Magyar Szó, 1981. december (38. évfolyam, 344-359. szám)

1981-12-22 / 350. szám

­ /, ,rr, f \ ; I­­­V u] jet m 19 ________________________________________ Ш. Ш ВШ W­MA: inV ШШк m ВјјШ • Folytatódik az _» '■УAmerikai ügynökök megbeszélése az olasz rendőrség BB Hf pH képviselőivel (2. oldal) ■ Hf ■ ЈИН Ш wm ШШ. ШШГ Ш Ш Ш Ш Ф A vetésterv az egyéni érdek a ma ЖШ» Ш&. ШШ ШШ fláiflak. Ш mjw Tizenkétezer hektárral több búzát vetettünk a kelleténél (14. oldal) « ш ш ш иTM »» ^ Mérsékelten felhős, száraz idő, estefelé esőzés -----------------------------------------------—---------------------------------------- várható XXXVIII. évf. 3­0. (12416.) szám 1981. december 22., kedd Ára 7 dinár­d időjárásjelentésünk a 17. oldalon Az együvé tartozás alanya a társult inka szavasak­ összetoancsolódása A szocialista önigazgatási viszonyok fejlődése, a munka és az eszközök társítása erősíti hazánk egységét — ülést tartott a Vajdasági Kommunista Szövetség Tartományi Bizottsága — Boško Krimié mondott vitaindítót A JKSZ Központi Bizottsága 20. ülésén úgy döntött, hogy meg kell vitatni az együvé tartozás érvényesítésének tapasztala­tait és problémáit a szocialista önigazgatási viszonyok építése alapján, valamint a föderáció, a Szerb SZK és a szocialista au­tonóm tartományok alkotmányos funkciójának szemszögéből, amelyek alkotó részei a Szerb SZK-nak és konstitutív elemei a föderációnak. E határozat végrehajtásáról, az ezzel kapcsolatos időszerű eszmei-politikai kérd­ésekről és feladatokról tárgyalt tegnapi ülésén a VKSZ Tartományi Bizottsága. A témakörről Boško KRUNIĆ, a pártbizottság elnöke mondott be­számolót. Az ülésen a bizottság tagjain kívül jelen volt Lazar MOJSZOV, a JKSZ KB Elnöksé­gének tagja, Dragan MILOJEVIC, a Szerb KSZ KB Elnökségének tagja, Lud­omir LALOVIC, a Szerb KSZ KB Elnökségének vég­rehajtó titkára, továbbá a VKSZ- nek a Szerb KSZ és a JKSZ szer­veibe választott tagjai és a községi pártválasztmányok elnökei. A párt­­bizottság tegnapi ülésén foglalko­zott a JKSZ-nek a szocialista ön­igazgatás, a testvériség és egység kosovói fejlesztésére vonatkozó akciója politikai platformjával és a VKSZ ebből eredő feladataival. Az alábbiakban közöljük Boško Krunjé beszámolóját. A tartományok a föderaliz­mus konstitutív elemei Elvtársak! A mai ülés célja a JKSZ Köz­ponti Bizottsága határozatainak érvényesítésére irányuló tevékeny­ség, a viszonyok és a problémák megvitatása. A JKSZ KB 20. ülé­sén, mint ismeretes, a következő döntés született: „A JSZSZK, a Szerb SZK és a szocialista auto­nóm tartományok alkotmánya ren­delkezéseinek következetes érvé­nyesítése céljából a JKSZ KB azon a véleményen van, hogy meg kell vitatni az együvé tartozás érvé­nyesítésének tapasztalatait és problémáit a szocialista önigazga­tási viszonyok kiépítésének alap­ján, valamint a föderáció, a Szerb SZK és a szocialista autonóm tar­tományok alkotmányos funkciójá­nak szemszögéből, amelyek alkotó részei a Szerb SZK-nak és kons­titutív elemei a föderációnak”. A JKSZ KB 20. ülésének hatá­rozatai é­s a referátum, amelyet dokumentumként fogadtak el az említett ülésen, a VKSZ szerve­zeteinek és szerveinek egész tevé­kenységét a társadalomban meg­nyilvánuló negatív folyamatok kö­vetkezményeinek és ezek okainak áthidalására, illetve megszüntetésé­re összpontosították, elsősorban a nacionalizmus és a többi ellenséges tendencia minden formája elleni harcra. E