Magyar Szó, 1981. február (38. évfolyam, 30-57. szám)

1981-02-13 / 42. szám

1981. február 13.– péntek A SEVER VILLANYMOTORGYÁRBAN Hatszáznegyvenmillió dinár korszerűsítésre A Sever Villanymotorgyárban a legnagyobb sikerek közé so­rolható, hogy viszonylag rövid idő alatt megváltoztatták a ter­mékszerkezetet, és olyan berendezések gyártását honosították meg, amelyek jóval munkaigényesebbek a puszta villanymoto­roknál. Ezt úgy érték el, h­ogy az új programokat — a hajtómű- és az­­úgynevezett ERA-programon kívül ide tartoznak még a tervezőmérnöki szolgáltatások is — jóval gyorsabban és termé­szetesen jóval nagyobb anyagi ráfordítással fejlesztették, mint az egyszerű villamos gépek gyártását. Ezt számos adattal lehetne szem­léltetni. Az elmúlt tervidőszak kezdetén például az össztermelés 82 százalékát még a különböző tí­pusú villanymotorok tették ki, 1980 végére viszont ez az arány 68 százalékra csökkent. Az új gyártási programok ugyanakkor évről-évre erősödtek, olyannyira, hogy újabb termelőrészlegek fel­építését tették szükségessé. Az elmúlt tervidőszakban a Se­ver Villanymotorgyárban a terme­lés korszerűsítésére és a termék­­szerkezet megváltoztatására 640 millió dinárt fordítottak. Ennek nem egészen a felét új gépek vá­sárlására költötték. A fennmaradó részből körülbelül 70 millió dinár jutott a dolgozók társadalmi élet­­színvonalának javítására, az új ét­terem és az egészségház felépíté­sére. Ez utóbbi közvetlenül nem segíti ugyan elő a termelés növe­kedését, de ha figyelembe vesz­­szük, hogy a gyár munkásai most jóval kevesebb időt veszítenek el az orvosi vizsgálatok miatt, mint korábban, a­kkor elmondhatjuk, hogy ez a létesítmény is jelentős mértékben hozzájárult a munka­termelékenység javításához. si karon, három pedig a fémipari főiskolán tanul. A különféle kö­zépiskolákban összesen 46 gyer­mek tanul a Sever ösztöndíjasa­ként, zömmel a gyárban dolgozók gyermekei. A fentieken kívül 16 mérnök folytatja tanulmányait a gépésze­ti és villamossági szakon. A Velj­­ko Vlahovic Munkásegyetemmel közösen 205 dolgozó számára tet­ték lehetővé a továbbképzést. A közeljövőben 84 munkás számára szerveznek szakmai továbbkép­zést, közülük 31 esztergályos, 21 tekercselő, 12 marós, hat csiszoló, négy szerszámkészítő, hét hegesztő és három lakatos szakmabeli foly­tatja tanulmányait. A fentiek annál inkább kedve­ző minősítést nyerhetnek, mert a Severben az új gyárrészlegek, mint például az ERA (önműködő vezér­lőberendezések), az aggregátor gyár stb. beindításával a munkaszerve­zetiben nem lesz gond a megfelelő munkaerő biztosításával sem. K. — P. G. A következő öt évben igényes fejlesztési tervek alapján igyeksze­nek növelni a termelést, a terme­lékenységet. Ennek érdekében ja­vítják a dolgozók szakképzettségi összetételét is (KOVÁCS K. fenv.) ülést tartott a JELEN—LADA községi ifjúsági lap szerkesztősége Kedden este ülést tartott a Jelen — Lada községi ifjúsági lap magyar szerkesztősége. Az egybegyűltek Király László szerkesztővel ele­mezték a januári szám tartalmát. Szó esett a lapterjesztésről is. Mint ismeretes, eddig csak a Poli­tika kioszkjaiban lehetett kapni a lapot, emellett juttattak belőle a SZISZ-ala­pszervezet­ekbe, az iskolákba, a főiskolákra és egye­temekre. Az ülés a februári munkafelada­tok kiosztásával zárult. S. G. Tizennégy esetben fedeztek fel rosszindulatú daganatot A szabadkai Egészségügyi Köz­pont nő- és gyermekvédelmi szol­gálatának kórházi osztálya ta­valy egész évben — mint isme­retes —, rákszűrést végzett, hogy a rosszindulatú daganatokat a nőknél idejében felfedjék. Az ak­ciót megelőzően a helyi közössé­gekben felvilágosító előadásokat tartottak a rákszűrés hasznosságá­ról, fontosságáról és módjáról. Összesen tíz helyi közösségben végeztek rákszűrést és az össze­sített adatok szerint összesen 7636 nőt vizsgáltak meg, közülük 365- öt utólagos vizsgálatra hívtak be. Kilencvennyolc nő jelenleg is el­lenőrzés alatt van. A szűrővizsgá­lat során 14 esetben fedeztek fel rosszindulatú daganatot, 277 meg­vizsgált nőt pedig gyógykezelésre utaltak. Az idén 16 millió tégla készül Az Integral téglagyártó üzem­részlegének terve szerint az idei termelés mennyisége a tavalyival azonos, vagyis a részleg az év vé­géig 16 millió darab téglát gyárt. A múlt év végén az említett áru­­mennyiség előállítási költségeit 37 millió dinárra becsülték, de az ár­emelkedés miatt máris 25 száza­lékkal nagyobb ez az összeg. Több mint kétszáz ösztöndíjas A következő fejlesztési tervidő­szakban az EMIS legnagyobb tag­vállalatában, a Sever Villanymo­torgyárban nagyszámú szakember­re lesz szükség. Ismeretes, hogy a termékszerkezet megváltoztatásá­val új technológiai eljárásokat ho­nosítanak meg, s ezekhez megfe­lelő szaktudású dolgozókra van szükség. A gyár ennek érdekében már most olyan káderfejlesztési program­ot alkotott, amely bizto­sítja a tervtételek megvalósítását. A Severnek jelenleg 209 ösztön­díjasa van, közülük 109 az elektro­nikai, 45 a gépészeti, 43 a közgaz­dasági, hét a jogi, egy-egy a fém­­ipari-technológiai munkaszervezős A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK TÉLI GONDJAI Harmincezer hektáron áll a kukorica Hiánycikk a pótalkatrész — Késnek a munkálatok Községünk földműveseire nagy és összetett feladatok várnak a tava­szi időszakban. A szabadkai határban csaknem 30 000 hektár­ban áll még talpon a kukorica­szár, és amint az időjárás jobbra fordul, mintegy 50 000 hektáron válik esedékessé a téli mélyszán­tás elvégzése. A munkálatok foly­tatására egyelőre gondolni sem lehet, de vannak már olyan ob­jektív tényezők is, amelyek az el­múlt időszakban hátráltatták a munkát, és amelyeket — a jelek szerint — a következő hónapokban sem sikerül teljességében kiküszö­bölni. Ezek közé tartozik az al­katrészhiány, ami az ősszel nagy gondok elé állította a gépállomá­sok dolgozóit. Előfordult, hogy a terménybetakarítás idején a meg­hibásodott kombájnok napokat, sőt egész hetet is kényszerpihenőn ütötöttek, a­mi nagy kiesést jelen­tett a munkában. Okulva ezeken a tapasztalato­kon, a munkaszervezetek ezúttal idejében össz­egezték igényeiket ,és eljuttatták a kereskedelmi mun­kaszervezetekhez. Ennek ellenére továbbra is nehezen jutnak hozzá mind a hazai, mind a külföldi gyártmányú munkagépek pótal­katrészeihez. Előfordul, hogy az importáru hónapokig a konszig­nációs raktárokban hever, miköz­ben a gépállomások javítóműhe­lyeiben tétlenségre vannak ítélve az emberek, így csupán a­­kisebb hibákat tudják egyéni megoldá­sokkal elhárítani, és az sem rit­ka eset, hogy a tmasz-ok vagy a munkaszervezetek a raktáron le­vő és egyelőre nélkülözhetetlen alkatrészek csere­beréjével enyhí­tik a felgyülemlett gondokat. Törekvésük mindenképpen di­cséretes, ugyanis a társadalmi és a magánszektor egyaránt nagy késésben van a talajmunkák vég­zése terén. Ahhoz, hogy tavaszra 56 000 hektárnyi területen az opti­mális vetési időszakban földbe kerüljön a mag, minden munka­gépre nagy