Magyar Szó, 1982. február (39. évfolyam, 30-57. szám)

1982-02-22 / 51. szám

4 BELPOLITIKA Évi közgyűlésen a felderítők (Fotó: GÁL László) TOPOLYA Az utóbbi években egyre többet hallatnak magukról a topolyai Petőfi Sándor felderítőcsapat tagjai, aktív tevékenységükről és tettrekészségükről, szorgalmukról csakis elismerően lehet szólni. Egyetlen akció sem múlhat el a felderítők nélkül. Nem csoda hát, hogy ők az egyedüliek a SZISZ topolyai községi alapszervezetei kö­zül, akik pár évvel ezelőtt megkapták Topolya község Októberi Díját. H­áromszáz tevékeny fiatal Látogatóban a topolyai Petőfi Sándor felderítőcsapatnál — Számos dicsérő oklevelet, ser­leget és más elismerést érdemel­tünk ki — kezdte CSERNAI Ár­pád, a topolyai Petőfi Sándor fel­derítőcsapat elnöklője. — Külön öröm számunkra, hogy csapatunk az elmúlt éviben kiérdemelte a Vajdasági Felderítő Szövetség leg­rangosabb kitüntetését. Ezenkívül öt tagunk mondhatja magáénak a Partizán elnevezésű elismervényt, amit minden évben a legaktívabb és legtevékenyebb felderítőnek ítélnek oda. — Milyen akciókon vesztek részt? — Gyakorlatilag jól bevált a közös munka a Szocialista Ifjúsá­gi Szövetség topolyai­­községi vá­lasztmányával, a helyi közösség­gel, a Dinamo autómotoros egye­sülettel, valamint a topolyai tár­sadalmi-politikai szervezetekkel, így idejében tájékozódnak min­den egyes akcióról és egyéb ren­dezvényről, amelyek az elkövetke­ző időszakokban kerülnek sorra a község területén. Az elmúlt év­ben 206 akción 11 551 fiatal szor­­galmaskodott a mi szervezésünk­ben, s ezeknek az akcióknak zö­mében mi voltunk az indítványo­zói és kivitelezői. Egy ilyen jól sikerült akció volt A társadalmi társasági és szövetségi ifjúsági ak­ciókban. — Hány tagja van a felderítő­csapatnak? — A topolyai Petőfi Sándor fel­derítőcsapatnak mintegy 300 aktív tagja van, akikre mindenkor le­het számítani — magyarázza az elnöklő. — Kezdve a pioníroktól, minden korosztályt bevontunk sokrétű tevékenységünkbe. Min­den évben részt veszünk a Petőfi brigád harci útján elnevezésű me­netelésen, amelyen tavaly részt vettek a szentesi úttörők is. A cserelátogatást viszonozva augusz­tusban a szentesi úttörőkkel Szu­g- Továb­b fejlesztik az állat­­tenyésztést A begaszentgyörgyi község idei fejlesztési terve A begaszentgyörgyi községi kép­viselő-tes­tülét "tanácsalmai) együt­tes ülésén elfogadta a község idei fejlesztési tervét, szükséges, hogy minden tán­sadalmi-gazda­­sági tényező teljes erejével tüle­kedjen a gazdasági stabilizáció meg városi láncért. A terv el­trányozza, hogy a me­zőgazdasági termelés az idén 8,4 százalékkal, ebbol a n­övenyter­­mesztés 7,4, az állattenyésztés meg 17,5 százalékkal növekszik. A foglalkoztatás 17,1, a termelé­kenység pedig 19,6 százalékkal növekszik. A gazdasági negyzet megköveteli, hogy a termelést­ ha­zai nyersanyagra alapozzák és hogy tartalékoskodjanak az ener­­giákra. Az idén 5435 hektáron kell vetni cukorrépát, 15 381 hektáron kukoricát és 11270 hektáron olajnövényeket. Fejleszteni kell az állattenyésztést, elsősorban a baromfitenyésztést. Az idén át­adják rendeltetésének a barom­­fivágóhidat is, a község eddigi legnagyobb beruházását. Nyers­anyagbázisként már megkezdte a termelést a tamásfalvi (hetin­) baromfitelep, az év második fe­lében pedig megkezdi a terme­lést a tordai baromfitelep, ezen­kívül 12 minifarm is, de újabb minifarmok építését is elkezdik. Megkezdi a működését az idén a begejci kel­tetőállomás, elkez­dik a szerbittafogi farm építését, korszerűsítik a begejci takar­mánykeverőt., Az idén valószínű­leg ekezdődhet a BIOFERM szervessavgyár építése. A terv az idén a reális lehető­ségekből indul ki, s ehhez kell idomítani az egész középtávú ter­vet is, ezért hamarosan sor ke­rül a módosítására, mondta be­vezetőjében Vojo Sutic, a közsé­gi végrehajtó tanács elnöke. A