Magyar Szó, 1981. november (38. évfolyam, 301-328. szám)

1981-11-12 / 312. szám

ц/ /' тШ ?Ј I aúmr Szó XXXVIII. évf., 312. (12378.) szám 1981. november 12., csütörtök Ara 7 dinár Kraigher látogatásának kedvező értékelése A JSZSZK Elnökségének ülése Tegnap Belgrádban ülést tartott a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöksége. Az ülést vezető Sergej Kraigher, az Elnök­ség elnöke ismertette a Román Szocialista Köztársaságban tett hi­vatalos és baráti látogatásának eredményeit. Az ülésen úgy érté­kelték, hogy a látogatás és a meg­beszélések, amelyeket Sergej Krai­gher Nicolae Ceausescu elnökkel folytatott, ösztönzőleg hatnak a két szomszédos szocialista ország hagyományos barátságának és gyümölcsöző együttműködésének további elmélyítésére és fejleszté­sére. Kiemelték, hogy a jugoszláv— román jószomszédi kapcsolatok erősítése szempontjából kivételes jelentőségű a két ország egyetér­tése, hogy a munkamegosztás, a kooperáció és a szakosítás alap­ján minél szorosabb, a hosszú távra szóló gazdasági együttműkö­dést fejlesszen, amely magában foglalja a jelentős közös gazdasági vállalkozások valóra váltását is.­ Leszögezték, hogy ez a jugo­szláv—román csúcstalálkozó és eredményei is hozzájárulnak a balkáni és európai együttműködés fejlesztéséhez, valamint a nemzet­közi kapcsolatok jelenlegi kedve­zőtlen alakulásának áthidalására irányuló erőfeszítésekhez. Az Elnökség az alkotmányos rendelkezések megvalósításának eddigi tapasztalatai alapján meg­vitatta a szocialista köztársaságok és szocialista autonóm tartomá­nyok megállapodásainak időszerű kérdéseit. Leszögezték, hogy a köztársaságok és autonóm tarto­mányok megállapodásának alkot­mányos intézménye az eddigi gya­korlatban pótolhatatlan módszer­nek bizonyult a nemzetek és nem­zetiségek közös érdekeinek érvé­nyesítésében a föderáció szintjén. Ugyanakkor kiemelték, hogy az eddigi tapasztalatok elmélyült elemzése alapján a társadalmi-po­litikai közösségek minden szintjén serkenteni kell a szocialista köz­társaságok és szocialista autonóm tartományok megállapodásainak további fejlesztését. Az ülésen megvitatták a JSZSZK Elnöksége alkotmányos hatásköré­be tartozó más kérdéseket is. (Tanjug) Sergej Kraigher, a JSZSZK Elnökségének elnöke beszél az államelnökség tegnapi ülésén HÁROMNEGYEDÉVI GAZDÁLKODÁS ágazatonként eltérő eredm­­ényei A Tartományi Végrehajtó Tanács üléséről A háromnegyedévi gazdasági eredményeket összegezve ismét csak azt szögezhetjük le, amit a félévi, negyedévi összegezéskor is megállapítottunk: a kilenc hónap alatt gazdaságunkban alapjában véve a korábbi irányzat folytató­dott. A helyzet alig változott, s ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a gyáriparban például nem sikerült felszámolni az időnként (az idén inkább gyakrabban) fellé­pő nyersanyaghiányt. A gyáripar ettől függetlenül megtartotta a fel­felé ívelő termelésnövekedést (a gyáripari termelés 7,5 százalékkal nagyobb a tavalyinál), a külkeres­kedelemben azonban a kivitel nagyarányú emelkedése ellenére is csúcsosodtak a problémák. A háromnegyedévi gazdálkodás­ról szóló elemzés tegnap szerepelt a Tartományi Végrehajtó Tanács ülésén. A gazdaságügyi titkárság ezúttal nem szokványos elemzést terjesztett elő, mellékelte a Tarto­mányi Képviselőház augusztus 20-ai ajánlásainak megvalósításá­ról szóló jelentést is. Rögtön meg­állapíthatjuk, az ajánlások nem érvényesültek minden vonalon, azonban a mezőgazdaságban (nö­vénytermesztés) és a külkereske­delemben (kivitel) szép eredmé­nyekkel jártak. A