szükség lesz. — H. G­ MAGYAR SZÓ KITÖMÖTT MADÁR A zágrábiak vendégjátéka Hétfőn Szabadkán vendégszere­pel az igen jó hírű zágrábi JA­­ZAVAC Színház. Ezúttal FADIL HADŽIĆ ismert szerző KITÖ­MÖTT MADÁR című szatirikus színpadi játéka kerül bemutatás­ra. Az előadás rendezője és díszlet­­tervezője Tomislav Rádic, a ruhák Maja Galaso tervei alapján készül­tek, a szereplőgárda: Frane Pej­­kovic, Semka Sokolovic-Bertok, Marija Gerrul, Ivo Rogulja, Neven­­ka Stažić, Ljubo Zecevic, Maja Frandlih, Vitomira Lončar, Bane Petrov­­c és Božena Czund. (Az el­múlt héten mutatták be Szabad­kán a Mesterek, mesterek című jugoszláv filmet, amelyben Semka­ Sokolovic-Bertok, a zágrábi szín­ház jeles színésznője tolmácsolta a főszerepet.) A Jazavac Színház jobbára sza­tirikus darabokkal szórakoztatja a közönséget. Az 1980/81-es színházi évadban nem kevesebb, mint há­rom Hadžić-darabot tart műsoron. A negyedik a Szabadkán is „vizs­gázó” színjáték, amelyet a szerző annak idején a zenicai színház megrendelésére írt. A mű roppant időszerű és természetesen szatiri­kus hangvételű. Az irodalom nem szegülhet szembe az időszerűség­gel — vallja a mű szerzője. — A helyzetet írtam le és a körülmé­nyeket. Miről van szó? Egy kis­város éppen fennállásának 300. év­fordulójának megünneplésére ké­szül, hiszen ismeretes, hogy kis- és nagypolgáraink szívesen mutogat­ják magukat fényes ünneplő öltö­zékben. Mindez, persze, nem bűn, mert a múltat — ha fémjelzett és dicső — nem illik elfelejteni. Időn­ként le kell porolni az emlékezés tárgyáról a port, hadd lássuk a ré­gi kardot. Ez az ünnepség azon­ban jobbára ürügyül szolgál ahhoz,­­ hogy szobrot emeljünk önmagunk­nak, hogy fejünkre rakhassuk a glóriát. A kis- és nagypolgárok­­ ilyenkor megfeledkeznek maguk-­­ról, megmutatják azonban igazi­ arcukat, előtérbe kerül az egoiz­mus, s felszínre jut mindaz, am­ely jellemző mentalitásunkra. A nagy szavak és hangzatos jelsza­vak mögött megrögzött hipokritás és gátlástalan karrieristák rejtőz­nek. A szerző végül premier plán­ba helyezi a feltörő nemzedéket a fiatalokat, akik támadást intéz­nek a sérthetetlen „trónusok” ellen . Azért hadakoznak a fiatalok, hogy­­ előbbre jussunk. A helyzetkomis­i­kum a főerőssége a darabnak amely minden bizonnyal nagy si­kert arat a szabadkai közönség kö­rében. Az előadás 19.30 órakor kezdő­dik a Népszínház nagytermében. — SZABADKA — 7­1 — Az üzemi titok egyes vetü­lete Jelentős belső tartalék a munkaidőben Az üzemi titok fogalma la­ssanként elévül, hiszen nemcsak a társult munkáról szóló törvény alapján kívánatos a munkaszer­vezetek egymás iránti bizalmán alapuló együtműködés, hanem a termelékenység növelése követelményeinek szempontjából­­is. Emellett a találmányok és újítások alkalmazását sürgető új tör­vényjavaslat is abból az alapelvből indul ki, hogy egyetlen mun­kaszervezetnek se nincs joga „zárolni” a termelés korszerűsítését elősegítő újításokat, amelyek közkincset kellene, hogy képezzenek. Kivételt képez talán az az eset, amely a megvásárolt gyártási jog­ra vonatkozik. Hiszen a munkaszervezet, amely ez irányú befek­tetést eszközölt, a kiadás arán­yában előnyjogra tett szert. Tehát egyre kevésbé igazolt az üzemi­ratok ürügyén elzárkózni az elől, hogy a termelékenység haté­konyságát elősegítő újításokat szé­lesebb körben is alkalmazzák. Ezt a célkitűzést, igyekszik támogatni a Népi Technika községi szervezete is, amelynek idei terve szerint va­lamilyen formában­­ megalakult majd a Találmányok