harccal a társadalmi­gazdasági stabilizáció politikájának érvényesítését, politikai, illetve küldöttrendszerünk fejlesztését és a KSZ felkészítését segítettük, érdekében folyó politikai tevé­kenység tényezője, amely mind­ezért felelős. Ez a felelősség a szo­cialista önigazgatási demokrácia, valamint az egyenjogúság elvének fejlődése iránt tartós, és alapja egészében véve a társadalmi viszo­nyok kialakításának és állandó fej­lesztésének, s ennek keretében azon viszonyoknak, amelyek a fö­derációban a köztársaságok és tar­tományok között létesülnek. Emlékeztetni szeretném a Tarto­mányi Bizottság tagjait és az ülés többi részvevőjét, hogy ez év kö­zepén a Tartományi Bizottság ülé­sén tárgyaltunk az alkotmány alapjain álló együvé tartozásunk érvényesítésének és erősítésének egyes kérdéseiről és problémáiról, valamint azon feladatainkról, ame­lyek a kosovói, az albán naciona­(Folytatása az 5. oldalon) Boško Krunjc bevezetőjét olvassa a VKSZ TE tegnapi ülésén Világosan ki kell jelölnünk a szubjektív hiányosságokat és az objektív akadályokat A mai ülésünk napirendjén sze­replő kérdések megvitatása a KSZ alkotmánnyal meghatározott fele­lősségéből is következik. A párt mint a szocializmust építő mun­kásosztály és összes dolgozó veze­tő eszmei és politikai ereje és a dolgozói szolidaritás, a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek testvé­risége és egysége érvényesítésének fő mozgatóereje, a szocialista for­radalom és a szocialista önigazga­tási társadalmi viszonyok védel­mének és továbbfejlesztésének, s elsősorban a szocialista társadalmi és demokratikus tudat erősítésének ­Zarkovié Szudánban A hivatalos tárgyalások ma kezdődnek Vidoje Zarkovic, a JSZSZK El­nökségének tagja tegnap hivata­los, baráti látogatásra Szudánba érkezett. Kíséretében van Milovan Zidar szövetségi mezőgazdasági titkár, Dragoslav Pejic, a JSZSZK Elnökségének külpolitikai osztály­­vezetője és ismét Redžić, a szö­vetségi külügyi titkár tanácsosa. A khartúmi nemzetközi repülőté­ren ünnepélyes fogadtatásban ré­szesítették a jugoszláv küldöttsé­get. Abel Alier szudáni alelnök, a legmagasabb rangú állami és pártfunkcionáriusok és Blagoje Mihov jugoszláv nagykövet üdvö­zölte a küldöttséget. A jugoszláv és a szudáni­ himnusz elhangzása után Vidoje Zarkovic ellépett a díszszázad előtt, majd vendéglátó­ja kíséretében szálláshelyére haj­tatott. A Friendship Pallace Szál­lodában rövid megbeszélést foly­tatott vendéglátóival. A hivatalos jugoszláv—szudáni tárgyalások ma kezdődnek. Khar­túmi politikai köreikből eredő ér­tesülések szerint a kétoldalú kap­csolatok fejlesztéséről, különösen a gazdasági vonatkozá­sú­ak­r­ól lesz szó. Véleménycserét folytatnak időszerű nemzetközi kérdésekről és az el nem kötelezettek tevé­kenységéről is. Mindkét fél véle­ménye szerint a jelenlegi helyzet számtalan veszélyt rejt magában, ezért az el nem kötelezettek fo­kozottabb tevékenységére van szükség az egyetértés és enyhülés folyamatának szilárdítása céjából. Külön hangsúlyozták, hogy Ju­goszlávia és Szudán, mint az el­­nem kötelezettség politikájának alapítói, nagyban hozzájárultak e politika és eredeti elvei érvénye­sítéséhez. Zarkovictól a sureini repülőté­ren Bazar Kolisevszki, a JSZSZK Elnökségének tagja vett búcsút. (Tanjug) Népfelszabadító harcunk­­ mélyen népi és forradalmi jellegű volt Díszülés a belgrádi Száva Központban a hadsereg napja alkalmából­­ Sergej Kraigher, a JSZSZK Elnökségének elnöke mondott beszédet Sergej Kraigher, a JSZSZK Elnökségének elnöke tegnap este a december 22-e, a hadsereg napja alkalmából a belgrádi Száva Központban tartott díszülésen a következő beszédet mondta: Elvtársnők és Elvtársaik! A mai ünnepséget büszkén szen­teljük a szocialista Jugoszlávia fegyveres erői megteremtésének és fejlődésének az elmúlt négy évtizedben, e történelmi esemény fontosságának és messzehordó voltának országunkra, fejlődésére és nemzetközi helyzetére vonat­kozóan, főleg a mai szövevényes nemzetközi politikai viszonyok és események között. Ez a jubileum k­ivételes jelentő­ségű munkásosztályunk és dolgo­zóink számára, minden nemze­tünk és nemzetiségünk, a háborús korosztály és az ifjúság számára, amely a békében nőtt fel, a fegy­veres erők tagjai számára. A jubileumról való megemlékezés feleleveníti bennünk nemzeteink és nemzetiségeink legjobbb fiai­nak hősi tetteit és önfeláldozását közös harcukban, a magasztos eszmékért, a szabadságért és füg­getlenségért, a testvériségért és egységért, a társadalom mélyre­ható forradalmi átalakulásáért és védelmi készségünk fokozásáért. Visszaemlékezés ez egyszersmind Jugoszlávia hozzájárulására a szövetséges erőknek a fasizmus és a nácizmus fel­ett aratott győzel­méhez, valamint a gyarmatosítás elleni forradalom győzedelmes fejlődésére, a világ szocialista és összes haladó erőinek erősítéséhez. Fegyveres erőink a néptömegek harcából fejlődtek ki Népfelszabadító harcunk — a fasiszta megszállók és a hazai árulók ellen társadalmi, politikai és katonai jellegzetességeit és eredményeit, valamint humánus és etikai értékeit tekintve egye­dülálló volt a leigázott Európáiban. A legszélesebb néptömegek sú­lyos harcából fejlődtek ki fegy­veres erőink, s ezzel meg volt határozva népi, felszabadítói és forradalmi jellegük. A munkás­­osztály, a parasztság, a haladó értelmiség, az összes haladó és hazafias erő a párt és Tito által vezetve e hősi harcban hozták létre az új Jugoszláviát. Az AVNOJ II. jajcei ülésszaká­nak döntései és ezek megvalósí­tása megmutatta, hogy a népfel­szabadító háborúban­­így új Jugo­szlávia született, az egyenrangú, testvéri nemzeteik és nemzetiségek demokratikus, föderatív közössége tényleges néphatalommal, mint a munkásosztály és a Kommunista Párt által vezetett új társadalmi erők győzelmének kifejezésre ju­tásával. Ezzel párhuzamosan nem­zetközi téren csatát folytattunk és nyertünk a népfelsza­badító háború vívmányainak elismeréséért. Csak az ilyen, új Jugoszlávia tudott sikeresen szembehelyezkedni az érdekövezetek politikájával és a külső hegemóniával, s tudott ön­álló, független tényezőjévé válni a nemzetközi viszonyoknak. A népfelsza­badító harc és a forradalom mélyen népi és forra­dalmi jellege meghatározta a há­ború utáni társadalmi fejlődésünk jellegét és irányát is. Legszélesebb néptömegeink forradalmi kezdemé­nyezése az országépítés időszaká­ban is folytatódott, s ezután tel­jes mértékben kifejezésre jutott a szocialista önigazgatás építésé­ben. A szocialista önigazgatás fej­lődésével és a védelmi feladatok, valamint a külpolitika társadal­masításával párhuzamosan folyt .Folytatása a 12. oldalon. Egyetlen hírközlő szerv sem tesz említést a „ziemowiti tragédiáról" A szovjet hírügynökség részletes jelentést közöl a lengyelországi helyzetről, de még utalás sincs a tegnap közzétett hírére Huszonnégy