Magyar Szó, 1981. április (38. évfolyam, 104-118. szám)

1981-04-29 / 117. szám

1981. április 29., szerda KÓRÓGYI ARCELEK Vastag József, a színjátszás veteránja Nyolcvanadik életévét tapossa Vastag József, a kórógyi műked­velő színjátszó gárda veteránja, amatőr rendezője, köztiszteletben álló muzsikus lelkű, érdemes embere. Józsi bácsi majd har­minc éven át nemzedékeket taní­tott a színjátszásra, s egyik veze­tője, oszlopos tagja a falu műve­lődési életének. Elrévedező tekintettel elevení­tette fel a régi emlékeket, ame­lyek mind-mind egy hosszú, gaz­dag életútnak a mérföldköveit jelképezik, egy olyan■ emberét, aki a szép szó erejében bízva, fá­radságot nem ismerve, életének jó részét a zenének, népművelés­nek, a műkedvelő színjátszásnak, az amatőrizmusnak szentelte ... — Honnan ez a határtalan sze­retet, odaadás, amelyet évtizede­ken át tanúsított és tanúsít a ze­ne, a műkedvelés, a kultúra iránt? — Mikor 1949. november 29-én Kórógyon megalakult az Ady Endre Művelődési Egyesület, mint az egyesület alapító tagja, a vezetőségben kaptam helyet. Az egyesület keretében lelkes fiata­lokból hamarosan műkedvelő színjátszó csoportot alakítottunk, amelynek én lettem a vezetője, a bemutatásra kerülő színdarabok tanítója, rendezője. Jöttek a lelkes fiatalok, mert szerepelni, tanulni vágytak. Ismerkedni a szép szó, a vers, a népdal, a zene, a népi táncok szépségeivel... — Hosszú amatőr rendezői pá­lyafutása alatt bizonyosan sok műfajú színdarab került bemuta­tásra. — Az ötvenes évek elejétől kezdve egész 1973-ig a kórógyi színjátszókkal több mint 30 kü­lönféle műfajú színdarabot ren­deztem, többet közülük’ 5—10 al­kalommal is bemutattunk. Tehát ez idő alatt mintegy 200 színi elő­adásunk volt. Ám nemcsak Kóró­gyon, többször szerepeltünk a környező magyarlakta falvakban: Szentlászlón, Harasztin, Rétfalun, Osankovácon, Csákovácon, Dály­­hegyen stb. Egy-egy sikeresebb darabunkkal Baranyában is fel­léptünk. — A bemutatott darabok ele­inte többnyire népszínművek vol­tak, mert a falusi közönség akko­riban legjobban azokat kedvelte. Később, ahogy a színjátszó gár­da erősödött, a versenyszellem is hajtott bennünket, és ekkor már összetettebb darabokat, drámákat stb. is bemutattunk. Ilyen volt például Az aranyember, majd tíz alkalommal mutattuk be a kóró­gyi és más falvak közönségének. Ezzel a darabbal a kórógyi ama­tőr színjátszók az 1953. március 21-én tartott kórógyi színművé­szeti fesztiválon második díjat nyertek. A népszínművekből A betyár kendője, a Betyár Bandi, A világszép lányok stb. darabok­kal aratták a legnagyobb közön­ségsikert. Paródiákkal, rövid, hu­moros jelenetekkel is szerepel­tünk. A legnagyobb közönségsi­kert a Postáskisasszony, Bandin György, Ki a legény a csárdában, Az elcserélt sapka stb. darabok bemutatásával értük el. Ezt az utóbbit színjátszóink 1952-ben az eszéki körzeti fesztiválon is be­mutatták. A Postáskisasszony cí­művel pedig a Horvátországi Ma­gyarok Szövetségétől elismerő ok­levelet érdemeltünk ki. — Volt olyan időszak is, mint például 1954-ben, hogy a műve­lődési egyesületnek két színjátszó csoportja is volt. S mivel egy-egy­ „évadban” több bemutatót is tar­tottunk, az egyik csoportot én, a másikat pedig Lehár Lajos taní­tó tanította. Nálunk sok lelkes szószólója, hódolója volt és van az amatőr színjátszásnak. Ilyenek például Lehár Lajos, Parcsika Jó­zsef, Miskolci Mihály, Gyöke Zoltán, Pozsár József, Szekeres Pál, Gyöke Mária, Bencze Birike, Deák Iluska stb. — Ahogy az évek múltak, úgy öregedtem és sokszor elhatározó ,­tam, hogy befejezem a munkám, hogy megválok az együttestől. De