Magyar Szó, 1981. február (38. évfolyam, 30-57. szám)

1981-02-16 / 45. szám

1­2 KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ fiz­eplítse magas­sá« Az el nem kötelezettek miniszteri értekezletének sajtóvisszhangja A világ minden táján a sajtó, a rádió és a tévéállomások még mindig sokat foglalkoznak az el nem kötelezettek most végetért miniszteri értekezletével. Politikai beállítottságuktól függően külön­bözőképpen kommentálták az eredményeket, de legnagyobb ré­szük egyetért abban, hogy az el nem kötelezett országok kialakí­tották az együttműködés magas fokát és a mozgalom eredeti elvei alapján jelentős határozatokat hoztak, amelyek politikájuk to­vábbi térhódítását fogja eredmé­nyezni. A brit sajtó részletes jelentésé­ben külön hangsúlyt helyez a fel­szólításra, hogy Afganisztánból és Kambodzsából vonják ki az ide­gen csapatokat. A viszályokat békés úton kell megoldani, mert a világhelyzet annyira elmérgesedett, hogy az emberiség létét is veszélyezteti — emelte ki a záróokmányból az olasz kommunisták L’Unitá című lapja. A mozgalom ismét meg­erősítette tömbkívüli jellegét. A kubai sajtó értékelése szerint az el nem kötelezettek egységé­nek megerősítése a delhi értekez­let legfontosabb eredménye. A Granma idézte Rao indiai külügy­miniszter kijelentését, hogy a kü­lönböző érdekek ellenére az érte­kezleten nagyfokú együttműködés alakult ki. A bolgár sajtó szerint Delhiben kísérletet tettek arra, hogy meg­szilárdítsák az el nem kötelezettek mozgalmát és nemzetközi szerepét. A lapok hangsúlyozzák, hogy az értekezlet erős ellenállást tanúsí­tott a különböző imperialista és hegemonista törekvéseknek. A szovjet sajtó több ízben ked­vezően írt a delhi miniszteri érte­kezletről. A Pravda tegnapi cikke szerint ,,méltó választ adott” a külső nyomásra, azokra a törek­vésekre, amelyek az el nem köte­­lezettség politikájénak elferdíté­sére irányulnak. Azt azonban nem említi, hogy felszólított a külföldi csapatok kivonására. Az amerikai sajtó ezzel szem­ben részletesen ismertette a záró­okmányt és a felhívást, hogy Af­ganisztánból és Kambodzsából vonják ki a külföldi csapatokat. Idézte az Indiai-óceánon levő ka­tonai támaszpontok felszámolásá­ra vonatkozó követelést, de nem említette, hogy az Egyesült ■ Álla­moknak is van abban a térségben támaszpontja. Az ausztráliai sajtó első kommen­­tárjaiban kiemelte, hogy a kam­bodzsai és afganisztáni kérdésről hozott határozat az ASEAN-orszá­­gok győzelmét jelent­i. A Román KP sajtószerve tegnap terjedelmes részleteket közölt a záróokmányból, azzal a megállapí­­tással, hogy a világbékére és köl­csönös megértésre törekszik. A párizsi Le Figaro megálla­pítja, hogy az el nem kötelezettek új szakaszba léptek, de fenntartás­sal fogadta az értekezlet eredmé­nyét. A kínai hírügynökség hangsú­lyozza, hogy a delhi értekezleten megerősítették a mozgalom töm­bön kívüli jellegét és meghiúsítot­ták a széthúzó erőket. Ezzel be­bizonyították a húsz éve fennálló mozgalom erejét. A folyamatot nem lehet megállítani. Az algériai hírügynökség kom­mentárja kiemelte a mozgalom eredeti elveinek és egységének megőrzését. Az értekezlet bebi­zonyította, hogy a nemzetközi béke és biztonság javára cselek­szik és a népek függetlenségét támogatja, valamint az új gazda­sági világrendért harcol. (Tanjug) Marche nem utazik a Szovjet KP kongresszusára Pierre Juquin, a