Magyar Szó, 1981. november (38. évfolyam, 301-328. szám)
1981-11-01 / 301. szám
Omis £« VI — ' fsB ilfeif ШШ iÉPSШ Jill Jpik # Keresd az érdekeket •> *■ ДО§!§«| ШЗУИу jflRfi ШшЈВв »јјцц Шт ШјМ Egy hét a világpolitikában (3. oldal) !i ШШШШ ШШт да»Иг жНН ШКг fl| Ј ф A világpiac helyett a parkolóhelyen JPff ШШу ,гГ i *. ' ' к Nemcsak a gépek mellé kell jó szakember (5. oldal) Ш ф Mérsékelten felhős idő, helyenként gyenge, XXXVIII. évf., 301. (12367.] szám 1981. november 1., vasárnap Ára 7 dinár Időjárásjelentésünk a 11. oldalon ------------------------------------------------------------------------------------ átmeneti eső Nyíltan és bírálóan a stabilizációs akciókról Megbeszélés a VKSZ községi választmányainak elnökeivel A községi pártbizottságok társadalmipolitikai-ügyi titkáraival és végrehajtó titkáraival megtartott ülés után a VKSZ Tartományi Bizottságában tegnapelőtt késő éjjel befejeződött a VKSZ 50 községi választmányának elnökeivel folytatott több órás megbeszélés is, amelyen nyíltan, bírálóan, kendőzés nélkül beszéltek mindarról, mi akadályozza a párt akcióit és miért érvényesül lassan a gazdasági stabilizációs politika, illetve miért nem érvényesülnek egyes irányelvek. Vasa MILIC, a VKSZ TB Elnökségének titkára bevezetőjében ismertette a tapasztalatokat, amelyeket a választások előtti tevékenységek során lebonyolított akciókban szereztünk, elmondta, hogy ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában választ tudunk adni arra, mi az, ami kedvezőtlenül hat és gátolja a KSZ akcióit, milyen szerepet töltenek be az alapszervezetek és a pártszervek, különösképpen pedig maguik a kommunisták, milyen magatartást tanúsítanak a különféle felelős tisztségeken a gazdaságban és a társadalmi-politikai munkában. Ezek a tapasztalatok segítséget nyújtanak ahhoz, hogy jobban, közvetlenül és munka jellegűen beszélgethessünk és hogy az akciók során biztosíthassuk a nagyfokú egységet, a mobilizációt és a hatékonyabb munkát. Azt az állítást, hogy a gazdasági stabilizációs feladatokhoz való viszonyulás és az ezzel kapcsolatos felfogások különbözőek, a VKSZ TB Elnökségének titkára a terménybetakarításra és a tartományunkban folyó őszi vetésre vonatkozó eddigi adatokkal támasztotta alá, noha állandóan azt hangsúlyozzuk, hogy az élelmiszer-termelés számunkra és az egész közösség számára a gazdasági stabilizáció és a fejlődés alapját képezi. A kukoricaszedés késik, néhány nappal ezelőtt a termőföldeknek csak 39 százalékáról takarították be a kukoricát, a cukorrépát a termőterületek 55 százalékáról szedték fel, a búzát pedig a tervbe vett vetési terület 57 százalékán vetették el. Ugyanez idő alatt a Vidi községben például a kukoricát csak a területek 13,2 százalékáról törték le, Szécsányban a kukoricaföldek egynegyedéről sem, Törökkanizsán 16 százalékáról, Kikindán pedig csak 8,5 százalékáról. A konkrét felelősség kérdése A titkársághoz érkező jelentések az ismert problémákról számolnak be, éspedig olyanformán, mintha a helyzet a szokásos lenne. Elmondjuk, hogy mi nincs, mire kell várni, de nem szólunk arról, hogy mit kell tenni azért, hogy szombaton és vasárnap is több váltásban dolgozzunk, hogy minden napsütéses napot kihasználjunk az ifjúsági akciókra, az olyan kollektívák dolgozóinak akciójára, amelyek nyersanyaghiány miatt nem működhetnek, nem szólunk arról, hogyan takarékoskodjunk a kőolajjal. Ez érthetetlen, de magatartásunkról szól, közvetve pedig arról is, hogy miért nem vetjük fel a konkrét felelősség kérdését. Igaz, a vitákban bebizonyosodott az is, hogy másmilyen magatartás is megfigyelhető, hogy néhány község határában valóságos rendkívüli állapot van, de egészében véve a helyzet jobb lehetne. A VKSZ TB Elnöksége nemrégiben kijelölte, hogy a stabilizáció érvényesítésében a kommunistákra milyen operatív program teljesítése vár, e program életre keltése során fel kell hagynunk a „papírmunkával”, a sematizmussal, a „programok programjának