gyáriparnak, mint említettük, 7,5 százalékal nagyobb a termelése a tavallyi­nál. Szinte hihetetlen, de igaz: a nyersanyagellátási zavarok ellenére is e nagyarányú emelke­dés fő tényezője a fémipar. A Fo­­beda Gépgyár például 10 százalék­kal emelte a termelést hála első­sorban a nyersanyagte­rmelőkkel kialakított kapcsolatoknak, de megemlíthetjük ilyen tekintetben a kábelgyárat és a szabadkai Le­vert is. A gépgyártásban változik ■a termelés szerkezete, éspedig a munkaigényesebb termékek javára, s jórészt ez is hozzájárult a ke­csegtető kilenchavi eredményhez. A folyamatos nyersanyagellátás azonban továbbra is probléma, tar­tós megoldásra még nem említhe­tünk példát. Az utolsó negyedév­ben ez kétségkívül érezteti majd hatását. A mezőgazdasági termelés vala­mivel alacsonyabb a tavalyinál. Ha megvizsgáljuk a szerkezetét, kiderül, hogy most az állattenyész­tés valósított meg némileg jobb erdményeket, a növénytermesztés alábbhagyott. Külkereskedelmünk­ben a legnagyobbak a problémák annak ellenére, hogy szeptember­ben a konvertibilis fizetési terv­,­letre 12,1 százalékkal több árut szállítottunk ki, mint amennyit importáltunk. A 42,5 millió dollá­ros havi kivitel még mindig jóval kevesebb a tervezettnél. Ebben a jelentésben is érdemes külön fejezetet szentelni a közle­kedésnek, s jegyezzük meg nyom­ban, az első számú probléma (még mindig) a vasút. Ismeretes, hogy részben a kényszerítő üzemanyag­válság miatt, részben a takarékos­sági szempontokat figyelembe véve gazdaságpolitikánkban a vasúti közlekedés újbóli fellendülését szorgalmazzuk, sajnos, ez a vissza­térés mégsem megy simán. A teg­­­­napi kormányülésen hallottuk pél­dául, hogy tartományunk tavaly nem kevesebb, mint 55 millió dol­lárt fizetett a külföldi vasúti tár­saságok szolgáltatásaiért, csak azért, mert nincs elég vagonunk. S hogy a közlekedésben még min­dig a közúti forgalom játssza a főszerepet, azt a következő adatok is bizonyítják: tavaly­ — tehát egy év alatt­ — szállítóvállalataink 49 000 tonna összesített teherbírás­sal egyenértékű tehergépkocsit és pótkocsit vásároltak, ezzel szemben öt év alatt a vasútnak alig 8000 tonna összteherbírású új vagonra futotta. Gy. J. MUGABE ZÁGRÁBBAN Tárgyalt Flekovictyal Robert Mugabe zimbabwei kor­mányfő feleségének és munkatár­sainak kíséretében tegnap délelőtt Zágrábba érkezett. A repülőtéren Petar Flekovic, a Horvát Végre­hajtó Tanács elnöke és mások üd­vözölték a zimbabwei vendégeket. Délelőtti tárgyalásaikon Mugabe és Flekovic kifejezték óhajukat és érdekeltségüket, hogy tovább bő­vüljön a gazdasági együttműködés, leszögezték, hogy Zimbabwe és Jugoszlávia jelenlegi csereforgal­ma igen elenyésző, a csereforga­lomban Horvátország a kivitel te­rén 40 százalékkal, a behozatal terén 30 százalékkal vesz részt. A horvát gazdaság érdekelt abban, hogy a baráti országban részt ve­gyen az infrastruktúra létesítmé­nyeinek építésében. A Horvát Végrehajtó Tanácsban folytatott tárgyalások után a zim­babwei vendégek ellátogattak a Rade Kančar munkaszervezetbe. Mugabe kormányfő elbeszélgetett a munkástanács,­­ a szakszervezet és az önigazgatási munkásellenőr­ző bizottság elnökével, s érdeklő­dött a munkásönigazgatás rendsze­rének működése és az iránt, hogy a dolgozók hogyan vesznek részt az igazgatásban. Részletes magya­rázatot kért a jövedelemelosztás rendszeréről. Ezt követően Petar Flekovic ebé­det adott Mugabe és a zimbabwei küldöttség tagjai tiszteletére. Sally Mugabe, a zimbabwei Hazafias Front Központi Bizott­ságának tagja, aki a