Francia KP po­litikai bizottságának tagja tegnap kijelentette, hogy a Szovjet KP küszöbönálló kongresszusán Gas­ton Plissonnier, a párt főtitkársá­gának tagja fogja képviselni a Francia KP-t. Marchais főtitkár az elnökválasztási kampány elő­készületei miatt nem utazhat el a február 23-án kezdődő pártkong­resszusra. Az AFP emlékeztet arra, hogy Enrico Berlinguer olasz és Santi­ago Carrillo spanyol pártvezető szintén nem utazik Moszkvá­ba. ­ Titkos tárgyalások Bonnban Bonnban továbbra sem lehet ér­süléseket szerezni az NSZK F­ranciaország és Nagy-Britannia flügyminiszterének „titkos tár­olásairól”. A gyér információk apján feltételezhető, hogy Hans­­etrich Genscher, Jean Francois­­Sneet és Carrington mindenek-­őtt leendő utazásaik megvitattá­­ra ült össze. Genscher nyugat­i két külügyminiszter már tegnap utazott a Közép-kedvre, Cal­­igton hamarosan Washingtonba iszüll é­s hasonló tervei vannak mert francia külügyminiszter­­ik­el. Valószínű, hogy a vezető nyá­lt-európai országok a NATO ke­rtén belül felosztották feladatai­n­kat és mindenki tudja, hol és mit képvisel a maga, a Közös Piac és­­ ugyanakkor a Nyugat nevében. ] A három külügymiinisz­ter az új­­ amerikai kormányzat külpooiitiká-­­­­át vitatta meg, különösen azt a­­ törekvést, hogy Nyugat-Európában neutronbombát telepítsenek. Napi- I renden volt a lengyelországi kér-­­­dés is, de részleteket nem k­özöl- I­tek. Mindez az USA-nak a Kelet felé irányuló nagyméretű offenzívájá­­hoz tartozik, ezt kell tükröznie az új washingtoni irányvonalnak és az egységes nyugati koncepció ke­resésének, amely állítólag válság­ba jutott. (Tanjug) Husszein király a Camp David-i Husszein jordániai király ismét kijelentette, hogy országa nem vesz részt olyan tárgyalásokon, amelyek kedvezőtlenül hathatnak a palesztin kérdés megoldására. Egy lapnak adott nyilatkozatában új­ból bírálta az arab területek és Jeruzsálem megszállását. Elítélte a Camp David-i tárgyalásokat, megállapította, nem szabad meg­engedni, hogy az arab országok között elmérgesedjenek a kapcso­latok, és hozzátette, hogy Szadat egyiptomi elnök az arab egység gyengítéséhez vezető utat válasz­totta és elhanyagolta Egyiptomnak a többi arab ország iránti erköl­csi kötelezettségét. Az iráni—iraki válságban Husz­­szein Irakot támogatja és elítéli Irán „területi követeléseit”. A jordániai király kiemelte, hogy a Szovjetunióval való kap­csolatok a kölcsönös megbecsülés ismét elítélte megállapodást elvén alapulnak, és elmondta, hogy elfogadta a meghívást, hogy május végén ismét látogasson a Szovjetunióba. Kim II Szung fogadta Mitterrand-t Kim II Szung, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottságának főtitkára Pjonngjamgban fogadta Francois Mitterrand-t, a Francia Szocialista Párt vezetőjét, aki szombaton Kínából a Koreai NDK- ba érkezett. Szívélyes és baráti hangú megbeszélést folytattak. (Hszinhua) Gustav Husák a lengyel reakciós erőkről Gustav Husák, a Csehszlovák KP KB első titkára, a Prága mel­letti Kladnóban egy pártértekez­leten kijelentette, hogy a „szocia­lista rendszer elleni reakciós erők tevékenysége Lengyelország ese­tében a legszembetűnőbb.” Sze­rinte a LEMP KB legutóbbi plé­numán megállapították, hogy az ellenzéki, szocialistaellenes, sőt el­lenforradalmi erőik fokozták te­vékenységüiket, a lengyel állam destabilizálására. Husák kijelen­tette, hogy Csehszlovákia