Magyar Szó, 1981. december (38. évfolyam, 329-343. szám)
1981-12-05 / 333. szám
8 SZABADKA Fogyatkozik az erdőség Tíz év alatt 2500 hektárral kellene növelni az erdőgazdaságot • A védősáv megritkítása súlyos következményekkel jár Az utóbbi években mind többször vetődik fel a szabadkai erdők kérdése. A „tervszerű irtás” ugyanis oda vezetett, hogy erdőink megritkultak, s megindult a homok és a lösz a város felé. A községi képviselő-testület legutóbbi ülésén egy küldött ismét feltette a kérdést: miért nem telepítik a fákat olyan ütemben, mint amilyenben irtják (ha már nem növelik az erdők felületét), ki felelős azért, hogy az egykori védősáv mindinkább ritkul? Szabadkát 4430 hektár erdő veszi körül, amely megvédi a várost az északi és az északkeleti szelektől, megfékezi a homok vándorlását. De nem csak a várost és a településeket védi a homoktól, hanem megőrzi a szántóföldeket is. Erről dr. ZOLNAI Albert ismert környezetvédelmi szakember a következőket mondotta: — A környék ki van téve a szél erozív hatásának. Mind több a lösz és a homok, emiatt a városban eldugulnak a szennyvízelvezető csatornák, s esőzések idején órákig, sőt napokig áll a víz az utcán. Erdeink fogyatkoznak a telepítés hiánya miatt, s az utóbbi években katasztrofális jelenségeknek lehetünk tanúi. Mint például, amikor Becse környékén a szál elvitte a szántóföld termékeny rétegét a búzavetéssel együtt. A gépesített mezőgazdaság ürügyén kiirtják a mezősávokat, szabad utat adnak a szélnek, a növényvédő szerek a szél szárnyán bejutnak a településekre, pusztulnak a madarak... A vadászturizmus fejlesztése szorosan összefügg az erdőkkel, az erdőállománynyal. Ez egyike azoknak a gazdasági ágazatoknak, amelyek révén jelentős devizabevételre tehetünk szert. A szakemberek véleménye szerint az évi 10 millió dollárt is elérheti. Éppen ezért az erdőgazdaság a vadállomány növelését is tervezi, mintegy 350 muflon, 100 őz, 150 dámszarvas és 300 vaddisznó telepítését. A fácántenyésztés már bejáródott az erdőgazdaságban. Hozzávetőlegesen 1000 hektár erdőben fejlesztik a vadászturizmust.lesztési terv a következő tíz évben 2500 hektár erdő telepítését irányozza elő. Az erdőgazdaság erre a célra évente mintegy 3 millió dinárt tartalékol, de mintegy 10 millió dinárra lenne szüksége ahhoz, hogy évente 200 hektár erdőt telepíthessen. A fejlesztési tervek értelmében a következő évtizedben fásítják a kelebiai és a csikériai erdők közötti területet, amely most üresen áll. Akácfát, tölgyet, nyárfát és tűlevelű fákat telepítenek. Az évi 200 hektár erdő telepítése tehát elegendő lenne ahhoz, hogy tervszerűen fejlődjön az erdőgazdaság. Csakhogy egyelőre nincs elegendő pénz hozzá, az illetékes munkaszervezet csak az öszszeg egyharmadát tudja előteremteni. Ebből mégis az következik, hogy noha többet telepítenek, mint amennyi fát kivágnak, az erdőtelepítés még mindig nem olyan ütemű, mint kellene. g. g. Oromnál dolgozik a telefonszerelő-csoport A szabadkai postán szerzett értesüléseink szerint még mindig nem állt helyre a telefonösszeköttetés Békovával, Orommal és a Zenta környéki településekkel. Zentáról még mindig nincs kapcsolat Kevivel és Tornyossal. A tegnapi nap folyamán sikerült megjavítani a moravicai, a gunarasi, a felsőhegyi, a pacséri vonalakat, továbbá a horgosi belső vonalakat és a bácsszöllősi hálózatot is. A szerelőcsoportok tegnap is dolgoztak, s várható hogy a mai nap folyamán sikerül helyrehozni a meghibásodást. A szabadkai erdőgazdaságban megtudtuk, hogy a telepítés tervszerű és szabályos. Az erdőgazdálkodási törvény értelmében minden kivágott fa helyett újat kell ültetni és az értékesített fa árának 24 százalékát ismét telepítésre kell fordítani. Az erdőgazdaság emberei is, állítólag, annyit ültetnek, amennyit kivágnak, sőt többet. Legalábbis az idén ez volt a helyzet. A fej Ez az előrepillantó tükör a zentai vasút aluljárójánál van. Mi történhetett vele? Véleményünk szerint valaki nagyon közelről akarta megnézni magát benne! (KISS Ágnes felv.) A MŰVELŐDÉSI ÉRDEKKÖZÖSSÉG A