Magyar Szó, 1982. március (39. évfolyam, 73-88. szám)
1982-03-16 / 73. szám
—--------------------------------------------------------------------------------------------- melegebb Idai , , ,, , , ,... _ .. . Időjárásjelentésünk a 11. oldalon XXXIX. évf.173. (12498.) szám 1982. március 16., kedd Araldinár Markovic Delhiben Megkezdődtek a két parlamenti küldöttség közötti tárgyalások Tegnap reggel Delhibe érkezett Dragoslav Markovic, a Szövetségi Képviselőház elnöke. Parlamenti küldöttség élén hatnapos hivatalos, baráti látogatást tesz Indiában. Dragoslav Markovicot előreláthatólag fogadja Sanjiva Reddy köztársasági elnök, Indira Gandhi, kormányfő, az el nem kötelezett, baráti India más magas rangú vezetője. A delhi repülőtéren küldöttségünk üdvözlésére megjelent Jakhar Chaudri Bal Ram, az indiai parlament alsóházának elnöke, küldöttségünk vendéglátója, más magas rangú indiai tisztségviselők, valamint Danilo Bilanovic jugoszláv nagykövet. Hagyományos barátság Jugoszláviát és Indiát tartós, mély barátság fűzi össze, s ennek alapjait Tito elnök és Nehru miniszterelnök teremtette meg, a két ország élénk tevékenységet fejt ki, az el nem kötelezettek mozgalmában, szögezte le az alsóház elnöke a kétküldöttség megbeszéléseinek kezdetén. Hangsúlyozta, hogy a két ország következetesen harcol a békéért, a nemzetközi előrehaladásért, az új gazdasági világrend kialakításáért. Dragoslav Markovic rámutatott arra, hogy a nagy földrajzi távolság ellenére Jugoszláviának és Indiának hagyományosan szilárd a barátsága, szoros az együttműködése. Kidomborította, hogy a két ország népének szilárd, mély barátságát Tito és Nehru alakította ki. Minuttán kölcsönösen tájékoztatták egymást a képviselőhöz és a parlament tevékenységéről, Dragoslav Markovic válaszolt hazánk bel- és külpolitikájára, a szakszervezetnekaz önigazgatású társadalomban betöltött helyére, szerepére vonatkozó több kérdésre. Mindez tanúsítja India érdeklődését hazánk eseményei iránt. Figyelmet keltett Markovic megállapítása, hogy állandóan nő az el nem kötelezettség mozgalmának jelentősége a mai nemzetközi kapcsolatokban. Hozzáfűzte, hogy Jugoszlávia Indiához hasonlóan mindent megtesz, hogy az eredeti elvek alapján érvényesüljön az el nem kötelezettség politikája. Rámutatott arra, hogy Jugoszlávia nagy jelentőséget tulajdonít a bagdadi csúcstalálkozó előkészületeinek. A tárgyaló felek kinyilvánították készségüket, hogy tovább mélyítik az együttműködést. Jakhar üdvözletét, jókívánságait küldte Jugoszlávia népének és kormányának. Dragoslav Markovic tegnap délelőtt koszorút helyezett el Mahatma Gandhinak, India függetlensége megteremtőjének, valamint Jawabarlal Nehrunalk, a modern India megteremtőjének emlékművénél. Indiai értékelés szerint képviselőházi küldöttségünk látogatása nemcsak a két el nem kötelezett ország hagyományosan rendkívül jó kapcsolatait erősíti meg, hanem serkenti a fejlett politikai kapcsolatok mögött elmaradó gazdasági együttműködés sokoldalú fejlesztését. Tegnap este Jakhar ünnepélyes fogadást adott küldöttségünk tiszteletére. Dragoslav Markovic az elkövetkező napokban látogatást tesz két szövetségi államban. (Tanjug) VAJDASÁG Növekedett az áramszolgáltatási díj Az Elektrovojvodina összetett Társultmunka-szervezet munkástanácsa tegnapi ülésén döntést hozott az áramszolgáltatási díj 20 százalékos növeléséről. A növelés vonatkozik a kilowattóránkénti 4, illetve 9 párás járulékra is, amelyet a gazdaság, illetve a háztartások a hálózat fejlesztésére fizetnek. A döntést a Tartományi Árügyű Közösség Tanácsának határozataival és az