Magyar Szó, 1982. február (39. évfolyam, 30-57. szám)
1982-02-22 / 51. szám
4 BELPOLITIKA Évi közgyűlésen a felderítők (Fotó: GÁL László) TOPOLYA Az utóbbi években egyre többet hallatnak magukról a topolyai Petőfi Sándor felderítőcsapat tagjai, aktív tevékenységükről és tettrekészségükről, szorgalmukról csakis elismerően lehet szólni. Egyetlen akció sem múlhat el a felderítők nélkül. Nem csoda hát, hogy ők az egyedüliek a SZISZ topolyai községi alapszervezetei közül, akik pár évvel ezelőtt megkapták Topolya község Októberi Díját. Háromszáz tevékeny fiatal Látogatóban a topolyai Petőfi Sándor felderítőcsapatnál — Számos dicsérő oklevelet, serleget és más elismerést érdemeltünk ki — kezdte CSERNAI Árpád, a topolyai Petőfi Sándor felderítőcsapat elnöklője. — Külön öröm számunkra, hogy csapatunk az elmúlt éviben kiérdemelte a Vajdasági Felderítő Szövetség legrangosabb kitüntetését. Ezenkívül öt tagunk mondhatja magáénak a Partizán elnevezésű elismervényt, amit minden évben a legaktívabb és legtevékenyebb felderítőnek ítélnek oda. — Milyen akciókon vesztek részt? — Gyakorlatilag jól bevált a közös munka a Szocialista Ifjúsági Szövetség topolyaiközségi választmányával, a helyi közösséggel, a Dinamo autómotoros egyesülettel, valamint a topolyai társadalmi-politikai szervezetekkel, így idejében tájékozódnak minden egyes akcióról és egyéb rendezvényről, amelyek az elkövetkező időszakokban kerülnek sorra a község területén. Az elmúlt évben 206 akción 11 551 fiatal szorgalmaskodott a mi szervezésünkben, s ezeknek az akcióknak zömében mi voltunk az indítványozói és kivitelezői. Egy ilyen jól sikerült akció volt A társadalmi társasági és szövetségi ifjúsági akciókban. — Hány tagja van a felderítőcsapatnak? — A topolyai Petőfi Sándor felderítőcsapatnak mintegy 300 aktív tagja van, akikre mindenkor lehet számítani — magyarázza az elnöklő. — Kezdve a pioníroktól, minden korosztályt bevontunk sokrétű tevékenységünkbe. Minden évben részt veszünk a Petőfi brigád harci útján elnevezésű menetelésen, amelyen tavaly részt vettek a szentesi úttörők is. A cserelátogatást viszonozva augusztusban a szentesi úttörőkkel Szug- Tovább fejlesztik az állattenyésztést A begaszentgyörgyi község idei fejlesztési terve A begaszentgyörgyi községi képviselő-testülét "tanácsalmai) együttes ülésén elfogadta a község idei fejlesztési tervét, szükséges, hogy minden tánsadalmi-gazdasági tényező teljes erejével tülekedjen a gazdasági stabilizáció meg városi láncért. A terv eltrányozza, hogy a mezőgazdasági termelés az idén 8,4 százalékkal, ebbol a növenytermesztés 7,4, az állattenyésztés meg 17,5 százalékkal növekszik. A foglalkoztatás 17,1, a termelékenység pedig 19,6 százalékkal növekszik. A gazdasági negyzet megköveteli, hogy a termelést hazai nyersanyagra alapozzák és hogy tartalékoskodjanak az energiákra. Az idén 5435 hektáron kell vetni cukorrépát, 15 381 hektáron kukoricát és 11270 hektáron olajnövényeket. Fejleszteni kell az állattenyésztést, elsősorban a baromfitenyésztést. Az idén átadják rendeltetésének a baromfivágóhidat is, a község eddigi legnagyobb beruházását. Nyersanyagbázisként már megkezdte a termelést a tamásfalvi (hetin) baromfitelep, az év második felében pedig megkezdi a termelést a tordai baromfitelep, ezenkívül 12 minifarm is, de újabb minifarmok építését is elkezdik. Megkezdi a működését az idén a begejci keltetőállomás, elkezdik a szerbittafogi farm építését, korszerűsítik a begejci takarmánykeverőt., Az idén valószínűleg ekezdődhet a BIOFERM szervessavgyár építése. A terv az idén a reális lehetőségekből indul ki, s ehhez kell idomítani az egész középtávú tervet is, ezért hamarosan sor kerül a módosítására, mondta bevezetőjében Vojo Sutic, a községi végrehajtó tanács elnöke. A tanácsok