tanácsok együttes ülésükön elfogadták a küldöttségek és küldöttek választásával kapcsola­tos d­öntéseket.. Kinevezték a vá­lasztási bizottságot, elnöknek Kistin Radoslavot, a községi kép­viselő-testület titkárát, elnök­­helyettesnek meg Dusán Kuzmant,­­ a végrehajtó tanács titkárát, ta­­­­goknak Slobodan Slavnićot, Bog- I­dan Mijakovicot, Jo­van Popovi­­cot és Viken­tije Arsant nevezték ki. A tanácsok külön üléseiken el­fogadták az önigazgatási megegye­zést, amellyel a társult­ munka­szervezetek társítják eszközeiket, amelyeket az érdekközösség és a község mint megvalósított több­letet visszaszármaztatott nekik. Ezt a a község legfontosabb be­ruházásaira fordítják. DOBAI BAJMOK Kivesznek a téli falusi szokások Bajmokon lassan kivesznek a falusi népi szo­kások. Elsősorban a tévék gyarapodásával: ke­vés házban nincs még televízió, s a hosszú téli estéken mégiis a legkényelmesebb otthon a me­leg szobában, a tévé előtt ülni. Ehhez hozzájá­rul a település városiasodása is, az új üzemeik nyitásával megváltozott a lakosság szociális összetétele. Valamikor a faluban főleg földmű­vesek, napszámosok és iparosok voltak. Ma a lakosság zöme munkás, akiknek szórakozási igénye is nagyobb. Nem is oly régen koros bajmokiak esténként még tanyázni jártak. A téli estéket beszélgetés­sel és kártyázással töltötték el. Ezek a beszél­getések a késő éjjeli órákba nyúltak, közben tökmagot vagy „tányérk­át", azaz napraforgót törtek. Természetesen ez a férfiaknak jó bor­kóstoló is volt. A legények és a lányok a fonóba jártak. A fiatalok ott ismerkedtek össze, ekkor kezdett el szórakozni ki-k­i márkájával. A fo­nóbeli időtöltést sokszor tánccal frissítették fel, a fiatalok egy szál zenész, harmoniiskás, citerás vagy hegedűs muzsikálására ropták a táncot. Ezenkívül ismertek voltak a házi bálák, főleg lányos házaknál szervezték őket. Volt olyan ház, ahol sorozatosan szervezték a házi bálát a fiata­lok részére, ezt a lakosság cécónak nevezte. A disznótor is szinte családias ünnep volt. Reggel a disznóöléssel kezdődött el, ott voltak a család munkaképes személyei mind. Némi fityókosüvegből való pálinkázás után el is kez­dődött a munka, ami általában egész nap tar­tott. Munka közben állandó volt a tréfálkozás, viccelődés. Estére a ház asszonyai paprikással és frissen sült hússal várták a rokonság apra­­ját-nagyját. A vacsora szinte minden alkalom­mal ropogós fánk evésével fejeződött be. Nem is volt az igazi disznótor, ahová a kántálók nem látogattak el. A kántálók általában rossz ruhá­ban és álarcban jelentek meg a disznótoros ház ablakánál, tréfás verseket mondtak. Majd a házba érve köszöntőket és pajzán verseket mond­tak. Ezután elemózsiáért esedeztek. A disznótor vidám hangulatban folytatódott. A falusiak ilyenkor nem vetették meg a borozgatást sem. Ez pedig közös dalolásra bátorította őket. Késő estig felváltva folyt az éneklés és a tréfálko­zás. Még a közelmúltban is némelyik szervezet és a helyi művelődési egyesület számtalan téli mu­latságot szervezett. Ilyen volt az iparosbál, sportbál, molnárbál, a „prelo”, batyubál, narancs­bál, párosbál, nőnapi mulatság, vöröskereszt­bál. Természetesen ezeken a mulatságokon gaz­dag étel- és italválaszték volt. A téli mulatsá­gokat cigánybállal fejezték be. Ennek leglátvá­nyosabb pillanata a bőgőtemetés volt. A bálá­kon és mulatságokon tombolát is rendeztek. A bálák a szórakozás mellett arra is szolgál­tak, hogy a mulatozók i­t­t mutatták be új ru­háikat. Egy-egy mulatság divatrevü is volt egy­ben. Bajmokon, ha egyszer befejezik majd a mű­velődési ház építését, ismét alkalom nyílik a bálák sorozatának megszervezésére. M. A. MAGYAR SZÓ VÖRÖSMART A nagybirtok árnyékában Kié lesz a falu legelője? A vörösmarti helyi közösség már egy éve mindent megtesz, hogy megtartsa régi tulajdonát, a legelőt. A mintegy 130 hek­tárnyi, félig