aztán, az „őszi évad” elején megint darabrendező lettem és az örök ifjúság varázsával megint tanítottam az áldozatkész és ön­zetlen színjátszókat. Sajnos, az utóbbi években mintha kifulladt volna a színjátszók ereje. Talán a televízió hatása, varázsereje, a gyorsuló idő, vagy az életvitel változása idézte elő ezt a pangást a falusi műkedvelő színjátszás­ban? Régi kívánságom teljesülne, ha sikerülne a mai fiatalokból összehozni egy műkedvelő gárdát, s legalább még egy színdarabot betanítani. Vele idézném fel az eliramlott élet régi, a távolságban is megszépült napjait... Emléke­imet, fiatalságomat. Utána pedig pontot tennék hosszú műkedvelő pályafutásom végére. Hogy sike­rül-e? Nem tudom! BENCZE Sándor Vastag József DUMATÁJ PEZMON­STOR-BOR művelődés nyomán bővül az együttműködés A dályoki művelődési egyesület híre külföldre is eljutott. Tevé­keny az együttműködés a mohá­csi délszláv klubbal a Bartók Bé­la Művelődési Központ keretében. Az ismeretség a mintegy 500 ki­lométerre levő szerbiai Brestovac­­ra is kiterjed. A művelődési kap­csolatokat túlszárnyalva hamaro­san bővül a gazdasági és társa­dalmi együttműködés a két köz­ség, Pélmonostor és Bor között. A tavasz beálltával nem szűnik a művelődési tevékenység a dá­lyoki Mladi šokol művelődési egyesületben. Az elmúlt hetekben nagy volt a készülődés és az izga­lom a 97 tagú egyesületben Nem­csak egyszerű vendégszereplésre készültek, hanem az ország színe előtt kellett megmutatni, mit tud­nak. Ugyanis fölléptek a Bor köz­ségi Brestovac Djido nevű műve­lődési egyesületével együtt a Tu­dás hatalom című tévéműsorban, melyet a brestovaci művelődési otthonból egyenesben közvetített a televízió. A vendégszereplés alkalmával ünnepélyes keretek között a két he­lyi közösség elnökei, dálnoki rész­ről Mirko NOVOSELIĆ, bresto­vaci részről pedig Petar STAN­­GAČILOVIĆ, aláírták az együtt­működési megállapodást. A két falu együttműködése jól példázza a testvéri egymás mel­lett élést. Brestovacnak 3600 lako­sa van: szerbek, boszniaiak, mace­dónok, albánok. Dályokon főleg sokácok élnek. A baranyaiak két méter mázsa magkukoricát vittek ajándékba, amit az ottani iskola­­szövetkezet vet el. A brestovaciak is saját termékkel kedveskedtek, motokultivátort ajándékoztak az egyesületnek, melyet a dályoki is­kola szövetkezete fog használni. A két helyi közösség együttmű­ködési megállapodása a művelő­désen kívül kiterjed az oktatás­nevelésre, a testnevelésre, tovább­ra is ápolni fogják a népfelszaba­dító háború hagyományait, vala­mint a nemzetek és nemzetiségek közötti testvériségi egységet. A dályoki művelődési egyesü­let és a pélmonostori társadalmi­politikai élet képviselői három­napos szerbiai tartózkodásuk so­rán nemrég megismerkedtek a bori község gazdasági életével, kulturális hagyományaival, vala­mint megtekintették a vidék ter­mészeti szépségeit. Bori tartózkodásuk idején a ba­ranyaiak megbeszélést folytattak a további együttműködési lehetősé­gekről. Mint ismeretes, Baranya élelmiszer-termelő vidék.­ Mint fo­gyasztó és mint termelő, a bori község is részt vehet az élelmi­szer-termelés szorgalmazásában, valamint a műtrágyaellátási gon­dok enyhítésében. Mezőgazdaság és gépipar, kuko­rica- és talaj megmunkáló gép, egymás mellett jól példázza az egymásrautaltságot, az együttes erő közös eredményét, ami csak testvéri egyetértésben gyümölcsö­ző. M. V. A zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vendégeként április 23-án Zomborban vendég­szerepelt a bajai József Attila Művelődési Központ Liszt Ferenc énekkara Vigh László karnagy vezeté­sével. A színvonalas koncertet