a hatva­nas évek végén „valami hasonlón ment keresztül” és ezért ismeri a gazdasági problémákat, amelyek ebből az állapotból keletkeztek és amelyeknek kiküszöbölésére sok időre volt szükség. ,A lengyel elvtársaknak súlyos, felelősségtel­jes feladatokat kell elvégezniük és mi azt kívánjuk nekik, hogy a LEMP KB legutóbbi plénumának szellemében szembeszáll­jana­k a szocializmus ellenségeivel. (Tanjug) Svájci lap a jugoszláv kül­döttség delhi szerepéről A Neue Züricher Zeitung a delhi miniszteri értekezlet ered­ményét ismertetve kiemelte a jugoszláv küldöttség szerepét. A legtöbb küldöttséggel együtt a jugoszláv képviselők is sík­­raszálltak a mozgalom egysé­géért és eredeti elveiért és ugyani s akkor konkrét álláspontot képvi­­­­­eltek az időszerű kérdésekben. A lap hangsúlyozta, hogy a jugoszláv küldöttség álláspontjait az érte­kezlet helyesnek ítélte meg. A zürichi lap kiemelte az afri­kai országok egy csoportját is és hangsúlyozta, hogy ezek a józan és a szélsőségektől mentes állás­pontok hozzájárultak az értekez­let sikeréhez. A svájci lap megálla­­­­pította még, hogy az el nem kö­­­­telezett országok politikájába re­­j­tett, hát megszilárdult. A többi­­ svájci tömegtájékoztatási eszköz is hasonló módon tudósított az ér­tekezlet eredményéről. (Tanjug) A líbiai vezérkari főnök örökös támogatásról biztosította Csádot Dzsalád őrnagy, a líbiai fegyve­res erők vezérkari főnöke csádi látogatása végén Ndjemenában saj­­tóértekezletet tartott, kijelentette, hogy Líbia örökké támogatni fog­ja Csádot, mind gazdasági és po­litikai téren, mind bármely nyo­más ellen. A csádi alelnök és külügymi­niszter jelenlétében elmondta, hogy Líbia pénzügyi támogatás­ban részesíti az országot a vízve­zeték-, villanyáram- és postahá­lózat, valamint repülőterek, rádió­­állomások és egy hírügynökség kiépítésében. A csádban állomásozó líbiai csa­patoknak „rendkívüli megbízatá­suk van” az ország biztonsága szi­lárdításának viszonylatában, je­lenlétük összhangban áll a lagosi megegyezéssel és továbbra is ott maradnak Oueddi csádi elnök pa­rancsnoksága alatt. (Dzsana) új elnök a román szakszervezetek élén A román szakszervezetek köz­ponti bizottsága megválasztotta Cornel Onescut elnökké.. Emil Bobu eddigi elnököt felmentették tisztsége alól a tanács tegnapelőtti plénumán, amelyen kizárólag szer­vezési kérdésekről volt szó. Jelen volt Constantin Dascalescu, a Ro­mán KP KB titkára, a politikai végrehajtó bizottság tagja is. A szakszervezet áprilisi kong­resszusa előtt történt vezetőcserét a párt központi bizottsága java­solta. Emil Bobut ugyanis idő­közben az RKP KB titkárává vá­lasztották meg. Eddig is a legszű­kebb vezetőség tagja volt. (Tanjug) A baloldali erők tevékenységének fokozása Az európai kommunista, szocialista és szociáldemokrata pártok képviselőinek madridi értekezletéről Madridban tegnap véget ért az európai kommunista, szocialista és szociáldemokrata pártok vezetői­nek részvételével megtartott a „biztonság, együttműködés és emberi jogok európai találkozó­ja”. A madridi értekezlet alkal­mából társadalmi és tudományos intézetei­ szervezték. A háromnapos találkozón nyílt vita folyt, részt vett benne egye­bek között Giancarlo Paretta, Melo Antunes, Manuel Azcarate, hazánkat Zvonko Gradek, a JESZ­I Elnöksége nemzetközi együttmű- I ködési bizottságának alelnöke kép­viselte. A találkozó részvevői