áramszolgáltatási önigazgatási érdekközösség közgyűlésének határozataival összhangban hozták meg. A háztartások számára az áram a drágább tarifa alapján a kilowattóránkénti 2,27 dinárról 2,82 dinárra drágult, az olcsóbb tarifa alapján pedig (az éjszakai órákban) 1,29 páráról 1,66 párára. Ezenkívül 6,37 dinárról 7,64 dinárra növelték a helyiségenkénti (csatlakozóhelyenkénti) illetéket. A gazdaság számára is új tarifarendszert dolgoztak ki a Tartományi Arügyi Közösség Tanácsának, az illetékes érdekközösség közgyűlésének döntéseivel és a Tartományi Végrehajtó Tanács ajánlásával összhangban. (Tanjug) FRANCIAORSZÁGI KANTONI VÁLASZTÁSOK A baloldalnak nem sikerült mozgósítania választóit A végleges eredmények nem olyan kedvezők az ellenzék számára Párizs, március 15. Lionel Jospin, a Francia Szocialista Párt első titkára és Georges Marchais, a francia KP főtitkára ma találkozik, hogy előkészítse a kantoni választások második menetét. Arról van szó hogy a szocialisták vezetője elfogadta a kommunisták vezetőjének tegnap este tett javaslatát: találkozzanak és határozzák meg, mi a teendő annak érdekében, hogy a baloldal a kantoni választások vasárnap esedékes második fordulójában mozgósítsa összes választópolgárát. Mind a szocialisták, mind a kommunisták vezetősége arra az álláspontra helyezkedett, hogy a baloldal vasárnap nem merítette ki az összes rendelkezésre álló erőt. Az éjszaka folyamán egyébként bebizonyosodott, hogy a közvélemény-kutató intézetnek tegnap a késő esti óráikban közzétett első becslései pontatlanok voltak, következésképpen a kantoni választások eredményei korántsem annyira kedvezőtlenek a baloldal, másfelől nem is oly kedvezőek a jobboldal számára, miint ahogyan azt előzőleg tudni vélték. Az ellenzék ugyan több szavazatot kapott, ám győzelme rendlkívül szoros: az oppozíció a szavazatok 49,92 százalékát, a kormányzó többség 49,59 százalékát szerezte meg (az ökologisták 0,44 százalékát). Gaston Defterre belügyminiszter felrótta a bécsieknek, hogy a baloldal kisebb formációinak szavazóit az ellenzéknél mutatták ki. Az oppozíció azonban ma azt állította, hogy a miniszter a szóban forgó formációkat „összekeverte” azok jobboldali megfelelőivel, ezért kantononként pontos és hivatalos adatokat kér. A jobboldali tábor vezetői mérsékelt diadalérzettel ugyan, de mégis megállapítják, hogy a kormányzó szocialista—kommunista koalíció jelen pillanatban nem élvezi a francia választópolgárok többségének támogatását. Mégis számos elem arra int, hogy a következtetések levonásában ennél jóval nagyobb óvatosságra van szükség. Legalábbis a kantoni választások második, egyben utolsó menetéiig. A baloldal azon a nézőponton van, hogy a vasárnapihoz viszonyítva még igen nagyok a belső tartalékai. Franciaországban az effajta választások második menetében eddig rendszerint az ellenzék vitte el a babért. Más helyzetelemzők viszont pontosan az ellenkező következtetésre jutnak ebből a gyakorlatból: amikor a baloldal országos szinten gyöngébb volt a mostani ellenzéknél, a községi választásokon általában győzött, most azonban fordítva történt. Mindent egybevetve azérrprffi tény, hogy a baloldal tegnap néz, szerezte meg a szavazatok több-ségét, s hogy — ebből következően — ahhoz a győzelemhez viszonyítva, amelyet Mitterrand köztársasági elnök az elnökválasztásokon és az egyesült baloldali ,a parlamenti választásokon júniusban aratott — mégiscsak alulmaradt. A szocialisták a maguik részéről rámutatnak arra, hogy nincs különösebb okuk az elégedetlenségre, mondván, hogy nem is számítottak a júniusi fegyvertény