Magyar Szó, 1981. december (38. évfolyam, 344-359. szám)

1981-12-27 / 355. szám

JB ЈЦ . MA: шШкШШ ЈВ! 1 \ 1­­ # Rejtélyes körülményeit között ^WBIESrHpf -Ш? ' 'f* V Egy hét a Világpolitikában (3. oldal) ■ VI ШтЖ И Wr % f m n ’ # üzérkedés a földdel Ш Ш Eli MiU Ш ЈШВ Mm wAl#.4 . .‘ ki mindenki bérel földet? — Hogyan lehet Ш ш I* Up zm fl| ШВ !■ ' i ' ' í, elejét venni a visszaéléseknek? (11. oldal) XXXVIII. évf.1 355. (12421.] szám 1891. december 27., vasárnap Ára 7 dinár (időjárásjelentésünk a 1s. oldalon) ———————--------------------------------- * --------------------------------------------------------------------------------------------- - Változóan felhős, száraz és hidreg idő Tartsuk magunkat a kommunista etikához Nagygyűlés Rogaticán • Kosta Nadj, a Föderáció Tanácsának tagja mondott beszédet Rogaticán tegnap nagygyűlésen emlékeztek meg Tito elvtárs e Romanija alatti helységbe való látogatásának 40. évfordulójá­ról. A nagygyűlésen Kosta NADJ, a Föderáció Tanácsának tagja tartott emlékeztetőt. — Titóval való rogatioai talál­kozásomat már többször leírtam. Tito arcán valami csodálatos ener­gia tükröződött, de mégsem volt ez a kérlelhetetlen parancsnok ar­ca. Vladimir Nazar később Bihac­­bain Tito arckifejezésére azt mond­ta, hogy olyan, mint „a fiatal oroszláné”, nekem azonban az volt a benyomásom, hogy ez a határo­zott gondolkodó arca, akiinek sem­mi sem kerüli el a figyelmét. Ezen az arcon egybeszövődik az erély és a kedvesség. Noha megoldási javaslatai valamennyiünk számára paranccsá alakultak, és rendre végrehajtottuk őket, sohasem tar­tottam őt parancsnoknak, hanem inkább alkotónak. Annak alapján, amit nekem mondott és ahogy itt, a régi rogaticai járási elöljáróság székházának első emeletén beszélt, egyszeriben megértettem, hogy forradalmunkat olyan személyiség vezeti, aki ezt a forradalmat győ­zelemre is tudja vinni. Olyan szak­értelemmel irányította a felkelés erőit, hogy rendre sikerült neki részekre tagolni az ellenséget, s ott megütközni az ellenséges erőik ré­szeivel, ahol meg tudtuk nyerni a csa­tát. — Tito elvtárs számára világos volt, s bennünket is arra tanított, hogy nincsen katonai győzelem po­litikai program nélkül, de a po­litikai programot sem lehet meg­valósítani katonai sikerek nélkül. — 1941 decembere mindannyiunk számára rendkívül nehéz volt. Egységeinknek vissza kellett hú­zódniuk Szerbiából. Hitler hadse­rege Moszkva elé érkezett. Draža Mihailović és osetnikei polgárhá­borút indítottak. Tib­ó később azt mondta, hogy ezekben a szörnyű napokban szinte a lehetetlent vit­tük véghez. Minden reményünk megszűnt arra, hogy a régi Jugo­szlávia politikai erői bárminemű együttműködésre is hajlandók a népfelszabadító mozgalommal. Bárhová érkeztünk, kést döftek a hátunkba — mondta Kosta Nadj, majd így folytatta: — Furcsamód ma is vannak fir­­kászok, akik történészeknek neve­zik magukat, s azt állítják, hogy valamiféle „szűk osztálypolitikát folytattunk”. Rég túlhaladott dol­gokban váj­kálna­k. Az etika leg­magasabb példáit, az emberiesség legcsodálatosabb példáit vulgari­zálják és veszik semmibe. A fák­tól nem látják az erdőt. A forra­dalom sallangját siratva a forra­dalom humanitása felett szemet hunynak. Nem akarják a lénye­get meglátni az urak, illetve kvá­­zielvtársak. A lényeg pedig a lá­tói párt vezette forradalmi har­cunk vezérvonalában rejlik. Pár­tunk éppen azért győzedelmesked­hetett és győzedelmeskedhet, mert a forradalom minden szakaszában megtalálta az utat a dolgozó nép legszélesebb tömegeihez, mert már a felkelés előtt, de a felkelésben és a szocialista önigazgatási rend­szer kiépítésében is a mindenna­pi és a nagy, távlati célokért foly­tatott harcban képes volt össze­kapcsolódni a társadalom egész ha­ladó demokratikus struktúrájával. — A nagy népfelszabadító hábo­rúból mindannyiun­knak vannak (Folytatása az 5. oldalon) fi kommunisták minden erejükkel az ip tartozás megszilárdításáé fáradozzanak A Szerb KSZ Központi Bizottsága ülésezésének harmadik napja • Folytatódott a nyílt és alapos vita A Szerb Kommunista Szövetség Központi