Kultúra Szikrái díjra terjesztette elő az Ifjúsági Mrmfórumot Az Ifjúsági Filmfórumot nyolc évvel ezelőtt, 1986-ban hozták létre Szapachtán, azzal a céllal, hogy a aposano és eimaganeob betekintése nyújtsanak, elsősorban a fiatalok számára, a filmművészetre, uietve azokba a problémákba, amelyek egy-egy film kapcsán felmerülnek, amelyekről a filmek jelzést adnak. Az elmúlt időszakban összesen több mint 200 olyan hazai és külföldi film került bemutatásra, amelyek egyébként a filmművészetben is jelentős helyet foglalnak el. A filmbemutatókat követően, mint ismeretes, mindig kerekasztalbeszélgetéseket szerveztek, amelyre ismert filmmunkásokat, kritikusokat, pszichológusokat és más szakembereket hívtak meg. Ilyenformán mintegy 250-en voltak vendégei a kerekasztal-beszélgetésnek. Talán mondani sem kell, hogy az Ifjúságitanfórum az egyeten igen jellegű rendezvény az országban, s jelentős mértékben hozzájárult és járul a filmkultúra terjesztéséhez. Egyebek között ezt a szempontot is szem előtt tartotta a művelődési érdekközösség, amikor az Ifjúsági Filmfórumot Vajdaság legmagasabb művelődési díjzára, a Kultúra Szikrái elnevezésű díjra terjesztette elő. A bíráló bizottság hamarosan dönt a beérkezett javaslatokról. UCS-LOCS A VÁROSBAN A nagy „felkészültség" ellenére sem tudják eltisztítani a havat. Mi történne, ha nagyobb hó borítaná a helleret!? Akkor lenne még csak hűhó!... — Szeretném látni a napos idők „hóhányóit”. Mert aki legény, az legyen most is legény!... MAGYAR SZÓ 1981. december 5., szombat RÉGÉSZET KÖZBESZÓLT AZ IDŐJÁRÁS A múzeum régészei befejezték a kutatómunkát a terepen A szabadkai Városi Múzeum szakemberei a napokban befejezték a régészeti ásatást a Bácstopolya melletti Sokolacon. Ezúttal két hétig tartott a munka, s most is, mint korábban, VIli. századból való sírokat tártak fel. — Tulajdonképpen a tavalyi munkát folytattuk. Mint ismeretes, a múzeum és a topolyai képviselő-testület között mintegy tíz évvel ezelőtt jött létre a megállapodás a kutatómunkáról és a mentőásatásokról. Sokolacon 1978- ban kezdtük meg a munkát és azóta minden évben bizonyos időt itt töltünk — hallottuk SZEKERES LÁSZLÓ régésztől. — Eddig összesen mintegy 75 sírt tártunk fel, a mostani ásatás során pedig 12 népvándorlás■ kori sír került napvilágra. — Milyenek a további kilátások ezen a területen? — Becslésünk szerint legalább még 200—250 sír van ezen a helyen, úgyhogy a következő években is lesz még mit tenni. Szeretném megjegyezni — mondotta Szekeres László —, hogy a most félbehagyott ásatás során nagyon szép kerámiát, ezenkívül más használati tárgyakat találtunk, és újabb értékes tapasztalatokat szereztünk a temetkezési szokásokat illetően. A sokolaci ásatások abbahagyásával a szabadkai régészek befejezték idei régészeti kutatási munkájukat a terepen. Már csak tavaszra találkozhatunk vele, valahol kinn a határban, amikor az időjárás megengedi, hogy a szabadban dolgozhassanak. Hogy hol, milyen kutatómunka folyik, egyelőre nem tisztázott, mert ez sokban függ attól, hogy mennyi pénzzel rendelkeznek erre a célra. Sz. J. SZABADKÁN MA FILM JADRAN: Banović Strahinja, jugoszláv. Szereplők: Dragán Nikolic, Franco Nero, Sonja Vetinović rendező: Vatroslav Mirnica (16, 18, 20) Előzetes bemutató: Shaolin 36 kamrája, hongkongi. Szereplők: Liu Csia Hui, Huang Jo; rendező: Liu Chia Liang (22) LIFKA: A ZOO téri lányok, német. Szereplők: Katja Carol, Marco Kroger, rendező: Walter Ross (16. 18. 20) ZVEZDA: Amanush, indiai. Szereplők: Utfram Kumar, Sharmla Tagore, rendező: Shakti Samanta (16.30. 17.30. 20) Matiné: Egymillió dolláros kandúr, amerikai (10) MUNKÁS: A fekete párduc, hongkongi. Szereplők: Chen Sinfg. Yon Nairn Shee. Yasuahi Kurata, rendező: Ho Chang (15.30, 19.30. 