Magyar Szó, 1981. június (38. évfolyam, 148-162. szám)
1981-06-10 / 157. szám
A HÓDSÁG Mielőbb ki kell küszöblni a veszteségere! A községi pártbizottság üléséről Az első negyedévi gazdasági eredményeket vitatta meg a hódsági pártbizottság legutóbbi ülésén, ezenkívül szó volt a kommunisták feladatairól az általános honvédelemben és társadalmi önvédelemben. A küldöttek jónak ítélték meg a gazdaság első negyedévi alakulását, hiszen jelentős mértékben növekedett a termelékenység, az összjövedelem és a jövedelem, nagyobb lett a reális személyi jövedelem, sajnos azonban — leginkább objektív okok miatt — növekedett a veszteség is. Milan ORLOVIC, a Társadalmi Könyvviteli Szolgálat képviselője elmondta, hogy jelentős a termelékenység növelés. Az építőipar vesztesége a fizetőkételenséggel magyarázható, nehézségekbe ütközik a szolgáltatás idején történ,,- megfizettetése. A Mladost dobozkészítő üzem nyersanyaghiánnyal küszködik, nagyobb erőfeszítéseikkel azonban ki lehetne küszöbölni a veszteséget. Meglepő, hogy az első negyedévbe... a hódsági község személyi jövedelmi átlaga nagyobb a tartományi átlagnál. Ritkaság, hogy ilyen inflációban emelkedik a dolgozók reális személyi jövedelme. — Nagy annuitások vannak a Mindost'oan az új beruházások miatt. Az üzemet nem érdekelte a másod".ago- nyersanyag fölhasználása, közben nyersanyaghiánnyal küzd. a Folyosini Mezőgazdasági Gepavár anyagi hely- zete javulni fog, mihelyt elkezdi termelését az új üzemrészleg. A veszteséges munkaszervezetek közül a Miedesttál van legtöbb baj. Nagyon keresett a piacon a csomagolóanyag mégsem tud kilábalni a vállalat a nehézségekből. Minél előbb javítani kellene a kereskedelmi szolgálat munkáján — jegyezte meg Jablin I ki fir KSZ községi választmányának elnöke. Franjo JAN titkár a következőket mondta a gazdaság alakulásával kapcsolatban: — Gazdaságunk termelékenysége rendszeresen nagyobb volt a tartományi átlagnál, most azonban kisebb annál. A személyi jövedelem viszont mindig a tartományi átlag altt volt, most pedig fölötte van. A pártalapszervezeteknek meg kellett volna vitatniuk munkaszervezetük első negyedévi gazdasági alakulását. Milutin STAMENKOVIC, a községi szakszervezeti tanács elnöke normális jelenségnek tartja a személyi jövedelem növekedését, hiszen a szakszervezet Indítványára a minimális személyi jövedelem nem lehet kisebb 5100 dinárnál. Ljubinko KESEGIC javasolta, hogy a pártalapszervezetek mielőbb vitassák meg a gazdaság alakulásáról szóló Jelentést és a pártbizottság ez-Az utóbbi időben az általános honvédelem és a társadalmi önvédelem ,' adenasi', a terén sokat tettek a helyi közösségekbben és a társultmunka-alapszervezetekben. Nagyon sok azonban még mindig a hiányosság, a nem motegező hozzáállás. A jövőben erre még komolyabb gondot kell fordítani — hangsúlyozta az ülésen Miloš PODUNAVAC, a községi területi védelmi egységek parancsnoka. HAJNAL Árpád Franjo Jan BARANYA A cigányok bekapcsolódása a társadalmi életbe Amikor kitavaszodik, még mindig eAUiOi'UUi, JlOö.V tu 4...1JÓ1, tv.ivUtU»u*! UC 10a.CM &У Ko coit IdiUflK az 01iM.eUA ii. KOtaJ ©je efe.yevifcin ouVuiiy fecoc vau iugva, a kocoA mogua pech* ott ки1к £ a tvUiyii. VeJuuviouiaK a tei outveay szex'itrene oket еку-аму muQo* 5~aoi гол-што*, ae a tavasz mfeguoz* ia a „szacaasagubi’ számukra. Atokonságuk sikerjein vöbb év múlik el, míg Ujxa látják egymást, mert luvunba.iиак, van ao romák. Lelaporoznak, anol az este éri okét. natikon a názaik. iv.ebei Ury.0n a кеауегок — szokták mondani rágjuk a