Bizottsága tegnap folytatta a vitát arról, hogy a Szerb Kommunista Szövetségre milyen feladatok várnak az alkotmány érvényesítésében, a Szerb SZK-ban az egység és az együvé tartozás további kiépítésében, megszilárdításában. Az elmúlt két nap alatt a vitában dr. Tilho­­mir Vlaškalić beszámolójának elhangzása után és a beterjesztett beszámolókat is ide sorolva a Központi Bizottság mintegy 60 tagja vett részt. Slavica RADIC, a tegnapi ülés­szak első felszólalója elmondta, hogy személy szerint sokat vár a KB ülésétől, ugyanez mondható a közvetlen termelésben tevékeny­kedő elvtársaira is. A közvélemény figyelmét eddig i­s módfelett lekötik a minden szinten megtartott pártösszejöve­telek. Már hosszabb ideje valami­lyen várakozó álláspont tapasztal­ható azzal kapcsolat­ban­, hogy a párt álláspontjával sok minden rendeződik, a saját helyére kerül, sok probléma megoldása pedig könnyebbé válik, esetleg megoldó­dik mind gazdasági, mind pedig politikai vonatkozásban. Népünk őszintén hisz a párt erejében, ál­láspontjában, épp ezért még na­gyobb felelősség hárul ránk, hogy itt e helyen sok mindent elmon­d­­jun­k, és hozzájáruljunk problé­máink megoldásához. Dragomir MILOJEVIĆ elmond­ta, a ma megvitatásra kerülő kér­dések felmérése során sokáig tar­totta magát az opportunizmus. Megállapította, hogy­ bizalmatlan­ság kísérte azokat a kezdeménye­zéseket, amelyek az együvé tarto­zás megteremtése és megerősítése gondjainak megvitatására irányul­tak. E kérdéseket nem oldhatjuk meg ha tabu témává kiáltjuk ki őket, a viszonyokat sem fejleszt­hetjük, ha egykönnyen bánunk a jelzőkkel. Milosevic hangsúlyozta, nem is elvhű, nem is kommunis­tához méltó, nem is erkölcsös vé­delmezni a megbélyegzés mód-­­ szerét, és­­támadni, ha az­ másik oll­dalról érkezik. Fontos kérdésekről tárgyalunk, szükség van a türelemre. ,A KSZ figyelmének központjában kell hogy álljanak­ e kérdések,­­rend­jén való, helyes, hogy a párttag­ságra nem terjed ki az a légkör, amely a köztársasági és a­­ tarto­mányi szervekben érezhető. Mi­losevic ezután szorgalmazta, kez­deményezzük a felelősség felveté­sét az opportunizmus miatt és a demokratikus centralizmus követ­kezetes alkalmazását. Nem tűr­hetjük meg, hogy a demokratikus viták után ne hagyjanak jóvá ha­tározatokat, harcéii mindenki a saját álláspontjához ragaszkodjon, vagy ami még rosszabb,­­ hogy a határozatokat ugyania jóváhagy­ják, de mindenki továbbra is a saját feje szerint munzkálkodik. Ilyesmi bizony előfordult. Síkraszállt a bizalom­­megterem­téséért, megerősítéséért, elmondta, senkinek sincs joga tévedhetetlen­nek vélnie magát, nincsenek pó­tolhatatlan személyek, azoknak viszont, akik nem teljesítik fel­adataikat , menniük kell. Ivan STAMBOLIC megállapí­totta, hogy a hazánk integritása ellen intézett ellenforradalmi tá­madások okainak és következmé­nyeinek elemzése, a társadalmi és állami berendezésünk elleni táma­dás elemzése feltétlenül a Szer­b SZK és a Szerb KSZ viszonyai­nak bonyolult kérdéseihez vezetett bennünket, ugyanis e próbálko­zás épp a mi köztársaságunkban történt, természetszerű tehát, hogy a kosovói eseményekkel kapcsolat­ban ez a mindig időszerű és igen gyakran megkerült, elodázott kér­dés és probléma visszakerült a Szerb Kommunista Szövetség fi­gyelmének központjába. Ami történt, és ami ezt meg­előzte, csak a korábbi, az 1977. évi viták reális volta mellett szól. Meggyőződését fejezte ki, hogy egységes az az értékelés, mely sze­rint a problémák reálisak, léte­­zőek, valamint, hogy sok kérdés sokáig volt nyitott, megoldatlan, igen eltérően vélekedtek róluk. Szamfodit­é síkraszállt a különbsé­gek szervezett feltárásáért töb­bek között szólt azokról az észre­(Folytatása a 8. oldalon) A Szerb KSZ KB ülésének részvevői a tegnap délelőtti értekezlet kezdete előtt Ünnepeltek a Forum dolgozói Elismerésben részesültek a legkiválóbbak Bensőséges ünnepséggel emlé­keztek meg tegnap Újvidéken a FORUM dolgozói munkaszerveze­tük megalapításának 24. évfor­dulójáról A Munkásotthon nagy­termében egybegyűlt dolgozók és vendégeik, köztük a munkaszerve­zet nyugdíjas