Magyar Szó, 1981. március (38. évfolyam, 58-72. szám)

1981-03-05 / 62. szám

­ KÜLPOLITIKA Ismét súlyos vádak Moszkva ellen Az USA elnöke a szovjet-amerikai kapcsolatokról és más külpolitikai kérdésekről Washington, március 4. Ronald Reagan amerikai elnök tegnap este úgy ítélte meg, hogy javulnának a Leonyid Brezsnyev szovjet vezetővel való ta­lálkozó megtartásának kilátásai, ha — megfogalmazása szerint — „a Szovjetunió mérsékelné imperializmusát”, s ha „csatlakozna a szabad világ békéért harcoló nemzeteihez”. Megismételve a Szovjetunió állí­tólagos „amorálisságára” vonatko­zó vádakat, az amerikai elnök ki­jelentette azt is, hogy „az Afga­nisztán elleni agresszió megszün­tetése” elősegítené a csúcstalálko­zó megtartását. Cronkite amerikai kommentátor kérdésére válaszolva, hogy vajon a szovjet csapatoknak Afganisz­tánból való kivonása a csúcstalál­kozó összehívásának előfeltétele-e, az elnök nemmel válaszolt. A továbbiakban kifejtette, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel folytatott vitát megkönnyítené, ha Moszkva törekvéseiben „a mérsék­­letesség bizonyos jeleit” mutatná, hogy Washington fokozza a kato­nai segély folyósítását, s megket­tőzi katonai tanácsadóinak számát Salvadorban. A képviselők szerint ez „a vietnami eset megismétlő­déséhez vezet”. Garry Studds, a kongresszus képviselőházának tagja törvény­­javaslatot terjesztett be, amely előirányozta, hogy felfüggesztik a katonai segély további folyósítását a salvadori juntának. A képviselő szerint ugyanis a junta mind na­gyobb mértékben növeli a nép el­leni terrort. A kongresszus több mint 40 tag­ja a Reagan elnökhöz intézett táv­iratában tiltakozott amiatt, hogy na azonban, hogy erről a kérdés­ről Haig látogatása során tárgyal­ni fog minden államférfival. William Dyess sajtóértekezletén az állította, hogy az USA „mara­déktalanul támogatja a salvadori kormány tervét, hogy szabad vá­lasztásokat tartanak”. Az előbbi problémával kapcsolatos kérdésre válaszolva a szóvivő úgy ítélte meg, hogy kormányának nincs mi­ről tárgyalnia a felkelőkkel. Hoz­záfűzte, a felkelőknek a salvadori kormánnyal kell megbeszélést folytatniuk. A fejlődőknek szánt segély növelését követelik Charles Mathisas szenátor, a kongresszus kiemelkedő tagja a nemzetközi gazdaságpolitikai albi­zottságban elhangzott felszólalásá­ban síkraszállt azért, hogy az Egyesült Államok növelje a fejlő­dő országoknak szánt gazdasági segélyt. Élesen bírálta a pénzügyi támogatás csökkentésére vonatkozó javaslatot. Emlékeztetett arra, hogy hazája évente 20 százalékkal több ipari terméket szállít a fejlődő orszá­gokba. Megemlítette azt is, hogy a fejlődők az amerikai élelmiszer legnagyobb vásárlói, s lakosságuk növekedése miatt arra kényszerül­nek, hogy mind több terméket im­portáljanak az USA-ból. Az említett bizottság ülésén 12 kimagasló tudós, üzletember, ban­kár és közgazdász követelte az amerikai segély növelését. Mathi­­sas szenátor úgy értékelte, hogy a fejlődő országoknak nem lesz le­hetőségük a további előrehajlás­ra, az ipari államokkal való együttműködés bővítésére, ha a világgazdaságban nem küzdik le a kereskedelmi protekcionizmust, a nyersanyaggal való rablógazdál­kodást. A Szocialista Internationale főtitkára Washingtonban Washingtonban tartózkodik Carlson, a Szocialista Internacionálé főtitkára. Az amerikai kormány tisztségviselőivel tárgyal. Megbeszéléseiről semmit sem tettek közzé. Jól értesült körök azt állítják, hogy a salvadori válság po­litikai megoldásáról szóló kezdeménye­zést vitatták meg. Haig államtitkár a kongresszusban ismételten kérte, hogy a képviselők támogassák a Salvadornak nyújtandó katonai és gazdasági segély növelését. Azt állította, hogy a felkelők újabb offenzívára készülnek. Haig szerint a Szovjetunió és szövet­ségesei „próbára tették Amerikát, s ezért az USA-nak egyértelműen ki kell nyilvánítania, hogy nem tűri meg a felszabadítási mozgalmakat a