együttes ülésükön elfogadták a küldöttségek és küldöttek választásával kapcsolatos döntéseket.. Kinevezték a választási bizottságot, elnöknek Kistin Radoslavot, a községi képviselő-testület titkárát, elnökhelyettesnek meg Dusán Kuzmant, a végrehajtó tanács titkárát, tagoknak Slobodan Slavnićot, Bog- Idan Mijakovicot, Jovan Popovicot és Vikentije Arsant nevezték ki. A tanácsok külön üléseiken elfogadták az önigazgatási megegyezést, amellyel a társult munkaszervezetek társítják eszközeiket, amelyeket az érdekközösség és a község mint megvalósított többletet visszaszármaztatott nekik. Ezt a a község legfontosabb beruházásaira fordítják. DOBAI BAJMOK Kivesznek a téli falusi szokások Bajmokon lassan kivesznek a falusi népi szokások. Elsősorban a tévék gyarapodásával: kevés házban nincs még televízió, s a hosszú téli estéken mégiis a legkényelmesebb otthon a meleg szobában, a tévé előtt ülni. Ehhez hozzájárul a település városiasodása is, az új üzemeik nyitásával megváltozott a lakosság szociális összetétele. Valamikor a faluban főleg földművesek, napszámosok és iparosok voltak. Ma a lakosság zöme munkás, akiknek szórakozási igénye is nagyobb. Nem is oly régen koros bajmokiak esténként még tanyázni jártak. A téli estéket beszélgetéssel és kártyázással töltötték el. Ezek a beszélgetések a késő éjjeli órákba nyúltak, közben tökmagot vagy „tányérkát", azaz napraforgót törtek. Természetesen ez a férfiaknak jó borkóstoló is volt. A legények és a lányok a fonóba jártak. A fiatalok ott ismerkedtek össze, ekkor kezdett el szórakozni ki-ki márkájával. A fonóbeli időtöltést sokszor tánccal frissítették fel, a fiatalok egy szál zenész, harmoniiskás, citerás vagy hegedűs muzsikálására ropták a táncot. Ezenkívül ismertek voltak a házi bálák, főleg lányos házaknál szervezték őket. Volt olyan ház, ahol sorozatosan szervezték a házi bálát a fiatalok részére, ezt a lakosság cécónak nevezte. A disznótor is szinte családias ünnep volt. Reggel a disznóöléssel kezdődött el, ott voltak a család munkaképes személyei mind. Némi fityókosüvegből való pálinkázás után el is kezdődött a munka, ami általában egész nap tartott. Munka közben állandó volt a tréfálkozás, viccelődés. Estére a ház asszonyai paprikással és frissen sült hússal várták a rokonság apraját-nagyját. A vacsora szinte minden alkalommal ropogós fánk evésével fejeződött be. Nem is volt az igazi disznótor, ahová a kántálók nem látogattak el. A kántálók általában rossz ruhában és álarcban jelentek meg a disznótoros ház ablakánál, tréfás verseket mondtak. Majd a házba érve köszöntőket és pajzán verseket mondtak. Ezután elemózsiáért esedeztek. A disznótor vidám hangulatban folytatódott. A falusiak ilyenkor nem vetették meg a borozgatást sem. Ez pedig közös dalolásra bátorította őket. Késő estig felváltva folyt az éneklés és a tréfálkozás. Még a közelmúltban is némelyik szervezet és a helyi művelődési egyesület számtalan téli mulatságot szervezett. Ilyen volt az iparosbál, sportbál, molnárbál, a „prelo”, batyubál, narancsbál, párosbál, nőnapi mulatság, vöröskeresztbál. Természetesen ezeken a mulatságokon gazdag étel- és italválaszték volt. A téli mulatságokat cigánybállal fejezték be. Ennek leglátványosabb pillanata a bőgőtemetés volt. A bálákon és mulatságokon tombolát is rendeztek. A bálák a szórakozás mellett arra is szolgáltak, hogy a mulatozók itt mutatták be új ruháikat. Egy-egy mulatság divatrevü is volt egyben. Bajmokon, ha egyszer befejezik majd a művelődési ház építését, ismét alkalom nyílik a bálák sorozatának megszervezésére. M. A. MAGYAR SZÓ VÖRÖSMART A nagybirtok árnyékában Kié lesz a falu legelője? A vörösmarti helyi közösség már egy éve mindent megtesz, hogy megtartsa régi tulajdonát, a legelőt. A mintegy 130 hektárnyi, félig