tagjai előtt BÁLINT Imre vezérigazgató mondott al­kalmi beszédet. Emlékeztetett a jelenlegi gazdasági nehézségek kö­zepette elért sikerekre és azokra a feladatokra, amelyek a dolgozóik előtt állnak, hogy a munkaszerve­zet szervezeti átformálásával olyan szervezési egységeket hozzanak létre, amelyekkel a lapkiadás, a nyomda, az újságírás és a terjesz­tés jo­bban eleget tehet feelősség­­teljes társadalmi feladatának, a szocialista eszme, az önigazgatás eszméjének terjesztésében. Több éves hagyománya van már annak, hogy a FORUM ünnepsé­gén díjazzák az eltelt év során legjelentősebb munkás­köreket el­ért személyeket, illetve azokat, akik kiemelkedő és példamutató módon buzgólkodtak társadalmi rendünk, az önigazgatás és a tár­sadalmi önvédelem erősítésén. Régi jó szokás szerint megemlé­keztek­­azokról a dolgozókról is, akik ’több éve kitartottak a mun­­kaszervezetben. A FORUM legrangosabb kitün­tetésében négy személy és egy könyvesbolt részesült. Az ünnep­ség részvevői különösen nagy szeretettel, és me’ec taps*?­’, kö­szöntötték SÁRKÁNY Katalint, a lapterjesztő részleg paricsi eláru­sítóját, aki az ide nehéz körül­mények között is növelni tudta az eladott újságok számát. Kitünte­tésben részesült ezenkívül KLIPA KRABESZ Gréta, a Jó Pajtás dolgozója, Aleksandar BOROCKI, a nyomda, BESZÉDES József, ugyancsak a nyomda dolgozója és a könyvterjesztő tmasz becses könyvesboltja. Dicséretben része­sült Stojan DUGIN, a Magyar Szó gépkocsivezetője és a Nyomda tmasz délutáni műszakának törde­­lői. A munkaszervezet szakszervezeti díját LOVAS István, a Magyar Szó újságírója és VÁROSI Szilárd, a nyomda dolgozója érdemelte ki. Harmincöt éve dolgozik a Fó­rumban MENGL Mihály, KALA­PIS Zoltán és PAPP Endre, 30 éve KOVÁCS Károly, RASTOVIC Vera és Nada FILIPOVIC. Tízen töltöttek el a munkaszervezetben 25 évet, 41-en 20 évet, 99-en pe­dig 10-et. A szokásokhoz híven valamennyien szerény jutalomban részesültek. Az ünnepséget a József Attila és a Petőfi Sándor iskola ének­kara nyitotta meg Hörcsik Róbert vezetésével. A munkaszervezet tagjai a dísz­ülés után bensőséges ünnepségen vettek részt.­­ A FORUM dolgozóinak díszülésén BÁLINT IMRE vezérigaz­gató mondott beszédet. (IFJÚ Gábor Mr.) A piasti bányászok még mindig sztrájkolnak Szűkszavú jelentések Lengyelországból — Az internáltak többsége hamarosan szabadon? A Tanjug gyorshíre szerint a Katowice közelében levő Piast kő­szénbánya tárnáiban 1166 bányász tartózkodik. A hírügynökség a varsói rádió déli híradására hivatkozik. A rádióhír szerint pénteken eb­ből a bányából a föld alatti vága­tokon 20 bányász ment át a közel­ben levő Ziemowit bánya tárnáiba. A varsói rádió a „tiltakozó akciói” és a „bányászok tragédiája” kife­jezéseket használta. Hozzátette, hogy a bányászok a ziemowiti tárnákban csupán a mentőosztagokat és a bánya kar­bantartó egységeinek dolgozóit ta­lálták. A piasti bánya tárnáiban tartóz­kodó bányászok számáról ellent­mondó adatok érkeztek: tegnapi jelentés szerint a Piastban 1166 vájár tiltakozik a föld alatt, mi­közben korábban, 24-én, a varsói rádió azt jelentette, hogy körülbe­lül 900 bányász nem hajlandó feljönni a föld felszínére. A katonai tanács képviselőjének nyilatkozata a nyugatnémet ARD tévéhálózatnak Wislaw Górnicki, a lengyel nem­zeti megmentés katonai tanácsának képviselője pénteken este bejelen­tette hogy a hadiállapot december 13-án történt bevezetése után őri­zetbe vett személyek többségét ha­marosan szabadlábra helyezik, s hogy nyugati újságírók a közel­jö­vőben látogatást tehetnek az in­ternáltak táborában — jelentette az AFP. „Nem szándékozunk szent hábo­rút folytatni a Szolidaritás ellen, ellenkezőleg, csupán el akarjuk kerülni a polgárháborút és a vér­ontást” — mondta az ARD nyugat­német tévéhálózatnak a katonai tanács századosi rangban levő kép­viselője. Egyeztetni az álláspontokat Japán különmegbízott utazik Ny­ugat-Európába A japán külügyminisztérium megerősítette, k­ülönmegbízottat meneszt a nyugat-európai orszá­gokba, hogy Lengyelország ügyé­ben közös nevezőre hozza Nyugat­(Folytatása a 2. oldalon)

Next