konti­nensen.” (Tanjug) PAHR SAJTÓÉRTEKEZLETE Bécs vendégül láthatja Brezsnyevet és Reagant Tizenegy ország külügyminiszteri találkozójának jelentősége Bécs vendégül láthatja Brezsnye­vet és Reagant, mint ahogyan a múltban a Brezsnyev—Carter és a Kennedy—Hruscsov megbeszélés idején betöltötte a házigazda szere­pét, jelentette ki tegnapi sajtóér­tekezletén Fahr osztrák külügymi­niszter. Hozzáfűzte azonban, hogy Ausztria erre még nem tett javas­latot, s még nem kérték fel a ven­déglátó szerepére. Rámutatott 11 ország külügymi­nisztere a hónapban Bécsben sorra kerülő találkozójának jelentőségére. A külügyminiszterek előkészítik az Észak—Dél csúcstalálkozót. Március 13-án és 14-én a 11 külügyminiszter meghatározza a részvevők számát, a mexikói csúcstalálkozó megtartá­sának pontos időpontját és felté­teleit. Pahr szerint személyiségek, nem pedig országok csúcstalálkozó­ját tartják meg. A miniszterek első bécsi megbe­szélésén részt vett Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár is. Pahr tegnap aggasztónak nyilvá­nította a dél-tiroli helyzetet. Beje­lentette, hogy Bécs Rómában hiva­talos lépéseket tesz. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy internaci­­onalizálják e problémát. A külügyminiszter úgy ítélte meg, hogy hazája semleges státusát nem sérti az a tény, hogy harckocsikat ad el Szaúd-Arábiának. Ezt állí­totta azzal kapcsolatban is, hogy az osztrák fegyveres erők sugárhajtású harci gépeket vásárolnak. (Tanjug) Az amerikai elnök azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy „Salvadorban gyakorlatilag azt teszi, amit Afga­nisztánban, azzal, hogy e latin­amerikai országban kubai béren­ceket és gerilláikat vet be”. Ronald Reagan kifejezte készsé­gét, hogy tárgyal Moszkvával a fegyverzet kölcsönös csökkentésé­ről. Hozzáfűzte azonban, hogy a Szovjetuniónak ki kellene nyilvá­nítania jószándékát, hogy hajlan­dó megbeszéléseket folytatni e kérdésről. a kormányzat a salvadori válság katonai megoldását helyezte elő­térbe. A juntának nyújtott amerikai katonai segély növelése miatt­­ Washingtonban koalíció alakult,­­ amely a munkások szervezeteinek, s az emberi jogok védelméért har­­­­coló csoport, vallási intézmények több mint 300 képviselőjéből áll. E szervezetek bejelentették, hogy Washingtonban tiltakozó felvonu­lást rendeznek. A­z MCA Reagan: „Az USA nem támadja meg Kubát” Az amerikai elnök azt állította, hogy az USA „nem támadja meg Kubát, nem rendel el ellene tenge­ri zárlatot”, hogy meggátolja az állítólagos kubai fegyverszállítást a salvadori felkelőknek. Szerinte Washingtonnak számos lehetőség kínálkozik, hogy a fegy­veres erők bevetése nélkül meg­gátolja a fegyverszállítást e közép­­amerikai országba. Hozzáfűzte, hogy erre a célra hazája elsősor­ban a diplomáciát és a kereske­delmet használja fel. Amerika nem küld harci egységeket Salvadorba Az USA elnöke kidomborította, hogy kormányának nincs szándé­kában Salvadorba amerikai kato­nai alakulatokat vezényelni, s ki­zárta annak lehetőségét, hogy e közép-amerikai állam az USA szá­mára „újabb Vietnammá váljon”. A Walter Cronkite-tal, a CBS amerikai tévéhálózat neves hír­­magyarázójával folytatott beszél­getésben az amerikai államfő is­mételten azzal vádolta Kubát, hogy „a forradalom exportálására törekszik a közép-amerikai orszá­gokban.” Hozzáfűzte, hogy az USA nem marad tétlen, meggátol­ja, hogy „idegen erők inváziót hajtsanak végre a térségben.” Válasz a bírálatokra Washingtoni értékelés szerint Reagan tegnap esti nyilatkozata lényegében válasz a kongresszus egyes tagjainak, elsősorban a li­berális csoport, sőt a vallási szer­vezetek mind hevesebb bírálatára. Kennedy felhívása, Haig nyilatkozata Kennedy szenátor felkérte Rea­gan elnök kormányát, hogy Mexi­kóval és a többi latin-amerikai országgal együtt kutassa a salva­dori belháború tartós politikai megoldását, folytasson politikai megbeszélést a polgárháborúban egymással szemben álló politikai