megismétlődésére. Ami a kommunistákat illeti, ők viszonylag elégedettek. A szavazatok 15,90 százalékát szerezték meg kevesebbet, mint a parlamenti választásokon. Ennek ellenére visszautasítják azokat az elemzéseket, hogy a tavaly elszenvedett „történelmi verségük” tükrözi az FKP-nak a francia politikai életben tartósan csökkenő szerepét. Marchais a vasárnapi választások eredményére úgy tekint, hogy az az FKP hagyományos befolyása újraéledésének a „kezdetét” jelenti. Marchais az FKP ellenfelei által a közelmúltban gyakran hangoztatott prognózisokra hivatkozik, amelyek szerint az FKP a szavazatoknak mindössze 10 százalékát fogja megszerezni. (Tanjug) A két kongresszus közötti tevékenységről Ma Belgrádban ülést tart a JKSZ Központi Bizottsága Belgrádban ma megtartják a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottságának 24. ülését, megvitatják a JKSZ KB munkájáról és a JKSZ tevékenységének fő jellegzetességeiről szóló, a XI. és XII. pártkongresszus közötti időszakra vonatkozó jelentés tervezetét. A javasolt jelentéstervezet, amely a Központi Bizottság illetékes bizottsága több hónapos munkájának gyümölcse, arra törekszik, hogy objektívan és bírálóan értékelje a JKSZ tevékenységét az említett időszakban, hogy rámutasson a KSZ munkájában megnyilvánuló problémákra, hiányosságokra és az elért eredményekre. Alapvető követelmény — hangsúlyozták a jelentős dokumentum előkészítése során —, hogy elkerüljék a „fekete-fehér” elemzést. A jelentéstervezet mintegy 300 oldalon szól a JKSZ fejlődéséről, szervezési, eszmei-politikai, cselekvési és káder jellegű felkészítéséről, továbbá a JKSZ KB, a szervek és testületek munkájáról, a KSZ tevékenységéről az ország anyagi és társadalmi fejlődésében, a szocialista önigazgatás politikai rendszerének további fejlesztéséért folytatott harcban, az általános honvédelemben és társadalmi önvédelemben, az oktatás, a tudomány, a kultúra, a testnevelés és a tájékoztatás szocialista önigazgatási átalakításában. Külön rész foglalkozik a JKSZ és a JSZSZK nemzetközi tevékenységével a két pártkongresszus között. A napirend ezen pontjáról Stane DOLAND, a XII. kongresszus politikai jelentéstervezetének kidolgozásával foglalkozó bizottság elnöke mondott bevezetőt. A Központi Bizottság tagjai a mai ülésen megvitatják a JKSZ statútumának módosítási és bővítési tervezetét is. (Tanjug) Nyílt tekintettel „A gyárak, bányák stb. igazgatásának átruházása a munkaközösségekre lehetetlenné teszi, hogy gazdaságunkba befészkelődjön egy ragályos betegség, amit úgy neveznek, hogy: bürokrácia ... A bürokratizmus a szocializmus legnagyobb ellenségei közé tartozik, éppen azért, mert észrevétlenül belopakodik a társadalmi tevékenység minden pórusába, úgyhogy az emberek kezdetben maguk sincsenek ennek tudatában. Téves volna azt hinni, hogy a bürokratizmus nem kezdett már nálunk is gyökeret verni. Tito mondta ezeket a szavakat 1950-ben, az állami gazdasági vállalatok és felsőbb gazdasági társulások munkásigazgatásáról szóló alaptörvény megvitatásakor. Több mint harminc év elmúlt azóta, több mint harmincéves múltra tekint vissza az önigazgatás; az első munkástanácsok megalakítása után a munkásönigazgatás és társadalmi önigazgatás egész rendszere alakult ki; politikai rendszer, amely átfogja egész társadalmi életünket. S mégis, ennek ellenére is tudjuk, hogy állunk a bürokráciával. Legnagyobb bajaink okát, az önigazgatás fejlődésében észlelt megtorpanások okait elsősorban a bürokratikus ellenállásban látjuk. Így, harminc-egynéhány év után is. Idézhetnénk más gondolatokat is, már akkor elhangzott