falusiak. Es fia bekopognak egy-fegy háznoz, alamizsnát is карпак, sgy kicsit leneztk őket, vagy inkább sajnálják a házaló cigányukat. Ma már nem lenee sokáig csalással, lopással kihúzni. Majd gyakrabban egy-egy falu végén május Holnapra valyogviskó nő ki a földből, és újabb gyereksereg csatlakozik a többhez. Mostanában azonban a cigányok maguk jönnek rá, hogy rendezni kenetelüket, és a környezetük is erre serkenti őket. Ha életük az évszázadok során hányatott volt is, nyelvüket, szokásaikat, törvényeiket megőrizték, a környezetükkel való kapcsolatuk lazább vagy szorosabb, attól függően, mióta telepedtek meg a vidéken. Hasonló a munkához való viszonyulásuk. Vannak nyugdíjas cigányok, de olyanok is, aki csak a legnagyobb szükségben mennek el idénymunkára. a munkába állás a férfiak dolga. Az asszony feladata a gyermeknevelés és ellátni őket élelemmel. Ha nincs mit enni, a legidősebb cigányasszony a kisunokával koldulni megy a faluba. Sajnálatos, de még mindig van ilyen eset, és örvendetes jelenség, hogy ők maguk szeretnének változtatni eddigi életmódjukon. Ezt bizonyítja a közelmúltban megtartott tanácskozás, amelyet a cigányok szerveztek, s amelyen megjelent mintegy száz küldött, valamint Rasim Borjila, a horvátországi cigányok szövetsége végrehajtó bizottságának elnöke, Jelena TAPSIC, az ifjúsági szövetség pélmonostori községi választmányának elnöke. Megvitatták, hogy alkotmányos joguk hasonlóan dolgozni és élni, mint hazánk más nemzeteinek és nemzetiségeinek. De ehhez elsősorban a munkához való hozzáállásukon kell változtatni, a gazdasági életbe való bekapcsolódásukkal egyidejűleg a társadalmi-politikai életbe is be kell kapcsolódniuk, azaz életkörülményeik javításának lehetőségét a fiatalokkal való szervezett foglalkozás alapozza meg, ami részben a helyi közösség, valamint a helyi iskola feladata, és természetesen nagyrészt a szélesebb társadalomé. Jelena TAPSIC ifjúsági elnök a cigányok művelődési egyesületének megalakítását kezdeményezte, amely lekötné a még kialakulatlan egyéniségeket, és egyben megmenthetné a lassan homályba vesző népi kultúrájukat. A cigányoknak rá kell eszmélniük, hogy elsősorban önmaguk változtathatnak életkörülményeiken. Az ülésen egyik fő problémaként a teremhiányt említették, majd megalakították a cigányok pélmonostori községi egyesületét. Az alakuló közgyűlés összehívására bizottságot választottak Milovan Nikolic elnök Stojari Nikolié titkár személyében. M. V. Alkatrészek kereteinek Nagy a sürgés-forgás a telecskai szövetkezet gépjavító műhelrében, igyekeznek minél előbb üzemképessé tenni a kombájnokat, hiszen rohamosan közeledik az aratási ideje. Az előkészületekről Erős Antal munkavezető borúlátóan nyilatkozott: " Nem tudunk megfelelően fölkészülni, mert nincs alkatrész. Egyre rosszabb az alkatrészellátás. Amikor a kombinátnak gépesítési szakértője volt, nem okozott ilyen nagy gondot az ellátás. Drótozunk, foltozunk, valahogy üzemképessé kell tenni, a ■lápeket. Olyan még nem volt, hogy hibásodás miatt állt volna az aratás. Ha munka közben romlik el a gén, a legrövidebb időn belül mof javítjuk, ha kell, éjszaka is. Kétségtelen, hogy a gépjavítók odaadó munkájának is köszönhető, hogy Telecskán már négy kombájn vezető is országos bajnokságot nyert az aratási versenyeken. ÚJVIDÉK fo'fifinvl1'* 7oran Stiröjé-Vranlsk! ílpAMA fírísufg A zombori Zoran STOSICVITANJSKI festő húsz olajfestményét láthatják az érdeklődők Újvidéken, a Vajdasági Képzőművészek kiállítótermében. A hétfőn megnyílt tárlaton is a művész a reá