vizenyős és homokos területre azonban igényt tart a Beilye Kombinát is. Egyenlőtlen ellenfelek harca, mondja rögtön az olvasó. Lelhet, de csak addig egyenlőtlen ez a harc, amíg nincs igazság. A vörösmarti határrendezést már több mint három hónapja befejezték, a helyi közösség földjei azonban még nincsenek kiosztva, mert a legelő sorsára kell várni. A helyi közösség ,konok és érthetetlen” legelőigényét a hellyei birtokon sokan elítélik, némelyek pedig egyenesen káros jelenségnek tartják. A falu és a birtok küldötteinek első megbeszélésén a kombinát egyik vezetője ki is mondta: — Nem tudom, hogy lehet így viselkedni? Kérik a legelőt, amikor tudják, hogy az ország kenyeret kér, minden felszántható területre szükség van. A birtok egyes emberei előtt azért érthetetlen a vörösmartiak követelésre, mert megszokták, hogy a nagybirtok árnyékában élő falu ellent merjen mondani követeléseiknek. De a vörösmartiaknak elegük van mér a követelésekből. Korábban elvették a falutól a községi erdőt, amit őseink ültettek. Elvették a Tölös nevű tölgyerdőt is, nagy részét kivágták, pedig a vörösmartiak ezt is maguknak ültették. Maradt a legelő. Csoda, ha ragaszkodnak hozzá? Nem lett volna probléma, ha a helyi közösségi túlbuzgó vezértől nem néznek alaposan utána az ügynek. A Bellyétől, a telekkönyvi hivataltól és a katasztertől is kérték a bizonyítékokat, hogyan kapta meg a kombinát 12 évvel ezelőtt a vörösmarti legelőt? Ennyi ideje ugyanis már nem a falué, hanem a birtok használta. Kiderült, hogy a legelő népvagyon, és a pélmonostori községi képviselőtestület rendelkezik vele. Használatra pedig semmilyen határozattal nem adta a kombinátnak. A legelő egy részét már föl is szántották, és évek óta vetik. Ez a földterület nincs a birtok nevén, de a rajta elért hozam beszámítódik az átlaghozamba. A vörösmartiak három hónapja várják, hogy a községi képviselőtestület döntsön az ügyben, de valahogy nem kerül napirendre. A Kommunista Szövetség községi választmánya december 21-én tematikus ülést tartott, ahol Jozo Kovečević elnök felszólalásában utalt a baranyai legelőkre is. A felszólalás szerint „megengedhetetlen, hogy a föld iránti jelenlegi viszony megengedi a szántóföldek egyes részeinek falusi legelővé való alakítását. Holott Vörösmarton a birtok tartotta eddig megműveletlenül a legelőit, és a falusiak nem parlagnak szánták a jövőben. Komoly, jövedelmező terveket készítettek saját területük kihasználására. A bellyei birtok megközelítően sem alkalmaz azzal arányos számú munkást Vörösmartról, amennyi földet határában kisajátított. Nem járul egy dinárral sem hozzá a falu művelődési, sport- és más közéletéhez. Ezért várják el, hogy ha már nem segít, ne is rontson. A helybeliek panaszukkal magasabb politikai fórumokhoz fordulnak. CSÖRGITS József Tudósítóink írják szervezetek a honvédelemben, amelyen a nem kedvező idő ellenére is 130 felderítő bizonyította felkészültségét. Ezt példázva három ilyen jellegű akciót szerveztünk Felderítők a honvédelemben elnevezéssel, s úgy határoztunk, hogy a jövőben is megszervezzük. Ezenkívül részt veszünk a helyi községi, körzeti, tartományi, közligetig meneteltünk. Ilyen jó baráti kapcsolatot alakítottunk ki a Slavonska Orahovica-i fiatalokkal, s velük mind gyakrabban találkozunk. — Milyen kirándulásokat szerveztek? — A sikeres hulladékanyaggyűjtő akcióval 110 000 dináros bevételre tettünk szert, így hát számtalan kirándulást volt alkalmunk szervezni. Októberben mégis anyagi problémákkal küzdöttünk, így Eszékre és a kopácsi táborozásra csak százan tudtunk eljutni. Ezzel egyidejűleg beindult az őrsvezetői tanfolyam, ami az idei táborozáson fog zárulni. A legérdekeltebb és a legtömegesebb előadássorozatok az őrsórák voltak, ahol a hallgatóság 175— 200 főt tett