csoportokkal. Az előbbi nyilatkozattal kapcso­latban Haig államtitkár tegnap ki­jelentette, hogy az USA „szembe fog szállni az amerikai földrészen a kommunisták által támogatott felszabadítási háborúkkal”. Az amerikai külügyminisztériumhoz közel álló körök tegnap este óta nem utasítják el a salvadori vál­ság politikai rendezésére vonatko­zó elképzelést. A külügyi államtitkár áprilisban a Közel-Keleten Haig államtitkár április elején látogatást tesz Egyiptomban, Izra­elben, Jordániában, és Szaúd-Ará­­biában, hogy az Amerikával bará­ti kapcsolatot tartó országok ál­lamférfiúival, közöttük Husszein jordániai királlyal tárgyaljon e hadászatilag fontos térség bizton­sága „miatti közös aggodalomról”. William Dyess, a State Depart­ment szóvivője hangsúlyozta: Haig arra kíváncsi, mi az államférfiak véleménye az arab—izraeli össze- s tűzés általános megoldásának le­hetőségéről. Az USA továbbra is támogatja az úgynevezett Camp David-i fo­lyamatot, amelynek keretében Wa­shington, Tel Aviv és Kairó már két és fél éve azzal kísérletezik, hogy megoldást tárjon fel a pa­lesztin problémára. Nem valószí­ MAGYAR SZÓ Kostić fogadta a magyar nagykövetet Petar Kostić szövetségi pénzügyi titkár tegnap fogadta Halász Józsefet, a Magyar NK jugoszláviai nagyköve­tét. Megbeszélést folytattak a kétol­­da­lú pénzügyi együttműködésről, vala­mint a két ország gazdasági kapcsola­tainak egyes kérdéseiről a következő ötéves tervidőszakban. (Tanjug) 1981. március 5., csütörtök ü­te­ti az előkészült lekten Sikerül-e idejében összehívni az Indiai-óceánnal foglalkozó nemzetközi értekezletet . A konferencia célja az idegen katonai jelenlét felszámolása a térségben Az Indiai-óceánról tartandó kon­­f­­erenciát előkészítő bizottság még­­ a héten ülésezik, de még mindig­­ nem lehet tudni, hogy munkájának­­ eredményeként sikerül-e idejében nemzetközi értekezletet összehív­ni, hogy megvitassák, miként le­hetne az Indiai-óceán térségét a­­ béke övezetévé változtatni. Az ENSZ-közgyűlés ülésszaka azt javasolta, hogy ezt a nemzet­közi értekezletet az idén tartsák meg Colombóban. A gondolatot, hogy a szóban forgó tengeri térséget békeövezet­té kellene nyilvánítani, az el nem kötelezett országok vetették fel, ugyanis a leginkább őket érintik a külföldi beavatkozás és nyo­másgyakorlás, a szuverenitás és a területi integritás megsértésének a következményei. Az el nem köte­lezettek nemrégiben Delhiben tar­tót miniszteri értekezlete csak megerősítette ezeknek az orszá­goknak az elszántságát, hogy to­vább munkálkodnak a nemzetközi konferencia sikeressége érdeké­ben.­­ Elvárjuk, hogy az érintett or­szágok nem fogják figyelmen kí­vül hagyni az el nem kötelezet­tek delhi miniszteri értekezleté­nek felhívását, s a kérdéshez meg­felelő módon közelítenek — jelen­tette ki Darko Šilović, a JSZSZK állandó ENSZ-képviselőjének he­lyettese a világszervezetben az elő­készítő bizottság ülésén mondott­­ beszédében. — Jugoszlávia teljes egészében ■ egyetért azokkal az országokkal,­­ amelyek úgy ítélik meg, hogy a dolgok ilyen irányú alakulása egy okkal több arra, hogy haladéktala­nul összehívják a nemzetközi ér­tekezletet — fűzte hozzá. Elmond­ta, olyan feltétlenül szükséges lé­pések megtételéről van szó, ame­lyek nélkül az Indiai-óceán tér­sége békeövezetté való nyilvání­tásának elképzelése sem alakítha­tó ki. Az Egyesült Államok és még né­hány más nyugati ország úgy vé­li, hogy a tulajdonképpeni ve­szély nem a nagyhatalmi jelen­lét a térségben, hanem „az olyan destabilizáló tényezők, amelyek bi­zonyos szomszédos országokban tartózkodó idegen katonai erők következtében éreztetik hatásu­kat.” Afganisztánra gondolnak. Szovjet részről erre az volt a válasz, hogy Afganisztán nem le­het oka az értekezlet kudarcba fulladásának, ellenkezőleg, ez a nemzetközi konferencia „javíthatja az Indiai-óceán térségének politi­kai légkörét, s talán megkönnyít­heti az afganisztáni kérdés meg­oldását