szociális kér­désekben és a nők kérdéseiben illetékes, tegnap Belgrádban tár­gyalásokat folytatott az Országos Nőtanács székházában. Zora To­­­mič, a nőtanács elnöke és az el­nökség tagjai •' -­mertették a jugo­szláv nők­­társadalmi-gazdasági helyzetét, a népfelszabadító harc­ban és a forradalomban való részvételüket. Sally Mugabe ezután a Beko munkaszervezet vendége volt. (Tanjug) MA: # Carrillo: A Spanyol KP eurokommunista marad Vajdaságban a januári járandóság már 14 százalékkal lesz nagyobb (6. oldal) @ Mérsékelten felhős, száraz idő, a hőmérséklet valamelyest emelkedik Időjárás jelentésünk a 11. oldalon Cáfolta, hogy felajánlotta lemondását (3. oldal) ф Megtörtént a nyugdíj végleges kiigazítása Jól fejlődtek a kapcsolatok Ćulafić találkozott Teng Hsziao-pinggel — A JKSZ küldöttsége ma hazautazik Kínából A jugoszláv—kínai kapcsolatok egészében jól fejlődnek — erősí­tették meg tegnap Teng Hsziao­­pingnek, a Kínai KP KB alelnö­­kének, valamint Dobroslav Ćulafič­­nak, a JKSZ KB Elnöksége titká­rának tegnapi pekingi találkozó­ján. Leszögezték, hogy adva van­nak a lehetőségek a két párt és a két ország kapcsolatainak fejleszté­sére, de rámutattak, hogy a gaz­dasági együttműködés még nem kielégítő.­­ A sikeres együttmű­ködést, kölcsönös értékelés sze­rint, az egyenrangúság, a függet­lenség, a be nem avatkozás és a kölcsönös megbecsülés elveinek al­kalmazása szavatolja. A megbe­szélésen véleményt cseréltek Kí­na, valamint Jugoszlávia gazdasági és politikai helyzetéről is. Teng Hsziao-ping hangsúlyozta a kínai párt 1973. évi harmadik plénumának, valamint az idei 6 plénumnak a jelentőségét. Kiemel­te a kínai fejlődés folyamatosságát a marxizmus, leninizmus, valamint Mao Cetung tanításainak irányvo­nalán. Az ország jelenlegi helyze­tét jónak ítélte meg. A problémákról szólva a kínai párt alelnöke a bürokratizmust emelte ki. Rámutatott a fiatalok oktatásának fontosságára, a polgá­ri liberalizmus jelenségeinek le­küzdésére és a „baloldali” elfer­­dülések kiküszöbölésére. Dobroslav Ćulasić hangsúlyozta, hogy Jugoszláviában figyelemmel kísérik Kína fejlődését. Szólt Ju­goszlávia társadalmi-gazdasági és politikai helyzetéről, kiemelte bel­cs külpolitikánk folyamatosságát. Rámutatott, hogy az önigazgatás és az el nem kötelezettség Jugoszlávia tartós irányvétele. Kitért a jelen­legi nehézségekre is, mindenekelőtt a gazdasági problémáikra. A szívé­lyes és elvtársi légkörben folytatott megbeszélésen tájékoztatta vendég­látóit a JKSZ XII. kongresszusá­nak előkészületeiről is. A jugoszláv küldöttség ma reg­gel hazautazik Pekingből. Bulasić sajtónyilatkozata A kölcsönös megértés és barátság légkörében folytatott megbeszélé­sek megerősítették a JKSZ és a Kínai KP szilárd eltökéltségét, hogy az egyenrangúság és a köl­csönös megbecsülés elvein tovább­fejlesztik a sokoldalú jugoszláv— kínai együttműködést és erősítik Jugoszlávia és Kína népeinek ba­rátságát. Az együttműködés fejlő­désének távlatai igen jók. A meg­levő különbségek nem akadályoz­zák az együttműködés fokozását. Ezt követően kifejtette, hogy a JKSZ küldöttségének tagjai átfo­góan és nyíltan tájékoztatták a kí­nai elvtársakat a jugoszláv szocia­lista önigazgatású társadalom tár­sadalmi-gazdasági és politikai fej­lesztésében elért eredményekről és a felmerülő nehézségekről.