Magyar Szó, 1982. január (39. évfolyam, 1-29. szám)

1982-01-23 / 21. szám

®im .... „ '*•“*2­4 Ž_gsiS Magyar Szó XXXIX. évf., 21. (12446.] szám 1982. január 23., szombat Ára 7 dinár Ziaul Hak Belgrádban Államfőknek kijáró fogadtatás a repülőtéren Mohammad Ziaul Hak tábornok, a Pakisztáni Iszlám Köztár­saság elnöke tegnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. A magas rangú vendéget a belg­rádi repülőtéren államfőknek kijá­ró katonai tiszteletadással Sergej Kraigher, a JSZSZK Elnökségé­nek elnöke üdvözölte. A fogadta­táson jelen volt Dragoslav Marko­vic, a JSZSZK Képviselőházártak elnöke, Veselin Djuramovic, az SZVT elnöke, Dobrivoje Vodic, a Szerb SZK Elnökségeinek elnöke, Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár, Bogoljub Nedeljikievic, az SZVT tagja, Bianko Mamukia, a J­H vezérkari főnöke, Zivorad Kovačević, a belgrádi városi kép­viselő-testület elnöke és m­ás jugo­szláv személyiségek. A pakisztáni és jugoszláv him­nusz elhangzása után, a magas rangú vendég ellépett a gárda díszegysége előtt, majd­­köszöntöt­ték őt az el nem kötelezett or­szágok Belgrádban akkreditált diplomáciai képviseleteinek veze­tői. A pakisztáni elnök kíséreté­ben hazánkba érkezett K. M. Arif vezérezredes, a pakisztáni hadse­reg vezérkari főnöke, Agha Shahi k­ülügyminiszter, Mohammad Fazil Jianjua ellentengernagy, mezőgaz­dasági miniszter, Illahi Buhsh Soomro iparügyi miniszter, Saeed Mohammad Ziaul Hak tábornok, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság el­nöke tegnap délelőtt elláto­gatott a Josip Síroz Tito Em­lékközpontba és virágot he­lyezett Tito elnök sírjára. (Tanjug) Quadir vezérezredes, termelési és vasútügyi miniszter és más pakisz­táni személyiségek. (Tanjug) Ziaul Hak Sergej Kraigher kíséretében ellép a M­H díszegysége előtt A п&Ш1@Noбж1 f@szültségf & vetélkedés következménye Nincs válságban az el nem kötelezettek mozgalma — Milos Minic interjúja a La Discussione című olasz lapnak Miloš Minic, a JKSZ KB Elnökségének tagja, a Nemzetközi Kapcsolatok Szövetségi Társadalmi Tanácsának elnöke a La Dis­­cussione című olasz kereszténydemokrata lapnak adott nyilatko­zatában kifejtette nézetét a nemzetközi helyzet, az el nem köte­lezett országok tevékenységének, Jugoszlávia és Olaszország kap­csolatának legidőszerűbb kérdéseiről. Arra a kérdésre válaszolva, mi­lyen nehézségekkel küzd Jugo­szlávia a nemzetközi színtéren, Mi­nné rámutatott a nemzetközi fe­szültség mélyülésére, a szuperha­talmak és a tömbök közötti konf­rontációra, vetélkedésre. Úgy ér­tékelte, ez nemcsak Jugoszláviát, hanem a világ országainak óriási többségét is aggasztja. Hazánknak nagy nehézséget okoz a fejlett nyugati országokba irányuló áru­­szállítás, s erőfeszítéseket tesz az export növelésére, hogy csökkent­hesse a viszonylag nagy kereske­delmi és mérleghiányt, közölte. Hozzáfűzte, hogy a fejlett keleti országokkal való gazdasági együtt­működésünk rendes keretekben to­vább tart, és erőfeszítéseket te­szünk, hogy minél gyorsabban bővítsük gazdasági együttműködé­sünket a fejlődő országokkal. Miloš Minic nem értett egyet azzal az értékeléssel, hogy az utób­bi években megtorpant az el nem­­kötelezettség. Leszögezte, hogy az el nem kötelezettség politikája ki­fejezésre jut, az ENSZ-ben, a nem­zetközi problémák megoldására irányuló csaknem valamennyi fon­tosabb kezdeményezés az el nem kötelezett országoktól ered. Vo­natkozik ez a leszerelésre, a nem­zetközi válságok megoldására, a nemzetközi gazdasági problémák­ról folyó globális tárgyalásokra.