elítélték a világ tömbökre való felosztását és autonóm európai politikát kö­veteltek. Zvonko Gradek hangsúlyozta a­z európai biztonsági és együtt­működési folyamat történelmi jel­legét. Rámutatott a tömbök kon­­frontálódására, amely csökkenti a folyamat kedvező hatását az eu­rópai viszonyok stabilizálására. Hangsúlyozta, hogy az el nem köte­­lezettség szellemében Jugoszlávia állandóan a világbéke és bizton­ság, tehát Európa biztonságának ügyéért küzd. Paretta, az Olasz EP vezetősé­gének tagja rámutatott arra, hogy az európai országok demokratikus átalakulásáért folytatott harcban a kommunistáknak és szocialis­táknak egységeseknek kell len­niük. A haladó erők megosztott­sága kedvezőtlen. A felszólalók többsége az európai baloldal tevé­kenységének fokozását követelte a fejlődésért, demokráciáért és bé­kéért folytatott harcban. Manuel Azcarate, a Spanyol EP végrehajtó bizottságának tagja az európai pártok független po­litikájának és demokratikus át­alakulásuk jelentőségére mutatott rá. A feszült világhelyzet miatt sok felszólaló bírálta az új ame­rikai kormányzat első külpolitikai lépéseit. Az európai találkozón a plénu­­mon kívül három bizottságban folyt a munka. A biztonsági kér­désekkel foglalkozó bizottság a mediterrán térség jelentőségét hangsúlyozta. Ezenkívül műkö­dött a gazdasági kapcsolatok és az emberi jogok bizottsága. Rámuta­tott arra, hogy a madridi értekez­let munkáját a tömbök konfron­­tálódása komolyan megnehezítette. (Tanjug) Waldheim Daccában Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár tegnap háromnapos hivatalos bangladeshi látogatásra Daccába érkezett. Ziaur Rahman elnökkel és Azizur Rahman kormányfővel megbeszéléseket folytat a világ politikai és gazdasági helyzetéről. (AFP) újabb földrengés Dél-Olaszországban Szombaton este Dél-Olaszor­szágban 7 fokos földrengés volt a Mercalli-i Skála szerint. Nyolc sze­mély életét vesztette, de a föld­rengésnek nem volt olyan kataszt­rofális következménye, mint a november 23-ainak. Epicentruma szinte ugyanazon a helyen volt. (Tanjug) Életét vesztette száz indiai bányász Száz bányász életét vesztette az indiai Bihar államban egy elha­gyott, de törvénytelenül még min­dig kiaknázott szénbányában. Egy fal beomlásakor ötszáz bányász volt a föld alatt, de mintegy négy­száznak sikerült megmenekülnie. A csúszós talaj nehezíti a menté­si akciót. (Reuter) 1981. február 16., hétfő Genscher Pakisztánban Hans-Dietrich Genscher nyugat­német külügyminiszter tegnap Pa­kisztánba utazott. Islamabad­ban Ziaul Hak elnökkel, Agba Shahi külügyminiszterrel és Gulám Is­­ћат Han pénzügyminiszterrel fog találkozni. A Közel- és a Távol-Ke­let 13 országának nyugatnémet nagyköveteit is összehívta, hogy az afganisztáni helyzetről, a kő­olajkérdésről és az iráni—iraki háborúról folytassanak megbeszé­lést. Genscher nyugatnémet külügy­miniszter ezután február 19-én Kairóba utazik. Szadat elnökkel és Butrosz Ghali külügyminiszterrel fog találkozni. Jól értesült bonni körök szerint az egyiptomi megbe­szélések tárgya a világhelyzet és Európa közel-keleti politikája lesz. (AFP) Szadat és Kreisky a palesztin—izraeli dialógusról Szadat egyiptomi elnök tegnap kijelentette, hogy Kreisky osztrák kancellárral a palesztinok és az Izrael közötti dialógus lehetőségé­ről tárgyalt. Az osztrák tévének adott interjújában elmondta, hogy nincsen kapcsolata