elkészítésével, inkább szorgalmazni kell az olyan vitákat, amelyek valóban akciómegálapodások lesznek. A front jelenleg még igen szűk. Mi az oka a lemaradásnak? Az okokat nem az etatisztikus viszonyulásban, a jövedelemnek a dolgozóktól való elidegenítésében, a technobürokratikus és csoporttulajdoni monopóliumokban, az önelégültségben keressük, hanem másutt, de megfigyelhető, hogy a pártszervezetekkel és a dolgozókkal is manipulálnak. Miért van ez így? Úgy vélem, mindenekelőtt azért, mert a pártbázisban, de a pártszervekben és a társadalomban is opportunizmus tapasztal(Folytatása a 6. oldalon) MUBARAK HAJLANDÓ TÁRGYALNI AZ ARAB ORSZÁGOKKAL Hoszni Mubarak, egyiptomi elnök kijelentette, ha arra megérik a helyzet, hajlandó Szaúd-Arábiába vagy bármelyik más arab országba utazni, hogy megoldja Egyiptom és az arab országok közti viszályokat, és hogy megmagyarázza Egyiptom Izrael iránti politikáját. Egy egyiptomi hetilapnak, adott nyilatkozatában Mubarak kifejezte óhaját, hogy változtatni szeretne a más arab országokkal folytatott kapcsolatokon, meggyőződését fejezte ki, hogy csak idő kérdése e viszonyok javítása. Megismételte azonban, hogy Egyiptom nem áll el az Izraellel kapcsolatos politikájától. Mubarak kijelentette, hogy a hamarosan megtartandó katonai gyakorlatai, amelyeken az egyiptomi területeken az egyiptomi csapatokon kívül az USA, Szudán, Szomália és Omán katonai alakulatai is részt vesznek, nem Líbia ellen irányulnak. Hozzáfűzte, elrendelte a líbiai határ mentén levő egyiptomi csapatok létszámának csökkentését, de ugyanakkor felszólította Líbiát, hogy ne támadja meg Szudánt, emlékeztetett arra, hogy Szudán és Egyiptom védelmi szerződést kötött. (Reuter) kémkedéssel és a vallási összetűzések serkentésével vádolta őket. Mubarak kijelentette, hogy az egyiptomi,a szovjet kapcsolatok csak akkor javulhatnak, ha a kölcsönös tiszteletben tartására és az egymás belügyeibe való be nem avatkozásra épülnek. Ezzel tulajdonképpen válaszolt Brezsnyev október 15-én keltezett üzenetére, noha időközben többször is érintette ezt a témát. Az egyiptomi elnök válasza Brezsnyev javaslatára Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kedvezően válaszolt Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének arra a javaslatára, hogy javítani kell a két ország közti viszonyokat. Anvar el Szadat elnök ugyanis közvetlenül halála előtt a viszonyokat holtpontra juttatta azzal a határozatával, amellyel kiutasította Kairóból a szovjet nagykövetet és a szovjet diplomaták egy nagyobb csoportját, továbbá a szovjet szakembereket és újságírókat, Szadat Serpei Kraigher Román l látogat Sergei Kraigher, a JSZSZK Elnökségének elnöke Nicolae Ceausescu román elnök meghívására november első felében hivatalos baráti látogatást tesz Romániába. (Tanjug) Olvasóink figyelmébe Tegnap huzamosabb ideig telexvonal-szakadás volt Újvidék és Belgrád között. Ha emiatt valamilyen jelentős hír kimaradt lapunk mai számából, olvasóink szíves elnézését kérjük. oDA 32? A tartós béke biztosítása valamennyi ország és nép ügye Miljan Komatina felszólalása az ENSZ politikai bizottságának ülésén A tartós nemzetközi béke nem biztosítható tömbpolitikával, hanem az új biztonsági koncepcióval, ez megköveteli az új nemzetközi viszonyok rendszerének megteremtését, amelyben minden nép és ország számára elérhető lenne a szabadság, a függetlenség és az egyenrangúság. A fentieket Miljan KOMATINA, Jugoszlávia állandó ENSZ-képviselője jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezett országok épp ezért ellenzik az országok függetlenségének mindennemű veszélyeztetését, az önálló fejlődésre való jogok elvitatását, és ezért szállnak síkra a feszültség enyhülésére irányuló intézkedések megtételéért. Az ENSZ politikai bizottsága már két hete tárgyal a leszerelés és a biztonság problémáiról. Komatina felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a háború utáni években a világ talán sohasem állt