­­ Hogy az Egyesült Nemzetek­nek nem sikerült érvényesítenie a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács és többi szervének határozatát, azért a felelősség a katonai-politikai tömbökre, a szuperhatalmakra há­rul, mert egymás közti versengé­sükkel meggátolták csaknem mind­egyik nemzetközi probléma meg­oldását. Ezt a legszemléletesebben az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet madridi üléssza­ka bizonyítja, amelyen már-már kérdésessé váltak az 1975-ben Hel­sinkiben elért vívmányok. Kifejtette, hogy az el nem köte­lezettek mozgalmában van kü­lönbség, megfigyelhető a polari­zálódás, sőt fegyveres összecsapás robbant ki, az el nem kötelezett országok nagy része végsőkig sú­lyos gazdasági helyzetben van. Nagyszámú el nem kötelezett or­szág ellen agressziót követtek el (a Dél-afrikai Köztársaság a dél­­afrikai országok ellen, Izrael az arab államok ellen), vagy nyomást gyakorolnak rájuk (karib-térségi országok), s megoldatlan Kambod­zsa, Afganisztán kérdése is. Miloš Minic értékelése szerint mindez hat az el nem kötelezettek képes­ségére, hogy kibontakoztassák ere­jüket, befolyásukat a békeharcban, a nemzetközi kapcsolatok demok­ratizálásában, az új gazdasági vi­lágrend megteremtésében. A Jugoszlávia nemzetközi hely­zetére vonatkozó kérdésre adott válaszában Miloš Minic előtérbe helyezte, hogy helyzete ugyanolyan, mint abban az időben, amikor Ti­to elnök állt az élén. Hozzáfűzte, hogy Jugoszlávia el nem kötele­zett ország, s e politikát érvénye­síti mind kétoldalú kapcsolataiban, mind pedig nemzetközi tevékeny­ségében, a fejlődő országok 77-es csoportjában, az Egyesült Nemze­tek Szervezetében, az európai biz­tonsági, együttműködési értekezle­ten, a Balkánon. Úgy ítélte meg, hogy az enyhülés felújítása az egyedüli lehetőség arra, hogy a szuperhatalmak visszatérjenek a nemzetközi problémák békés meg­oldásának politikájához, hogy mel­(Folytatása a 2. oldalon) mai számunkból: • A NATO AWACS-okat vásárolt Tegnap megérkezett az első repülő radar az NSZK-ba (2. oldal) • A szabadkai liftmester Sorsok, emberek (8. oldal) • Felhős idő, helyenként gyenge havazással Időjárásjelentésünk a 10. oldalon A FEHÉR HÁZ DÖNTÉSE Az USA nem tárgyal a leszerelésről Washington a leghatározottabban bírálta a Szovjetuniót „a lengyelországi politikai helyzet alakulása miatt” — Nem lesz Reagan—Brezsnyev találkozó? — Haig és Gromiko Genfben kizárólag Lengyelországról folytat eszmecserét Eddig legkeményebben bírálva a Szovjetuniót amiatt, mert szerinte „megszabta a lengyelországi politikai helyzet alakulását”, a Fehér Ház bejelentette, visszavonja döntését a hadászati táma­­dófegyverekről szóló tárgyalások folytatásáról, s hogy a keddi genfi Haigi Gromiko találkozón nem veti fel Reagan és Brezs­nyev találkozójának lehetőségét, noha ezt nemrégiben tervbe vették. A Fehér Ház előbbi fontos hatá­rozatait nem közölte hivatalos for­mában a közvéleménnyel, hanem a legmagasabb rangú­ amerikai ál­lami tisztségviselők ismertették őket a tájékoztatási eszközök kép­viselőivel való kapcsolataik kere­tében, nyilvánvalóan