jellemző világűri témákat bemutató festményeivel jelentkezik. A zombori festőnek ez a negyvenkilencedik önálló tárlata. Képeit bemutatta az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és számos keleti ország. SEGÍTENI a rászorulóknak A süketek és nagyothallók zombori és apatini községközi bizottsága múlt hét végén megtartott, évi közgyűlésén beszámoltak a múlt évi munkáról, elfogadták az idei munkatervet. A két községben nyolcszáz hallászavarral küszködő egyént tartanak nyilván, ebből mindössze ötszázharmincan tagjai a községközi bizottságnak. Húsz százalékuk teljesen süket, négyszázhuszonnyolcan kisebb-nagyobb halászavarral küszködnek. Általában a tanyán élőket nem sikerült bevonni az egyesületbe, tehát nem élvezik a szervezett támogatást. Az egyesület segítségével huszonegy általános és középiskolás gyermek jár megfelelő gyógypedagógiai intézetbe ahol kellő szakmai felügyelettel igyekszenek beilleszkedni a társadalomba. Több nagyothallót sikerült átképezni, és más, számukra megfelelő munkahelyen alkalmazni, a foglalkoztatási érdekközösség és a munkaszervezetek jóvoltából 1980-ban hároman kaptak állást, tehát szociális biztonságot. Az egyesület tartományi választmánya közvetítésével tavaly száznyolcvan korszerű hallásjavító készüléket vásároltak 88 000 dinárért. A rászorulóknak szociális segélyt folyósítottak, többen pedig Murteron és Ohrid- ban üdültek. Jó volt az együttműködés a Vöröskereszt községi bizottságával, szociális központtal, egészségügyi, szociális és foglalkoztatási érdekközösséggel. A közelmúltban elfogadott és a hallászavarban szenvedők munkába állását elősegítő társadalmi megállapodást számos munkaszervezetben aláírták, ez megkönnyítette a szociális problémák enyhítését, hozzájárult kiküszöbölésükhöz. A művelődési és sporttevékenység is helyet kapott a munkában. Számos kiránduláson, különböző szintű versenyen vettek részt a zombori és apatini tagok. Mirko Kusonic zombori sakkozó bekerült Vajdaság válogatottjába. Ebben a sportágban a zomboriak a tartományi versenyben ötödikek lettek. Ezenkívül azstalteniszben, tekében, céllövészetben és tollaslabdaversenyben értek el szép eredményt. Kiváló sportolók: petar Peonik, Horvát Mihály, Dimitrije Arandjelovic, Marinko Mustic, Djordiezečev, Kanyó János, Klinovszki István és még sokan mások. Csapatversenyben a zomboriakat nyilvánították vajdaság legjobbjának. p. M. APATEN Csődeljárás a műtrágyagyárban Az apatini községi képviselőtestültben határozatot hoztak arról, hogy az Apatini Műtrágyagyárban megindítják a rendes csődeljárást. Minderre azért van szükség, mert eddig nem került sor a műtrágyagyár építésére, az 1985-ig szóló középtávú fejlesztési tervbe sem került bele a beruházás. A munkaszervezet felszámolása azt jelenti, hogy Apatinban beszüntetik a korábban tervezett beruházás kivitelezésével kapcsolatos tevékenységet. K. A. DUNATÁJ Pélmonostori közigazgatási dolgozók Apatinban Félmonostor és Apatin közgazgatási szervei hagyományos baráti kapcsolatot ápolnak. Évente egyszer meglátogatják egymást, s ekkor kicserélik a közigazgatásban szerzett tapasztalataikat. Bemutatják a városfejlesztésben elért újabb eredményeket, sportvetélkedőket rendeznek. Így volt ez szombaton is, amikor az apatiniak meghívására baráti találkozóra ment több mint 100 pélmonostori közigazgatási dolgozó. Az apatiniak a barinai hídnál várták a vendégeket, majd elvezették őket először az apatini főzelék- és gyümölcstartósító gyárba, utána pedig a kenyérgyárba. Ezután következett a