órával azután, hogy a szovjet TASZSZ hírügy­nökség közölte, a varsói rádió, de a lengyel lapok sem tettek köz­zé újabb részletet az 1300 bányász sorsáról, aki állítólag a kato­­wicei bányák egyikében rekedt. A szovjet távirati iroda a len­gyelországi helyzetről szóló jelenté­seiben sugározta a hírt a lengyel PAP távirati irodára és a lengyel belügyminisztérium közleményére hivatkozva. A TASZSZ hírét vala­mennyi nemzetközi távirati iroda átvette, minthogy a hadiállapot el­rendelése óta a PAP angol nyelven nem sugároz önálló hírszolgálatot a külföld számára. Moszkvában működő újságírók azt a magyará­zatot kapták, hogy mivel a TASZSZ erre műszaki felszerelt­ségénél fogva alkalmasabb, magá­ra vállalja a PAP angol nyelvű hírszolgálatának sugárzását, hogy ezáltal a hírek minél több ember­hez eljussanak. A lengyel sajtó sem közölt újabb részleteket az esetről. A varsói rá­dió ugyanis sajtószemléjében ezt nem említette. A TASZSZ-infor­­máció úgy szólt, hogy miután egy katowicei bánya lejáratát felrob­bantották, a tárnában rekedt kö­rülbelül 1300 bányász. A varsói rádió egy szóval sem tett említést arról, hogy a bányá­szok azzal fenyegetőztek, felrob­bantják a tárna másik bejáratát is, ha nem teljesítik követelésüket. A szóban forgó vajdaság neve a varsói rádió híreiben csak Czeszlaw Piotrowski tábornok bánya-, és energiaipari miniszter nevével ösz­­szefüggésben bukkant fel. Piot­rowski ugyanis a nemzeti meg­mentés katonai tanácsa nevében Katowicébe utazott, és találkozott a kőszénbányák és más bánya- és energiaipari vállalatok vezetőivel. A szombaton megtartott tanácsko­záson szó esett az ottani bányák­ban és vállalatokban történt sztrájkkísérletekről, konkrétan azonban egyik bányáról, így a zie­­mowitról sem volt szó. Piotrowski tábornok Katowicé­ben találkozott az újonnan kine­vezett vajdával, Roman Paszowski tábornokkal is. Jelen voltak a párt, a közigazgatás és a katonaság vaj­dasági képviselői is. A varsói rádió híre szerint Piotrowski és Pa­szowski tábornokok egyebek kö­zött megvitatták a szénbányászat és energiatermelés időszerű prob­lémáit. A szovjet TASZSZ hírügynök­ség tegnap több hírt is továbbí­tott a lengyelországi helyzetről, ám egyben sem említette a ziemowiti tragédiát, az 1300 bányász esetét, akik — vasárnapi TASZSZ-hír szerint — egy bányában rekedtek. Mindenki arra számított, hogy teg­nap újabb információk érkeznek a ziemowiti szénbányából, és körvo­nalazódik, vajon munkabeszünte­tésről vagy diverzióról van-e szó. A TASZSZ információi azonban ehelyett a lengyel bánya- és ener­giaügyi minisztérium képviselőjé­nek közleményére épülnek. Esze­rint „az ágazat csaknem vala­mennyi szénbányájában és válla­latában zavartalan a termelés”. Az információban az áll, hogy „Len­gyelországban a napi szénkiterme­lés gyakorlatilag megfelel a terv­ben előirányzottnak”. A lengyelországi helyzetet is­mertetve — egyébként a jelenté­sek alaphangja derűlátó — a TASZSZ említést tesz róla, hogy némelyek ellenszegülnek a katonai igazgatásnak. Példát is említ, még­pedig a katowicei fémkohászati kombinátot, amelyben — amint je­lentette — a Szolidaritás szélsősé­ges elemei elbarikádozták magu­kat, s azzal fenyegetőznek, hogy a levegőbe röpítik a vasolvasztó ke­mencét. Másik példaként a TASZSZ a lengyel­­televízió állításait emlí­tette, amelyek szerint a Konföde­ráció a Független Lengyelország­(Folytatása a 3. oldalon)

Next