21) Matiné: Amanush, indiai (10) SZÍNHÁZ Viharvirág, a szabadkai Gyermekszínház előadása (9.30) MÚZEUM A régészeti, néprajzi történelmi, kultúrtörténeti részleg és a képtár anyagának állandó kiállítása, nyitva 9 —13 óráig. A városháza kilátója 9—13 óráig látogatható. ÜGYELETES Orvos*, a Petőfi Sándor utcai mentőállomáson este 8-tól reggel 6 óráig. Gyógyszertár: a régi városháza épületében. K. Á. Szakoktatók felügyelete mellett mintegy 1500 iskoláskor előtti gyermek tanulja nap-nap után a korcsolyázás alapjait a Kisstadion műjégpályáján. A közelmúltban kezdődött tanfolyamnak máris van foganatja, jóllehet — mint ahogyan azt a felvételünk is igazolja —, nem ritka látvány a nyúlfogás. A tanfolyamra, amely 200 dinárba kerül és egy hónapig tart, továbbra is fogadnak jelentkezőket, mindennap 8—11 és 18—19 óráig, a jégkorongklubban, illetve a műjégpályán. Nem volt rászorulva, mégis Sonoti A Belügyi titkárság megfosztotta szabadságától PETÁK IVKOVIC, helybeli lakost, aki több betöréses lopást és tolvajlást követett el. Ivkovicnak nem ez az első dolga a bűnügyi szervekkel, hasonló bűncselekményekért már korábban is bizonyos időt javítóintézetben töltött. Most azonban — legalábbis ami az anyagiakat tekinti — nem volt rászorulva, foglalkozását tekintve ugyanis taxis és magánfuvarozó volt. A nyomozás során bebizonyosodott, hogy Ivkovic lopott és betört. Általában személygépkocsikat tört fel, amelyekből autórádiókat és magnókat tulajdonított el. A benzni utca egyik pincéjéből, ahol lakott, ellopott egy kempingfelszerelést 15 000 dinár értékben, Vilma Myankovié telkiről nedre a tehergépkocsiján hat köbméter földet szállított egyik ügyfelének a telkére. Dimitar Krsztert bolgár állampolgárt is megkárosította, a személygépkocsiját feltörte és mintegy 46 000 dinár értékű árut vitt magával. A sorozatos lopásokkal mintegy 80 000 dinárral károsította meg a sértetteket, de fennáll a gyanú, hogy több tolvajlást követett el, mint amennyi eddig bebizonyosodott. Az ellopott tárgyak nagy részét a rendőrség megtalálta a lakásán, és már vissza is szolgáltatta a jogos tulajdonosoknak. H. F. FÉNYŰZÉS A BUSZBAN egítsen, lelkem! — rimánkodik a zsúfolt csuklósbusz bejárati ajtajánál egy anyóka, akinek már sikerült feljutnia az alsó lépcsőre, de élettársa még lem toporog a megálló aszfaltburkolatát csúfító latyakban. A fiatalember, aki a segítséget úgy értelmezi, hogy az idős ember nem képes a saját erejéből fellépni a lépcsőre, hosszú karjával utánanyúl a buszból. — Nem szorult segítségre, olyan erős, hogy két kofferral is képes volna felkapaszkodni a buszra. Helyet csinálni segítsen! — magyarázza az anyóka. — Vagyis tolakodni segítsek — következtet a fiatalember, s a buszvezető a párbeszéd hallatára (Palicstól a kerékpárgyárig) ki tudja már hányadszor — megismétli a hatástalan felszólítást: Szíveskedjenek a kocsi belsejébe fáradni! Mozgás, mozgás, látom a visszapillantó tükörből, hogy van még hely! Valóban, van még férőhely, átlagban két utas között negyed négyzetméternyi terület, ami azt jelenti, ha száz ember csak fél lépésnyit mozdulna, legalább tizenöt várakozó személy juthatna az utastérbe. Azonban senkisem mutat hajlandóságot a mozgásra. Az arcokról leolvasható ellenszenvből következtetve mindenki igyekszik másnak átengedni a tolakodás kezdeményezését. Azonban az „illemtudás” követelménye ezúttal mást sugall, mint a tolakodástól való ösztönös viszolygás szükségességét... A szolidaritás mentőangyalának szerepét ezúttal egy magas, középkorú férfi vállalja, aki a fejek felett áttekintve látja, hogy a kocsi belsejében szinte fényűzésnek számító kihasználatlan négyzetméterek vannak. — Mit gondolnak — kérdi mímelt haraggal —, hogy hét dinárért még kényelmet is mellékel az utasszállító? — Szavaival két szemüveges, hetven év körüli kortársat vesz célba, akik önfeledt beszélgetésbe merülve nem veszik észre, hogy akadályozzák a szolidaritáson alapuló önkéntes felzárkózás folyamatát. A felszólításra arrább mozdulnak, s megkönnyebbülve zúdul utánuk a kocsi elején szorongatottak tömege, így nemcsak a latyakban toporgó öregember jut fel a buszra, hanem a következő megállónál még vagy tíz személy is Sőt, a buszvezető sem zsörtölődik tovább a csípős megjegyzés miatt, hogy az utasszállító nem biztosít kényelmet a hétdináros szolgáltatáshoz. ALMÁSI Tibor