sportvetélkedő, amelyben az apatiniak I bizonyultak jobbnak, ugyanis győztek I kisfociban, sakkban, pikádóban, és férfi tekében, a pélmonostoriak cél- I lövészetben és női tekében győztek, s az eredmény 4:2 lett a hazaiak ia- i vára. Délután táncmulatság következett, élen jól szórakoztak a vendégek és házigazdák egyaránt, búcsúzáskor a Délmonostoriak két könyvvel ajánlkozták meg az apatiniakat. A könvcíme: Baranya 1941—1945 (Nada Tuzá) és A battnai csata (Mirkle Bolté). M. V. Mér kell mercsni az alpnyeivel? A bezdáni helyi közösség múlt Csütörtökön röplapokkal értesítette a lakosságot, hogy a Sombor Községi Szkupstina (talán a zombori községi képviselő-testület?) és Bezdán Helyi Közösség (esetleg bezdáni) a falu tisztántartásával kapcsolatos határozatairól (vessző nincs), mely szerint a lakosság (igen, hosszú óval) köteles 1. A lakóházakat karbantartani (tente, baba, tente, ki-ki a saját házát vegye karba, vagy kézbe, de nem kell javítania, sem tataroztatnia). 2. A járdákat karbantartani (ismét karban, de javítani is lehetne) tisztítani a szeméttől, hótól, a. Az utcai fákat rendszeresen nyestem ide metszeni is lehetne). 4. A füves övezetet gondozni (hol?, a fő utcán, meg azután hogyan gondozzák, ha még inni sincs víz?!?). 5. Az árkokat és vízlevezetőket (átereszekre gondoltak vajon?) karbantartani és tisztítani (megint: karban . ..) Felhívják ezenkívül a lakosság figyelmét (az eredeti szövegben ismét hosszú van), hogy tilos (óriási belükkel szedve): 1. Jószágot és barorofit az utcára kiengedni (ilyen urak melett hol van utcára való jószág?). 2. Kutyát az utcákba (vessző nem volt) avagy a kertekbe kiengedni (kimegy az magától is, ha rájön a mehetnék). 3. Bármilyen szennyvizet az utcára kivezetni (vessző nincs), nagy kiönteni (pedig eddig is öntöttek ез öntik is). 4. Bármilyen hulladékot, hamut, szemetet (vesszők elmaradtak) az utcára, vagy az utcai árokba kidobni (a kertekben is lennének árkok?). 6. Semmilyen építkezési anyag nem lehet az utcán 24 óránál tovább (no és ahol már egy éve áll?) 0. A Helyi Közösség engedélye nélkül az utcai lukat megcsonkítani, vagy kivágni (vessző ) vagy emu nincs, de a htnyi közösség tanácsa és a tanácselnök áldásával az egész főutcát majd egy szálig lubanyozák, most jönnek a szöveggel». . .. A föld övezeten par.io.nl. b. a temetőben a sírokat rongálni. Ezenkívül felsorolják még, hogy a szemetet a zs.no temetőnél,, az egykori téglagyári gödrökbe lehet hordani, a Suszterbe pedig a földet. Ezenkívül tudatlan még a lakossággal, hogy megkezdik a szemét kamionnal (lehetne teherkocsi is, vagy szemszeskocsi) történő kihordását, hogy ezt csak kedden végzik, legfeljebb 5 darab .30 kilós műanyag zsákot fenet a ház elé kirakni (na 6 van, akkor a hatodikat a tulajdonos sajáthanylag cipelje el • •.?) és 3 nóvégia átalányösszegben 50 umart kell szolgálatas (így írja, nem pedig szolgáltatás) címen kifizetni, ezenkívül van még nemi szöveg a lop .apón, de helyesírási hiba nélkül... Lenne néhány eszrevételere: ha már magyarul is értesítik a lakosságot, akkor azt miért nem teszik a helyesírási szabályok betartásával? Nem tartom kizárt dolognak hogy Bezdanban hallottak a kétnyelvűségi törvényről, és azért nyomtatták két nyelven a röplapot. De ilyen nyelvezetűre nincs szükség. Ha már magyarul is kinyomtatták, akkor legyen elfogadható nyelvezetű, badarságmentes. Mert, hiszem, hogy akad meg ,le,ciánban anyanyelvét ismerő ember, és magyarul tudó nyomdai szedő is Ha meg nem így van, akkor ne nyomtassanak magyarul is röplapot, mert az