nem egy figyelmeztetés: a nehézségeket nem lehet könnyen, máról holnapra leküzdeni, kitartó, szívós munkára van szükség. Ami a szocializmus legnagyobb ellenségei közé tartozik, az első csatavesztéstől az még nem adja meg magát, állandóan harcolnunk kell ellene. Holnap kézbe vesszük a szavazócédulákat, bekarikázzuk a neveket. Küldötteket választunk, dolgozókat, a munkaszervezetekben, a helyi közösségekben, bekarikázzuk azoknak a nevét, akik ebben a három évtizedes harcban kitartottak, nem hátráltak meg, nem kerülték az ütközeteket, de a közösségért, értünk vállalták a lemondást, az áldozatot is. Azokra szavazunk, akikben hiszünk, akiknek hitelük van. Aki a legnehezebb helyzetekben is helytállt, abban megbízhatunk, attól nem kell félnünk, hogy az újabb nehézségek láttán majd kereket old. Illúzióink már nincsenek, nem is lehetnek. Nehézségeink ezután is lesznek. Nem a küldötteken múlik, hogy megszűnik-e az infláció vagy tovább fokozódik. Ez inkább rajtunk múlik. Rajtunk, a termelők, a dolgozók millióin, úgy is, hogy jobban dolgozunk, úgy is, hogy többet segítünk a küldötteknek megbízatásuk végzésében. A kétszer négyéves időszak rengeteg tapasztalattal szolgál. Ezer és ezer alapszervezeti és más értekezleten elemezték ezeket a tapasztalaikat, hogy a tanulságot az új küldöttek minél gyümölcsözőbben felhasználhassák. Amikor bekarikázzuk a nevüket, akkor el is várjuk ezt tőlük. De egyúttal mintha ígéretet is tennénk ezzel, hogy ha szükségük lesz a segítségünkre, ha majd kérik az álláspontunkat, akkor nem hagyjuk cserben őket. Nem holmi fogadalom ez, nem is egyféle erkölcsi felhívás. Nem. Egyszerűen: az érdekeinkről van szó. A stabilizációs feladatok teljesítése elsősorban a mi érdekeinket szolgálja. Nekünk lesz jobb, ha megszűnik vagy ha csökken az infláció, ha gyárakban lesz elég nyersanyag, ha több új munkahelyet nyithatunk ... Nekünk lesz jobb. De hogy így lesz-e, ezt ne (csak) mástól kérdezzük. Az eredményt se csak a küldöttektől várjuk. Hogy négy év múlva milyen eredményekről számolhatunk be, akár a bürokratizmus elleni harcban is, azért mindannyian felelősek vagyunk. Én erre szavazok, én ezt választom. Próbáljuk meg, hogy utána is, a számonkérésnél is nyílt tekintettel nézhessünk egymás szemébe. (bn) Jó irányban halad a nyomozás Hamarosan fény derül a brüsszeli merényletre? Nyugatnémet rendőrök is bekapcsolódtak a munkába A Brüsszeliben elkövetett legújabb jugoszlávellenes bűntény tisztázásába a hét végén bekapcsolódott az NSZK rendőrsége is, állította tegnapi számában a félhivatalos brüsszeli La Libre Belgique napilap. Címben azt emelte ki, hogy várhatóan hamarosan fény derül a brüsszeli merényletre. Brüsszeli körökben azzal magyarázzák a belga és a nyugatnémet rendőrség együttműködését, hogy a jelek arra vallanak, kapcsolatba hozható a brüsszeli jugoszláv klub elleni támadás az NSZK-ban elkövetett néhány terrorcselekménnyel. A La Libre Belgique azt állítja, hogy a belga vizsgáló szervek egy házkutatáskor olyan okmányok birtokába jutottak, amelyek alapján megállapítható, hogy a terrorcselekmények mögött albán irredenta emigráns szervezetek állnak. A napilap úgy véli, hogy ezúttal nem marad titokban, ki áll a két jugoszláv munkás meggyilkolása mögött. Több elem arra enged következtetni, hogy a belga rendőrség nyomra bukkant, s kitartóan folytatja a vizsgálatot. Derűlátásának adott hangot Leo Tindemans belga külügyminiszter is. A vélemények szerint azonban a belga hatóságoknak más intézkedéseket is kellene hozniuk, mert az emigráns körök újabb terveiket szőnek Jugoszlávia ellen. (Tanjug)