azzal a cél­lal, hogy Moszkva tudomására ad­ják. Romberg, az amerikai külügymi­nisztérium képviselője csütörtök délután bejelentette, hogy a Szov­jetuniónak a Lengyelországra gya­korolt állítólagos nyomása miatt, hogy mellőzzék a Szolidaritást, az amerikai fél többé nem tulajdo­nít olyan jelentőséget a Haigh Gromiko megbeszélésnek, mint korábban. Utána Reagan amerikai államfő vezetésével ülést tartott a nemzet­biztonsági tanács. Az éresülések szerint határozatot hozott, hogy a lengyel hatóságokra gyakorolt ál­lítólagos szovjet nyomás miatti „erélyes tiltakozása” jelel­ eláll az amerikai—szovjet kapcsolatok rendezésének előkészítésétől. Bejelentették azt is, hogy a Kaig­—Gromiko- találkozón a leg­fontosabb téma a Szovjetuniónak a lengyel hatóságokra gyakorolt nyomása lesz, hogy ,,a hadiállapot kihirdetésével, a Szolidaritás tag­jainak letartóztatásával, a lengyel munkások és a széles néptömegek érdekeivel ellentétben bontakoz­tassák ki a társadalmi és politikai fejlődést”. Washingtonban meg­erősítették, hogy ismét felvetik a szovjet csapatoknak Afganisztán­ba való bevonulásának, a kam­bodzsai katonai beavatkozás, to­vábbá olyan erők támogatásának a kérdését, amelyek a salvadori junta megdöntésére törekszenek, valamint a „világ más térségében elkövetett beavatkozások és nyo­mások problémáját”. A legfrissebb értesülések szerint a Fehér Ház elfogadta az ameri­kai kongresszus álláspontját, hogy Lengyelország belügyeibe való szovjet beavatkozás miatt alapta­lanná vált a további vita a mad­ridi biztonsági és együttműködési értekezleten. Az utóbbi két hétben befolyásos washingtoni politikai csoportok rendkívül nagy nyomást gyako­roltak a Fehér Házra és a külügy­minisztériumra, hogy a Szovjet­unióval való további kapcsolatok visszautasításával nyilvánítsa ki Amerika eltökéltségét, hogy nem fogadja el „a Szovejtunió maga­tartását a nemzetközi színtéren, mert veszélyezteti a Kelet és a Nyugat kapcsolatait, sérti az USA és szövetségeseinek érdekeit”. Más hír szerint Párizsban nem közöltek részleteket a NATO ti­zenöt tagországának és Japánnak a tanácskozásáról, amelyen az amerikai küldöttség követelte, hogy maradéktalanul vizsgálják felül, szigorítsák meg a keleti or­szágoknak szánt hadászati ter­mékek exportálásának mércéit. Az értekezlet két napig tartott. A Les Echos, a francia üzleti kö­rök lapja azt írta, hogy a találko­zón az amerikaiak heves kam­pányt indítottak, hogy vizsgálják felül azoknak az árucikkeknek a listáját, amelyeket eladhatnak a Szovj­etuniónak. A szövetségeseire gyakorolt washingtoni nyomás célja, hogy ne építsék ki a Szibériát Nyugat-Eu­­rópával összekötő gázvezetéket. Az NSZK a munkálatokról már szer­ződést írt alá, s Párizsban a hét eleje óta a gázvezetékről tárgyal a francia és szovjet küldöttség. Nem zárják ki annak lehetőségét, hogy lelassul a tervezet kivitelezése. Ezt állítólag támogatják az ála­(Folytatása a 3. oldalon) A kedvezmények megszüntetése Az Európai Gazdasági Kö­zösség Végrehajtó Bizottsága úgy határozott, hogy a jövő­ben nem ad el kedvezményes áron élelmiszert Lengyelor­szágnak. Tavaly a Közös Piac a világpiaci árnál 15 százalékkal olcsóbban szállí­tott élelmiszert Lengyelor­szágnak. Gaston Thorn, a Végrehajtó Bizottság elnöke közölte, hogy a kedvezmé­nyek megszüntetésével nyert