ilyenek csak a magyar nyelv kigúnyolásaképp hatnak És ne legyen a bezdáni helyi közösség farizeus, ne prédikáljon vizet és igyon bort. Mert a fákat, ezt a bezdániak tudják jól (de a Dunatáj is írt erről) ki vágatta ki, és azt is tudják, hogy gyűjtik a helyi járulékot a vízre, az meg inni sincs! . Az pedig helyénvaló, hogy büntetik a szemetelinket, de nézzék csak meg az illetékesek azt is ki tördeli ki a facsemetéket kik verik össze éjjelente az ereszeket, döngetik a kapukat (van, ahol be is törik. . .). szf Baranya küldöttei az önigazgatási kongresszuson A harmadik önigazgatási kongreszszuson Baranya dolgozóit három küldött fogja képviselni két dolgozó a Realélen: Petar LOSJANCIC szakképzett gépész, traktorista a brestovaci mezőgazdasági részlegből és Ante ZUPCIC, a húsfeldolgozó részleg raktárának munkavezetője Mindketten a kongresszuson tájékoztatni szeretnék a szélesebb társadalmi közösséget Baranya és a Bellye munkájáról, terveiről és szükségleteiről Felhatalmazásuk van arra, hogy támogassanak minden olyan kezdeményezést, amely a mezőgazdaság és a termékeit feldolgozó ipar fejlesztésére irányul. Hatványozottan vonatkozik ez a húsfeldolgozó iparra, amelynek termékei nap mint nap a fogyasztók asztalára kerülnek, de veszteséghalmozás árán. A húsfeldolgozó ipar évek óta veszteséggel működik, meg kell találni a módját, hogy ez a fontos iparág is végre talpra álljon. Küldötteink ennek érdekébe fognak felszólalni a kongresszuson. HORVAT Slavica Baranya építőiparát fogja képviselni a kongresszuson. Már körvonalazta mondanivalóját, azt, hogy Baranya építőipara a rendkívüli nehézségek ellenére egyre jelentősebb eredményeket ér el Korszerű malmot adott a közösségnek, áruházat, új sertéstelepet, vágóhidat, gyárcsarnokokat, szárítókat, óvodákat, tornatermeket, iskolákat. Ezek az eredmények. Az érem másik oldala viszont az, hogy a legnagyobb erőfeszítések ellenére is állandóan kérdéses az újratermelési anyagok bes....zése, az állandó drágulás, a közvetlen termelésben pedig a szakmunkaerő hiánya. Éppen ezért országos szinten kell megtalálni a módját az újratermelési anyagok nagyobb mennyiségű, de olcsóbb eluállbannak. Figyelembe kell venni a korszerű építőipar szükségleteit, támogatni kell a hazai építőipari anyagok előállítását, hogy minél kevésbé függjünk a behozataltól. Ez különösen vonatkozik az építőipari gépekre és a pótalkatrészekre, mert sokszor éppen ezek hiánya miatt áll le a munka és keletkeznek óriási károk. A fiatalokat jobban kellene a hiányszakmák felé irányítani, ebben jelen- I tős szerepet vállalhatnának az ifjúsá- I gi szervezetek és a középiskolák. Ez- s zel elősegítenék a munkanélküliség leküzdését, és egyben hozzájárulnának a gazdaság stabilizálásához. M. V. HORVAT Slavica Egyként haladunk tovább a titói úton — vallják a Harcos Szövetség zombori bizottságának tagjai A Harcos Szövetség Tartományi Választmányában elhangzott, a Kosovo SZAT-ban lezajlott nacionalista, Irredenta kilengésekre vonatkozó beszámolót, annak záróhatározatait ismertették a Harcos Szövetség zombori bizottsága bővített, ülésén, amelyen részt vettek a helyialapszervezetek képviselői, valamint a tartalékos tisztek községi választmányának elnöke, SMIDT János is. Miután Petar SVILAR, a Harcos Szövetség zombori bizottságának elnöklője ismertette a tartományi választmány tájékoztatóját, az egykori harcosok egyként kinyilvánították, hogy elítélik a felelős személyeket mindazokat, akik a JSZSZK területi megbontására, egységünk, a több nemzetiségű Jugoszlávia