Bartók Béla világhírű magyar zeneszerző születésének 100. évfordu­lója emlékére rendezték. A közönség lelkes tapssal köszönte meg a bajaiaknak a színvonalas előadást. A kórus Vivaldi, Mozart, Mokranjac, Bárdos, Kodály műveit adta elő. A koncert második részében csak Bartók-művek szerepeltek. __ BALÁZS László A rádióhallgatók figyelmébe A Zombori Rádió magyar nyelvű műsorában a 14 óra 30 perckor kezdődő híradás után minden pénteken és szombaton a rádióhallgatók zenés jókíván­ságai vannak műsoron. Egy üd­vözlet továbbítása 70 dinárba kerül. Azok, akik dallal, nótával kí­vánják köszönteni szeretteiket, keressék fel a Zombori Rádió szerkesztőségét vagy hirdetőosz­tályát Zomborban, a Városhá­zán. Kívánságaikat pénzesutal­ványon is eljuttathatják. Az utalvány hátlapjára írják rá, kinek, milyen alkalomból szól az üdvözlet. A helység kalapcsa Kupszmán Vasárnap a nemesmiliticsi Né­meth László Ifjúsági Színjátszó Egyesület Kupuszm­án bemutatta A helység kalapácsa című szatiri­kus színdarabot, amelyet Cs. Si­mon István írt Petőfi Sándor műve nyomán. A színművet SEBESTYÉN Tibor, a szabadkai Népszínház színésze rendezte. A vendégszereplésnek volt egy furcsa érdekessége. Ugyanis a ne­­mesmiliticsiek ezzel a darabbal léptek fel pénteken Bezdánban, a műkedvelő színjátszók községi szemléjén. Sajnos, a bezdáni elő­adáson nem jelent meg a három­tagú bíráló bizottság! A véletlen hozta úgy, hogy két nappal ké­sőbb a nemesmiliticsiek Kupuszi­­nán vendégszerepeltek (szemlén kívül) így a bíráló bizottság két tagja (egyik sem ért magyarul) megnézte a színdarabot. Kom­mentárt nem fűzünk az esemény­hez. P. M. Befejeződött a kis színjátszók szemléje Hat általános iskola kis szín­játszói vettek részt az idei szemlén április 15-e és 23-a között a köz­ségi művelődési közösség és a pe­dagógiai intézet együttes szerve­zésében. — Kik versenyeztek és melyik iskola volt a legjobb? — kérdez­tük Tomislav CVETKOVIĆ okta­tásügyi tanácsostól, a bíráló bi­zottság elnökétől. — Az idén változtattunk a versenyszabályon és a háromtagú bíráló bizottság utazott ki a hely­színre, az iskolákba, ott megnéz­tük a benevezett színdarabot. Ez olcsóbb, egyszerűbb, mert nem kell a színfalakat hurcolni, keve­sebb utazással, jár. Hat általános iskola nevezett be a szemlére. Az idei színvonal jobb volt a tava­lyinál, komolyabban felkészültek a színjátszók. Győztesnek a zombori Testvériség—egység iskola előadá­sát kiáltottuk ki, címe: Maksa zviždukalo, a rendezők pedig Bolj­­ka MAKSIMOVIC és Ljubica BU­­LATOVIC. Második lett a Mita Vasiljevic Pionírotthon színjátszó csoportja, ők bábjátékkal léptek fel, a rendező Misa RADAKOVIC. A zombori község általános isko­láit ez a két drámai csoport kép­viseli az Apatinban sorra kerülő községközi szemlén, amelyet má­jus közepén tartanak , meg Magyar nyelvű színdarabot csak a nemesmiliticsi Testvériségi egy­ség Általános Iskola nevezett be. ZARICS Mária rendezésében az alsósok Sulhóf József: Galamb, a viharban című gyermekjátékát mu­tatták be. P. M. ts (hu) Hétfőn este bemutató volt a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület otthonának nagyter­mében. A zomboriak Szakonyi Károly: Adáshiba című vígjátékát adták elő. Kapitány György rende­ző idősebb és fiatalabb műkedvelőkkel vitte színre a darabot. A főbb szerepeket DOVÁTH Arisztid, RADICS Katica, RIND Beáta és BÉKASSY Andor alakította telt ház előtt. A zomboriak ezzel a darabbal lépnek föl Bezdánban május 9-én, a község amatőr színjátszóinak szemléjén. A jól sikerült darabban felléptek még: VUJEVITS Irén, NUSZPL Árpád, CSERNAI Ferenc, FARKAS Tibor.

Next