunk alkalmával Csú­zán, a Magyar Szót pedig minden házba eljuttatjuk. A péntek esti élőújságra a belépés díjtalan. A doroszlói Gyöngyösbokréta tagjai, ők is fellépnek a csúzai élőújságon Nagy lefiiaral­ások a lezsgazdaságon­ Még 2560 hektár kukorica van a határban Az újabb havazás újabb gondot okoz a termelőknek, főleg azok­nak, akik még mindig nem taka­rították be a kukoricát. Sajnos, elég sok ilyen termelő van a zom­­bori községben is, hiszen legalább 2500 hektáros területen száron van a kukorica. Eddig azzal vi­gasztalták magukat, jobb, ha a termés a hátában van, mint a gó­­rékban, mert ott nenészedni kez­dett, de az az állítás most már nem helyénvaló, annál kevésbé, mert romlásnak indult a földeken is, és nagyon nehéz lesz megmenteni. Őrszálláson (Stanišić) a legna­gyobb a késés, de másutt is akad még munka. A község falvaiban sok helyen morzsolják a kukoricát, igyekez­nek menteni a menthetőt. Egyesek zsákokba silózzák, mások eladják a kombinátnak. A kombinát egyébként 3,50 dinárt fizet kilo­grammonként. Ugyanez az ára a 10 százaléknál nem penészesebb ter­mésnek is. Most már valóban em­berfölötti munkára lesz szükség, hogy megmentsük a termést. A Szocialista Szövetség illetékes szakosztálya felhívta a figyelmet, hogy a társadalmi szektor minden rendelkezésére álló erőgépével se­gítsen az egyéni termelőknek. Egybe kell hangolni a munkát, hogy a nedves termés azonnal szárítóba kerülhessen és zökke­nőmentes legyen a fölvásárlás. Eddig egyébként mintegy 3000 va­gon kukoricát vett át a Zombori Mezőgazdaság Kombinát a terme­lőktől. Sok gondot von maga után a túlságosan megkésett terménybe­­takarítás. Emiatt például nem si­került elegendő búzát vetni az ősszel. A kimutatások szerint ta­lán sohasem volt ilyen kevés ke­nyérgabona a községben, mint ez idén. A kombinát lemaradása nem számottevő, az egyéni termelők­nek azonban sokkal többet kellett volna vetniük. Ily módon a ter­vezett 22 ezer helyett csak vala­mivel több mint 17 ezer hektár­nyi kalászos lesz a község határá­ban. Itt a jó alkalom — mondhat­nánk —, hogy a fennmaradt terü­leteket ipari növényekkel vessük be. Az alkalom valóban megvan erre, de nagyon­­kevesen hisznek abban, hogy ez így is lesz. Sokkal inkább hihető, hogy megint csak a kukorica lesz túltengésben, és elképzelhető, hogy újra megismét­lődik a mostani helyzet a betaka­rítással. A szerződéskötések cu­korrépára és napraforgóra elenyé­­szőek, és szinte biztosra vehető, hogy megint nem sikerül teljesí­teni a vetési tervet. Pedig a je­­lenlegii fölvásárlási árak valóban kedvezőek, mindenki megtalál­hatja a számítását e két kultúra termesztésében. Mindenesetre furcsa a földolgozók álláspontja, mintha nem érdekelné őket, lesz­­e elegendő nyersanyaguk vagy sem. Régi szokásukhoz híven, bi­zonyára az idén is csak akkor je­­lentkeznek majd igényeikkel, amikor vetni kell, és amikor már késő lesz. Az élelmiszer-termelés fejlesztése érdekében és saját ér­dekükben is másképp kellene vi­szonyulniuk ehhez a kérdéshez. Végül szólnunk kell még egy komoly lemaradásról. A betakarí­tás késése miatt sok a fölszántat­­lan terület, és máris biztosra ve­hető, hogy kisebbek lesznek a ter­méshozamok azokon a parcellá­kon, ahol nem sikerült elvégezni a mélyszántást. b. é.

Next