megbontására törekedtek. A továbbiakban elítélik az ellenséges és a forradalomellenes megnyilvánulásokat. Minden egykori harcos, nemzeti és nemzetiségi hovatartozósától függetlenül élesen szembeszegül az ellenséggel, és a népfelszabadító háborúban, forradalmunkban kovácsolódott elveken építi tovább az önigazgatású titói Jugoszláviát. Olyan záróhatározatot hoztak, hogy az alapszervezetek elnökségei ismertetik a tagsággal a Harcos Szövetség Tartományi Választmányában elhangzott beszámolót, értékelést, hogy a pontos és idejében történő tájékoztatással is elejét vegyék a kósza hírek terjesztésének. A Harcos Szövetség zombori bizottsága szorgalmazza a fiatalok forradalmi hagyományainkon alapuló nevelését és oktatását fokozni kell a politikai biztonságot, a társadalmi önvédelmet. Éberségünkkel, felelős magatartásunkkal elejét kell venni az esetleges nacionalista kilengéseknek. Továbbá a társadalmi-politikai közösségekben, szervezetekben és munkaszervezetekben el kell mélyíteni a kapcsolatot a bázissal, aminek alapvető feltétele a küldöttrendszer életre keltése, fejlesztése, valamint a kollektív vezetés és egyéni felelősség elmélyítése. Az egykori harcosok tehát egyként nyilvánították ki hűségüket az önigazgatási, el nem kötelezett, ttó: Jugoszlávia iránt. P. M. 1981. június 10., szerda VUKOVAR Előkészületek a választásokra a helyi közösségekben A helyi közösségek küldöttjeinek mandátuma a községi önigazgatási érdekközösségekben hamarosan lejár, ezért a vukovári község területén a napokban megkezdődtek a választási előkészületek. Az illetékes szerv a napokban kiírta a választásokat, a választások III. június 23-án lesznek. A jelölő gyűléseken most az illetékesek beszámolnak a helyi közösségek küldöttjeinek és küldöttségeinek eddigi munkájáról. Ezt a társadalmipolitikai aktivitást a Szocialista Szövetség községi választmánya, illetve annak önigazgatási-szervezési bizottsága szervezte meg, bonyolítja le, elnöke Petar Mrksic közéleti dolgozó. A választási bizottság elnöke Branko Dimitrijevic. A megválasztandó küldöttek mandátuma két évre szól, hogy ezáltal megbízatásaik tartama kiegyenlítődjön a társult munkában megválasztott küldöttek mandátumával, шз-ban. a következő választások alkalmával tehát az GÉK választmányaiba és küldöttségeibe egyidejűleg fogák megtartani a választásokat, mind a helyi közösségeekben, mind pedig a társult munkaszervezetekben. (br) Késve teljesítették a zombori község lakásépítési tervét Habár a zombori községben valamivel jobb százalékarányban teljesítették az 1976—1980. évi lakásépítési tervet mint Vajdaság-szerte, mégis így is csak nyolcvannyolc százaléka készült el a tervezett ezerszáz lakásnak, azaz 969. Ez a tartományi átlagnál tizenöt százalékkal jobb. Az építővállalatok, főleg a zombori Dušan Sisnicskov munkaszervezet csak május végén teljesítette az elmúlt ötéves tervben válalt kötelezettségét, átadták az ezerszázadik társadalmi tulajdonban levő lakást — mondta Miodrag ZVIDOVIC, a községi képviselő-testület lakásgazdálkodási és kommunális titkárságának titkára. Arról, hogy a magánlakások, családi házak építése milyen ütemben haladt, nincsen megbízható adatuk. A falvakban, ahol egyelőre nem jelent problémát a telek, nagyobb számú ház épült mint Zomborban. Itt a telekrendezéssel volt a legtöbb baj, ma már csak a peremvárosban található szabad hely. Zomborban pillanatnyilag csaknem kétszáz társadalmi lakás ép ül, főleg a Szerencsei lakótelepen, ahol azonban rövid idő múlva egy négyzetméter szabad telek sem lesz.