hozzávetőleg 40 millió dol­lárt arra használják fel, hogy emberbaráti segítséget folyó­síthassanak Lengyelország­nak. Szerinte az előbbi esz­köznek emberbaráti segély­ként való felhasználása „megfelelően szavatolja, hogy a lengyel nép részesül­jön segélyben”. A Közös Piac továbbra is ad el élel­miszert Lengyelországnak, ám az érvényes árak szerint. (Reuter) FOKOZNI KELL A VÁLASZTÁS ELŐTTI TEVÉKENYSÉGEKET Közlemény a VKSZ Tartományi Bizottságának elnökségi üléséről A Vajdasági Kommunista Szö­vetségben javában folynak a vá­lasztási tevékenységek, a munka néhány hónappal ezelőtt kezdődött a több mint 6000 alapszervezetben, a községi pártszervezetekben ha­marosan befejezik a tevékenysé­get. Ezzel egyidejűleg átfogó elő­készületek folynak a Szocialista Szövetségben, a szakszervezetben és más társadalmi-politikai szer­vezetben is, a küldöttségek és a küldöttek megválasztására. A kül­dött-testületek küszöbönálló vá­­laszásaihoz fűződő közvetlen mun­kát eddig nagyrészt befejezték a Szocialista Szövetség Tartományi Választmányában, a Tartományi Szakszervezeti Tanácsiban, Vajda­ság SZAT Képviselőházában, a Szocialista Szövetség községi vá­lasztmányaiban és a más társadal­mi-politikai szervezeteikben is. A fentiek a VKSZ TB tegnapi elnökségi ülésén hangzottak el. A tagok leszögezték, hogy­­még job­ban bővíteni és fokozni kell a vá­lasztás előtti tevékenységet, amit szervezetten és harmonikusan kell lebonyolítani, demokratikus for­mában. Ugyanez vonatkozik a ká­derpolitika érvényesítésére is, a kijelölt mércék következetes érvé­nyesítésével és betartásával, kezd­ve a jelöltek osztály- és szociális megoszlásától a nyilvántartás más tényezőiig. A küszöbönálló kül­­döttvála­sztások kellő alkalmat ad­nak arra, hogy bírálóan mérjük fel a kommunistáknak a társadal­mi-politikai rendszerben betöltött szerepét, tevékenységét, amiben je­lentős lemaradások tapasztalhatók, egyben kellő alkalom ez a helyzet megváltoztatására is. Elhangzott, hogy állandóan tökéletesíteni kell a kollektív munkáit, döntéshozatalt és felelősséget, egyben pedig tisz­tázni kell a helyenként tapasztal­ható következetlenségeket és ké­telyeket. . Az Elnökség elhatározta, hogy a Tartományi Bizottság február 8-án tart ülést. Szó lesz arról, hogy a Vajdasági Kommunista Szövet­ség milyen tevékenységet fejt ki a választások előkészítésében, beszá­molót olvasnak fel a káderpoliti­ka érvényesítéséről is. A VKSZ TB elnökségi tagjai tá­jékozódtak arról, hogy milyen eredményekkel járt az az átfogó tanácskozás, amelyen javaslatok hangzottak el Stevan Dorovijski je­les forradalmár nevének és élet­művének megörökítéséről Vajda­ságban. A vajdasági társadalmi - politikai szervezetekből és a VKSZ községi választmányaiból beérke­zett válaszok alapján kiderült, hogy a VKSZ TB Elnökségének e kezdeményezését mindannyian egyöntetűen támogatták. Sok ja­vaslat hangzott el azzal kapcsolat­ban, hogy Dorovnyickiról utcákat, te­reket, intézményeket és szerveze­teket nevezzenek el, és hogy em­lékére filmeket, rádió- és tévémű­sorokat készítsenek, s más akciók­kal is örökítsék meg emlékét. A VKSZ TB Elnöksége a javaslato­kat a Szocialista Szövetség Tarto­mányi Választmánya illetékes egyeztető bizottsága elé terjeszti, tagjai nagy gonddal megvitatják és egybehangolják majd őket. (Tanjug)

Next