vizenyős és homokos területre azonban igényt tart a Beilye Kombinát is. Egyenlőtlen ellenfelek harca, mondja rögtön az olvasó. Lelhet, de csak addig egyenlőtlen ez a harc, amíg nincs igazság. A vö­rösmarti határrendezést már több mint három hónapja befejezték, a helyi közösség földjei azonban még nincsenek kiosztva, mert a legelő sorsára kell várni. A helyi közösség ,­konok és ért­hetetlen” legelőigényét a hellyei birtokon sokan elítélik, némelyek pedig egyenesen káros jelenség­nek tartják. A falu és a birtok küldötteinek első megbeszélésén a kombinát egyik vezetője ki is mondta: — Nem tudom, hogy lehet így viselkedni? Kérik a legelőt, ami­kor tudják, hogy az ország ke­nyeret kér, minden felszántható területre szükség van. A birtok egyes emberei előtt azért érthetetlen a vörösmartiak követelésre, mert megszokták, hogy a nagybirtok árnyékában élő falu ellent merjen mondani követeléseiknek. De a vörösmar­tiaknak elegük van mér a követe­lésekből. Korábban elvették a fa­lutól a községi erdőt, amit őseink ültettek. Elvették a Tölös nevű tölgyerdőt is, nagy részét kivág­ták, pedig a vörösmartiak ezt is maguknak ültették. Maradt a le­gelő. Csoda, ha ragaszkodnak hozzá? Nem lett volna probléma, ha a helyi közösség­i túlbuzgó vezértől nem néznek alaposan utána az ügynek. A Bellyétől, a telekkönyvi hivataltól és a katasztertől is kér­ték a bizonyítékokat, hogyan kap­­ta meg a kombinát 12 évvel ez­előtt a vörösmarti legelőt? Ennyi ideje ugyanis már nem a falué, hanem a birtok használta. Kide­rült, hogy a legelő népvagyon, és a pélmonostori községi képviselő­­testület rendelkezik vele. Haszná­latra pedig semmilyen határozat­tal nem adta a kombinátnak. A legelő egy részét már föl is szántották, és évek óta vetik. Ez a földterület nincs a birtok nevén, de a rajta elért hozam beszámító­dik az átlaghozamba. A vörösmartiak három hónapja várják, hogy a községi képviselő­­testület döntsön az ügyben, de valahogy nem kerül napirendre. A Kommunista Szövetség községi választmánya december 21-én te­matikus ülést tartott, ahol Jozo Kovečević elnök felszólalásában utalt a baranyai legelőkre is.­­ A felszólalás szerint „megenged­hetetlen, hogy a föld iránti jelen­legi viszony megengedi a szántó­földek egyes részeinek falusi le­gelővé való alakítását. Holott Vörösmarton a birtok tartotta ed­dig megműveletlenül a legelőit, és a falusiak nem parlagnak szánták a jövőben. Komoly, jövedelmező terveket készítettek saját területük kihasz­nálására. A bellyei birtok megkö­zelítően sem alkalmaz azzal ará­nyos számú munkást Vörösmart­ról, amennyi földet határában ki­sajátított. Nem járul egy dinárral sem hozzá a falu művelődési, sport- és más közéletéhez. Ezért várják el, hogy ha már nem se­gít, ne is rontson. A helybeliek panaszukkal magasabb politikai fórumokhoz fordulnak. CSÖRGITS József Tudósítóink írják szervezetek a honvédelemben, amelyen a nem kedvező idő elle­nére is 130 felderítő bizonyította felkészültségét. Ezt példázva há­rom ilyen jellegű akciót szervez­tünk Felderítők a honvédelemben elnevezéssel, s úgy határoztunk, hogy a jövőben is megszervezzük. Ezenkívül részt veszünk a helyi községi, körzeti, tartományi, köz­ligetig meneteltünk. Ilyen jó ba­ráti kapcsolatot alakítottunk ki a Slavonska Orahovica-i fiatalok­kal, s velük mind gyakrabban találkozunk. — Milyen kirándulásokat szer­veztek? — A sikeres hulladékanyag­­gyűjtő akcióval 110 000 dináros bevételre tettünk szert, így hát számtalan kirándulást volt alkal­munk szervezni. Októberben még­is anyagi problémákkal küzdöt­tünk, így Eszékre és a kopácsi táborozásra csak százan tudtunk eljutni. Ezzel egyidejűleg bein­dult az őrsvezetői tanfolyam, ami az idei táborozáson fog zárulni. A legérdekeltebb és a legtömege­­sebb előadássorozatok az őrsórák voltak, ahol a hallgatóság 175— 200 főt tett ki. — Milyenek a szórakozási lehe­tőségeitek? — Két nagy tágas terem áll rendelkezésünkre, de sokszor még­is kicsinek bizonyulnak. A kirán­dulások és táborozások mellett labdarúgásban, céllövészetben, pi­­kádóban és ügyességi versenyeken mérjük össze tudásunkat. Rend­szeresen szervezünk teadélutáno­kat és különböző hagyományos rendezvényeket, a tagság összeté­telének megfelelően.