is.” Néhány leginkább érintett in­diai-óceáni ország arra figyel­meztetett, hogy a colombói érte­kezlet célja a következő: minden idegen katonai erő kivonása a tér­ségből, egyszersmind a tömbver­sengés és a külföldi katonai je­lenlét felszámolása. A vita folytatódott. (Tanjug) Szakszervezeti küldöttségünk Angolába utazott A Jugoszláv Szakszervezeti Szö­vetség küldöttsége Milan Petrč­­csal, az Országos Választmány el­nökével az élén tegnap hivatalos látogatásra Angolába, illetve Gui­neába és Szenegálba utazott. Az angolai Dolgozók Nemzeti Uniójá­nak, a Guineai Dolgozók Nemzeti Konföderációjának, illetve a Sze­negáli Dolgozók Nemzeti Konföde­rációjának a vendége lesz. A JSZSZ küldöttsége megbe­szélést folyta­t a három ország szakszervezetével való együttmű­ködés fejlesztéséről és véleményt cserél a szakszervezeti mozgal­mak időszerű kérdéseiről. Angolában Miran Petra meg­nyitja a szakszervezeti aktivisták újonnan épült iskoláját, amelynek építését a JSZSZ finanszírozta a nemzetközi szakszervezeti szolida­ritási alapból. A kivitelező a zavi­­dovici Krivaja vállalat volt. (Tanjug) CARSTENS DELHIBEN. — Karl Carstens, az NSZK elnöke tegnap hatnapos hivatalos látogatásra Indiába érkezett. Kíséretében van Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter, aki a látogatás idején megbeszélést folyatt Indira Gandhi kormányfővel és más indiai funk­cionáriusokkal. Bonnból való elutazása előtt Genscher jelezte, hogy a megbeszélésekben a többi között érintik a Szovjetunió afganisztáni beavatkozását, az iraki-iráni viszályt és a leszerelést. A képen: In­dira Gandhi üdvözli Kari Carstenst (UPI telefotó) Iraki nőküldöttség Tomasevicnál és Durutovicnál Stana Tomašević Arnessen, a JSZSZK Képviselőháza Szövetsé­gi Tanácsának elnöke tegnap Belgrádban fogadta az Iraki Nő­szövetség küldöttségét élén Mánál al-Alousival, e szervezet elnöké­vel, a parlament és a Baath Párt KB tagjával. A hosszabb, szívélyes légkörű megbeszélésen részt vettek a Szö­vetségi Tanács küldöttjei is. A vendégek érdeklődtek a JSZSZK Képviselőháza Szövetségi Taná­csának munkája, illetékessége, fel­építése, valamint a küldöttrend­szer és az önigazgatás működése iránt. Svetozar Durutovic, a JKSZ KB Elnökségének végrehajtó titkára is tárgyalt az iraki nőküldöttséggel. Kölcsönösen ismertették a JKSZ és a Baath Párt belpolitikai tevé­kenységét. Rámutattak a két párt jó együttműködésére, amelyet to­vábbra is fejleszteni kell. Szó volt néhány külpolitikai kérdésről is. Az iraki küldöttség az Országos Nőtanács vendégeként tartózkodik hazánkban. (Tanjug) Az utasok egy részét szabadon engedték Az eltérített gép még mindig Kabulban A pakisztáni kormány bejelen­tette, hogy még mindig három légi kalóznak a hatalmában van a pakisztáni nemzeti légitársaság napokban elrabolt Boeing–720-as repülőgépe. A jármű a kabuli re­pülőtéren vesztegel. Jól értesült islamabadi források szerint a pakisztáni hatóságok fel­szólították az afgán és a szovjet kormányt, hogy ne tegyen eleget a géprablók követelésének, és aka­dályozza meg a gép felszállását Teherán irányába. A pakisztáni belső járaton köz­lekedő Boeingot a légi kalózok a levegőben kerítették hatalmukba, hétfő este óta az afganisztáni fő­város repülőterén vesztegel. Hivatalos pakisztáni forrásokból származó értesülések szerint a géprablók tegnap kiengedtek a repülőből tizennyolc nőt és kilenc gyermeket. A gépben egyébként Karachiból való felszállta után 148 személy tartózkodott. Külföldi hírügynökségek jelen­tették, igen valószínű, hogy három légi kalóz tartózkodik a gépben, s a jelek szerint tagadják, hogy a betiltott Pakisztáni Néppárthoz tartoznak, ellenkezőleg, azt állít­ják magukról, hogy a pakisztáni szegények érdekeit védő Al Zul­­fikar nevű szervezet tagjai. Azt követelik, tegyék lehetővé számaik­ra, hogy átrepüljenek Irán légite­­­rén, tegnap délutáni jelentés sze­rint azonban még mindig nem kaptak engedélyt. (AFP)

Next