börzéje elne­vezésű intézmény, vállalkozás vagy munkaforma. Habár még nem vég­leges a kezdeményezés megvalósí­tásának a módja, bizonyos, hogy az eredeti válalkozás idővel ered­ményesnek bizonyul. A siker egyik alapvető feltétele az, hogy a munkaszervezetek vál­toztassanak az újítók és tökélete­­sítők iránti eddigi közömbös ma­gatartásukon. Az elmúlt évtized folyamán nem egy példát jegyez­tünk fel arra vonatkozóan, hogy az illetékes üzemi önigazgatási szervek elismerés és buzdítás he­lyett — az esetek többségében — azzal a demoralizáló megjegyzés­sel intézték el egy-egy újítói ja­vaslat sorsát, hogy nincs lehetőség az alkalmazására, még kevésbé — megfelelő szabályzat nélkül — a jutalmazásra. Az említett és egyéb fogyaté­kosságok végleges felszámolása készteti arra az­ újítók és felta­lálók községi szervezetét, hogy — már évek óta — kitartóan szor­galmazza az újítók és tökéletesí­­tők üzemi aktíváinak megalakítá­sát. Ugyanezt teszi a községi szakszervezeti tanács illetékes ágazati szerve is, valamint a többi társadalmi-politikai szervezet is. Az általános helyeslés ellenére azonban még mindig nem változott észrevehetőbben a helyzet. Mind­eddig alig néhány munkaszerve­zetiben — Zorka, Partizán, Sigma, Március 8-a stb. — működik az aktíva, amely nemcsak az újítás alkalmazásában működik közre, hanem kiáll a jutalmazás mellett is. Ellenben azokban a dolgozói közösségekben, amelyekben még nem jött létre az alapszervezet — a dolgozók sajátos módon igye­keznek hasznosítani ötleteiket. Az egyik például a munkaidő letelté­vel a ruhaszekrénybe zárja a kis készüléket, amely segíti abban, hogy nyolc óra helyett öt óra alatt végezze el az úgynevezett normát. A másik nem árulja el, hogyan jutott a megoldásra, a harmadik I pedig csak legközelebbi munka­társainak bocsátja rendelkezésre a tökéletesebb munkamódszert. Egy- I szóval: titkolóznak azok a dolgo­zók, akiknek munkaszervezetében még nincs lehetőség az ötletek és leleményesség kollektív alkalma­zására és ebből kifolyólag napon­ta — községi szinten — sok ezer munkaóra marad kihasználatlan. SZABADKA FILM JADRAN: Az alvilág harcosai, amerikai (FEST ’80). Szereplők: Michael Bech, James Remar, Thomas Waites rendező: Walter Hill (16, 18, 20) IJFKA: Igaz mesék III., német Szereplők: Christine Lindberg, Günther Moner, rendező: Emest Hoffbauer (16, 18. 20) ZVEZDA: David (FEST ’80), né­met Szereplők: Walter Taub, Gua Mates, Maria Fischer, ren­dező: Stanley Kramer (15.30, UNKÁS: Sanny Lee bosszúja, hongkongi. Szereplők: Johnson Jap, Romi Dias, Ron Rogers, rendező: Leodi Dias (15.30, 17.30, 19.30, 21) Matiné: Kaszkadőrök, amerikai (10) SZÍNHÁZ Ruzzante: Csapodár madárka, ze­nés vígjáték, az Újvidéki Színház vendégszereplése (19­30) MÚZEUM : A régészeti, néprajzi, történelmi,­­ kultúrtörténeti részleg és a képtár­­ anyagának állandó kiállítása nyit­ i­va 9—15 óráig. A városháza kilátója 10—13 és 17 —19 óráig látogatható. ÜGYELETES Orvos: a Petőfi Sándor utcai I mentőállomáson, este 8-tól reggel 6 óráig.­­ Gyógyszertár: a városháza épü­letében. Több gondolat bánt bennünket: Vajon az új árak miatt megfog­yatkozott utasokat akarják így csapdába ejteni? (De akkor egy pálinkás üveget is oda csaléteknek!) Netán Horgosra és Martonosra ez a legrövidebb út (via kórház)? Avagy éppen ellenkezőleg: nagy a nyomás és a fölöslegese így tűnik el a süllyesztőben. Bizonyára azon töprengenek az illetékesek, hogy tágítani kellene a lyukat. .ogy könnyebb kimászni.

Next