ilyen közel a nagy megpróbáltatásokhoz, mint most. A nagyhatalmak és a tömbök közti viszonyok kiéleződése a hidegháborús légkör további fokozásához vezet, kölcsönösen egymásra hárítják a felelősséget a jelenlegi helyzetért, ez pedig megakadályozza a nemzetközi viszonyok legfontosabb kérdéseinek megvitatását. erőegyensúlyra alapul, ez a fegyverkezési verseny egyik legfontosabb tényezője. Rámutatott arra, hogy az el nem kötelezettek mozgalmának térhódítása azzal magyarázható, hogy egyre több ország nem tudott belenyugodni a világ tömbökre való felosztásába. A mozgalom keletkezését az is serkentette, hogy ellenezték az ilyen felosztást és azt a modern nemzetközi viszonyok új koncepciójának megteremtésével akarják megszüntetni. A leszerelési folyamat válsága A leszerelés mély válságba jutott, és ez arról tanúskodik, hogy a tömbökre való felosztás nem lehet hosszú életű, a leszerelésnek univerzálisnak kell lennie, ki kell terjednie a nemzetközi viszonyok minden területére, minden ország egyenrangú részvételével kell megöldani e kérdéseket. Miljan Komatina hangsúlyozta, hogy a válságok tovább éleződnek, a nagyhatalmak arra törekednek, hogy újabb válsággócokat teremtsenek és megszilárdítsák a világ egyes területein betöltött pozícióikat, hogy újabb összetűzéseket robbantsanak ki. E célból a leggyakrabban az el nem kötelezett országokra gyakorolt nyomásukat fokozzák, erőszakhoz, fenyegetéshez és beavatkozáshoz folyamodnak. A nagyhatalmak fegyverkezési versenye is állandóan fokozódik. A biztonság tömbkoncepciója az A bizalom fokozására irányuló intézkedés Jugoszlávia rendkívüli jelentőséget tulajdonít mindazoknak a kérdéseknek, amelyek a békére és a biztonságra vonatkoznak a világ e részében, és amelyek az erre vonatkozó együttműködés fejlesztésére irányulnak. Hazánk síkraszáll az olyan intézkedések megtételéért, amelyek a politikai ésa katonai feszültség enyhülésére irányulnak a helsinki csúcsértekezlet záródokumentumainak szellemében. Rámutatott arra, hogy ebben az irányban Jugoszlávia a madridi értekezleten is erőfeszítéseket fejtett ki. Ez az értekezlet, mint ismeretes, néhány nappal ezelőtt folytatta munkáját. Hazánk a többi el nem kötelezett országgal és a semleges európai országokkal együtt arra törekszik, hogy új alapokra helyezze az európai leszerelés folyamatának megvalósítását. Hangsúlyozta, reméli, hogy e kezdeményezést ellenző országok is beleegyeznek a leszerelési tárgyalásokba és nemcsak a bizalom fokozására irányuló intézkedéssekre vonatkozó tárgyalásokat fogadják el. Miljan Komatina beszélt az ENSZ-közgyűlés jövőre megtartandó második rendkívüli leszerelési ülésszakáról, kifejtette véleményét, hogy ezen az ülésszakon folytatni kell a leszerelés legfontosabb kérdéseire irányuló tárgyalásokat, különösképpen az atomfegyverek leszerelésével kapcsolatban. Minden elmulasztott pillanat pótolhatatlan, megbosszulhatja magát. Épp ezért közös törekvésre van szükség, mert ezeket a kérdéseket nem bízhatjuk a kiválasztottak szűkebb körére —, hangsúlyozta beszédének végén Miljan Kopatina, hazánk állandó ENSZ- képviselője. Kellemes napsütéses idővel búcsúzott az október. Tegnap az újvidéki Duna parkban is kicsalta a szép idő a gyerekeket és a felnőtteket. Talán egy utolsó alkalom volt ez, hogy a novemberi hideg idő beállta előtt a legkisebbek megetessék a tóban úszkáló kedvenceiket. (IFJÚ Gábor felvétele) ENSZ Afrikai tiltakozás Az afrikai országok csoportja elégedetlenségét fejezte ki, mert a Biztonsági Tanácsban ellenzik Szalma A. Szalona tanzániai külügyminiszternek a világszervezet főtitkárává való jelölését. A tegnapelőtt este kiadott közleményben aggodalmukat fejezik ki, mert a Biztonsági Tanács egy tagja ellenzi, kettő pedig tartózkodik az Afrikai Egységszervezet jelöltjére való szavazástól. A világszervezet új főtitkárát hatszori szavazás után sem jelölték, Szalim A. Szalim megválasztását, a jelek szerint, mindannyiszor az USA vétózta meg. (API)