a PFSZ-szel. A palesztin kérdésről azért tár­gyalt részletesen az osztrák­­kancel­lárral, mert Kreiskynak rend­kívül fontos szerepe van a palesz­tinok körében és a térségben, va­lamint Európában is nagy tekin­télynek örvend. A tegnapi Szadat-Kreisky ta­lálkozó után egyébként nem­­közöl­tek részleteket a vendég küldeté­séről. Megfigyelők véleménye sze­rint Szadat elnök bővíteni igyek­szik kapcsolatait a Szocialista In­­ternacionálé európai tagállamaival és ezért hamarosan Bécsbe látogat. Ez alkalommal felülvizsgálják az egyiptomi vezető Nemzeti De­mokrata Párt Szocialista Interna­­cionáléban való tagságának kérdé­sét is. (Tanjug) KI AVATKOZIK BE LENGYELORSZÁG BELÜGYEIBE Az olasz és a szovjet kommunista párt vitája Moszkva azzal vádolta az Olasz KP-t, hogy beavatkozik Lengyel­­ország belügyeibe. Bufalini, az olasz pártvezetőség tagja kijelen­tette, hogy éppen az ellenkezője igaz, az Olasz KP meg akar aka­dályozni bárminemű beavatkozást. Bufalini a L’Unitának adott nyi­latkozatban ismertette, hogy a két párt álláspontja nem titok, a moszkvai levelet pedig nem az Olasz KP hozta nyilvánosságra. Az olasz kommunisták az ősszel megvitatták a lengyel eseménye­ket és más kommunista és mun­káspártokkal is ismertették állás­pontjukat. Nem mindenki értett egyet velük. Bufalini elmondta, hogy a lengyel eseményekre úgy tekintettek, mint a dolgozók töme­gének elégedetlenségére a meglevő szakszervezetekkel és párttal, ezért az újonnan alakult szakszervezetet a munkásosztály képviselőjének ismerték el. Az események súlyos gazdasági, társadalmi és politikai válságra derítettek fényt. Emiatt helyes a jelenlegi vezetőség törekvése, hogy tiszteletben tartsák a kormány és a munkások megegyezéseit és együttműködjenek az új szakszer­vezettel. Az olasz kommunisták saját ta­pasztalatukból kiindulva úgy vé­lik, hogy a nemzet és a gazdasági fejlődés problémáit magáévá téve bizonyítja igazán a munkásosztály, hogy a vezető hatalom a kapita­lizmusban, ezért a szocializmusban e szerepének még kifejezettebbnek kell lennie. E felelősségvállalás mi­att kell részt venniük a munká­soknak a vezetésben is. Gazdasági válság idején pedig a társadalom minden tényezőjének részt kell vennie a termelés fejlesztésében. Az olasz kommunisták felhívták a figyelmet arra, hogy mindebben ellenséges erők is jelentkezhetnek — hangsúlyozta Bufalini, de ártal­matlanná lehet őket tenni. Ve­szélyben lehet az egész folyamat a konzervatívok ellenállása miatt, de a harciasság is kárára lehet, ha a lengyel társadalom és Lengyelor­szág nemzetközi kapcsolatai ellen irányul. Az európai egyensúlyt fi­gyelembe véve ezeket a törekvé­seket meg kell hiúsítani. Az Olasz EP tehát szilárdan vallja, hogy a lengyel munkásosztálynak, népnek és a kommunistáknak önállóan kell leküzdeniük a problémákat. Megengedhetetlennek tartják az erőszakkal rájuk kényszerített megoldást, mert ennek beláthatat­lan következménye lehet. Az olasz kommunisták optimiz­mussal tekintenek a leendő fejle­ményekre, mert a legfőbb ténye­zők, köztük az új szakszervezet és a katolikus egyház is, politikai érettségükről és felelősségérzetük­ről adtak tanúbizonyságot. Bufalini interjúja tehát válasz a Szovjet KP KB levelére, amely azzal vádolja az olasz kommunis­tákat, hogy csak azokkal a lengyel erőkkel szimpatizálnak, „amelyek a szocializmus ellen dolgoznak”. (Tanjug)

Next