­­S SINKOVICS Antoniusz SZABADKA Szövetkezetünk munkát biztosít a munkanélküli fiataloknak A kiserdei helyi közösség fiataljainak munkájáról A szabadkai kiserdei helyi kö­zösség diszkójában csütörtök este 7 óra tájt nagy a sürgés-forgás, a bedolgozó fiatalok a hangszóró­kat próbálják, mások az üdítő italokkal teli ládákat cipelik be a büfébe. Az ifjúsági elnököt vá­rom. Stevan RAJNOVIC kisvár­tatva be is toppan. A helyi kö­zösség egyik irodájába vonulunk beszélgetni. Elmondja, hogy a ta­valyi tervet 80 százalékban telje­sítették, összesen 17 helyi jellegű önkéntes munkát szerveztek. — Az akciók közül IS alkalom­mal az otthonunkat rendeztük, kétszer pedig hulladékot gyűjtöt­tünk. Az ifjúsági otthon tataro­zása során egy alkalommal fiatal­jaink ötvenezer dinárt takarítot­tak meg azzal, hogy maguk vállal­ták el a fal alsó részének bevako­lását. Hulladékgyűjtési akcióinkba bekapcsolódtak a Kizár István Általános Iskola tanulói és az Ornament munkaszervezet ifjúsá­gi szervezetének tagjai. Ez utób­biak teherautót is biztosítottak az összegyűjtött hulladék szállításá­hoz, de maguk is részt vettek a gyűjtésben. Az elmúlt évben hat fiatalunk volt szövetségi építőtáborban. Négy ifjúsági honvédelmi akci­óiban vettünk részt, a legutóbb ta­valy október elején volt egy négynapos akció. Jó az együttmű­ködésünk a helyi közösség idő­sebb tagjaival — ha valamilyen problémánk van, szívesen segíte­nek. Nemrég egyikük elintézte, hogy a színházban előadás után elbeszélgethessünk a színészekkel — mondja Stevan. — Mi a helyzet a bizottságok­kal? Melyek a legaktívabbak? — Tizenhat bizottságunk műkö­dik. Legtevékenyebbek a társa­dalmi, honvédelmi és az ifjúsági akciókat szervező, továbbá a kul­túrával és szórakozással foglalko­zó bizottság. Az Omladinac if­júsági szövetkezettel együttmű­ködve a nyáron megalakítottuk ifjúsági szövetkezetünket, amely­nek az a feladata, hogy munkát biztosítson a munkanélküli fiata­lok részére. Azokról a fiatalokról van szó, akik már nem járnak iskolába, sem egyetemre, tehát munkanélküliek. Eddig csak a ta­nulóifjúság kaphatott ilyen úton munkát. A fiatalok jelentkeznek nálunk és megkapják az Omladi­nac könyvecskéjét, amelynek se­gítségével elhelyezkedhetnek vala­hol ideiglenes munkára. Eddig kö­rülbelül húszan jelentkeztek. — Mit tudnál mondani a szórakozási lehetőségekről? — Diszkónk, a Lezonit hetente négy­szer tart nyitva. Azok a fiatalok, akik a diszkóban besegítenek a munkába ingyenes belépőt kapnak. — Együttmű­ködtek-e más SZISZ- alapszervezetekkel? — Jó az együttműködésünk az Ivó Lola Ribar, a Kizár István és a Jo­­van Jovanovic Z-maj általános iskolák, továbbá az Ornament, a Zora vegy­tisztító, az Orpad, valamint a nagy­fényi fiatalok ifjúsági szervezetével és a Lányi Ernő Művelődési Egyesület­tel. Gyakran részt veszünk közös társasest­eken, együtt ünnepelünk, az önkéntes munkán i­s együtt vagyunk. ■— Terveitek? — Áprilisig van meg a munkater­vünk, mindig áprilistól áprilisig szól amíg egy-egy elnök mandátuma tart. A Eran­gepán utcáiban tornatermet bé­reltünk, így a téli hideg időszak alatt vasárnaponként 9-t­ől 12 óráiig ott edzenek sportolóink. Tervbe vettük azt is, hogy az ifjúsági és pionírott­honnal együttműködve szombaton dél­előttönként rajzfilmeket vetítünk a helyi közösség Jugovićeva 17. szám alatti otthonában. A továbbiakban sporttalálkozókat tartunk a kiserdőben illetve a kibérelt toros térerőiben. LEFCSICS Gábor 1982. február 22., hétfő

Next