­­ Min­denhol éreztük a hazánk iránt meg­nyilvánuló nagy szimpátiát, a szo­cialista fejlődésben szerzett tapasz­talatainak, valamint a független és el nem kötelezett külpolitikánk iránti érdeklődést. Az emberei­ szeretettel és tisztelettel beszéltek Titóról — emelte ki Culafié. (Folytatása a 3. oldalon) A mezőgazdaság fejlesztése •rszágos érdek A zöldterv nyílt kérdései a Szövetségi Gazdaságfejlesztési és Gazdaságpolitikai Tanács előtt Az elmúlt tervidőszakra az ag­ráripar középtávú fejlesztéséről szóló társadalmi megállapodást — vagy ahogyan egyszerűbben elne­vezték: a zöldtervet­­ körülbelül kétéves késéssel hoztuk meg. Az újabb terv hasonló vajúdások kö­zepette születik. Nem csoda, hi­szen az agráripar fejlesztésének alapvető kérdéseit hivatott sza­bályozni, a közös érdekű felada­tokat meghatározni és a közös megoldás módját megtalálni. S ez egyáltalán nem egyszerű. Ezért is különítette el az illetékes bizott­ság azokat a kérdéseket, amelyek­ben a köztársaságok és tartomá­nyok küldöttei nem tudtak meg­egyezni, s azért tűzte tegnapi ülé­sének napirendjére a Szövetségi Gazdaságfejlesztési és Gazdaság­politikai Társadalmi Tanács őket, hogy álláspontjával hozzájáruljon ennek a rendkívül jelentős ok­mánynak a mielőbbi tető alá hozá­sához. A dr. Ivo PERISIN elnökle­tével megtartott ülésen Milovan ZIDAR mérnök, a Szövetségi Me­zőgazdasági Bizottság elnöke vá­zolta a nyílt kérdéseket. Emlékez­tetett arra, hogy a folyó ötéves tervidőszakra (a jövő évi gazda­ságfejlesztési határozat tervezete szerint) a mezőgazdasági termelés 4,5 százalékos növelését irányoz­tuk elő, a társadalmi szektorból 6 százalékkal, a magánszektorból 4 százalékkal több terményt várunk, mint a tavalyi volt. Az elmúlt öt­éves tervidőszakban a termelés évente mindössze 2 százalékkal növekedett, a magánszektorban csak 0,8 százalékkal. Ezért az em­lített cél eléréséhez sokkal jobban meg kell szervezkednünk, és a ter­melést meg kell szabadítanunk a visszahúzó nehézségektől. Milovan Zidar a még egyezte­tésre váró kérdések közül ezeket emelte ki: Az élelmiszer-termelés és a szükségletek mérlegének elkészí­tése, ami a termelők lehetőségé­re, a forgalmazók, a feldolgozók, az idegenforgalmi és egyéb szer­vezetek és közösségek szükségle­teire épül. E mérlegek aránján a köztársaságok és tartományok min­den érdekelt fél bevonásával in­tézkednek a mezőgazdasági tár­­sultmun­ka-szervezetek termelésé­nek serkentése ügyében. Enne­k az a lényege, hogy az élelmiszer-vá­sárló vidékeknek idejében be kell kapcsolódniuk a termelés serken­tésébe, és anyagilag is részt kell (Folytatása az 5. oldalon) ALKOTMÁNYOSSÁG ÉS STABILIZÁCIÓ A megoldás a társadalmasításban van Tanácskozás az alkotmánybíróság, a gazdasági kamara és a szakszervezet szervezésében Sorrendben már a sokadik olyan tanácskozás volt tegnap — ezúttal az Elektrovo­j'vod'inia összetett szer­vezetben —, amelyet tartomá­nyunk alkotmánybírósága kezde­ményezésére szervez a gazdasági kamara és a szakszervezet. Az ed­digiek közül ez az összejövetel volt talán a legrangosabb a rész­vevőket tekintve. Ott volt Nikola BALOG, dr. Lajčo KLAJN, Vojis­lav JOVIC, MOLNÁR Vilmos, HAJNAL Katalin, RAJKOV Ist­ván, Dušan MILIN, Petar MAR­­KOVIC, Djordje SORDJAN és még sokan mások. A vajdasági villamos energia kérdéseinek — minden tekintet­ben időszerű — témáját feszegette a bevezető beszámoló. Azt még csak könnyű kimásolni a beszá­molóból, hogy mik a fogyasztás jellemzői: 670 000 háztartásit, az egész ipart látja el az Elektrovoj­­vodina. Az egész jugoszláv vil­­lanyfogyasztásnak tíz százaléka esik Vajdaságra, az egy főre eső villanyáram-fogyasztás tekinteté­ben első helyen állunk az ország­ban. Azt azonban nehezebb eldözn­(Folytatása az 5. oldalon)

Next