ki. — Milyenek a szórakozási lehetőségeitek? — Két nagy tágas terem áll rendelkezésünkre, de sokszor mégis kicsinek bizonyulnak. A kirándulások és táborozások mellett labdarúgásban, céllövészetben, pikádóban és ügyességi versenyeken mérjük össze tudásunkat. Rendszeresen szervezünk teadélutánokat és különböző hagyományos rendezvényeket, a tagság összetételének megfelelően.S SINKOVICS Antoniusz SZABADKA Szövetkezetünk munkát biztosít a munkanélküli fiataloknak A kiserdei helyi közösség fiataljainak munkájáról A szabadkai kiserdei helyi közösség diszkójában csütörtök este 7 óra tájt nagy a sürgés-forgás, a bedolgozó fiatalok a hangszórókat próbálják, mások az üdítő italokkal teli ládákat cipelik be a büfébe. Az ifjúsági elnököt várom. Stevan RAJNOVIC kisvártatva be is toppan. A helyi közösség egyik irodájába vonulunk beszélgetni. Elmondja, hogy a tavalyi tervet 80 százalékban teljesítették, összesen 17 helyi jellegű önkéntes munkát szerveztek. — Az akciók közül IS alkalommal az otthonunkat rendeztük, kétszer pedig hulladékot gyűjtöttünk. Az ifjúsági otthon tatarozása során egy alkalommal fiataljaink ötvenezer dinárt takarítottak meg azzal, hogy maguk vállalták el a fal alsó részének bevakolását. Hulladékgyűjtési akcióinkba bekapcsolódtak a Kizár István Általános Iskola tanulói és az Ornament munkaszervezet ifjúsági szervezetének tagjai. Ez utóbbiak teherautót is biztosítottak az összegyűjtött hulladék szállításához, de maguk is részt vettek a gyűjtésben. Az elmúlt évben hat fiatalunk volt szövetségi építőtáborban. Négy ifjúsági honvédelmi akcióiban vettünk részt, a legutóbb tavaly október elején volt egy négynapos akció. Jó az együttműködésünk a helyi közösség idősebb tagjaival — ha valamilyen problémánk van, szívesen segítenek. Nemrég egyikük elintézte, hogy a színházban előadás után elbeszélgethessünk a színészekkel — mondja Stevan. — Mi a helyzet a bizottságokkal? Melyek a legaktívabbak? — Tizenhat bizottságunk működik. Legtevékenyebbek a társadalmi, honvédelmi és az ifjúsági akciókat szervező, továbbá a kultúrával és szórakozással foglalkozó bizottság. Az Omladinac ifjúsági szövetkezettel együttműködve a nyáron megalakítottuk ifjúsági szövetkezetünket, amelynek az a feladata, hogy munkát biztosítson a munkanélküli fiatalok részére. Azokról a fiatalokról van szó, akik már nem járnak iskolába, sem egyetemre, tehát munkanélküliek. Eddig csak a tanulóifjúság kaphatott ilyen úton munkát. A fiatalok jelentkeznek nálunk és megkapják az Omladinac könyvecskéjét, amelynek segítségével elhelyezkedhetnek valahol ideiglenes munkára. Eddig körülbelül húszan jelentkeztek. — Mit tudnál mondani a szórakozási lehetőségekről? — Diszkónk, a Lezonit hetente négyszer tart nyitva. Azok a fiatalok, akik a diszkóban besegítenek a munkába ingyenes belépőt kapnak. — Együttműködtek-e más SZISZ- alapszervezetekkel? — Jó az együttműködésünk az Ivó Lola Ribar, a Kizár István és a Jovan Jovanovic Z-maj általános iskolák, továbbá az Ornament, a Zora vegytisztító, az Orpad, valamint a nagyfényi fiatalok ifjúsági szervezetével és a Lányi Ernő Művelődési Egyesülettel. Gyakran részt veszünk közös társasesteken, együtt ünnepelünk, az önkéntes munkán is együtt vagyunk. ■— Terveitek? — Áprilisig van meg a munkatervünk, mindig áprilistól áprilisig szól amíg egy-egy elnök mandátuma tart. A Erangepán utcáiban tornatermet béreltünk, így a téli hideg időszak alatt vasárnaponként 9-től 12 óráiig ott edzenek sportolóink. Tervbe vettük azt is, hogy az ifjúsági és pionírotthonnal együttműködve szombaton délelőttönként rajzfilmeket vetítünk a helyi közösség Jugovićeva 17. szám alatti otthonában. A továbbiakban sporttalálkozókat tartunk a kiserdőben illetve a kibérelt toros térerőiben. LEFCSICS Gábor 1982. február 22., hétfő